Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-07 / 106. szám

SZOMBAT, 1994. MÁJ. 7. Tudománynak szentelt hétvége • A HELYZET 5 Két orvosi tanácskozásnak is otthont ad városunk a hét végén: a Szegedi Bőrgyógyászati Napok a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában; a Gyermek Füi-orrgégészek Kongresszusa pedig az Ifjúsági Házban kezdődött tegnap, pénteken délelőtt. Ekcéma és pikkelysömör Húsz esztendeje rendezi meg a SZOTE Bőrgyógyászati Klinikája nemzetközi részvétellel a Szegedi Bőrgyógyászati Napokat, amelynek célja a nemzetközi kapcsolattartás, találkozási lehetőség biztosítása annak érdekében, hogy a magyar és a nyugat-európai bőrgyógyászok kicserélhessék legújabb kutatási és terápiás tapasztalataikat - nyilatkozta lapunknak dr. Dobozy Attila, a vendéglátó intézmény, a SZOTE Bőrklinikájának intézetvezető professzora. A SZAB-székházban találkozó mintegy 100 magyar bőrgyógyász mellett ott vannak a holland, a német, a svájci, a cseh és a japán dermatológusok. A tudományos találkozó két kiemelt témája a veleszületett endogén ekcéma, illetve a pikkelysömör gyógyításával kapcsolatos legújabb kutatási eredmények és terápiás tapasztalatok ismertetése. A SZOTE Bőrgyógyászati Klinikájának munkatársai 9 előadásban szólnak e két témáról. Nem maradhat ki korunk egyik legrettegettebb betegsége, az AIDS sem, amelyről holland bőrgyógyászok számolnak be. Kérdésünkre válaszolva a professzor elmondta, hogy az elmúlt húsz évben sokat fejlődött a pikkelysömör gyógyszeres kezelése és fényterápiája, s ennek köszönhetően hónapokig, sőt évtizedekig is tünetmentessé tehetők az e bőrbetegségben szenvedők, akiknek száma Magyarországon eléri 150 ezret. A tanácskozás másik fő témájáról, az endogén ekcémáról szólva a professzor azt emelte ki, hogy a civilizációs betegségnek nevezhető ekcémában szenvedők száma az utóbbi időben ugrásszerűen nőtt. A sok helyütt kiirtatlan gyomok miatt terjengő pollenek, a mosóporok, a műanyagok, a festett élelmiszerekben található kémiai anyagok mind-mind fokozzák a bőrpanaszokat is okozó allergén megbetegedéseket, éppen ezért az igazi és hatékony gyógymód e „kórokozók" életünkből való száműzése lenne, hiszen e betegségek kezelésére használt gyógyszerek és módszerek „csak" csökkentik a tüneteket, de a betegséget végérvényesen nem gyógyítják meg. Biztonságos altatás A másik hétvégi tudományos tanácskozást a gyermek fül-orr-gégészek jegyzik. Hagyományos kongresszusukat évente más-más magyarországi városban tarják, s a sorban az idén Szeged következett. A szegedi Gyermekkórház Fülorr-gége Osztályának szervezésében tartandó, tegnap, az Ifjúsági Házban megkezdődött kétnapos szakmai találkozóra 170 fül-orr-gégész - köztük 80, kizárólag gyermekeket gyógyító valamint 70 altatóorvos érkezett az ország különböző pontjairól. A tudományos tanácskozáson két fő téma kapott kiemelt helyet: a biztonságos altatás, illetve az endoszkópos műtéti technika - tájékoztatta lapunkat dr. Berényi Imre, a szegedi Gyermekkórház fül-orr-gégeosztályának vezető főorvosa. Az első téma kivált időszerű, hiszen míg korábban - 10 esztendővel ezelőtt is - a mindössze 3-5 perces kábulatot előidéző, felületes altatási módszert, az úgynevezett Vinydanaltatást alkalmazták a gyermekek fül-orr-gégeoperációinál, addig ma a mély, biztonságos altatási technika nyert létjogosultságot. Az előbbi módszer alkalmazásakor a műtétet végző orvosnak igen rövid idő állt rendelkezésére a beavatkozáskor, gyorsan kellett operálnia, s gyakran előfordultak utóvérzések. A modern altatási technika egyik nagy előnye többek között, hogy az operatőr nyugodtan dolgozhat. Az altatóorvos részvétele a műtétnél biztonságot nyújt, hiszen ő kíséri figyelemmel a páciens élettani folyamatait, s így az operatőrnek csak a műtétre kell koncentrálnia. A korszerű altatási technika témakörében 30 előadás hangzik el. A másik fő témáról szólva a főorvos elmondta: az orron keresztül történő beavatkozás, az úgynevezett hidegfénnyel összekapcsolt modern endoszkópos technika hazánkban tíz esztendeje honosodott meg. A felnőtteken begyakorolt műtéti technika ma már a gyermek fül-orr-gégészetbe is bevonult, s hétéves kor után a gyermekeknél már alkalmazható. E témával 10 előadás foglalkozik a szegedi fül-orr-gégekongreszszuson. Kalocsai Katalin • „Megtört a jég" - hallhatjuk -, „az emberek végre meg mertek szólalni, és kimondták, hogy az egyetemen diktatúra van!" Ne vizsgáljuk most azt, hogy ezt kik mondták ki. Az orvosegyetemen valóban sajátos helyzet áll fenn. Amíg az országban diktatúra volt, addig az egyetemen hagyományosan szabad, sőt laza, mindenesetre bármiféle átfogó koncepciótól mentes, „bármi szabad, ami nem tilos" állapot uralkodott. Az állandósult központi döntéshiányból adódó működésképtelenség még a rendszerváltás előtt egy erőteljes egyetemi reformfolyamatot indított meg, amelyik egy hosszú távra szóló összegyetemi koncepció kidolgozását és annak következetes végrehajtását igényelte. Ez vezetett ahhoz a furcsa helyzethez, hogy amikor az országban demokrácia lett, az egyetemen éppen ennek a demokratikusan és a legszélesebb körben elfogadott koncepciónak a végrehajtása határozottan és adminisztratíve is korlátozni kezdte az egyes intézeti, személyi részérdekek érvényesülését. Sót, az egyetemen belül és az össztársadalmi nyomás hatására egyes, különleges kiváltságokat élvező körök hagyományos jogkörei és érdekei is súlyosan sérültek. Ez adott esetben bizonyos személyek egzisztenciáját fenyegető döntések meghozatalát kívánta. Ezek egy része az egyetemi struktúra átalakulásából következett intézeti (és nem személyi) szinten - ilyen pl. a társadalomorvostani, társadalomtudományi intézetekre, központi kutatólaboratóriumra vonatkozó döntés. Más részük egyszerűen az időközben életbe lépett rendelkezések végrehajtásából adódó lépés, mint a 65. év betöltésekor az intézetvezetéstől való kötelező megválás, és a nyugdíjazások többeket - így az anatómiai intézet igazgatóját is - érintő sora. Harmadik részük éppen a reformok során bevezetett magasabb követelményrendszer bevezetése miatt, a testületi megmérettetéseken - így esetleg éppen az általuk vezetett intézetben - történő alulmaradás okán következett be. Hangsúlyozom: testületi döntések alapján, vagy a fennálló jogszabályok értelmében. Az Európához való áhított Mi történt az orvosegyetemen? Dr. Fráter Loránd, a SZOTE rektora Választások előtt vagyunk, az egész országban éles csaták folytak abban a reményben, hogy ój megváltókkal lehet paradicsommá változtatni máról holnapra az országot. Az össznépi sárdobálósdiban egyetemünkön is ellentámadásba mentek át azok. akik a rendszerváltás során pozíciókat veszítettek, és akikben a jelenlegi folyamatok végigvitele további visszaszorulás félelmét kelti. csatlakozásnak ára van: teljesíteni kell azokat a minőségi el-, várásokat, amelyeket ott állítanak elénk. Amiként a számunkra egyébként megszokott, sőt már-már kedvesen pöfögő Trabantjainkat sem fogadta be a nyugati világ, úgy egyetemi oktatásunk és betegellátásunk sem mindenben szalonképes. A fokozott elvárásoknak ma már oktatóink nagyobb része meg tud felelni, de az idősebb oktatói középréteg egy része aggódik, és csalódottan fordul el attól a mozgalomtól, amelyik professszora után most őt magát teszi mérlegre. Az ő érdekük most a korábbi, lanyha légkör mielőbbi visszaállítása. Megfogalmazódott az is az „eltávolítottak" részérói, hogy a reformmozgalom korábbi támogatói módszeresen „kinyirásra" kerülnek. Az egykori kezdeményezések, megbeszélések jelenléti ívei megvannak. Az aláíró tanársegédek és adjunktusok közül mára többen docensek, ketten főiskolai tanárok. négyen pedig Szegeden, Debrecenben és Pécsett tanszékvezető egyetemi tanárok lettek, és idejüket munkával, nem csatározással töltik. Néhányan - lassúnak tartva a magyar fejlődés ütemét - külföldre távoztak. Mások a privát szférában értek el sikereket. Ismét mások kihullottak a rostán. Ezek egy része - talán más elfoglaltság híján - úgymond felvállalja a nép elégedetlenségének kifejezését. Hogy milyen formában, azt nem minősítem. Az elégedetlenséget természetesen nem lehet vitatni. Ez részben egy általános bizonytalanságból adódik, amelyhez konkrét bérproblémák, teljesítménykényszerek, az átalakulás tempójának és a vezetési stílussal való - még csaknem teljesen megalapozatlan - elégedetlenségek társulnak. A vitatott személyiség karaktere, kemény és olykor nem szándékoltan bántó, éles stílusa szonban a legutóbbi 30 évben nem változott, és nem is volt ismeretlen. És vannak más oldalon is megingathatatlan tulajdonságok. mint a nem személyes érdekből, nem saját zsebre dolgozás. Nagyon megnyugtató, hogy annyi erőfeszítéssel, három év után is csak csillárról, Cadillacról, ingatlanszerzésről lehet sápítozni. A múlt századi csillárt egyik következő vezetőnk sem fogja leszereltetni, mert bár világítani egyetlen szál dróton lógó villanykörtével is lehet, ám egy ilyen intézmény ezt nem engedheti meg magának. És milliárdos kölcsönök ügyében sem lehet Trabanttal menni tárgyalásra. Egyik újonnan vett ingatlanunk nemsokára felújítva, nővérszállóként kerül átadásra - az ilyesmit másutt, vagy máskor nagy szociális vívmányként könyvelnék el. Ma Magyarországon aligha akad egyetem, amelyik az elmúlt hárol évben beruházott másfél milliárdot, az egyetemi infrastruktúra világszínvonalra emelését, a diagnosztikai központ, műveseállomás, gyógyszertár, onkotherápiás centrum és hasonlók megvalósítását, az egész egyetemi élet megpendítését bűnnek tartaná. Nem tartotta annak a küldöttközgyűlés sem, hiszen a beszámolót egyetlen ellenszavalattal, háromnegyedes többséggel fogadta el. A bizalmi szavazás tehát nem a mit, hanem a hogyan kérdésében kialakult megosztottságot tükrözi. Ebből természetesen le kell vonni a megfelelő tanulságokat. Az Egyetemi Tanács a személyi kérdésben nyilván állást fog foglalni, de igazán továbblépni csak akkor tudunk, ha az egyetem közvéleménye a hogyan kérdésében is kinyilvánítja akaratát. Egy ponton túl a hogyan kérdése a mit alapjait is érinti. Ha van más alternatíva, létezik másik - esetleg jobb - koncepció, nem szabad akadályozni annak a megvalósítását. Ha a közvélemény a megtorpanás vagy visszafordulás mellett van, ezt tudomásul kell venni - akarata ellenére senkit sem lehet boldoggá tenni. Ha viszont - a szükséges módosításokkal - a jelenlegi utat választja az egyetem, akkor véget kell vetni a közhangulatot rontó, az egyetemhez méltatlan hecckampánynak. Bízom abban, hogy a tettek és a vitathatatlan eredmények előbb-utóbb meggyőzőbb érvnek bizonyulnak a minden előremutató gondolatnak híján lévő szájalásnál. Mert, mint egyetemünk névadója, Szent-Györgyi Albert írta: „A hibák elkerülésének egyetlen biztos útja van: ha nem csinálunk semmit, vagy legalábbis semmi újat. Ami viszont maga a létező legnagyobb hiba." Dr. Fráter Loránd Közoktatási megállapodások az egyházi oktatási intézményekkei A Művelődési és Közoktatási Minisztérium, illetve az egyházi iskolafenntaró/t közoktatási megállapodást kötöttek, amellyel a kormány május 5én határozatban fejezte ki egyetértését. A megállapodásokat pénteken adta át Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára a katolikus, a református, az evangélikus és az izraelita egyházak képviselőinek. A katolikus egyház képviseletében jelen volt Paskai László bíboros, érsek, a református egyházat Hegedús Loránd püspök képviselte, az evangélikus egyház nevében Frenkl Róbert, a Budapesti Izraelita Hitközség képviseletében Berend T. Ivánné, az Anna Frank Gimnázium igazgatója vett részt az eseményen. Kálmán Attila elmondta: a közoktatási törvény alapján egyházi jogi személy is részt vehet a nevelési-oktatási feladatok ellátásában, és jogosultak az állami feladatvállalás mértékének megfelelő támogatásra. A támogatás fizetésére az kötelezett, aki a fenntartóval közoktatási megállapodást köt. A minisztérium azokkal az egyházi intézményekkel köti meg a megállapodásokat, amelyek a támogatásokat illetően nem tudtak megegyezni az önkormányzatokkal. A megállapodások értelmében az egyházi oktatási-nevelési intézmény fenntartója kötelezettséget vállal arra, hogy a pedagógusok számára biztosítja mindazokat a jogokat, amelyeket a közalkalmazotti törvény garantál. Az államtitkár hagsúlyozta: a megállapodás de facto biztosítja a pedagógusok közalkalmazotti státusát. Kifejtette: sok jó tapasztalatot szerzett az egyházi iskolák és az önkormányzatok között megkötött megállapodásokkal kapcsolatban, de, mert az egyházi oktatási intézmények nem regionális feladatokat látnak el, az önkormányzatok anyagi okok miatt nem mindig képesek vállalni az egyházi iskolák anyagi támogatását. A minisztériummal 20 évre kötött megállapodásokhoz a költségvetés erre az évre 820 millió forintot különített el. A továbbiakban a minisztérium éves költségvetésében tervezi meg a szükséges támogatások összegét - mondta Kálmán Attila. A Szegedi Akadémiai Bizottság hírei Május 10-én 15 órától a Magyar Pszichiátriai Társaság Délkelet-magyarországi Tagozata és a Solvay Pharma magyarországi képviselete közös rendezésében tudományos ülés lesz, melynek központi témaköre a depressziók diagnosztizálása és kezelése. Május 11-én 10 órától Osvay Károly egyetemi tanársegéd kandidátusi házi védésének ad helyet a JATE Fizikus Tanszék Csoport Tanácsa és a SZAB. Az értekezés címe: „Ultrarövid lézerimpulzusok alakjának formálása". - 14 órától a JATE Fizikus Tanszék Csoport Tanácsa és a SZAB Heszler Péter tudományos munkatárs „Polimerek fotoablációja alacsony lézerintenzitásoknál Wolfram fotolitikus, lézer aktivált kémiai gázfázisú leválasztásának spektroszkópiai vizsgálata" c. kandidátusi értekezésének házi védését hirdeti meg. - 16.30 órától a KéMájus 9-én 10 órától a NeveléstudományiPszichológiai Szakbizottság kezdeményezésére dr. Kedves Miklós egyetemi tanár előadására kerül sor, „A multidiszciplináris kutatások jelentősége. A határkérdések" cimmel. E rendezvény a szegedi Szimmetria Kör alakuló rendezvénye lesz, s szóba kerülnek azok a tervek, melyeket még ebben az évben szeretnének a résztvevők megvalósítani. miai Szakbizottság és a Magyar Kémikusok Egyesületének Csongrád megyei csoportja két előadásra várja az érdeklődőket, a fájdalomcsillapítók és fájdalomcsillapítás kérdéskörét exponálva. - 18 órától a Nyelvtudományi Munkabizottság, a JATE Általános Nyelvészeti Tanszékével kooperálva, Kontra Miklós egyetemi docens „Nyelv és társadalom a mai Magyarországon" címmel rendezi meg a Nyelvészeti Műhely soros bemutatóját. Május 12-én 15 órától a Radiológiai Klinika és a Schering Gógyszergyár magyarországi vállalata, továbbá a SZAB Onkológiai Munkabizottság hat előadásból álló tudományos ülést rendez. Május 13-án 10 órától a Filozófiai és Történettudományi Szakbizottság, a JATE Hispanisztikai Tanszéke, az Új- és Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszéke tudományos ülésszakot rendez. Jósé Carlos Mariátegui, a nagy perui gondolkodó születésének 100. évfordulója tiszteletére. Bevezető előadást Peru és Mariátegui Bertha Vega Pérez, a Perui Köztársaság nagykövete mond.