Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-09 / 107. szám

HÉTFŐ, 1994. MÁJ. 9. HORIZONT 9 • Utazás Erdélyben (2.) Mindennek más neve is van Ahogy a szabédi uni­tárius templomban befe­jeződött az ünnepi emlé­kezés, a tiszteletes úr megszólalt: „Most pedig énekeljük el nemzeti imánkat!" És a közönség rögvest rázendített a Himnuszra. Hiszen ki állíthatja azt, hogy egy ima, még ha nemzeti is, ne volna templomba va­ló? Kolozsváron, a Farkas utcai, másik nevén Kogalniceanu, harmadik - népi szófejtéssel alkotott - nevén Kuglicsináló utcai magyar líceumban nem énekelünk, hanem beszélge­tünk. (Mielőtt azonban folytat­nám, kérem a testvérnépet, ne legyen érzékeny. A népi szó­fejtés nem csak Romániában működik, s korántsem azért van, hogy a románság nagyjait csúfolja. Koppenhágát például Kappanhágónak mondják, Kapisztránt Papistrángnak, a clevelandi Buckeye Roadot pedig Bakarúd utcának hívják az ottani magyarok...) Az iskola hivatalos névte­lensége: 2-es számú elméleti líceum. Talán nem is érdemes nagybetűvel írni. Amikor 1971-ben Tőkés László itt érettségizett, akkor 1 l-es szá­mú volt. Folyvást változtatga­tják a nevét, és az 1990-es visszamagyarítása után sem engedélyezték, hogy Báthory István nevét viselje." Ezért így hívják magukat: a Báthory István alapította 2-es számú elméleti líceum. Nem tudom, hogy az eny­nyire kanyargósan megvalósít­ható önazonosságnak csak elő­nyei vannak, vagy hátrányai is? Arányban van-e az elme­élesedés a lelki veszteségek­kel? Mindenki, akár egy vadidegen is, azonnal elmond­ja, mennyi a baj, mennyi az ő baja. „És mégis kitartunk!" A több mint tíz éve nem látott régi ismerős elsó mondata pe­dig ez: „Tudod, én nem adom föl ezt a román-magyar ügyet! A problémákat meg kell ol­dani." Aki fölött pedig már el­múlt a történelmi eufória, az így szól: „Barátság sose lesz. Annyit akarunk elérni, hogy hagyjanak élni." A soknevű Báthoryban a felújítás nyomai mindenütt. A díszterem plafonja valamikor '87-ben beszakadt, az már kijavítva. A folyosón lambéria, az udvaron építőanyag és tör­melék. Másik épületükben, a szeminárium udvari falában megmaradt Stephanus Báthory szobra. „Ezt nem vették észre, mert belül volt..." Kint, a főkapu mellett is megmaradt a kétnyelvű tábla, holott a funárista bírósági eljárás úgy ítélt, hogy le kell venni. Ha mégis a helyén hagynák, har­mincezer lej a büntetés. Az ak­kor még pénz volt - szó nélkül le is vonták a bankszámlá­jukról, amit a banktörvény be­tartásának szempontjából is minimum különös. Megmaradt az iskola ma­gyar tannyelve is, holott a test­vérnép képviselői már kez­deményezték román nyelvű osztályok indítását a magyar középiskolában. Kivédték. Ez, hogy „kivédeni", mostanában az erdélyi magyar létezéstech­nika kulcsszava. „Az éles sovi­nizmus azonban a mindennapi életbe egy az egyben nem megy át." Ennek is köszön­hető, hogy a hozzájuk látoga­tott negyven-ötven magyar­országi középiskolai osztállyal még soha semmilyen incidens nem történt. A hajdani internátusok azonban nem maradtak meg, pontosabban egyet se sikerült visszaszerezni. Hivatalos inter­nátus alapítására nincs is lehetőség, viszont eldöntötték, hogy mégis „meg kell oldani a Kolozsváron tanuló tehetséges vidéki középiskolások szállás­és étkezési gondjait". Több mint egyévi utánjárás, kilin­cselés, győzködés eredménye a Szamos bal partján, a városi stadionnal szemben, egy új háromszintes épület. A Teodi­daktos Humanitárius Alapít­vány székháza. A Teodidaktos Alapítványt Vizi Imre, a Bá­thory István Líceum igazgató­helyettese '94 március elsó felében jegyeztette be. Március végén már a sajtót is meghív­ták az alapítványi kuratórium első nyilvános ülésére, az 1 Decembrie 1918 sugárút 30. alatti, másik nevén Türr István utcai székházukba. Az új tanévtől harminc leánytanuló fogja ott szállás- és étkezési gondjait megoldani, s a tanév folyamán húsz fiútanulóval is kibővül majd a megoldás. Tudomásom szerint Avram lancunak nincs másik neve. Van azonban egy új, hatalmas szobra Kolozsvár egyik terén. Lehet talán húsz méter is, az oszloppal együtt, amin áll. Ha gyakorlott szoborelemző vol­nék, azt is írhatnám, hogy fej­fedője a hóhatáron túlra maga­sodik, talapzata pedig kőgyö­kereket ereszt az ősi román földbe. Az alant álló kőanyák oly könnyedén emelik föl a ne­héz havasi kürtöt, mintha súly­emelő bajnokok volnának. Funár álmodta valósággá a műtárgyat. Ahelyett, hogy jó polgármesterként ebből a pénzből a kolozsvári utak göd­reinek befoltozását tartotta volna nemzeti ügyének. Ro­mán értelmiségiek azt mondják erről a Iancu-szoborról, olyan mintha a magyarok csinálták volna a románoknak azért, hogy froclizzák őket. Zelei Miklós • Azok után, hogy a Keszt­helyt, Vácot, Dorogot elkerülő utak alapkövei elhelyeztettek, hárommillió forintba került avatóünnepséget celebráltattak Koltay Gáborral az Ml-es autópálya Győrt félig - egy lakótelepen keresztül! - elke­rülő, csonka szakaszának eről­tetett átadása alkalmából. Az építkezés felgyorsítása - csak­nem fél évvel hozták előre! ­nem csupán a költségek 650 millió forintra becsült növeke­dését okozta, hanem ugyan­olyan minőségi hibák valószí­nűsíthetőségét is, mint ami­lyenekről az MO-s, Budapestet elkerülő körgyűrű újabb szaka­szának „tempósított", múlt hét keddi megnyitása alkalmából szakmailag hitelesnek tartott hozzáértők máris nyilatkoznak. (A töltések nem tömörödtek, tele lettek vízmosásokkal, me­lyeket az avatás előtt fűhálóval takartak el, nem is szólva a téli betonozás, aszfaltozás okozta hibák majd csak utóbb kide­rülő kárairól...) Bőven érdekeltek vagyunk mi, dél-alföldiek is abban, hogy az egy milliárd forintra becsült többletköltség ellenére a csaknem 14 kilométeres sza­kasz feléről hiányzik a felső, úgynevezett kopóréteg - majd forgalomkorlátozások árán rá­terítik. Nincs kész a 70-es utat átszelő, s a nagytétényi Barac­kos útnál lévő csomópont, be­fejezetlenül maradt négy felül­járó. Van, ahol a víztelenítő rendszer hiányos, s az Ml-es és az M7-es csomópontjainál sem lehet még minden irány­ban le- és felhajtani a körgyű­rűre. De az legalább épül(get). Alighanem kiegyeznénk már Az Ml-es és az MO-s körgyűrű találkozási pontja Az MO-s autópályától a balkáni állapotokig Ugyan, hova siet, miniszter úr? átadást ígért volna! - , az egész koncesszió pedig 35 évre szól. Állami szerepvállalással, mint például a 4-es és az M5-ös közti 405-ös út megépítése, s az 1996-tól hat éven át adandó üzemeltetési támogatás... A félegyházi déli csomó­pont és az országhatár közti szakaszról csak abban álla­podtak meg a felek, hogy annak - idézzük a Népszabad­ságot - „legkésőbb 2003-ig el kell készülnie. Az átadás pontos időpontja azonban a forgalom növekedésétől, a beruházás gazdaságosságától is függ." Ha jól értelmezzük tehát, nekünk itt az Alföld alján az az érdekünk, hogy bi­zonyítsuk, nagyon kéne már az a pálya, vagyis zsúfoljuk még jobban a Röszke-Félegyháza utat. Kéretik tehát minél gyak­rabban autózni arrafelé, kedves olvasók! Valamint azonnal vessenek véget a balkáni hábo­rúnak is, különben az autó­pálya-társaság bebizonyítja, hogy a beruházás haszna nulla lenne. Valamint azt is ki­derülhet, hogy - mint Scham­schula György nyilatkozta - a koncesszióba adás kétéves elhúzódásának oka a balkáni politikai helyzet és a külföldi tőkefektetők óvatossága. Mert ha ezt elfogadjuk, akkor nem értjük, miért volt ilyen sürgős a KHVM-nek nyélbe ütnie most ezt a szerződést. S ilyet. Pálfy Katalin bármilyen tempóígérettel, csak legalább elhangozna valami ilyesmi az M5-ösről is - már ami a Félegyháza és az ország­határ közti szakaszát illeti. Mert addig már megvan a megoldás! Sürgős tennivalói között ugyanis a múlt hétfőn csak sikerült találkoznia Schamschula miniszter úrnak Bemard Bossonnal, francia kollégájával, s jelenlétében ün­nepélyesen aláírnia az M5-ösre meghirdetett nemzetközi pá­lyázat nyertesével a kon­cessziós szerződést. A győztes a Hungárián Mo­torway International Consor­tium (HU. M. I. C.), melynek a francia BOUYGUES rész­vénytársaságon kívül tagja még egy francia, két magyar, egy osztrák és egy dél-afrikai cég is, valamint egy-egy német és magyar bank. Azt vállalták, hogy az Újhartyánig 1985-ben elkészült, majd Kecskemétig 1987-re megépített félpályát felújítják, illetve kiegészítik 1996 január elsejéig, hogy azt már működtethesse az Alföld Koncessziós Autópálya Tár­saság. Egyébként személy­autóknak öt, tehergépkocsik­nak 20 forintért kilométe­renként - így szólnak a hír­adások. (Csak az nem derül ki ezekből, hogy 1994-es árszint-e ez, inflációkövető kitétel van-e a szerződésben, továbbá e tarifa áfás-e, vagy sem... Szí­vesen megkérdeztük volna az illetékesektől, ám az ilyen horderejű tájékoztatókra egy vidéki lap nem hivatalos. Hát persze, hiszen több érintett olvasója van, mint egyné­melyik országos napilapnak, vagy mint ahány jármű halad naponta az MO-s gyűrűn.) Kiskunfélegyházáig 1997 végére érne el a pálya - mintha pár héttel ezelőtt ugyanaz a KHVM még 1996-os, expós • Folklórkonferencia a Bartókban Trianon óta az első A Budapestről, Nyíregy­házáról, Kolozsvárról és Sep­siszentgyörgyről érkezett jeles mondakutatókat Barna Gábor docens, az MNT főtitkára köszöntötte, aki megnyitóbe­szédében elmondta: a JATE Néprajzi Tanszékének látókö­rébe mindig beletartozott a népköltészet, ezen belül a pró­zai epikus műfajok kutatása. A nagy elődök: Solymossy Sán­dor, Bálint Sándor és Ferenczi Imre munkásságában a monda­kutatás, a történeti mondák gyűjtése és elemzése központi helyet kapott. Közeledik 1996 - folytatta -, amely nemcsak a világkiállítás, de a ritka törté­nelmi jubileumok esztendeje is lesz. Éppen ezért az MNT, mint a néprajz legátfogóbb hazai szerve, több magyaror­szági és határainkon túli tudo­mányos társasággal együtt, a tudományos kutatás támoga­tása érdekében, az egész Kár­pát-medencét átfogó történeti mondakutató pályázatot hirdet felnőtteknek és gyerekeknek. „Hősök és hőstípusok a magyar történeti mondákban" címmel folklór konferenciát rendeztek a hét végén a Bartók Béla Művelődési Központban. A szervezó'k, a JATE Néprajzi Tanszéke és a Magyar Néprajzi Társa­ság, ezzel a tanácskozással emlékezetek az öt éve elhunyt kiváló mondakutatóra, a néprajzi tanszék egykori veze­tőjére, Ferenczi Imrére. Faragó József kolozsvári professzor, a pályázat egyik előkészítője kiemelte: Trianon óta ez az első olyan közép­európai kezdeményezés, amely az egész Kárpát-medencét ­Burgelandtól Székelyföldig, Vajdaságtól Felvidékig ­felöleli. Célja: nemzeti kultú­ránk gazdagítása, múltunk megőrzése, valamint a kisebb (család, falu) és a nagyobb (tájegység, népcsoport, etni­kum) közösségek összetarto­zás-tudatának erősítése. Az összegyűjtött mondák egyrészt különböző szempontú - folklo­risztikai, nyelvészeti, történeti - kutatásokat segítenek majd elő, másrészt a honfoglalás 1100. évfordulóján, egy repre­zentatív magyar történeti mon­dagyűjtemény összeállításának és kiadásának lesznek forrásai. A pályázat beadási határideje: 1995. március 15. Ferenczi Imre tudósi, em­beri magatartását egykori tanára. Gunda Béla akadémi­kus méltatta. A befeléforduló Ferenczit jobban érdekelték a gondolatok, mint az emberek ­hangsúlyozta. Első írásaiban a mitikus alakokról igyekezett reális képet festeni. A monda­kutatáson túl mélyreható filo­lógiai és irodalmi munkát is végzett. Az animizmus sokré­tűségét hangsúlyozva, figyel­me a történeti mondák felé irányult. Ferenczi szerint a képzelet felkeltésére a mondák alkotói sokat merítettek a míto­szokból. A tudományos tanácskozá­son szó esett még a népi törté­nelemszemléletről, az epikus néphagyomány alkotásmód­járól, a Mátyás-korabeli hőstí­pusokról, Báthori Gábor sze­mélyéről, a Nagykunság törté­neti hagyományairól - a költé­szet és a valóság tükrében, valamint a magyar történeti mondákban szereplő Habsbur­gokról. Barna Gábor zárszavában elmondta: a konferencia nem­csak vissza-, de jövőbetekintés is volt. Az előadók majd egy évezredet fogtak át, amikor összefoglalták kutatási ered­ményeiket a költészet, az emlé­kezet és a történeti valóság kapcsolatáról. Sz. C. Sz. ADK IFA daru. 7 tonnás, vizsgáztatva eladó, ugyanitt keresünk CASTOR rakodógépre gépkezelőt. Érdeklődni: Szeged. Cserje sor 4.1 munkaidőben) Telefonszám: 361-633, 361-842. POLITIKAI HIRDETES, POLITIKAI HIRDETES, POLITIKAI HIRDETES POLITIKAI HIRDETES, POLITIKAI HIRDETES, POLITIKAI HIRDETES Köszönjük megtisztelő szavazataikat. Bizom benne, hogy május 29-én még többen leszünk. Együtt sikerülni fog! SZDSZ

Next

/
Thumbnails
Contents