Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-06 / 79. szám
Csongrádi menü az UNIDO étlapján A DM KFT. ES A DMKIK GAZDASAGI MELLEKLETE Pékség. Élelmiszer-gazdasági mintaüzem Fotó: Enyedi Zoltán Mitől „ideges" a tőke? M agyarországnak létkérdése volt négy évvel ezelőtt, hogy ösztönözze a külföldi tőke beáramlását az országba. Ez volt ugyanis a rendszerváltás szinte egyetlen gazdasági forrása - hangsúlyozták a kormány képviselői a Gazdasági Kamara legutóbbi fórumán, ahol vállalatvezetők részvételével arról esett szó, miként lehetne javítani a hazai gazdaság helyzetén, az ipar versenyképességén. Elhangzott: Magyarország a szomszédosoknál kedvezőtlenebb feltételek között foghatott hozzá az átalakításnak, a privatizációnak. Viszont szerencsések voltunk abban, hogy az irántunk megnyilvánuló bizalom, az itt tapasztalható stabilitás nagyobb arányban vonzotta hozzánk a külföldi tőkét, mint szomszédainkhoz. A kormány hosszú távú iparpolitikai koncepciója szerint 1996-ig túl kell lennünk a válságkezelés ma még nagyon súlyos problémáin, és ezután megindulhat a látványosabb gazdasági növekedés. Különös figyelmet kellene szentelni az ipar fejlesztésére, mert ebben az ágazatban a leginkább ellentmondásos a helyzet: míg tavaly négyszázalékos növekedést könyvelhettek el a gépgyártási szektorban, addig a korábban rendkívül fontos és meghatározó szerepet betöltő élelmiszertermelés újabb öt százalékkal csökkent. A növekedés ellentmondása, hogy azt sajnálatos módon nem a versenyképes termékek körében tapasztalni. Magyarországon már az ipari vállalatok több mint egyharmada került ismét magánkézbe, ezek a cégek képviselik az összes ipari termelés több mint felét. Boldogulásuknak azonban számos akadálya van. Kicsi a hazai piac felvevőképessége, nehéz új, fizetőképes piacokat találni, s mindezt tetézi az is, hogy az országot elárasztotta a külföldi áru. Emögött a vámrendszer gyengeségét látják a vállalkozók. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának egyik vezető képviselője szerint a vállalkozók sajátosan viszonyulnak ehhez: a számukra fontos külföldi alapanyagok vámjait csökkenteni szeretnék, míg a termékeik számára konkurenciát jelentő importcikkekre magas vámot szabnának ki. Ezt az ellentmondást az illetékesek nem tudják orvosolni. Tflőfordul az is, hogy a cégek, gazdasági érdekeikre M-J hivatkozva, sürgős kormányzati intézkedéseket kérnek, vagy valamilyen joghézag befoltozását szorgalmazzák, ám ezek a kormányzati lépések gyakorta késnek, s a bürokratizmus útvesztőivel, a bankrendszer nehézkességével, az érdekképviseletek rendezetlenségével együtt gyakran próbára teszik a legelszántabb, működni szándékozó tőke „idegeit" is. Ferenczy Europress Tokaji bor sikere Angliában Nemrégiben Szegeden jártak az ENSZ iparszervezésre szakosodott szervezete, az UNIDO holland szakemberei. Rajtunk kívül még a szabolcsi térséget tüntették ki figyelmükkel. Jövetelük hátteréről és az előzményekről Pászti Tóth Gyula megyei tanácsnoktól, a Területfejlesztési, Idegenforgalmi és Kommunális Bizott(Folytatás az 1. oldalról.) - Szeretik a tejet, akiknek ez a kenyerük? - Van, aki szereti, van, aki nem inná meg - mondja Szpornyi Miklós, a Szegedtej Rt. üzemvezetője, akivel a hatalmas termelőüzemben sétálgatunk - Itt a szájfogyasztást meg se lehetne tiltani. Akad, aki azért jön ide, mert megvan a reggelije, vagy a vacsorája is. - Akkor a minőségellenőrzést elvégzik maguk a dolgozók! - Annál jobb nincs, mint ha az minősít, aki csinálta. Azt is mondják, egyes munkakörökben egyenesen követelmény, hogy szeresse az alkalmazott a tejtermékeket - a meózáshoz ugyanis hozzátartozik a folyamatos érzékszervi vizsgálat is. Erre mondanák azt néhányan, bárcsak a sörgyárban is így mennének a dolgok, nem lenne munkaerőprobléma... - Higgye el, nálunk nem érződik, hogy munkanélküliség van! - Nem kapnak elég embert? - Kapni kapunk, csak éppen óriási a mozgás. Ez a munka nyűvi az embereket, s nem mindenki tudja elviselni, hogy éjjel kezdődik a munkaidő. A hetvenöt rakodó és gépkocsivezető egy év alatt kicserélődik. A statisztikában persze hiszen van, aki már tizenötéve is ezt csinálja. Leginkább a család un rá, hogy éjjel állandóan oda a családfő. Azután hiába a kiemelt fizetés, csak beadják a felmondást. ság elnökétől kaptunk felvilágosítást. A folyamat áttételes indítását a Népjóléti Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium kezdeményezése jelentette. Családi jellegű, élelmiszergazdasági mintaüzemek kialakításához keresték a legmegfelelőbb helyszínt. A megyei önkormányzat területfejlesztési irodája ekkorra már alaposan feltérképezte gazdasági erőforrásainkat, ezek érvényesülésének gátjait, s a szükséges erőfeszítéseket is vázolta. Azóta elkészült a területfejlesztés komplex munkája is, melynek széleskörű szakmai vitája van soron. Később ezt kisebb térségekre lebontva pontosítják. Ezen információk birtokában sikerült kiválasztani a mintaüzemek megvalósítására alkalmas partnereket. A minisztériumok azonban nem tudták a szükséges pénzt rendelkezésre bocsátani. Ehelyett az UNIDO-hoz fordultak segítségért, melynek céljai közt szerepel a keleteurópai befektetési lehetőségek felkutatása is. A holland kormány által finanszírozott program egyrészt az ottani vállalkozókat kívánja segíteni, de a kidolgozott ajánlásokat nemzetközi fórumon ismertetik, s a szervezet révén eljuttatják a világ számos pontjára. így a csongrádi menü is felkerül a nagy világétlapra. Adottságainknál fogva elsősorban az élelmiszerfeldolgozás, netán a mezőgépgyártás területén számíthatunk komolyabb érdeklődésre. A helyi tudományos és szakmai műhelyek által előkészített bemutatkozó anyagot a holland szakemberek fordítják le és egészítik ki a maguk igénye szerint. Ezt követően másfél, két hónapig itt a helyszínen kutatják a konkrét lehetőségeket a nemzetközi szervezet szakértői. A korábban említett kiajánlás őszre készülhet el. A többi a pénzes befektetőkön múlik. T. Sz. I. Március 29-én vehették át Londonban a Tokaj Kereskedőház képviselői azt az oklevelet, amellyel az Institute of Masters of Wine, azaz a független szakértőkből álló Angol Borakadémia kiváló minősítést adományozott a kereskedőház 1983-as évjáratú aszuborának - tájékoztatta csütörtökön az MTI-t Müller István, a cég export-menedzsere. Elmondta, hogy az angol borakadémia versenyére benevezett borok kis százaléka kapja meg csupán a kiváló minősítést. A tavaly decemberben lezajlott versenyen, amelynek díjkiosztására most került sor, kilenc ország 59 bora nyerte el ezt a címet; ezek közül a magyar borokat a 83-as aszú képviselte. A minősítést jelző csillagot már tavaly decembertől alkalmazzák a nyertes bor címkéjén. nyezhetünk. Nem is csoda, ha a hazai tejgyárak kihasználtsága ma alig több mint 50 százalék. - Talán, ha idehaza is olcsóbb lenne a tej... - Már a termelőknél is nagy a szóródás. Van, aki 17-18 forintért állít elő egy liter tejet, a másiknak a 30 forint is kevés. Mi is most emeltünk termelői árakat: az extra tejért ezután 28 forintot adunk literenként, szemben az eddigi 25—tel. Mire kimegy a dobozos tej a kapun 41 forint lesz belőle. - A boltban pedig 60-ért kínálják! - Ma a kiskereskedelem a legjobb üzlet. Nem könnyű versenyben maradni. A Szegedtej Rt. éppen ezért igyekszik új termékekkel megjelenni a piacon: a lyukakat keresik, ezért dobták piacra néhány hete a kétféle ízesítésű gyümölcskefírt is. - Magunk is próbálkozunk a kereskedéssel. Saját tejdiszkontot nyitottunk. Naponta több mint egymilliós a forgalmunk. A kisnyugdíjas ingyen felül a buszra, kijön ide a Budapesti útra és olcsóbban megveszi a tejet, a vajat, a sajtot. Nehéz esztendők elé néz a tejipar - állapítjuk meg búcsúzóul. Egy legalábbis bizonyos, aligha fognak tejben-vajban fürdeni, akiknek ez a kenyerük. Rafai Gábor Akiknek a tej a kenyerük - Próbájuk megbecsülni pedig a dolgozóinkat, amennyire csak lehet - fűzi hozzá Schopper János, a részvénytársaság vezérigazgatója, már odafönn az irodában. - Mit éreznek a zsebükön, hogy átalakult a cég? - Egyelőre semmit. Most még csak kistaffroztuk a menyasszonyt. A lényeg, a privatizáció ezután jön. Mindenki reménykedik... - Kié lesz a Szegedtej Rt. ? - A napokban írta ki a pályázatot az ÁVÜ, egyelőre csak érdeklődők vannak. A részvények 25 százalékát és még egy szavazatot kárpótlási jegyért lehet megvenni a termelőknek. Úgy tűnik, ez a rész már sínen van. A cég nagyját, 50 százalék plusz egy szavatot nyílt versenytárgyaláson értékesít az ÁVÜ. Itt hazai, vagy külföldi vevő egyaránt szóba jöhet. A maradékot egy következő körben vehetik majd meg kisbefektetők és kedvezménynyel az itt dolgozók. - Azon nem gondoltak, hogy maguknak vegyék meg a gyárat? - A tejből még senki sem lett milliomos, de tönkre sem ment. Szóval ez egy szerény, de biztos egzisztencia. Talán ezért is szeretnék a dolgozók a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében megvenni a társaság részvényeit. Fotó: Schmidt Andrea A tej nyűvi az embereket. Szerény, de biztos egzisztencia Tóth Józseftől, az alakuló MRP szervezőjétől azt is megtudtuk, hogy a több mint 900 dolgozóból eddig 302 írták alá, befektetnének a saját cégükbe. Ők ugyanis bíznak a tejipar jövőjében. - Jó arány ez főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a tejipar még ma is átjáróház, a vásárlásba pedig csak a fél évnél hoszabb ideje itt lévő dolgozók szállhatnak be. - A vezérigazgató hogyan látja a tejipar jövőjét? - Kicsit félek. Megjelentek a nagy nyugati befektetők, hatalmas tőkével lépéselőnyre tettek szert az állami cégekkel szemben. Mindenütt rálicitálnak a felvásárlási árakra, de ennek az lesz a vége, hogy a termelők egyrésze is tönkre megy. Ma még nem mindenki érzi, hogy csapdába esett kicsit a tejipar. A 337 milliós alaptőkével és több mint fél milliárdos vagyonnal megalakult Szegedtej Rt. nem éppen fénykorát éli. Míg öt éve 175 millió liter tejet dolgoztak fel éve, addig mára „csak" 100 millió liter tej jönmegy ki-be a kapukon az idén: - A hazai fogyasztóknak ez éppen elég, exportra pedig nem nagyon éri meg termelni, mert ráfizetéses. A nyugati állami szubvenciókkal mi nem verse-