Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-30 / 100. szám

SZOMBAT, 1994. APR. 30. RIPORT 7 9KS Háziorvosok „ház" nélkül (Folytatás az I• oldalról) háziorvos- gyakornokként. Valamennyien kényszerpályán mozognak, s úgy érzik, becs­apódtak. - Ha becsapásról nem is, de csalódásról beszélhetünk ­mondja dr. Ben-Redouane Gabriella, az egyik friss há­ziorvosi licencvizsgával ren­delkező. - Huszonhét hó­nappal ezelőtt, amikor el­kezdtük a szakmai gyakorlatot, tisztában voltunk azzal, hogy a licencvizsga nem szakvizsga. Ehhez még három évet kell körzetben - szakmai felügye­let mellett - dolgoznunk. Ám akkor még azzal kecsegtettek bennünket, hogy a szegedi háziorvosi körzetek számát bővítik, egy-két háziorvos nyugdíjba vonul, tehát ígérke­zik hely a számunkra. Mi is azt gondoltuk - ezért is vágtunk Az élet kényszerhelyzet Kovács István 26 éves fia­talember. Állami gondozott volt, a szüleit sohasem ismerte. A többiek Professzornak hív­ják, mert rendszeresen olvas, s műszaki terveket készít. Fel­találó... Már öt éve lakik itt, de mint mondja, vannak, akik még nála is régebb idó óta élnek a barakkban. - Zűrös az életem - kezdi. - Nyíregy­házáról jöttem ide, előtte 2 év és három hónapot ültem. Egy haverom ajánlotta, a szaba­dulás után jöjjek Szegedre. Négy hónapig dolgoztam, albérletben laktam. Nagyon sokba került, kevés volt a fi­zetés is, pénzem alig maradt. A munkahelyem megszűnt, elő­ször járadékot, most pedig már segélyt kapok. Akkor jöttem ide. Nyolc általánosom van, alkalmi munkákat, segédmun­kát végzek. Elindulni mégsem tudok, mert semmit sem kap­tam az élethez. Nincs lakásom, munkahelyem, képtelen va­gyok bármihez is kezdeni, pedig rengeteg ötletem van. Szinte, képtelenség így kijutni a barakkból - legyint. - Lakás­vásárlásra kellene valami hitel­lehetőség, mert így semmi esélyem... A kívüllakó isme­rősök bíztatnak, de az ember igyekezete egy idő után alább­hagy, feladja, mert belátja, nincs kiút. Azt mondják, a pénz nem boldogít. Dehogy­nem! Semmi sem számit, csak a zsozsó. Nélküle nincs esé­lyünk az elindulásra. Kölcsönt is csak az kaphat, akinek már van valami tulajdona. Az em­berek kedve letört, a barakkban mindenki zárkózott életet él. Nem látjuk a jövőt, mert lehet hogy nincs is. Félünk attól, hogy kilakoltatják a 24 éven felülieket, mert erről már volt is szó. A napi gondok, az élet­ben maradás kérdései letörik az embert - meséli. - Mind­annyian az ingyenkonyhán kajálunk. De kérdezem én, csoda, hogy ilyen körülmények bele -, hogy a kifejezetten háziorvosi kiképzést szolgáló kórházi-klinikai gyakorlat, illetve az ezt követő elméleti vizsga számunkra előnyt biz­tosít, ha valahol lesz ürese­dés. • Milyen jellegű volt a képzés? - A Csongrád Megyei Köz­gyűlés Egyesített Egészség­ügyi Intézménye kötött velünk szerződést 27 hónapra. Ez idő alatt a városi kórházban, a szakrendeléseken, illetve a SZOTE klinikáin töltöttünk el bizonyos időt. így a belgyó­gyászaton, sebészeten, szülé­szeten, gyermekgyógyászaton, pszichátrián, neurológián, orr­fül-gégészeten, szemészeten ­s hadd ne soroljam tovább ­szereztünk valóban igen érté­kes gyakorlati ismereteket. S most a 27 hónapos kórházi között megnő a bűnözés? Kényszerhelyzet így az élet. Megoldás? Az nincs. Talán ki kellene menni Nyugatra?... „Életcél nélküli emberek laknak itt" A gondnoki irodában az ügyeletben a nyolc alkalmazott éjjel nappal állandóan váltja egymást. Ottjártunkkor közép­korú nő látja el a gondnoki teendőket. Nevet ne (rjunk, mert még baj lehet belőle, kéri a hölgy. - Hat éve dolgozom itt - meséli. Kezdettől fogva olyan fiatalok jöttek ide, akik közül nem egy lelki sérült. Mi, normális emberek el sem tudjuk képzelni, milyen lehet család nélkül felnőni. Ezeket az embereket senki sem tanította meg az életre, amikor kikerültek az intézetből nem ismerték a pénz értékét sem. Azoknak, akik már huzamo­sabb ideje laknak itt, nincs egy vasuk sem, elszórták, pedig 3­4 százezer forintot kaptak, amikor nagykorúak lettek. Átlagos estben másfél két évet töltenek itt, de van, aki már hat éve él itt az egy és kétszobás szállásokon - tudjuk meg. Előbbiekben általában két-két egyedülálló, utóbbiakban a családosok laknak. Az elmúlt időben öten kaptak lakást a szegedi önkormányzattól, de őket a munkahelyük is segí­tette. Nem mindegyik egykori olajos-barakk tartozik a GyIVI-hez, a Múzeum raktár­nak használ néhányat. - Életcél nélküli emberek laknak itt nálunk, aki nem tudják, ho­gyan is kellene élni, dolgozni. gyakorlatot követő vizsga után következne a hároméves, kör­zetben letöltendő idő, amire azonban még halovány remé­nyünk sincs. • Ezek szerint egyiküknek sem sikerült. - Négyünk közül az egyik gyesre ment, a másik kollé­ganőm egy szociális otthonban tudott elhelyezkedni, a harma­dik állástalan, jómagam 4 órás üzemorvosi állást kaptam, de csak szeptemberig szól a szer­ződésem. Azután én is munka­nélküli leszek. • Önök valamennyien már gyakorló orvosok voltak, amikor jelentkeztek a házi­orvosi képzésre. - Fix státusunk volt elméleti Máról holnapra élnek, sőt inkább vegetálnak. Aki a parkban kempingezett... Horváth László 10 évvel ezelőtt Kaposvárról jött Sze­gedre. Állami gondozott volt, a Délépnél dolgozott, mint burkoló. Albérletben lakott az élettársával, mígnem össze­vesztek, s a fiú mehetett az ut­cára. Pedig van egy gyönyö­rűszép kislányuk is, most 5 éves, s az apja büszkén mutatja nekünk a fényképeket. - Le­genda az életem - nevet Hor­váth László. - Szegeden lak­tam ezután is, bár igaz, hpgy három hónapra kiköltöztem a Szikire, onnan jártam dolgozni. Hálózsákom, pokrócom, sát­ram, mindenem volt, felké­szültem az életre. A munka­helyem viszont megszűnt, s a 16 ezer forintos végkielégítés sem sokáig tartott. Mielőtt ide­jöttem, kapualjakban, padlás­intézetben. kórházban, üzem­orvosi rendelőben. • Gondolom, bármennyire vonzó város is Szeged, ér­demes állás után nézni az országban másutt is. - Megtettük. A legújabb Népjóléti Közlönyben három háziorvosi állást hirdetnek. Az egyiket Budapesten, amire száz százalék, hogy tucatnyi helybéli jelentkezik. A másik kettő Szabolcs, illetve Jász­Nagykun-Szolnok megyében van. Tegyük fel, hogy né­gyünk közül kettő elnyerné e két utóbbi állást, még mindig ketten maradnak háziorvosi gyakornoki állás nélkül. Ha nem tudunk háziorvosi állás­hoz jutni, akkor az eddigi li­terekben, ismerősöknél, szóval sok helyen aludtam. Olyan is előfordult, hogy parkokban kempingeztem. Dolgozni azért mindig szoktam, telefonálnak az ismerősök, ha van meló. Szigetelés, falburkolás, tető­fedés, mikor mi akad. Pénzem mindig van, de én is az ingyen­konyhán ebédelek. Az élettel elégedett vagyok, bár a társa­dalom kirekeszt minket. Ter­vezni nem szeretek, a jövő majd olyan lesz, ahogy az élet adja. Van lakásom is Kapos­várott, csak az öcsém lakik benne. Időnként bennt alszok Szegeden, a barakkban nem nagyon szeretek éjszakázni. Az itteniek közül nagyon sokan lusták elmenni dolgozni ­mondja. - A gyerekek is a nagy semmivel foglalkoznak, olyanok mint a szüleik. Semmi sem érdekli őket, a gyere­kekkel sem törődnek, nem is csoda, hogy a legtöbb mehet azután a kisegítőbe. Persze nem lehet mindig csak ezekkel a komoly dolgokkal foglal­cencvizsgánk semmire sem jogosít, hiszen nem szakvizsga. A más területen való elhelyez­kedésnél semmi előnyt nem jelent. • A Csongrád Megyei Köz­gyűlés Hivatalának egészség­üggyel foglalkozó munkatársa, dr. Kajáry Irén főorvos a négy doktornő esetével és helyze­tével kapcsolatban semmi biztatót nem tudott mondani. - Nem adtunk garanciát a szerződéskötéskor arra, hogy háziorvosi állást, szabad körze­tet kapnak a doktornők. A 27 hónap nem volt felesleges, nem vész kárba, hiszen a kór­házi gyakorlat, s a hozzá kap­csolódó licencvizsga nélkül kőzni, mert beleőszül az ember - legyint. Munkahely helyett a kamionparkoló A barakk házirendje szerint reggel öttől, este tízig lehet jönni-menni. Kéthetente ágy­neműcsere is van, hűtőszek­rény, Tv szoba, pingpongasztal egészíti ki a szolgáltatásokat. Előfordul, hogy az ajtót néha betörik, mert van akit éppen nem akarnak beengedni leendő gyermeke anyjához... Ha vala­ki tombolni kezd, a többiek megfékezik. Zajlik az élet... Akadnak olyanok is, akiknek semmi jövedelmük sincs. Jobb esetben csigát gyűjtenek, amit azután kilónként nyolcvan fo­rintért eladnak. Lehet üveget is gyűjteni, s természetesen egy­egy alkalmi munka időnként csak összejön, hogy a 24 éven felüliek fejenként 500-1100 Ft­os lakhatási díját mindenki ki tudja fizetni. Rosszabb esetben marad a lopás. Egyesek korán reggel a boltok elől emelik el a reggelire valót, akad aki komo­lyabban csinálja, s néha betö­réssel is próbálkozik. Ameny­nyiben egy barakklakónak van valamilyen vagyontárgya, például mosógépe, azt sokszor tisztes összegért, kölcsön adja annak, aki hiányt szenved. A lányok közül néhányan - a kedvező adottságokkal rendel­kezők - esténként kijárnak a kamionparkolóba. Csak neve­nek azon, aki munkára akarja óket bírni. Hol is kereshet­nének ennyi pénzt?.. Négy gyerekkel, remény nélkül J. Gy.-nének két hete szü­letett a negyedik gyereke. Két egybenyitott, tíz négyzet­méteres szobában laknak. Miközben a kicsit cumiztatja, mesél az életéről: - Miskolcon voltam állami gondozott. Nem szerettem tanulni. A szegedi nem tehetnének háziorvosi szakvizsgát. Ehhez ugyan még hároméves háziorvosi gyakor­lat szükségeltetik, de amikor a képzésüket elindították, senki sem garantálta, hogy a licenc­vizsga után azonnal körzetbe kerülnek. Tény és való, hogy Szegeden is több háziorvosi körzetre lenne szükség, mint amennyi jelenleg van, de a tb szűkös anyagi helyzete miatt a bővítés egyelőre elmarad. • Jelenleg is van három, szer­ződéssel dolgozó, kórházi gyakorlatot folytató orvos, aki háziorvosi licencvizsgát tesz. Miért kellett elindítani az újabb kurzust, amikor a most végzettek számára sincs hely, s amikor Szegeden egyelőre nem lesz szükség több új házior­vosra? Költői kérdés marad. Kalocsai Katalin •••••••••••••• kendergyárba jöttem dolgozni, azután a tejiparhoz kerültem. Innen mentem gyesre. Hat éve lakom itt a férjemmel, előtte albérletben éltünk. Amikor jött az első gyerek, már nem tud­tunk fizetni. A fétjemnek nincs szakmája, sem munkája. Gyed­ből, segélyből, családi pót­lékból élünk. A barakkban jól megvagyunk, nem veszek­szünk senkivel sem - meséli. ­A gyerekek oviba járnak, a szülők rendesek, mert nem közösítenek ki minket. A szomszédos házak anyukáinak nem jelentünk problémát, nem úgy, mint azok, akik a barakk jó hírét rontva a szomszédokat is meglopják. Szeretnénk innen kikerülni, minden vágyunk egy önnálló lakás.... A zsákutca legvége Segítség kellene, pénz, támogatás, s szándék, hogy a barakkban lakók egyszer ön­álló életet kezdhessenek. Sem nekik, sem a társadalomnak nem jelenthet megoldást a je­lenlegi helyzet. A GYIVI igaz­gatója. Galambos László sze­rint az ember a saját gyerekét sem teheti az utcára akkor, amikor az betölti a nagykorú­ságot. A barakk utógondozó, azoknak az embereknek próbál segíteni, akik helyzetük miatt képtelenek az önnálló életre. ­A barakk a látszat ellenére is valamiféle megoldást jelent, mert ha ez sem lenne, ezek az emberek a híd alá költöznének, lopnának, rabolnának, s előbb utóbb a börtönbe jutnának ­mondja az igazgató. - Amióta megszűntek a szociális bér­lakás építések, azóta ezeknek az embereknek kilátástalan a helyzetük. Ez a zsákutca leg­vége, innen már csak évek múltán a szociális otthon a végállomás. Megoldás? La­kás? Kizárólag Szeged város, a megyei önkormányzat, és a GYIVI közös összefogásával lehetne kiutat találni... Pál Tamás Páter Budapesti könyvkiadó országos reklámanyag begyűjtésére ügynököket, ügynökségeket keres. Biztos és magas jövedelem (alapdíj + teljesítmény), ingyenes kiképzés. Későbbiekben főállási lehetőség is! 06-1/122-5631. A Kaséi Trade Japan Kft. 1994. V. 2-től megkezdi robogók és nagymotorok árusítását Szegeden, a Kálvária sugárút 87 alatt. Viszonteladók jelentkezését is várjuk. Kis- és nagykereskedelmi áron történő értékesítés. Szerviz, alkatrészellátás. 6 hónap garancia. Tel.: 06 (62) 322-394, 06 (62) 322-723 Nyitva: H-Sz. 9-18-ig Értesítjük az Együtt-Egymásért Kft. tagjait és a tisztelt érdeklődőket, hogy 1994. május 1-jén indul a 25 000 Ft rendszerű, mely a 7000-es rendszerünkhöz hasonlóan működő gyűjtőrendszer, sok-sok kedvezménnyel Ügyfélszolgálatot tartunk 1994. május 1-jén, 9 órától, Szegeden, az olajosházban. Szeged, Tisza L. krt. 47. Tel.: 486-286140. Szeretettel várjuk Önöket. Angol kereskedelmi levelezőt keres vámszabadterületen működő csomagológépgyár. Szövegszerkesztői és számítógépes ismeret előnyt jelent. Fényképpel, írásos, részletes bemutatkozó jelentkezését várjuk mielőbb. New England Machinery Ltd. Szeged, Pf.: 769. Menedékhely, vagy a bűn melegágya? Élet az algyői barakkban Talán a kicsinek már lesz lakása? (Fotó: Hárs László)

Next

/
Thumbnails
Contents