Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-21 / 92. szám

12 JÖVŐKÉP DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, I 994. ÁPR. 21. Szeged kulturális koncepciója (Részletek) Hisszük, hogy Szeged kulturális szakemberei és lokálpatriótái egyetértenek abban, hogy a városban lakók komfortérzetét, a városhoz tartozás érzését nagymértékben befolyásolja a kultúra, sőt hírnevünket a nagyvilágban tudományos eredményeinknek és a város kultúrájának köszönhetjük. A nagy árvíz során elpusztult alföldi mezőváros - mint főnix a tűzből - modern európai városszerkezettel bíró, „palotás Szegedként" épült újjá. Majd a Kolozsvárról áttelepült egyetem, az észak-olasz stílusú dóm, Klebelsberg kultúrpolitikája és Szent-Györgyi Albert Nobel-díja révén a várost szárnyára kapta a világhír. A dóm előtt 1931-ben kísérletként megindult szabadtéri játékok pedig a közép-európai fesztiválvárossá válás lehetőségét villantotta fel. Ha tehát néhányan úgy érzik, hogy igen nehéz a nagy elődök nagyszerű kezdeményezéseinek megfelelni a jelenben és főként a jövőben - jól érzik. A Kulturális és Közművelődési Bizottság úgy döntött, hogy a mai nehéz, átalakulóban lévő világban felkéri a város kultúrával foglalkozó szakembereit, írják, le elképzeléseiket a közművelődés és a művészeti élet jövőjéről. Az elképzeléseket és saját gondolatait összegezve azután a bizottság a közgyűlés elé tárja a kulturális koncepciót, amely felvázolja a város kulturális életének lehetséges fejlődési irányát, legalább az elkövetkezendő tíz évre. A közel kétszáz felkérőlevélre mindössze húszegynéhány válasz érkezett, a legkülönbözőbb helyekről. Ezúton mondunk köszönetet azoknak, akik javaslataikkal hozzájárultak a koncepció elkészítéséhez. A bizottság a beérkezett javaslatok és vélemények figyelembevételével hosszú viták során alakította ki a most megjelenő változatot. A koncepció közreadásával az a célunk, hogy a közgyűlési vita előtt még véleményt mondhassanak róla a szakemberek és a város kultúrájáért tenni akarók. Tisztában vagyunk azzal, hogy a „puding próbája az evés". A koncepció tehát annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle. A megvalósításhoz azonban sok pénz kell. Pénzt pedig a jó tervekre, ötletekre lehet keríteni. Tehát a megvalósítás alapfeltétele ezen koncepciótervezet. Várjuk észrevételeiket, javaslataikat 1994. május 20-ig, a Délmagyarország szerkesztőségébe. A Kulturális és Közművelődési Bizottság nevében Dr. Simoncsics János elnök Az önkormányzat kulturális koncepciójának a célja, hogy a jelen állapotának, igényeinek és lehetőségeinek tudatában meghatározza az önkormányzat szándékait a szegedi kulturális élet jövőbeni funkcióinak és formáinak fenntartására vagy megteremtésére. A koncepció nem irányítási forma, hanem a szükségletek, a feladatok, a megoldási módozatok számbavétele oly módon, hogy a meglévő értékek megőrizhetők, a hiányosságok pótolhatók és a város kultúrájának plurális fejlődési tendenciái továbbra is biztosíthatók légyenek. 1.2.1. A város polgárainak, a tartósán Szegeden élő embereknek a kulturálódás ugyanolyan alapvető érdeke és joga, mint bármely más, a városi civilizáció adta infrastrukturális lehetőség igénybevétele. A városi ember komfortérzetének megteremtése korszerű kultúra, és ennek igénybevételi lehetőségei nélkül elképzelhetetlen. 1.2.2. Európaiságunk értelme és záloga a minőség és a pluralitás. Az intézményfenntartásnak és az önkormányzati támogatásoknak ezen elvek érvényesülését kell szolgálniuk. A piaci viszonyok kialakulásának korában óvni kell azokat a kulturális értékeket, amelyekre a piac törvényszerűségei nem érvényesíthetők. A művészetek és a közművelődés terén támogatni kell az egyéni kezdeményezéseket, az önszerveződő csoportokat, egyesületeket, alapítványokat. Az önkormányzat megkülönböztetett figyelmet szentel a kiemelkedő tehetségeknek, továbbá a Szegeden élő nemzetiségek és a határainkon kívülről Szegedre menekültek önszerveződő kulturális törekvéseinek. 1.2.3. A kultúrát az emberi lét megjelenési formájaként is értelmezve, olyan döntési mechanizmusok kialakítása szükséges, amelyek lehetővé teszik a mindennapi élet környezetének, a VÁROSnak a kulturált át- és kialakítását. 1.2.4. Az önkormányzat az ériékek és prioritások megfogalmazásával, az általa fontosnak tartott funkciók és tevékenységek infrastruktúrájának kialakításával, közvetlen (intézményfenntartás) és közvetett (szubvenciók, támogatások) fenntartásával gyakorolja kulturális feladatát. Ugyanakkor elismeri a társadalom, a közösségek és egyének kulturális törekvéseit. 2. Szeged kulturális életének alakulása 2.1. Az intézményrendszer kialakulása (Terjedelmi okok miatt elhagytuk.) 2.2. Az intézményszerkezet jellemzői - A művészeti élet döntően a Belvárosra koncentrálódik. A közművelődés területén nagy jelentőségű a művelődési házak és a közművelődési könyvtárak hálózata. - A művelődési ház hálózat intézményei korszerűtlenek, többségük jelentős felújításra, illetve átépítésre szorul. Technikai felszereltségük elavult. - Megoldatlan a Somogyikönyvtár évek óta feszítő raktárhiánya. - Jelentős területek (főleg a lakótelepek) ellátatlanok közművelődési és könyvtári kiszolgálóhelyekkel. - Nincs konferenciák rendezésére alkalmas épület. - Nincs a városnak nagy koncertterme, kevés a koncertek rendezésére alkalmas terem. - Hiányos a képzőművészet városi infrastruktúrája. 2.3. Szeged és társadalma napjainkban (csak a következtetéseket közöljük)" A közművelődés számára levonható tanulság a szociológiai rétegződést tekintve: mind az életkor szerint, mind a foglalkozás szerint csoportosítható társadalmi rétegek közművelődési igényei jelentősen eltérnek egymástól. A kínálat oldaláról differenciált réteg-művelődésre van szüksége a városnak, amely gazdag és sokszínű lehetőséget nyújt a választásra. Kiemelten kell kezelni a gyermek és ifjúsági korosztály művelődését, mert az egyén fejlődésének ebben a szakaszában alakulnak ki a kultúrafogyasztás alapvető szokásai; stabil és kiszámítható alapra kell helyezni az értelmiség művelődési lehetőségeit, mivel a polgári társadalomban a középosztály meghatározó életmód-mintaadó. 3. Mm önkormányzat és a kultúra kapcsolatrendszere 3.1. Intézményfenntartás Az önkormányzat középtávon nem szándékozik kulturális intézményi keretben működő funkciót megszüntetni. Feladatának tartja az alapellátást szolgáló közművelődési intézményrendszer reorganizálását, illetve kiépítését. A jelenlegi intézményi struktúrát csak alapos szakmai és gazdaságossági indokok alapján változtatja meg. Az önkormányzat tehát feladatának tekinti, hogy a város alapvető közművelődési igényeihez megteremtse az anyagi, tárgyi és személyi feltételeket. Figyelemmel kíséri és támogatja a közművelődésben megjelenő innovációs folyamatokat. 3.2. Intézmény-finanszírozás Az önkormányzat egyik legfontosabb feladata a fenntartásában működő intézmények finanszírozási rendszerének korszerűsítése. Az intézmények finanszírozásában erősíteni kell annak többszektorúvá válását: az önkormányzati források mellett pályázatokkal, alapítványi pénzek bevonásával, szponzori támogatásokkal kell és lehet az alapfeladatokon túli. de azokhoz kötődő kulturális tevékenységeket megvalósítani. Az önkormányzati intézmények finanszírozásában alapelvként kell érvényesülnie annak, hogy az önkormányzat az általa meghatározott intézményi alapfeladatokat támogatja közvetlenül. Ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az intézmények az alapító okiratukban meghatározott egyéb tevékenységeik eredményét az intézményi alaptevékenységgel összeegyeztethető kulturális tevékenységek finanszírozására, továbbá az ezen eredményhez hozzájáruló dolgozók anyagi ösztönzésére fordítsa. A különféle kulturális vállalkozások jelentős mértékben gazdagíthatják a város kulturális arculatát, ezért az önkormányzat - a kölcsönös érdekek alapján - ezekkel együtt kíván működni. 4. A várna kulturális élete 4.1. A művészeti élet intézményei 4.1.1, Szegedi Nemzeti Színház Színházunk az ország legnagyobb vidéki társulata, amely nemcsak létszámával, de struktúrájával is kiemelkedik a vidéki színjátszásból, lévén háromtagozatú, nagy múltú dalszínházi hagyományokkal rendelkező repertoárszínház. A város kulturális arculatát jelentős mértékben meghatározó intézményt az önkormányzat továbbra is a sokszínűséget jelentő három tagozatú (prózai, zenés, balett) formában kívánja megőrizni, fenntartani. Figyelmet kell fordítani a színház műsorpolitikájára, amelynek igazodnia kell a város társadalmi rétegződéséhez. Meg kell őrizni a szegedi operajátszás Vaszy Viktor nevével fémjelzett hagyományait, így az operai alaprepertoárt is. A dráma- és zeneirodalom klasszikusainak bemutatása nagy szerepet játszik az ifjúság színházi kultúrájának kialakításában. Nem szabad azonban elfeledkezni a nívós szórakoztatást biztosító népszerű művek műsorra tűzéséről sem, és helyet kell adni a meghatározott rétegekhez szóló, újszerű színházi kísérleteknek is. Vagyis a hagyományok ápolása, a nagyközönség ízlésének kielégítése mellett teret kell adni egy szűkebb rétegigényt kielégítő stúdiószínház keretében működő, a megújulást, kísérletezést lehetővé tevő színházkultúrának is. A színes, rétegekhez szóló műsorterv kialakítása a színházépületek célszerű használatát és az infrastruktúra fejlesztését igényli: modernizálni kell a színházi műhelybázist, biztosítani kell egy repertoár-raktárat. Kívánatos a tagozatok sajátos művészi arculatának kialakítása, ugyanakkor a tagozatok közötti együttműködést a színház működőképessége érdekében szem előtt kell tartani. A színház zavartalan működésének, a színház és a közönség közötti harmonjjtus kapcsolatnak alapfeltétele a tervszerű, kiegyensúlyozott játékrend. Szeged „fesztiválváros" arculatát gazdagítaná az ország operatársulatainak részvételével meghatározott időszakonként, de rendszeresen rendezendő operafesztivál. 4.1.2. Szegedi Szimfonikus Zenekar A Szimfonikus Zenekarnak két fő feladata van: egyrészt a város, a régió és az ország zenei életében, másrészt a Szegedi Nemzeti Színház operaelőadásaiban való részvétel. A Szegedi Szimfonikus Zenekar jelenlegi székházának helyzete bizonytalan, mert az egyház viszszaigényelte az épületet. Az egyházzal olyan megegyezésre kell törekedni, amely biztosítja az együttes további színvonalas működését. Az önkormányzat szorgalmazza a már koncertteremként is működő intézmények mellett újabb, ilyen célra alkalmas termek bekapcsolását hangversenyéletünkbe. Elengedhetetlenül fontos a városi (kongresszusok rendezésére is alkalmas) zenepalota felépítése, amelyben egy legalább 1000 fő befogadóképességű hangversenyterem, a Szimfonikus Zenekar próbaterme, raktára és irodái, valamint egy nemzetközi normáknak is megfelelő hangrögzítő stúdió is helyet kell, hogy kapjon. Ez utóbbinak megteremtését a zenepalota lététől függetlenül is szorgalmazza az önkormányzat. 4.1.3. Szegedi Szabadtéri Játékok A Dóm téri nézőtér cseréjével részben megújuló Szabadtéri Játékok funkcióját át kell értelmezni. a) A Játékoknak a szegedi színházi élet organikus részévé kell válnia. Vissza keli térni ahhoz a hagyományhoz, amely a Dóm •téren hozott létre produkciókat (nem idegen színházak műsorát vette át), továbbá jobban építenie kell a Szegedi Nemzeti Színház és a Szimfonikus Zenekar adta lehetőségekre. A Dóm téren elsősorban reprezentatív nagyprodukciókat kell előadni, míg az újszegedi Szabadtéri Színpadot műfaji sokszínűséget megjelenítő nyári befogadószínházként célszerű működtetni. b) A Szabadtéri Játékoknak Szeged nyári fesztiválélete központi koordinátora szerepre kell szert tennie. A hagyományos színházi tevékenysége megőrzése mellett, a már meglévő perifériális programkínálatát a helyi, valamint hazai és külföldi intézmények és művészeti közösségek bevonásával ki kell szélesíteni, és nagyszabású nyári fesztivállá kell növeszteni. Az önkormányzat feladata, hogy a koncepció távlatában elősegítse e célok megvalósulását. 4.1.4. Szegedi Bábszínház A bábszínház fontos szerepet játszik a színházat szerető és értő közönség nevelésében. Az önkormányzat szorgalmazza a különféle bábművészeti stílusok megismertetését a szegedi közönséggel; részben vendégtársulatok gyakoribb meghívásával, részben a társulat új feladatvállalásával. 4.2, Mem intézményhez kötött művészeti terűletek 4.2.1. Irodalmi élet Szeged kulturális életében az irodalomnak mindig kiemelkedő szerep jutott. Az irodalmi életet több nemzedék jelenléte és műfaji sokszínűség jellemzi. Az önkormányzat fontos feladata a komoly értékeket képviselő irodalmi folyóiratok támogatása (pl. Tiszatáj, • Pompeji, Existentia, Kincskereső az ország egyetlen gyermek irodalmi lapja). A Szegedi Kulturális Alap pályázati rendszere segítséget nyújt több szegedi író-költő munkájának megjelenéséhez. Az Országos irodalmi ünnepek (Költészet Napja, Ünnepi Könyvhét) helyi sajátosságokkal történő színesítésének elősegítése önkormányzati feladat. 4.2.2. Zenei élet Szeged kulturális életének egyik legjelentősebb ága a zene. Mind a hivatásos, mind az amatőr terület (komoly- és könnyűzenében egyaránt) nemzetközi hírnevű muzsikusokat adott az országnak. A Nemzeti Filharmónia napjainkban egyre kevésbé látja el a szegedi hivatásos koncertélet szervezését. Amennyiben efinek nem tud eleget tenni, e feladat ellátására alkalmasabb szervezetet kell létrehozni. A zenei képzés Szegeden igen magas színvonalú. A városban több mint 60 kórus működik, közülük nem egy a legmagasabb koncertkórus minősítéssel rendelkezik. A kórusok számára szervezi a város a hagyományos Éneklő Ifjúság kórus-koncertsorozatot. A szegedi dalosok az amatőrmozgalom legnépesebb táborát képviselik. A kórusmozgalom egyrészt az oktatási rendszerhez kötődik iskolai kórusok - egészen a felsőoktatási intézményekig, másrészt a közművelődési intézmények adnak otthont a feinőttkórusoknak. Városunkban színvonalas kamarazenekarok működnek: Weiner Kamarazenekar, Salieri Zenekar; Újszegedi Kamarazenekar, amelyek színesítik a város gazdag koncertéletét éppúgy, mint az országos jelentőségű Kortárs Zenei Hét - a modern zene ünnepe, a kétévente megrendezésre kerülő őszi Kamarazenekari Napok, a VaszyOperastúdió rendszeressé váló bemutatói. E területen jól működő szakmai és társadalmi szervezetek alakultak, amelyek hozzájárulnak a zenei élet fejlesztéséhez. Az önkormányzat feladata, hogy segítséget nyújtson a kórusoknak és zenekaroknak művészi munkájukhoz. 4.2.3. Képzőművészeti élet Az utóbbi években a szegedi képzőművészetben is jelentős szerkezeti és funkcionális változás következett be. Az itt élő alkotók függetlenítették magukat a korábbi dél-alföldi szervezettől, ugyanakkor két művészeti egyesületet hoztak létre (Szegedi Szépmíves Céh, Szög-Art). E csoportok a művészeti szereplések mellett a szisztematikusabb vizuális nevelést is vállalták; szabadiskolákat működtetnek. A város képzőművészeti életének alapját továbbra is a Tömörkény István Művészeti Szakközépiskola és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Rajz és Művészettörténeti Tanszéke jelentik. Örvendetes jelenség a magángalériák számának növekedése. Hiányzik ellenben a szegedi képzőművészeti élet átfogó infrastruktúrája, melynek megteremtése érdekében az önkormányzat az alábbiakat szorgalmazza: a) A klasszikus szegedi alkotók életművének monografikus feldolgozását, és e kötetek kiadását (pl. Dorogi Imre, Erdélyi Mihály, Vinkler László). b) A kortárs szegedi képzőművészeket színvonalasan bemutató mappa vagy katalógus összeállítását, mely propagandaanyagként is felhasználható. Ezzel együtt egy naprakész személyi nyilvántartást, egy képzőművész adatbankot is célszerű létrehozni. c) Az önkormányzat továbbra is feladatának tekinti az új rendszerű, triennálé jelleggel működő Fesztivál Tárlatok támogatását és megrendezését (Szegedi Nyári Tárlat, Festészeti Triennálé, testvérvárosok kiállításai). d) A képzőművészek támogatását a 3.3. pont alatti lehetőségekkel. - műtárgyvásárlássak, c) A műtermes lakások használatának felülvizsgálatát, a műteremhiány enyhítését. f) Művészetek háza, illetve művésztelep létrehozását. g) Az önkormányzat rendszeres támogatásban részesíti a testvérvárosi képzőművészeti kapcsolatokat - túl a nyári Fesztivál Tárlatok rendezvényein. 4.2.4. Fotó, film, videó A fotóművészet egyéni és csoportos keretekben is hagyományos művészeti ág Szegeden, ahol több országosan is elismert fotós tevékenykedik. Korábban a Bartók Béla Művelődési Központ - és általa Szeged - a Fotószalon évenkénti kiállításaival egyik jelentős centruma volt a hazai fotóművészetnek. A Bartók Művelődési Központ belvárosi elhelyezése után törekedni kell a Fotószalon ismételt megindítására. Eredményesek az Ifjúsági Ház kiállítási tevékenységébe illeszkedő fototárlatok, amelyek nem egyszer a hazánkon kívüli fotóművészetre is pillantás engednek. Országos tendencia - és városunkra is jellemző -, hogy az 1960-as évektől felfelé ívelő filmesztétikái oktatás megtorpant, a filmklubhálózat visszafejlődött. Ez a tendencia mind a korszerű filmnyelv, mind a filmtörténet nagy alkotásainak megismertetése terén hátrányokat jelent. A film-