Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-07 / 80. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. APR. 7. HORIZONT 13 Marion Brando a Lázadás a Bountyn című filmben Marion Brando 70 éves „Önöknek halvány fogal­muk sincs róla, hogy ki ez az ember. Én éveket töltöttem az­zal, hogy kikérdezzem a csa­ládtagjait, a barátait, a kollé­gáit, hogy végül is mindebből egy szörnyeteg képe kerekedjék ki. " Peter Manso írja ezt az ősszel megjelenő Brando-élet­rajzban, melyet az érintett ter­mészetesen nem hagyott jóvá. Bizonyára ezer oka volt rá és vélhetően nem azért, mert a szerző túloz, vagy netán vala­miért rá akarná borítani a világ szemetét. Marion Brando a filmtörté­net élő mítosza és a folyamatos magánéleti botrányok fősze­replője hetvenéves. Filmszínész karrierjét olyan alakítások jelzik, mint A vágy villamosa, A rakparton. Az utolsó tangó Párizsban, A ke­resztapa főszerepei. Kétszer kapott Oscar-díjat. Szerepfor­málásai lenyúgözőek. Egyik színésznő pályatársa mondta róla: „Azon kevés filmszínész közé sorolható, aki akkor is tökéletesen kifejezi a figurát, ha csak hátulról fényképez­nék". A legnagyobbak közé tartozik, akiket Hollywood va­laha is kitermelt és foglalkoz­tatott. Egy nemzedék szex­bálványa volt, ám soha, sem­miben sem hasonlított az ügye­letes szépfiúkhoz, az elegáns Cary Granthoz, vagy a férfia­san előkelő Clark Gable-hez. A művészi teljesítmény zajos si­kereit túlharsogták a magán­életi botrányok. Az immár pát­riárka korú és alkatú Brando, ha visszatekintene a 70. szüle­tésnapján - április 3-án volt ­azt láthatná, hogy számos asszonyt mondhatott a magáé­nak, de egy sem tartott ki mel­lette; tartásdíjért perelték el nem ismert gyermekei, akiket viszont a maga módján dédel­getett, azok közül az egyik gyilkosságért ül (mert lelőtte a húga vőlegényét), a másik, a lánya, ideggyógyintézeti ápolt s időnkint perrel fenyegeti az apját. Voltaképpen maga bon­totta le az ifjúkori Brando-bál­ványt, elhízott, göthös, lompos - de bármelyik pillanatban el­játszhatja azt a szerepet, amelyről előre leírják, hogy ez is filmtörténet lesz. Marion Brando azonban nem tekint vissza. Tudni vélik, hogy a 70. születésnap sem ér­dekelte. • Tanácsos úr! Szegedről expedíció indul a messzi Kínába. Egy ilyen vállalko­zást miként értékelhetünk a nagy ország - „kis" nép kapcsolatrendszerben ? - Kína és Magyarország ha­gyományos kapcsolata hosszú múltra tekint vissza. Az utóbbi években mindkét országban nagy változásokat éltünk át. A jelenlegi körülmények között tiszteletben kell tartanunk egy­más választásait. A társadalmi rendszerektől és ideológiáktól mentes kapcsolatra kell épí­teni. Ebben mindkét fél véle­ménye megegyezik. Követke­zetesen dolgozunk a kapcso­latok normalizálódásán. Ezek bővítéséhez nélkülözhetetlen a kölcsönös megismerés. Öröm­mel értesültünk dr. Makra László adjunktus és Székely József, valamint társaik ter­veiről. Bízunk abban, hogy az utazás a kölcsönös megismerés egyik forrása lesz, figyelembe véve azon videofilmek forgal­mazását és iskolai terjesztését, amelyeket az expedíció készít Kínáról. Sok sikert kívánunk az utazóknak. • A magyar sinológusok egyszemélyes intézmény­ként dolgoznak a kínai kultúra megismertetésén. Például sokan dr. Tőkei Ferenc munkáiból ismer­jük az önök hagyományvi­lágát és kultúráját... - A magyar sinológusok elemző- és kutatómunkája va­lóban pótolhatatlan a közös megismerés folyamatában. Ál­dozatos, évtizedekre nyúló ku­tatásaik -se sorban különösen méltányolható Tőkei akadé­mikus, aki alaposan elemezte a kínai filozófiában rejlő keleti bölcsességet, s odáig jutott, hogy Kínán belüli nyelvészeti kutatást is végzett - látványo­100 éve született André Kertész Kertész Andor, a világban André Kertész néven ismert fo­tóművész száZ esztendeje szü­letett Budapesten. A Magyar Fotográfiai Múzeum és a Pe­likán Kiadó a centenáriumra megjelentetett André Kertész 1894-1985-1994 című köny­vét szerdán mutatták be a Peli­kán Kiadó belvárosi otthoná­ban. Kínai kulcsszavak: reform és nyitás Chen Guoyan nagykövetségi tanácsos nyilatkozata lapunknak Magyarország választásokra készül. Közben a told leg­népesebb nagyhatalma, a Kínai Népköztársaság határán a két Korea könnyen háborús vitába keveredhet egymás­sal... A Biztonsági Tanács állandó tagjaként a földrésznyi országnak óriási szerepe lehet például az újabb koreai testvérháború megelőzésében. A világpolitikában játszott szerepre ez a példa mérvadó. A Kínai NK nagykövetsé­gének tanácsosával, Chen Guoyan úrral a szegedi Gödör étteremben beszélgettünk - elsősorban a magyar-kínai kapcsolatokról. A tanácsos úr a Délmagyarország-Délvi­lág olvasói iránti megkülönböztetett tisztelettel válaszolt kérdéseinkre. sak és eredményesek. Tőkei akadémikus utódokat is nevel; Ecsedi Ildikó például kinai drá­maírók egyfelvonásosait for­dította legutóbb magyarra. • A reform és nyitás éveit éli az ön országa. A magyar olvasó miként értékelheti e két kulcsszót? - Véleményünk szerint a Kínai Népköztársaságban csak reformokkal lehet tökéletesíte­ni a szocializmust. A mi körül­ményeink között kitartunk a szocialista út mellett. Refor­mok révén tudjuk a gazdasági fejlődést irányítani; 1992 no­vemberében a kommunista párt XIV. kongresszusán jelöltük ki azt az utat, mely a szocialista piacgazdasághoz vezet. Adott­ságainknak megfelelően alkal­mazzuk a piacgazdaság ele­meit. Egymás után két évben a hazai össztermelés 13 száza­lékkal növekedett; ez a szám idén 9 százalékos lesz. Tapasz­talataink szerint stabilitás nél­Kertész munkássága előtt tiszteleg a Francia Intézet cen­tenáriumi kiállítása is. A szer­dán megnyílt tárlaton a Disz­torziók című Kertész-sorozat tekinthető meg. A művész i 933-ban készítette aktfotó so­rozatát, amelyet a Mosoly (Le Sourire) című magazin közölt. André Kertész születésének 100. évfordulójáról Európa­szerte megemlékeznek. Széles körben méltatják művészetét tevékenységének legfőbb hely­színén, az Egyesült Álla­mokban is. • Üzleti diploma Szegedről Ősztől indul a franciák képzési programja - Az ESIDEC-nek mintegy 15 ezer hallgatója van Metz­ben, ez francia viszonylatban közepes nagyságú egyetemi központ. Üzleti diplomát nyúj­tó programunkban évente há­romszázan vesznek részt, a vi­lág minden tájáról. A nyolcva­nas évek eleje óta foglalko­zunk MBA-program (Masters of business administration) külföldi létesítésével, s ehhez az ESIDEC évente francia kor­mánytámogatást kap. Kelet­Európában egyébként két éve Oroszországban. Szentpétervá­rott honosítottuk meg az üzleti diplomát adó oktatást, idén pe­dig önöknél. Szegeden írtunk alá megállapodást az itteni élelmiszeripari főiskolával. A program a gazdaság, a kereske­delem, marketing, az emberi erőforrások kérdéseivel foglal­kozik, vagyis azokkal a dol­gokkal, amelyek Magyaror­szágnak is szükségére vannak a felzárózásban. • Az Európai Unióhoz való magyar felzárkózás talán éppen az agrárágazat és az Február végén a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola és a franciaországi Metzben székelő ESIDEC felsőoktatási központ kereskedelmi diploma megszerzésére alkalmas közös programot írt alá. Áz ősszel induió oktatás kapcsán Thierry Jean-nal, a lotaringiai főiskola vezetőjéval be­szélgettünk. élelmiszeripar igazodásán áll vagy bukik. Ön mire számit ezzel kapcsolatban? - Azt hiszem, vitathatatlan, hogy Magyarország az a kö­zép-európai ország, amelyik az elmúlt néhány évben a legjobb irányba indult el. Két év óha­tatlan visszaesés után idén már stabilizálódni kezdett a gazda­ság, és ha ez folytatódik, az integrálódási folyamat lénye­gesen könnyebb lesz, mint ahogy azt ma elképzelik. Ter­mészetesen a gazdaságnak sta­bilan meg kell erősödnie, hogy elbírja a magasabb mércét, eh­hez pedig idő kell. Vélemé­nyem szerint a gazdaság meg­erősödése érdekében Magyar­országnak fejlesztenie és vé­denie kell belső piacát, saját készítésű árukat kell fogyaszta­nia, mert ez a munkaerőpiacot is stabilizálja. Meggyőződé­sem, hogy az önök mezőgazda­ságának komoly erőtartalékai vannak, amelyeket ki kell használni. • Ellentétben akár az unió agrárpolitikájával is? - Az unió agrárpolitikája maga is átalakulás alatt van, hiszen ez volt a GATT-szer­ződés módosításának lényege. Ha sarkítani akarnék, azt mondhatnám, hogy az Európai Unió is az agrártámogatások visszafogásának, megreformá­lásának időszakát éli, ami azzal jár, hogy a termelés is vissza­fogottabb lesz. Ez pedig fe­szültségeket kelt a mezőgazda­ságban dolgozók körében, de véleményem szerint ezzel együtt sem lehet megkerülni a jelentkező országokkal való egyeztetést. • A francia kormány állás­pontja saját belső gondjai felé mintha kevésbé volna optimista, mint a jeletkező országok felé... - Ne tévesszenek meg sen­kit a francia parasztok vagy ha­lászok tüntetéseire adott vála­szok. A francia kormány Euró­pa felé nyitott, hiszen ez az igazi érdeke. Mi sem terjesz­kednénk kelet felé az oktatási programjainkkal, ha nem tud­nánk, hogy például a magyar piac is hamarosan komoly üz­leti érdekeltséggé válik szá­munkra. Ausztria belépése már elhatározott tény, őket pedig piacföldrajzilag is nyilvánvaló­an követnie kell Magyaror­szágnak. • Oroszországban már „otthon vannak". Hogy íté­li meg, a mi régiónkban mennyivel lesz könnyebb meghonosítani az ESIDEC üzleti diplomáját? - A dél-magyarországi régió mind fejlettségben, mind em­beri felkészültségben sokkal közelebb van Metzhez, mint Szentpétervárhoz. Itt magasabb az emberek munkakultúrája, szinte azt mondhatnám, hogy nekünk csak a programunkat "kell adnunk Szegedre, a főis­kola minden egyébbel - bele­értve a szakértelmet is - már rendelkezik. P. I. kül nem lehet gazdasági fejlő­dést elérni - mindkettőre nagy figyelmet fordítunk. • ...s a nyitás? - Országunk a külföld felé nyitott. Belső fejlődésünkhöz nélkülözhetetlenek a nemzet­közi kapcsolatok, amelyeket ennek szellemében, bármely országgal fejlesztünk. Itteni adatok szerint például tavaly a magyar-kínai kereskedelmi forgalom 120 millió dollárt ért el, ami az előző évhez viszo­nyítva majdnem megduplázó­dott. E növekedésben, az álla­mi vállalatok mellett, a magán­vállalkozók is jelentős szerepet játszottak. • A hírügynökségek továb­bították: a kínai államta­nács arra utasította a vá­rosi és tartományi vezető­ket, hogy „teljes körű vizs­gálatot" hajtsanak végre a lakosságot leginkább érintő termékek áralakulásáról. Miként értékelhető a köz­ponti beavatkozás a gaz­dasági életbe? - Országunkban 21 féle alapvető élelmiszer árát ellen­őrzik központilag. Ily módon szabályozható az infláció, és a lakosság méltányos árak mel­lett juthat alapvető fogyasztási cikkekhez. • Mikor várható a két ország között a legmaga­sabb szintű kapcsolatfel­vétel? - Miniszteri szinten állandó a párbeszéd. Jelenleg egyezte­tés alatt áll a legmagasabb szintű kapcsolatfelvétel. • Megköszönve a beszélge­tést, a tanácsos úr társaságában levő Fu Zhiliang konzuli első titkár felhívta a figyelmünket néhány, a magyar-kfnai kap­csolatok jövőbeni alakulására is hatással levő tényre. A Soon Ching-ling (Szun Jat-szet egy­kori köztársasági elnök özve­gyéről elnevezett) alapítvány és a magyar Gyermekbarátság Alapítvány sokat tett azért, hogy a két ország fiataljai megismerjék egymást. Immár ötödik esztendeje gyermekcso­portok látogattak mindkét or­szágba. Idén például 16 tagú magyar küldöttség érkezik jú­niusban Pekingbe, s ennek sze­gedi tagja is lesz. Kínai barátaink mindezt szép magyarsággal mesélték el. Valami elkezdődött - vagy valami folytatódik? Pataki Sándor Hogyan segítheti a Magyar Vöröskereszt a vajdasági magyarokat? A Magyar Vöröskereszt kül­döttségejugoszláviai útja során ellátogatott több vajdasági vá­rosba, és megbeszéléseket foly­tattak Moholon, a Vox humana emberbaráti szervezet székhe­lyén. Magyar részről a moholi tárgyaláson részt vett dr. Andics László elnök, dr. Szi­lárd István főtitkár és Jantsits Ágnes, a Magyar Vöröskereszt nemzetközi osztályának veze­tője. Kíséretükben volt Vidan­ka Misics, a Jugoszláv Vörös­kereszt nemzetközi kapcsola­tokkal foglalkozó bizottságá­nak elnöke. Dr. Farkas Emil sebész,, a Vox humana népegészségügyi bizottságának elnöke azokról az erőfeszítésekről tájékoztatta a vendégeket, amelyeket ez a humanitárius szervezet tesz a Vajdaságban élők sanyarú sor­sának enyhítésére. Elmondta, hogy a Vox humana emberba­ráti szolgálatnak Vajdaság­szerte immár 72 helyi tagozata működik. A széles körű szer­vezett hálózat kialakítására azért volt szükség, mert a nem­zetközi segélyszállítmányok rendre elkerülték ezt a vidéket. A Vox humana felvállalta a la­kosság segélyezését annak ér­dekében, hogy minél kisebb véráldozatokkal sikerüljön túl­élni a megpróbáltatásokat, a balkáni háború és az embargó következményeit. A Vöröske­reszt helyi szervezetei és a Vox humana jól kiegészítik egymás tevékenységét. Vidanka Misics szerint ko­rábban azért érkezett kevesebb segély erre a vidékre, mert a Nemzetközi Vöröskereszt azo­kat rendeltetésszerűen a mene­külteknek küldte. Ezen a hely­zeten állítólag az utóbbi időben változtattak. Arról már nem beszélt a Jugoszláv Vöröske­reszt tisztségviselője, hogy ho­vá tűntek azok a humanitárius segélyek, amelyeket Vajdaság lakosságának szántak, de Bel­grádból másfelé irányítottak. Sőt a szerb kormánynak van olyan rendelete, hogy a beér­kező segélyeket kötelezően elő­ször Belgrádba kelI irányítani, és csak azután oszthatók szét, függetlenül attól, ki a címzett. A Magyar Vöröskereszt képviselői elmondták, hogy ez a humanitárius szervezet a nemzetközi normákkal össz­hangban tevékenykedik, ami azt jelenti, hogy nemzetiségi, vallási és faji hovatartozástól függetlenül, egyformán segé­lyezik a rászorulókat. E szem­pontokat figyelembe véve is van azonban lehetőség arra, hogy egyes vidékek, helységek külön támogatásban részesül­jenek, de ezt a városok közötti együttműködés keretében lehet megvalósítani. A múlt héten folyt megbe­szélésen ott volt dr. Hódi Sán­dor is, a Vox humana tájékoz­tatási bizottságának elnöke. Hangsúlyozta, hogy az ősho­nos lakosság sok esetben nehe­zebb helyzetben van, mint a menekültek, s éppen ezért na­gyon fontos, hogy rajtuk is se­gítsünk, hogy ne kelljen el­hagyni otthonaikat, hogy ne váljanak földönfutóvá. Végül is a Magyar Vöröske­reszt és a Vox humana ember­baráti szolgálat abban állapo­dott meg, hogy tovább bővítik az együttműködést, külön hangsúlyt fektetve a vajdasági magyarság megsegítésére. Gergely József

Next

/
Thumbnails
Contents