Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-07 / 106. szám

TARSASAG* KULTURA* IFJÚSÁG •BŰNÜGY® SPORT Drogcsempészek a benzinkútnál Fatime hiába várja Ez az „apróság" nem zavarta ugyan túlságosan a két „üzletembert" abban, hogy Magyarországon éljen, megfelelő bázist epítsen ki az illegális tevékenységhez, feketén szerzett jövedelmek tisztára mosásához. A törvényi kiskapukat kihasználva annyi ideig tartózkodtak az országban, amennyit csak akartak, és sokáig zavartalanul folytatták illegális, törvénybe ütköző tevékenységüket. Mindez azonban csak a közelmúltban derült ki, éspedig egy véletlennek tekinthető esemény, váratlan közúti rendőri ellenőrzés kapcsán. K. Sz. volt az, aki megbukott, a jó barát üzlettárs egyelőre még szökésben van, s minden oka megvan rá, hogy jó ideig ne mutatkozzon a hatóság emberei előtt. Mi is történt tulajdonképpen? Isztambuli „üzleti" útjáról repülőgépen érkezett Ferihegyre K. Sz. Taxit nem kellett fogadnia, a parkolóban viseltes, svájci rendszámú Ford várta. A kulcs a zsebében lapult, beült a járműbe, elindította a motort, s megfelelő körültekintéssel - arról akart meggyőződni, nem követi-e valaki - elindult a városba. Fontos üzeneteket hozott, és a szállítmány megérkezéséig sok mindent kellett még elintéznie. Arra azért maradt ideje, hogy „haza" menjen, és Salgótarjánban lakó élettársa karjaiban pihenje ki az út fáradalmait. Mert K. Sz.-nek a magánéletében is volt „illegalitása". Szülőhazájában, törökországi otthonában Fatime várta, meg a négy gyermek. Salgótarjánban pedig az élettársának tekintett magyar asszony ölelte A fényes jövő, a nagy gazdasági sikerek előtt volt kénytelen megszüntetni üzleti tevékenységét a Salgótarjánban bejelentett cég, a Rürbix Bt. Az egy magyar és két külföldi, nevezetesen török állampolgár által létrehozott vállalkozás bukásának egyik oka az, hogy a tőkét adó két külföldi térti, K. Sz. és K. T. nem kapott a magyar hatóságoktól letelepedési engedélyt... karjaiba a fárasztó, hosszú utazások után. A konspiráció szigorú szabályai szerint március 21-én Budapesten kellett átvennie az árut. Az isztambuli főnök a legapróbb részleteket is kidolgozta, ettől eltérni nem lehetett, de nem is volt ajánlatos. A kábítószer-csempészek csapatában nem mondtak semmit kétszer. Aki hibázott, netán „önálló utakra" tévedt, az nem mással, mint az életével játszott. K. Sz. tudta jól a szabályokat, mindig is betartotta, és most mégis... Pontosan 17 órára ment a Váci úton lévő benzinkúthoz. A férfi, a kamion sofőrje, aki az árut hozta, és akit Isztambulban mutattak be neki, már várta. Váltottak néhány szót, aztán K. Sz. átadta a svájci rendszámú kocsi kulcsát, ő pedig bement a presszóba, nogy megigyon egy kávét. Üditőt is kért, a tervezettnél, ha nem is sokkal, de hosszabbra nyúlt a várakozás. Amikor visszajött a kamionos és visszaadta a kulcsot, egy apró kézmozdulattal jelezte, hogy minden rendben van. Aztán már ment is tovább, eltűnt mint a kámfor, azóta sem tudni, merre jár, ki is volt tulajdonképpen a drog szállítója. A két rendőr mintegy háromszáz méterre állt a benzinkút előtt. A gépkocsikat ellenőrizték. Jogosítványokat, forgalmi engedélyeket kértek el, gyorsnajtókat állítottak meg. A svájci rendszámú Ford a kút parkolójából kanyarodott ki, talán egy kicsit nagyobb lendülettel mint a többi jármű. Leintették, az út szélére állították. - Gépjármű-ellenőrzés, kérem a kocsi okmányait. K. Sz. tűrhetően beszél magyarul, most azonban értetlenkedett, de végül átadta a jogosítványát, a forgalmi engedélyt, a biztosítást igazoló lapot. Mondják, ha valaki nyugalmat erőltet magára, a belső feszültség, az idegesség kiül az arcára. A töröknek pedig oka volt a nyugtalanságra. Hamis volt a svájci forgalmi, házilagosan készített a német nyelvű biztosítási lap. A beavatkozást azonban profik végezték, a legjobb szakember találhatott csak benne hibát. A rendőröknek sem tűnt fel a „barkácsolás", az viszont igen, hogy a török férfi nagyon ideges. Nyissa ki, legyen szíves, a csomagtartót. K. Sz. nem mozdult, talán tette volna, ha lett volna kulcsa a tágas térhez. így azonban csak széttárta a kezét, hogy tehetetlenségét mozdulatokkal is alátámassza. Nem kellett sem kalapács, sem pájszer a kíváncsiság kielégítéséhez. Az egyik rendőr gyakorlott mozdulattal billentette ki a helyéről a kalaptartót és kukkantott be a csomagtartóba. Könnyű volt észrevenni a jellegzetes csomagokat. A napsütötte, barna bőrű török férfi arca azon nyomban halottsápadttá változott. Az előzetes szakértői vizsgálat szerint a negyven, egyenként egykilós csomagban finoman feldolgozott, nagy tisztaságú marihuana lapult. Igen jelentős mennyiségű kábítószer, a becsült feketepiaci érték több milliós nagyságrendű. K. Sz.-nek a rendőrségen valamiféle választ kellett adnia, hogyan jutott a veszedelmes szerhez, mi volt vele a szándéka, kinek adta volna át a szállítmányt. K. Sz. jegyzőkönyvbe foglalt „magyarázata" érdekes történet, nem valószínű azonban, hogy igaz, mert a nemzetközi kábítószer-csempészekre nem igazán jellemző az igazmondás, a töredelmes beismerés. A kérdésekre azt mondta el, hogy jól jövedelmező ékszerüzlete van, de időnként ruhaneműkkel is kereskedik. Ezúttal egy Dani nevű lengyel férfi kérte meg arra, hogy vegye át a kamionostól a csomagokat, melyekben tudomása szerint nem drog, hanem valamilyen doppingszer alapanyaga volt. Március 23-án kellett volna elvinnie a Keleti pályaudvar parkolójába, s ott, egy számára ismeretlen férfi jelentkezett volna a szállítmányért, s fizette volna ki a „fuvarköltséget", csomagonkénti 200 márkát. A jutalom azonban ezúttal elmaradt. Halász Kálmán A hét híre és karikatúrája Pert indítottak Bili Clinton ellen Polgárjogi keresetet nyújtottak be pénteken a Little Rock-i bíróságon Bili Clinton amerikai elnök ellen. Paula Corbin Jones 750 ezer dolláros kártérítést és bocsánatkérést követel az elnöktől, mert állítása szerint 1991. május 8-án, még arkansas-i kormányzói korában szexuális aktusra akarta rávenni őt. A vádirat szerint Bili Clinton egy konferencia alkalmából tett ajánlatot a felperesnek: a kormányzói hivatal egyik testőrének, Danny Fergusonnak a közvetítésével a tanácskozás helyszíneként szolgáló szálloda szobájába kérette Paula Corbin Jonest, és ott nemi érintkezésre próbálta rábírni a hölgyet. A kereset azzal vádolja az elnököt, hogy megsértette a felperes alkotmányos személyi jogait és súlyos érzelmi depressziót okozott neki. A The Washington Post pénteki számában megszólalt Paula Corbin Jones nővére, Charlotte Brown: határozottan kétségbe vonta testvére állítását, amely szerint Bili Clinton szexuálisan zaklatta volna őt. Közölte a lappal, hogy az év elején húga azzal az ötlettel dicsekedett el neki: szép kis összeghez juthat, ha a „nyilvánosság elé tárja a vádjait". A Fehér Fláz a leghatározottabban visszautasította az arkansas-i hölgy állításait, akárcsak a korábbi, hasonló történetekre épülő vádaskodásokat. Az elnök mindazonáltal Washington egyik legjobbnak tartott védügyvédjét kérte fel érdekeinek a képviseletére a kellemetlen ügyben. Róbert Bennett szerint a kereset mögött sanda politikai szándékok és piszkos anyagiak húzódnak meg. A századelő képei Fotográfiák 1911-ből, egy családi albumból i „aL: JB.I Mm M MmJ: S flp ' TH I m i P 1 •f mt gr I -A» * BMP Sm ÉlMg» , * * üül Mm V jr^ T fc» H|HBr?^jjf ^Bfef* HR . s JÉ