Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-07 / 80. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 8 BOLYGÓK Kinek kel(l) a makói hagyma? Piaci megmérettetés. (Fotó: Somogyi Károlyné) CSÜTÖRTÖK, 1994. APR. 7. • Ásotthalmi konzervek Szövetkezeti vegyes savanyúság A természet és a hagyo­mányok parancsát követve térségünkben, különösen Makó környékén, a megélhetés re­ményében az idén is elvetik vagy elduggatják a hagymát. Őszi fokhagymából közel 400 hektár a terület, a most rakott tavasziból több mint ezer hektárnyira lehet számolni. A vöröshagyma országosan vár­ható 6 ezer hektárja az elmúlt évihez képest egy tizeddel ke­vesebb. Az okokról és kilátá­sokról Füleki Lászlótól, a hagyma terméktanács titkárától kaptunk információt. A tavalyi aszály miatt apró­ra maradt fokhagyma nehezen állta a külpiaci versenyt. Hiába a kiváló íz, aroma, a vevő a szemével választ, s az 5 centi alatti átmérőjűt meg sem látja. Ezen csak fajta és termesztés­technológia-váltással, öntö­zéssel lehet úrrá lenni. A 2 márkás árból (gy lehetne eset­leg 4 márka. A vöröshagyma idei kilátá­sait nehezíti, hogy a áughagy­ma termesztés is megsínylette a szárazságot. A kevés szapo­rítóanyag magas árral párosul. Egy hektáron önmagában ez 100 ezer forint költséget jelent. Importtal lehetne ugyan köze­líteni az egyensúlyhoz, de tud­ni kell, hogy a árága és igé­nyes hollaná fajták hozzászok­tak a csapaáékos, öntözött kö­rülményekhez. A piachoz igazodó szerkezet nem véletlenül hozta ki a közel kétharmados dughagymás Évente 150 tonnányit tesz ki megyénkben a pecások „ekko­ra halat fogtam" teljesítménye. A 13 ezres horgásztábor e mennyiség kétharmadát zárt, horgász társaságok kezelésé­ben lévő, hallal telepített vi­zekből zsákmányolja. A többi az egyéb természetes vizek, fo­lyók és csatornák termése. A tagság a kor és a ráérő idő függ­vényében folyamatosan cse­rélődik évente és ezer közötti az új beléptik száma. Az állami horgászjegy megszerzésének megváltozott szabályai ez évtől szigorúbb feltételeket támasz­tanak. Engedélyt csak az kap­hat. aki leteszi a vizsgát, vagy már korábban is volt horgász­Az állami tulajdonban lévő földekből március 31-éig 204 ezer hektárt - több mint 2 millió aranykorona értékben ­jelöltek ki pótlólagosan a kár­pótlásra. Ezekre a területekre a kár­pótlásra jogosultak június ele­arányt. A méregdrága energia­árak miatt szárítmányt csak ebből lehet gazdaságosan elő­jegye. Gyerekeknek ezután sem kötelező a vizsga. A szigorítás hátterében az áll, hogy e komolyan vett hob­bi is beavatkozást jelent a ter­mészet rendjébe, s minden kul­turáltnak tekinthető országban magas rendű jogszabályok sza­bályozzák a horgászat feltéte­leit. Az eddigi egyesületi be­számoltatás helyébe lépett kö­telező állami vizsga bizottsá­gainak megszervezése és mű­ködtetése a megyei FM Hivatal feladata. Nálunk április elsejé­től három egyesületi irodában kezdték meg működésüket a bizottságok. Szegeden a Bocskai u. 2. szám alatt munkaidőben, Hód­mezővásárhelyen a Zsoldos u. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm jétől kezdhetnek licitálni. A pótlólagosan kijelölt földek 50 százalékára csak a helybéliek licitálhatnak majd, a másik részét azonban az ország bár­melyik megyéjéből érkező, kárpótlási jeggyel rendelkező licitáló megvásárolhatja. Az állítani. A lényegesen maga­sabb víztartalmú magról vetett inkább nyers eladásra, hűtő­I. szám alatt kedden és pén­teken 14 és 17 óra között, Szentesen a Farkas M. u. 2 szám alatt hétfőtől péntekig 9 és 12, illetve 15 és 18 óra kö­zött várják a jelentkezőket. A 300 forintos vizsgadíj csekkjét és a felkészüléshez feltétlen szükséges tankönyvet - Pintér Károly: Horgászvizsga'94 - itt és a földművelésügyi hiva­talban lehet beszerezni. Április elsejétől november elsejéig minden hónap első munkanap­ján 16 órakor lesznek az ál­landó vizsgaidőpontok, előze­tes bejelentkezés nem szüksé­ges. Á könyvben feldolgozott ismeretek elsajátítása mellett halfelismerési gyakorlat is feltétele a sikeres megméret­tetésnek. igényeknek így várhatóan több mint 80 százalékát kielégítik a most kijelölt földterületek. A további igényekre pedig a Kincsítári Vagyonkezelő Szer­vezet és a Honvédelmi Minisz­térium kezelésében lévő, mű­velés alól kivont területek nyújthatnak fedezetet, amiről a szervezetek már tárgyalnak. ipari célra alkalmas. Az idén lehet, hogy a kényszer megfor­dítja az arányt. Ehhez azonban magot kell importálni, de a négyszeres árat csak akkor ho­norálja a mi átlagunkat meg­duplázó termés, ha a holland körülményeket is megkapja. A magpótlás másik útja sem ke­vésbé kockázatos. Az ellenőri­zetlen körülmények között, feléért, harmadáért kínált, fe­ketén termelt mag nem biztos, hogy ezt az árat is megéri. A tavalyi sovány termés már a szedés idején 15-20 forintra tornászta fel a felvásárlási árat. Az ebből adódó termelési ked­vet az előbb említett nehézsé­gek lohasztják le. A korlátok közé tartozik még, hogy a nagy földreform kapcsán elaprózódó birtokszerkezetben nehezebben megy a megkívánt vetésforgó. A termelés, feldolgozás és ke­reskedelem összehangolását inkább nehezíti a pénzhiány, mint az érdekben meglévő kisebb-nagyobb különbségek. Az új helyzetnek megfelelő integráció kiépítése nem soká­ig halasztható, ugyanis belföl­dön sem biztos már az „ahogy sikerül, úgy termelünk" pozí­ciója. Az EK-hoz való közele­désünk velejárója az import­verseny. Az elzárkózás nem járható út, hisz a kölcsönös­séget sérti. A szakmai alapú korlátok sem helyettesíthetik a piacos portékát. Erős konku­renciában egyre inkább a vevő dönti el, hog^ miért hajlandó pénzt adni. T. Sz. I. wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm • Sok községünk polgár­mesterével egybehangzóan a zákányszéki is vallja, hivatali müköáése legnagyobb kuáarca a telefon. Kilincselt, kilincselt, Ígérték is mindig, hogy ekkorra meg akkorra meglesz, hiszen bővítik a mórahalmi közpon­tot, tovább is adta minden ér­deklődőnek azonnal a biztatást, sót falugyűléseken is előállt vele, végül ő maradt benne a slamasztikában. Ő is a mindig ígérgető polgármester lett, akár a többi megyebéli társa. Saj­nálkozva mondja, a négy éve alatt ttz új készüléket se kötöt­tek be az egyébként lendü­letesen fejlődő faluban, pedig az elején már százötvenen dörömböltek érte. Nagyokat ugrana a világ, ma már két­százötvenen vannak az egyik gyűjtőíven. Amikor a szegedi új köz­pont munkába állt, azonnal fél­retették a lehetőségek egy részét tartalékként, sanyarúbb időkre, és amikor még egy, még újabb lépett be, ugyanaz a nóta ismétlődött, noha min­denki tudta, a tartalék nem hoz pénzt. Mináen új központ új Ígéret volt, és miná el is szállt, üresen. Most megint remény­kednek, hiszen az a francia A homokvidéken mára alig maradt komoly termelést foly­tató mezőgazdasági szövetke­zet, nemhogy nyereséges. Az ásotthalmi Felszabadulás ki­vétel. E tény annál is megle­pőbb, mivel a téeszek hősko­rában az itteni csak bukdácsolt. A fiatal elnök. Ábrahám Zoltán idekerülésétól számítható a fordulat. Ha azt mondjuk, hogy az 560 üzletrész tulajdona hi­ánytalanul bent van a közös­ben, s a szállító-műszaki káef­téjükkel együtt még mindig százötven embert foglalkoztat­nak, rá lehet vágni a mos­tanában divatos kifejezéssel: konzerválták a múlt elavult ter­melő tfpusú szövetkezetét. S ez csak időhúzásra jó. A konzerválás valóban igaz, csak egészen más összefüggés­ben. Önmagából a növényter­mesztésből itt sem lehetne kijönni, a konzervüzem viszi a hátán a gazdaságot. Az idén például a tervezett 140 millió forint ossz árbevételből 100­110 milliót remélnek ettől az üzemüktől, amely zömmel exportra termel. A tavalyi 70 millióból közel 50 milliónyi érték külföldön talált vevőre. Most épp céklát és vegyes savanyúságot készítenek, de vivőtermékeik a meggy és az uborka. A júniusban kezdődő cég, amelyik a 62-es és a 63-as körzetszám használati jogát és fejlesztési kötelezettségét megvette, föltehetően jobban ki akarja venni belőle a maga jussát a lehető legrövidebb időn belül. Eddig leginkább a külföldi tőke beszivárgásának akadá­lyaként emlegettük bűnrossz állapotainkat, most már a telefonra várók - nyugodtan mondhatjuk telefonkövete­lőknek is őket - is harsogják, semmire nem lehet jutni telefon nélkül. Sem a faluban, sem a tanyákon. Sem az ipar­ban, sem a mezőgazdaságban. És milliókban számolják pénzbeli elúszásaikat. Egyelőre csak igér az új cég is, de egy kicsit jobban biza­koának a zákányszékiek. Azt igérte, júniusig tájékozódik ­fölméri a tényleges állapotokat és a lehetőségeket -, és utána fejleszt. Papp István gépszerelő kis­iparos lett a gyors lépés leg­főbb sürgetője. Azt mondja, a nyilvános telefonfülke, ameyik hol működik, hol meg nem, nem lehet egy falu általános főszezontól további 15 dolgozó felvételére jelentkeztek a munkaügyi központnál. Friss zöldségek felvásárlásával is ér­demes foglalkozni, mivel a hazai vevők mellett szlovén és osztrák partnerek is jelentkez­tek már. A 27 ezer arnykoronát kite­vő 4300 hektáros összterület­nek csak töredéke maradt a szövetkezet művelésében. A tartós bérleten kívül, aranyko­rona vásárlással saját szántóra is szert tettek. Az idén 180 hektáron termelnek gabonát, 150-en napraforgót és 25-ön kapásnövényeket, melyből 150 hektár öntözhető. Paradicsom és paprika termesztésre újrain­dították félholdas termálfűtésű fóliateiepiiket is. A meglévő 180 hektár erdő mellé most te­lepítenek 38 hektárt. E szá­mokat összeadva, látszik, hogy tetemes rész jut az egyéni gaz­dálkodásra. Az idén, bármennyire is jól dolgozzon, már ez a cég sem lehet nyereséges. Ötven hek­tárnyi szőlő selejtezésével sze­retnének tiszta lapot teremteni, s a beruházás leírása alaposan elcsúfítja a könyvelést. Ettől még működőképes maradhat a szövetkezet, főként ha a poli­tika túlsúlyát végre a gazdaság veheti át. T. Sz. I. föllendülésének közvetítője. Azt is mondja, természetesen nem adományra várnak, aki telefonálni akar, áláozni is kész rá, reális árkalkulációval természetesen, de tovább várni egyre kínosabb. Mert az élet úgy csörömpöl el mellettük, még bekapcsolódni se tudnak. Fájdalmasnak mondja, hogy Szegedtől húsz kilométerre ilyen szomorú állapotok ural­kodnak, mi pedig örülünk, hogy végre valahol, ha a béka alatt is, de irigykedni lehet Szegedre. Ha vállalkozásokba akarjuk átlendíteni az országot, folytatja tovább, akkor a tele­fon a legelső lépcső. Ha el­megy valaki a piacra, és látja, másnapra harminc láda ősziba­rackkal többre is alkut köthet, akkor legalább szólhasson haza azonnal, hogy szedjenek le többet. Ez az igények minimu­ma. Tágadhatatlan, valami erő­sen megmozdult. Egyelőre az igények ugrottak meg, és nem a lehetőségek. Talán lesz füle rá a francia vállalkozónak. Horváth Dezső Papp István, a telefonügyek legfőbb mozgatója. (Fotó: Gyenes Kálmán) Pecás, halszemmel. (Fotó: Nagy László) • Horgászvizsga Jegykiadás, új fellételekkel Telefonpatt Zákányszéken

Next

/
Thumbnails
Contents