Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-09 / 107. szám

HÉTFŐ, 1994. MÁJ. 9. HORIZONT 9 • Utazás Erdélyben (2.) Mindennek más neve is van Ahogy a szabédi unitárius templomban befejeződött az ünnepi emlékezés, a tiszteletes úr megszólalt: „Most pedig énekeljük el nemzeti imánkat!" És a közönség rögvest rázendített a Himnuszra. Hiszen ki állíthatja azt, hogy egy ima, még ha nemzeti is, ne volna templomba való? Kolozsváron, a Farkas utcai, másik nevén Kogalniceanu, harmadik - népi szófejtéssel alkotott - nevén Kuglicsináló utcai magyar líceumban nem énekelünk, hanem beszélgetünk. (Mielőtt azonban folytatnám, kérem a testvérnépet, ne legyen érzékeny. A népi szófejtés nem csak Romániában működik, s korántsem azért van, hogy a románság nagyjait csúfolja. Koppenhágát például Kappanhágónak mondják, Kapisztránt Papistrángnak, a clevelandi Buckeye Roadot pedig Bakarúd utcának hívják az ottani magyarok...) Az iskola hivatalos névtelensége: 2-es számú elméleti líceum. Talán nem is érdemes nagybetűvel írni. Amikor 1971-ben Tőkés László itt érettségizett, akkor 1 l-es számú volt. Folyvást változtatgatják a nevét, és az 1990-es visszamagyarítása után sem engedélyezték, hogy Báthory István nevét viselje." Ezért így hívják magukat: a Báthory István alapította 2-es számú elméleti líceum. Nem tudom, hogy az enynyire kanyargósan megvalósítható önazonosságnak csak előnyei vannak, vagy hátrányai is? Arányban van-e az elmeélesedés a lelki veszteségekkel? Mindenki, akár egy vadidegen is, azonnal elmondja, mennyi a baj, mennyi az ő baja. „És mégis kitartunk!" A több mint tíz éve nem látott régi ismerős elsó mondata pedig ez: „Tudod, én nem adom föl ezt a román-magyar ügyet! A problémákat meg kell oldani." Aki fölött pedig már elmúlt a történelmi eufória, az így szól: „Barátság sose lesz. Annyit akarunk elérni, hogy hagyjanak élni." A soknevű Báthoryban a felújítás nyomai mindenütt. A díszterem plafonja valamikor '87-ben beszakadt, az már kijavítva. A folyosón lambéria, az udvaron építőanyag és törmelék. Másik épületükben, a szeminárium udvari falában megmaradt Stephanus Báthory szobra. „Ezt nem vették észre, mert belül volt..." Kint, a főkapu mellett is megmaradt a kétnyelvű tábla, holott a funárista bírósági eljárás úgy ítélt, hogy le kell venni. Ha mégis a helyén hagynák, harmincezer lej a büntetés. Az akkor még pénz volt - szó nélkül le is vonták a bankszámlájukról, amit a banktörvény betartásának szempontjából is minimum különös. Megmaradt az iskola magyar tannyelve is, holott a testvérnép képviselői már kezdeményezték román nyelvű osztályok indítását a magyar középiskolában. Kivédték. Ez, hogy „kivédeni", mostanában az erdélyi magyar létezéstechnika kulcsszava. „Az éles sovinizmus azonban a mindennapi életbe egy az egyben nem megy át." Ennek is köszönhető, hogy a hozzájuk látogatott negyven-ötven magyarországi középiskolai osztállyal még soha semmilyen incidens nem történt. A hajdani internátusok azonban nem maradtak meg, pontosabban egyet se sikerült visszaszerezni. Hivatalos internátus alapítására nincs is lehetőség, viszont eldöntötték, hogy mégis „meg kell oldani a Kolozsváron tanuló tehetséges vidéki középiskolások szállásés étkezési gondjait". Több mint egyévi utánjárás, kilincselés, győzködés eredménye a Szamos bal partján, a városi stadionnal szemben, egy új háromszintes épület. A Teodidaktos Humanitárius Alapítvány székháza. A Teodidaktos Alapítványt Vizi Imre, a Báthory István Líceum igazgatóhelyettese '94 március elsó felében jegyeztette be. Március végén már a sajtót is meghívták az alapítványi kuratórium első nyilvános ülésére, az 1 Decembrie 1918 sugárút 30. alatti, másik nevén Türr István utcai székházukba. Az új tanévtől harminc leánytanuló fogja ott szállás- és étkezési gondjait megoldani, s a tanév folyamán húsz fiútanulóval is kibővül majd a megoldás. Tudomásom szerint Avram lancunak nincs másik neve. Van azonban egy új, hatalmas szobra Kolozsvár egyik terén. Lehet talán húsz méter is, az oszloppal együtt, amin áll. Ha gyakorlott szoborelemző volnék, azt is írhatnám, hogy fejfedője a hóhatáron túlra magasodik, talapzata pedig kőgyökereket ereszt az ősi román földbe. Az alant álló kőanyák oly könnyedén emelik föl a nehéz havasi kürtöt, mintha súlyemelő bajnokok volnának. Funár álmodta valósággá a műtárgyat. Ahelyett, hogy jó polgármesterként ebből a pénzből a kolozsvári utak gödreinek befoltozását tartotta volna nemzeti ügyének. Román értelmiségiek azt mondják erről a Iancu-szoborról, olyan mintha a magyarok csinálták volna a románoknak azért, hogy froclizzák őket. Zelei Miklós • Azok után, hogy a Keszthelyt, Vácot, Dorogot elkerülő utak alapkövei elhelyeztettek, hárommillió forintba került avatóünnepséget celebráltattak Koltay Gáborral az Ml-es autópálya Győrt félig - egy lakótelepen keresztül! - elkerülő, csonka szakaszának erőltetett átadása alkalmából. Az építkezés felgyorsítása - csaknem fél évvel hozták előre! nem csupán a költségek 650 millió forintra becsült növekedését okozta, hanem ugyanolyan minőségi hibák valószínűsíthetőségét is, mint amilyenekről az MO-s, Budapestet elkerülő körgyűrű újabb szakaszának „tempósított", múlt hét keddi megnyitása alkalmából szakmailag hitelesnek tartott hozzáértők máris nyilatkoznak. (A töltések nem tömörödtek, tele lettek vízmosásokkal, melyeket az avatás előtt fűhálóval takartak el, nem is szólva a téli betonozás, aszfaltozás okozta hibák majd csak utóbb kiderülő kárairól...) Bőven érdekeltek vagyunk mi, dél-alföldiek is abban, hogy az egy milliárd forintra becsült többletköltség ellenére a csaknem 14 kilométeres szakasz feléről hiányzik a felső, úgynevezett kopóréteg - majd forgalomkorlátozások árán ráterítik. Nincs kész a 70-es utat átszelő, s a nagytétényi Barackos útnál lévő csomópont, befejezetlenül maradt négy felüljáró. Van, ahol a víztelenítő rendszer hiányos, s az Ml-es és az M7-es csomópontjainál sem lehet még minden irányban le- és felhajtani a körgyűrűre. De az legalább épül(get). Alighanem kiegyeznénk már Az Ml-es és az MO-s körgyűrű találkozási pontja Az MO-s autópályától a balkáni állapotokig Ugyan, hova siet, miniszter úr? átadást ígért volna! - , az egész koncesszió pedig 35 évre szól. Állami szerepvállalással, mint például a 4-es és az M5-ös közti 405-ös út megépítése, s az 1996-tól hat éven át adandó üzemeltetési támogatás... A félegyházi déli csomópont és az országhatár közti szakaszról csak abban állapodtak meg a felek, hogy annak - idézzük a Népszabadságot - „legkésőbb 2003-ig el kell készülnie. Az átadás pontos időpontja azonban a forgalom növekedésétől, a beruházás gazdaságosságától is függ." Ha jól értelmezzük tehát, nekünk itt az Alföld alján az az érdekünk, hogy bizonyítsuk, nagyon kéne már az a pálya, vagyis zsúfoljuk még jobban a Röszke-Félegyháza utat. Kéretik tehát minél gyakrabban autózni arrafelé, kedves olvasók! Valamint azonnal vessenek véget a balkáni háborúnak is, különben az autópálya-társaság bebizonyítja, hogy a beruházás haszna nulla lenne. Valamint azt is kiderülhet, hogy - mint Schamschula György nyilatkozta - a koncesszióba adás kétéves elhúzódásának oka a balkáni politikai helyzet és a külföldi tőkefektetők óvatossága. Mert ha ezt elfogadjuk, akkor nem értjük, miért volt ilyen sürgős a KHVM-nek nyélbe ütnie most ezt a szerződést. S ilyet. Pálfy Katalin bármilyen tempóígérettel, csak legalább elhangozna valami ilyesmi az M5-ösről is - már ami a Félegyháza és az országhatár közti szakaszát illeti. Mert addig már megvan a megoldás! Sürgős tennivalói között ugyanis a múlt hétfőn csak sikerült találkoznia Schamschula miniszter úrnak Bemard Bossonnal, francia kollégájával, s jelenlétében ünnepélyesen aláírnia az M5-ösre meghirdetett nemzetközi pályázat nyertesével a koncessziós szerződést. A győztes a Hungárián Motorway International Consortium (HU. M. I. C.), melynek a francia BOUYGUES részvénytársaságon kívül tagja még egy francia, két magyar, egy osztrák és egy dél-afrikai cég is, valamint egy-egy német és magyar bank. Azt vállalták, hogy az Újhartyánig 1985-ben elkészült, majd Kecskemétig 1987-re megépített félpályát felújítják, illetve kiegészítik 1996 január elsejéig, hogy azt már működtethesse az Alföld Koncessziós Autópálya Társaság. Egyébként személyautóknak öt, tehergépkocsiknak 20 forintért kilométerenként - így szólnak a híradások. (Csak az nem derül ki ezekből, hogy 1994-es árszint-e ez, inflációkövető kitétel van-e a szerződésben, továbbá e tarifa áfás-e, vagy sem... Szívesen megkérdeztük volna az illetékesektől, ám az ilyen horderejű tájékoztatókra egy vidéki lap nem hivatalos. Hát persze, hiszen több érintett olvasója van, mint egynémelyik országos napilapnak, vagy mint ahány jármű halad naponta az MO-s gyűrűn.) Kiskunfélegyházáig 1997 végére érne el a pálya - mintha pár héttel ezelőtt ugyanaz a KHVM még 1996-os, expós • Folklórkonferencia a Bartókban Trianon óta az első A Budapestről, Nyíregyházáról, Kolozsvárról és Sepsiszentgyörgyről érkezett jeles mondakutatókat Barna Gábor docens, az MNT főtitkára köszöntötte, aki megnyitóbeszédében elmondta: a JATE Néprajzi Tanszékének látókörébe mindig beletartozott a népköltészet, ezen belül a prózai epikus műfajok kutatása. A nagy elődök: Solymossy Sándor, Bálint Sándor és Ferenczi Imre munkásságában a mondakutatás, a történeti mondák gyűjtése és elemzése központi helyet kapott. Közeledik 1996 - folytatta -, amely nemcsak a világkiállítás, de a ritka történelmi jubileumok esztendeje is lesz. Éppen ezért az MNT, mint a néprajz legátfogóbb hazai szerve, több magyarországi és határainkon túli tudományos társasággal együtt, a tudományos kutatás támogatása érdekében, az egész Kárpát-medencét átfogó történeti mondakutató pályázatot hirdet felnőtteknek és gyerekeknek. „Hősök és hőstípusok a magyar történeti mondákban" címmel folklór konferenciát rendeztek a hét végén a Bartók Béla Művelődési Központban. A szervezó'k, a JATE Néprajzi Tanszéke és a Magyar Néprajzi Társaság, ezzel a tanácskozással emlékezetek az öt éve elhunyt kiváló mondakutatóra, a néprajzi tanszék egykori vezetőjére, Ferenczi Imrére. Faragó József kolozsvári professzor, a pályázat egyik előkészítője kiemelte: Trianon óta ez az első olyan középeurópai kezdeményezés, amely az egész Kárpát-medencét Burgelandtól Székelyföldig, Vajdaságtól Felvidékig felöleli. Célja: nemzeti kultúránk gazdagítása, múltunk megőrzése, valamint a kisebb (család, falu) és a nagyobb (tájegység, népcsoport, etnikum) közösségek összetartozás-tudatának erősítése. Az összegyűjtött mondák egyrészt különböző szempontú - folklorisztikai, nyelvészeti, történeti - kutatásokat segítenek majd elő, másrészt a honfoglalás 1100. évfordulóján, egy reprezentatív magyar történeti mondagyűjtemény összeállításának és kiadásának lesznek forrásai. A pályázat beadási határideje: 1995. március 15. Ferenczi Imre tudósi, emberi magatartását egykori tanára. Gunda Béla akadémikus méltatta. A befeléforduló Ferenczit jobban érdekelték a gondolatok, mint az emberek hangsúlyozta. Első írásaiban a mitikus alakokról igyekezett reális képet festeni. A mondakutatáson túl mélyreható filológiai és irodalmi munkát is végzett. Az animizmus sokrétűségét hangsúlyozva, figyelme a történeti mondák felé irányult. Ferenczi szerint a képzelet felkeltésére a mondák alkotói sokat merítettek a mítoszokból. A tudományos tanácskozáson szó esett még a népi történelemszemléletről, az epikus néphagyomány alkotásmódjáról, a Mátyás-korabeli hőstípusokról, Báthori Gábor személyéről, a Nagykunság történeti hagyományairól - a költészet és a valóság tükrében, valamint a magyar történeti mondákban szereplő Habsburgokról. Barna Gábor zárszavában elmondta: a konferencia nemcsak vissza-, de jövőbetekintés is volt. Az előadók majd egy évezredet fogtak át, amikor összefoglalták kutatási eredményeiket a költészet, az emlékezet és a történeti valóság kapcsolatáról. Sz. C. Sz. ADK IFA daru. 7 tonnás, vizsgáztatva eladó, ugyanitt keresünk CASTOR rakodógépre gépkezelőt. Érdeklődni: Szeged. Cserje sor 4.1 munkaidőben) Telefonszám: 361-633, 361-842. POLITIKAI HIRDETES, POLITIKAI HIRDETES, POLITIKAI HIRDETES POLITIKAI HIRDETES, POLITIKAI HIRDETES, POLITIKAI HIRDETES Köszönjük megtisztelő szavazataikat. Bizom benne, hogy május 29-én még többen leszünk. Együtt sikerülni fog! SZDSZ