Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-26 / 96. szám

KEDD, 1994. APR. 26. Helyesírásversenyek HORIZONT 13 A Tisza-Parti Általános Iskolában harmadik alkalommal rendezték meg a negyedik osztályosok városi helyesírási vetélkedőjét. A versenyen 32 iskola 61 tanulója részvételével a következő eredmények születtek: első helyezett Bodor Balázs, Hunyadi János Általános Iskola, tanára: Sonnevend Kinga; második helyezett Ambrus Nóra, Tarján IV. számú Altalános Iskola, tanára: Mihályné Fundák Erika; harmadik helyezett Bőrcsök Alexa Petőfi Sándor Általános Iskola, tanára: Ördöghné Lányi Rita. Az 5-6 osztályos tanulók városi helyesírási versenyét a Tarjánvárosi III. számú Általános Iskolában rendezték meg. Az eredmények: első helyezett Vass Laura, Kossuth Lajos Általános Iskola, tanára: Patyiné Goda Margit; második helyezett Nagy László Béke Utcai Általános Iskola, tanára: Pacz Béláné; harmadik helyezett Varga Diána Arany János Általános Iskola, tanára: Kónya Lászlóné. • A havi átlagkereset bruttó összege az év első két hónapjában 27.468 forint volt, 25 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset havi átlaga január-februárban ugyanakkor 19.724 forintot tett ki, ami 27 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezt megelőzően. A nettó keresetek azért emelkedhettek gyorsabban, mert az adószabályok a bérből és fizetésből élők többsége számára kedvezően változtak. A fogyasztói árak az első két hónapban 17 százalékkal emelkedtek, a nettó keresetek reálértéke (gy 8-9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A szellemi foglalkozásúak keresete az év első-két hónapjában - az előző évekhez hasonlóan - gyorsabban emelkedett, mint a fizikai dolgozóké. A szellemi foglalkozásúak január-februárÁtlagkeresetek, megtakarítások A nettó átlagkeresetek mind a bruttó átlagkereseteknél, mind pedig a fogyasztói áraknál nagyobb arányban növekedtek az év első két hónapjában - derül ki a Központi Statisztikai Hivatalnak legfrissebb jelentéséből. ban havi átlag 27.150, a fizikaiak 16.327 forintot kerestek. Az egy évvel korábbiakhoz képest az előbbi csoport 27,4 százalékkal, az utóbbi 25,5 százalékkal keresett többet - állapítja meg a jelentés. A forgalomban lévő készpénz mennyisége az elsó negyedév végén az előzetes adatok szerint 27 milliárd forinttal volt nagyobb az év elejinél, Államkötvény 1996/H Legyen akár kényelmes... ...elfoglalt, előrelátó, a Magyar Államkötvény ideális befektetés. A legkedvezőbb befektetési forma mindazoknak - akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni; - akik rendszeres éves jövedelmet akarnak általa elérni; - akik tőkét gyűjtenek - például gyermekeik taníttatásához, ingatlan vásárlásánoz vagy vállalkozás beindításához. 1994. április 15-én új államkötvény kibocsátására kerül sor. A befektetők 1994. április 18. és 29. között kiemelt értékesítés keretében még felár nélkül, azaz 100%-on és az időarányos kamatot megfizetve vásárolhatnak államkötvényt a Magyar Nemzeti Bank Főpénztárában és megyei igazgatóságain. A legújabb államkötvény az Államkötvény 1996/H, 2 éves futamidejű (1994. április 15. 1996. április 15.) értékpapír. A kötvény fix kamatozású, a kamata évi bruttó 25%. Kamatfizetés és törlesztés Az államkötvény összegének visszafizetése lejáratkor egyösszegben esedékes, kamatfizetésre évenként, minden év április 15-én kerül sor. A kötvény kamatozása 1994. április 15-én kezdődik. az MNB a később meghirdetett feltételek mellett forgalmazza, eladja és visszavásárolja az államkötvényt. Amennyiben a pénzre szükségünk van a futamidő lejárta előtt az MNB igazgatóságai a tőzsdei árfolyamhoz közeli áron visszavásárolják, vagy amennyiben venni akarunk, akkor eladnak államkötvényt. A Magyar Államkötvény így rövidtávú befektetésnek is jó lehet. A Magyar Államkötvényt nem kell hazavinni. InAllami garancia Állami garancia van rá. Mind a kamatfizetést, mind a törlesztést az állam szavatolja. Az államkötvényen alapuló követelés nem évül el, teljesítéséért az állam helytáll. Mit kell még tudni az Államkötvényről? A kibocsátást és a kiemelt értékesítést követően kikérjük a papírt, a címletváltásért és kiszállításért a névérték 0,5%-át, valamint a forgalmazó ezzel kapcsolatos díjait kell megfizetnünk. A kötvényt a kibocsátást követő két héten belül, forgalmazott kategóriában, bevezetik a Budapesti Értéktőzsdére. Ha érdekük az új bctddrim UiHÖKgck, írja meg nevei, címét a „Magyar Államkötvény 1300 Budapest 3. Pf. 225" cimte. Postafordultával küldjük tájékoztatónkat. Fotgalmazó és kifiztdötielyek: MNB Főpénztára, 1051 Budapest, Hold u. 4 Tel: 153-2600/2191 • MNB Baranya Megyei Igazgatóság, 7é21 Pécs, Apáca u. 6. Tel |72| 413-433 • MNB Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság, 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1. Tel.: (76) 481-334/524 • MNB Békés Megyei Igazgatóság, 5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1. Tel.: |óó| 446-192 • MNB Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóság, 3525 Miskolc, Hósök tere 3. Tel.: |46| 411 -658 • MNB Csongrád Megyei Igazgatóság, 6720 Szeged, Deák Ferenc u. 17. Tel.: (62) 472-272/4640 • MNB Fejér Megyei Igazgatóság, 8000 Székesfehérvár, Ősz u. 11. Tel.: (22) 311-130/6624 • MNB Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóság, 9022 Győr, Czuczor G. u. 26. Tel.: (96) 314-522/4832 • MNB HajdúBihar Megyei Igazgatóság, 4026 Debrecen, Hatvan u. 15. Tel.: (52) 313-888/62 vagy 72 • MNB Heves Megyei Igazgatóság, 3300 Eger, Borkóczy u. 3. Tel.: (36) 413-444/5603 • MNB Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság, 5000 Szolnok, Magyar u. 8. Tel.: (56) 422-555/6893 • MNB Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóság, 2800 Tatabánya, Fő tér 32. Tel.: (34) 335-837 • MNB Nógrád Megyei Igazgatóság, 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15. Tel.: (32) 310-722 • MNB Somogy Megyei Igazgatóság, 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 3-4. Tel.: (82) 419-411 • MNB Szobolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság, 4400 Nyíregyháza, Szé chenyi u. 3. Tel.: (42| 310-422/6126 • MNB Tolna Megyei Igazgatóság, 7100 Szekszárd, Auguszt Imre u. 7. Tel.: (74) 316-411/89 • MNB Vas Megyei Igazgatóság, 9700 Szombathely, Széli Kálmán u. 20. Tel.: (94) 311-410/7111 • MNB Veszprém Megyei Igazgatóság, 8200 Veszprém, Budapest u. 4. Tel.: (88) 426-435 • MNB Zala Megyei Igazgatóság, 8900 Zalaegerszeg, Dísz léc 7. Tel.: (92) 3)2-690 I meghaladva a 349 milliárd forintot. A március végén 807 milliárd forintot kitevő takarékbetét állomány az első három hónapban 27 milliárd forinttal bővült. Ez 24 milliárd forinttal kisebb, mint az egy évvel korábbi növekedés. Maga a takarékbetétben és takaréklevélen elhelyezett pénzmennyiség csökkent, az összeget az időarányos kamat növelte. A pénzintézeti értékpapírok állománya február végéig csaknem 15 milliárd forinttal nótt, márciusban azonban 5 milliárd forinttal csökkent, 127,4 milliárd forintra. A nem pénzéntézeti papírok állománya március végéig 145 milliárd forintra emelkedett: ez 29 milliárd forinttal nagyobb az év elejinél. A lakosság banki nettó hiteltartozásai az első három hónapban 8,8 milliárd forinttal csökkentek, a kamatok miatt azonban összességében 13,2 milliárd forinttal nőtt a hitelállomány, elérve a 244 milliárd forintot. • Terjeszkedik a Habitat Településügyi ENSZszeminárium Szegeden A hazai szakemberek reputációja is közrejátszott abban, hogy 1980-tól Magyarországon működik a szervezet Kelet-Közép-Európái Információs Irodája, amelynek igazgatója dr. Laczkó László egyetemi tanár; felkérésére alig egy hónapja vállalta el a Habitat dél-alföldi képviseletét dr. Mészáros Rezső egyetemi tanár (JATE); kettejük előadásából ma, kedden délután 2 órától a SZAB-székházban kaphatnak képet az érdeklődök a településügyi szervezet munkájáról, illetve egy helyi érdekű konkrét témáról: dr. Mészáros Rezső a dél-alföldi lakásállomány állapotáról és változásáról ad áttekintést. Mint a Habitat szegedi képviselőjétől megtudtuk, az ENSZ településügyi szervezetének központja mindössze néhány tucat munkatársat foglalkoztat, ám tevékenysége a Föld egészére kiterjed. Különösen nagy figyelmet szentel a fejlődő országok problémáinak. A munkamódszer sokféle: tanulmányokat készíttet bizonyos témákról, ajánlásokat ad, tanfolyamokat támogat, megismertet tapasztalatokat, konferenciákat szervez. A településügy ENSZ-en belüli elismertségét, súlyát mutatja, hogy a központ élén álló igazgató a világszervezet főtitkárhelyettese is egyben. Néhány fontosabb témakör azok közül, amelyekkel a Habitat foglalkozik: a települések természeti adottságai és környezeti viszonyai, területfelhasználás, a települések társadalmi tagozódása, lakáspolitika, -építés, hajléktalanság, infrastruktúra, urbanizáció, településtervezés, -irányítás (önkormányzatok), civil szervezetek szerepe, stb. A dél-alföldi képviselet létrehozása többféle haszonnal járhat: hozzáférhetővé válnak a Habitat által készíttetett tanulmányok, amelyek szemléletalakftó hatással lehetnek; dr. Mészáros Rezsó szerint különösen kívánatos megismertetni a nemzetközi tapasztalatokat a fiatal generációkkal, az egyetemistákkal; hiszen az ó gondolkodásmódjuk lesz a meghatározó abban a reményeink szerinti folyamatban, amelynek végeredményeként valóban az emberi élethez méltó települések lesznek Magyarországon is. A szegedi Habitat-képviselő geográfus; azt tervezi, hogy elsősorban ennek a tudományterületnek az oktatásában sikerül gyorsan hasznosítani azt az előnyt, amelyet a képviselet létrehozása jelent, de természetesen az egész egyetem, a A kanadai Vancouverben 130 ország szakemberei és politikusai 1976-ban hozták létre az ENSZ Emberi Települések Központja - közkeletű rövid nevén: Habitat - elnevezésű szervezetet, Nairobi (Kenya) székhellyel. A településügy szerteágazó témáival foglalkozó központ munkájában Magyarország kezdettől résztvesz. város és a régió is profitál ebből. A mai szegedi szeminárium a bemutatkozást szolgálja, ezért is hívták meg a régió önkormányzati szakembereit, a településtervezőket, a kutatókat és a diákokat. Az alkalomra elkészült tanulmányában - statisztikai adatok felhasználával - a délalföldi lakásállomány 1964 és 1990 közötti változásairól szolgál adalékokkal dr. Mészáros Rezső. (A téma egyik érdekessége, hogy három megyére kiterjedően nincsenek összegező, összehasonlító jellegű tanulmányok, a lakásügyeket főként a lakásállományt - általában településenként vizsgálják.) Az adatokból levonható következtetések jórészt igazolják a hétköznapi tapasztalatokat és sejtéseket. Áz elmúlt 30 évben a megyeszékhelyeken a lakásállomány növekedett, de a városlakók száma is; azaz lakáshiány van, vagyis a városok népességmegtartó képessége csökkent. Egymással ellentétes folyamatokra mutatnak a számok: míg sokan beköltöztek a városokba, megindult és egyre erőteljesebb a kiköltözés is. Különösen a nagyobb városok környéki szuborganizációk kialakulása utal erre. A lakásállomány belső szerkezetében nem volt előnyös változás: nagyon kevés a „nagy" lakás (négy és fél, négy, három és fél, illetve három szobás), legtöbb a hagyományos kétszobás. Az a tény, hogy elmúlt évtizedekben elmaradtak a felújítások, drámai helyzetet jelent a belvárosokban - ezért még hosszú ideig fizetünk... A számok arról is beszédesek, hogy az általában negatív folyamatnak tartott népességcsökkenés egy-egy településen az eltartóképesség helyreállását is jelentheti (Szeged is túlnépesedettnek tekinthető, ha a lakosságszámot a lakásszámhoz viszonyttjuk). S. E.