Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-22 / 93. szám

PÉNTEK, 1994. ÁPR. 22. Vízszennyezés - háziasszony módra A FÖLD NAPJA 7 A Csongrád megyei természetvédelmi egyesület felkérésére a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola környezetvédelemszakos hallgatói a közelmúltban közvéleménykutatást végeztek arról, hogy Szegeden a "háziasszonyok hogyan szabadulnak meg a már feleslegessé vált ételektől. Végigolvasva az alábbi kérdéseket, válaszokat, talán néhányan változtatnak majd környezetszennyező „háziasszonyi" szokásaikon. - Ha egy kevés maradék kakaó megsavanyodik, hová önti? - WC-be 43%, mosogatóba 52%, kukába 5% - Folyóvízben mosogat-e? Igen 75%, nem 30% - Mit tesz egy egész liter romlott zacskós tejjel? - WCCsongrád megyében a keletkezett össz-szennyvíz kevéssel több mint 10 százaléka kerül kellően tisztított állapotban a befogadóba. Az egy általán nem tisztított szennyvíz aránya 65 százalék. Szeged még ilyen szánalmasnak nevezhetó' arányokkal sem dicsekedhet. A keletkezett szennyvíz a csatornázott területről - kevés kivétellel minden tisztítás nélkül keriil a Tiszába. be önti 36%, mosogatóba 52%, kukába 12% - Ha nincs meleg víz, folyatja-e a vizet, míg meleg lesz? - Igen 63%, nem 37% - Az égett olajtól, zsírtól hogyan szabadul meg? - WCbe önti 68%, mosogatóba 15%, kukába 17% - Használ-e a konyhai mosogatójában szűrőbetétet? Igen 56%, nem 44% - Tudja-e, hová folyik a szennyvíz a mosogatóból, WCből? - Tudja 49%, nem tudja 51% - Hová önti a folyékony, lejárt szavatosságú gyógyszert? - WC-be 40%, mosogatóba 26%, kukába 34% - Hozna-e anyagi áldozatot azért, hogy folyóink vize ismét tiszta, fürdésre alkalmas legyen? - Igen 92%, nem 8% • Kapcsolatteremtés, gondolatébresztés és a megoldási lehetőségek keresése a legfőbb célja annak a Föld-napi diákkonferenciának, amit ma rendeznek a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola Tanműhelyében Tápén, a Budai Nagy Antal utca 138. szám alatt. - A meghívott előadók általános- és középiskolás tanulók, akik hat témakörben - víz, levegő, föld, élővilág, energia és egyéb kategóriában - számolnak majd be kísérleteikről, méréseikről, megfigyeléseikről és élményeikről - mondta a konferencia egyik szervezője. Somoskövi János, a Széchenyi István Környezetvédelmi Oktató Központ vezetője. • Diákkonferencia Tápén Szem a Körláncban A Széchényiben hat-nyolc éve foglalkoznak intenzíven környezetvédelemmel. A diákok szép eredményeket értek el ebben a témában a különböző országos pályázatokon és versenyeken. Tavaly részt vettek a norvég természetvédők által meghirdetett környezetvédelmi projekten. Jelenleg egy amerikai programban, a Körláncban dolgoznak. Ennek fő célja: a szülők, a család bekapcsolása a természetvédelembe. Az egész napos programot érc- és ásványkiállítás, videofilmvetítések, valamint szaktantermi bemutatók színesítik. A konferenciára meghívót' kapott a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője, Vajdovichné Visky Erzsébet és főmunkatársa, Szendy Csaba, valamint a Csongrád megyei Természetvédelmi Egyesület társelnöke, dr. Ilosvay György és az Országos Környezetvédelmi Nevelési Központ vezetője, dr. Szalai-Marzsó László. Sz. C. Sz. Föl(d) köszöntő sziiomnyi gondolat... Bolondító virágillat, csattogó fülemüleszó, csillogó Tisza ölelte város. Ilyentájt „egy napra" fölemeljük fejünket, s a demagóg szónoklatok mellett mélyet szippantunk az édes szirmok illatából és magunkhoz öleljük a világot... Magunkhoz öleljük?... vagy csak beszélünk róla? Jól ismert közhely, nemcsak a levegő, a víz, a táplálék, de a szeretet is létföltétel - nélküle szorong, vegetál az ember. A virág, madárdal szeretete, ez amit nem lehet az iskolában megtanulni. Ez a családdal, a kisgyermekkori táj selyemfüvével, a fáramászó-plezúrokkal, a békaszerenáddal lesz sajátunk. A természetillatú gyermekévek azok, amelyeket egy életen át sohasem felejthetünk, kitörölhetetlen mint az anyakötöttség alapmechanizmusa. S a Földanya mosolya egy táj. nekünk a szögedi róna, amely ha elveszti egyéni, sajátos arcát, egyre inkább összetéveszthető lesz egyéb területekkel. Pedig a szülőföld mosolya belevésődik jellemünkbe, világnézetünkbe és formál minket, hiszen még gondolkozásunkat is meghatározza, a hazai szegedi tájhoz köt. A táj, amibe beleszülettünk, meghatározza az emberfiát, még mielőtt értelmileg átgondolhatná a befolyás jellegét, módját. Ezért a fölnőtt föladata; a lorenzi lehetőség biztosítása „Rókájának". Ez a lelkiismeret furdalta természetvédő gondolatom a Föld napján, kifecsegett titkom. A tiszai barna füzek. Fehér-tói susogó nádas, a szögedi róna nemcsak eredet, hanem jövő is, ahová fejlődhetünk. Mindezért védenünk kell a helyi tájkultúrákat az erősödő szellemi prostitúciós hatásoktól. Ezért szorítsuk a kis kezeket, s érezni fogjuk együtt, hogy részei vagyunk nagy-nagy csodának: a természet világának... itt ölel át még a sziromfény, csillog a Tisza, s muzsikál a tücsökmadár. Semmit sem kell a nosztalgia megálmodta jövőhöz, egy földöntúli utópia világából importálnunk, hacsak egy kicsivel több bölcsességet nem... Csizmazia György Mórahalom: akció indul és tudás ,. Gyógyulj Föld ! Te semmiből lett titok. ... Isten teremtő szándékából megszülető Föld, gyógyulj ! " - szólal a mórahalmi iskolásokat cselekvésre, tudatos környezet- és természetvédelemre szoktató április 22-i, Föld napja program valahonnani idézete. E misztikus, varázsos sorok nagyon is kézzel fogható, aktív részvételre serkentő programpontoklat vezetnek be. A felső tagozatos diákok ma a sportcsarnoknál találkoznak délelőtt 10 órakor: tájékoztatók hallhatnak Mórahalom szennyvízhelyzetéről, követőleg környezetvédelmi vetélkedőre kerül sor. majd az iskola környékének csinosítása következik faültetéssel, s az iskolai pihenőhely rendezésével. A talaj-, víz - és a levegő védelméről ismeretterjesztő filmet láthatnak. Az alsó tagozatosok a gazdasági iskolánál már reggel 8-tól elfoglaltságot találhatnak. Rajzversenyt tartanak „ Földünk jövője " címmel, majd a városközeli környezet védett növényeivel ismerkednek kiránduláson, az ügyesebbek faültetésen serénykedhetnek és a nap folyamán játszótér építésnek is részesei lehetnek e gyerekek. A Délmagyarország támogatásával szervezett két hetes akció a „ Tiszta Mórahalomért " ma, a Föld napján kezdődik. Legfontosabb része a közös cselekvésnek a szelektív hulladékgyűjtés. Ma, április 22-én, valamint 23-án, szombaton a gazdasági iskolánál elhelyezett konténerbe lehet halmozni a papírt, 7-től délután 4 óráig. A környezetre igen káros anyagokat tartalmazó szárazelemeket mától folyamatosan tudják elhelyezni a mórahalmi kicsik és nagyok a gazdasági iskolánál,a felső iskolánál, az abc áruháznál és az iparcikk áruháznál. Üveggyűjtésre az abc áruháznál, az iparcikk áruháznál és a sportcsarnok előtt elhelyezett konténer ad lehetőséget, ugyancsak folyamatosan a május 5-ig tartó akció egész időtartama alatt. Fölkészülés a vadasparki kirándulásra. (Fotó: Nagy László) Okítás a vadonban Megszoktuk a módszert, hogy a katedrának, táblának szemközt, padban ülve szippantsuk magunba a tudnivalókat. S ha e módszertől valamely pedagógus eltér, aggódva figyeljük, gyermekünk iskolai eredményeit. Pedig nemcsak a tanteremben terem a tudomány. Hanem, például a Vadaspark fáinak árnyékában. A Ságvári gyakorló általános iskola kis elsőseit Özvegy Judit és Kiss Ildikó a „vadonban" okítja környezetismeretre. A két tanítónénit és a gyerekeket, a vadaspark mikrobuszával minden pénteken kifuvarozzák a zooiskolába. ahol nemcsak a lámát, majmot, vagy a papagájt csodálhatják meg, de a fű, fa virág tövében megbúvó tücsköt, hangyát, katicabogarat is. Hiszen a Magyarországon fellelhető rovarok éppúgy lakói a vadasparknak, mint az egzotikus állatok. Ha majd elkészül a Vesmás Péter és Balogh László építészek által megálmodott simogató állatház, akkor a biológia tankönyv főszereplőit, a háziállatokat is élőben tanulmányozhatják. Özvegy Judit néhány hónapja még zoopedagógusként dolgozott a Vajdaságban, a palicsi állatkertben. A Ságváriban napközistanárként foglalkoztatják. • Hogyan került kapcsolatba a szegedi vadasparkkal? - Még Palicson ismerkedtünk össze az igazgatóval, Egyházi Istvánnal és kollégájával, Pintér Tiborral. Miután Szegedre kerültem meghívtak a decemberi zoopedagógiai szimpóziumra, ahol bemutató órát tartottam a résztvevőknek. Később találtuk ki Kiss Ildikó kolléganőmmel, hogy az ő elsőseinek a vadasparkban tartsunk rendszeresen foglalkozásokat. Megkérdeztük a szülők véleményét is, ők örömmel fogadták az ötletet. Meséltem nekik a palicsi kísérletről,amely azt bizonyította, hogy a természetben okított gyerekek egy idő elteltével feltűnően fogékonnyá, kreatívvá váltak. Az agresszivitásuk is csökkent. A gátlásos, látszólag közepes képességű tanulók a természetben feloldódtak és sokkal jobban szerepeltek, mint a tantermi órákon. Kevesebb a tévé kedvelő közöttük. Szabadkán egyébként kiskorú, bűnöző gyerekek körében, „gyógymódként" is alkalmazzák az állatokkal való foglalatoskodást. Kiss Ildikó tanítónő először a famulus, a segítő szerepét töltötte be tapasztaltabb kolléganője mellet, de mamár egyre több apró, önálló munkát vállal a zooiskolában. • Mit szóltak a kollégák, mikor látták, hogy péntekenként eltávoznak a gyerekek az iskola épületéből? - Nem vettem észre, hogy megmosolyogtak volna bennünket. Az igazgató kifejezetten örült az ötletnek. Néhányan érdeklődnek, hogy miként lehetne bekapcsolódni az akcióba. Mi délutánonként, a napközi ideje alatt járunk élményeket gyűjteni.Azért pénteken, mert akkor másnapra nem kell leckét tanulni. Első hallásra strapásnak tűnhet, a kimozdulás, hiszen a vadaspark a város másik végében van. de a mikrobusszal kényelmes és gyprs az utazás. • Tapasztalható e valamilyen változás a gyerekek viselkedésében a vadasparki foglalkozások óta? -Talán hihetetlenül hangzik. de azt kell mondanom egy ideje minden gondolatuk a természet és az állatok körül forog. Nincs nap, hogy ne hoznának valamilyen információt, élményt, könyvet, ami e témakörhöz kapcsolódik. Az osztályom valósággal kis „kutatócsoporttá" változott. Néhány gyerekünk verseket ír az állatokról, mások szenvedélyes virággyűjtőkké váltak. Az osztályterem virágait a gyerekek hozták, ültették, ők locsolják, gondozzák ezeket. Mostanában a szerepjátékaink is az állatokról szólnak. Egyik kislány a múltkor gólyamadarat alkított, olyan hitelesen, hogy szinte, csak a tollak hiányoztak a „szárnyáról". Egyszóval színesebb, gazdagabb lett az életünk és úgyhiszem, többet tudunk, tanulunk meg a világról így, mintha a négy fal között videó, vagy képek segítségével tanulmányoznánk a természetet. Pacsika Emília