Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-21 / 92. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. APR. 21. Paganini ébresztése KULTÚRA 9 Karolos Trikolidis görög karmester vezényletével lépett fel hétfőn a Nemzeti Filharmónia hangversenyén a Szegedi Szimfonikus Zenekar. Előadásukban Johann Christian Bach opus 18as sorozatának harmadik szimfóniája, Szecsődi Ferenc Liszt-díjas hegedűművész szóiójátékával Nicolo Paganini Ddúr hegedűversenye, valamint Félix Mendelssohn III. Skót szimfóniája hangzott el. Karolos Trikolidis személyében - nem először - tökéletes technikai biztonságú karmestert ismerhetett meg a szegedi közönség. A művek formai elemeit tiszeteletben tartva, kifejező, szinte magától való, mesteri vezényléssel tárta fel a két különböző vétetésű szimfónia zenei világát. Trikolidis a karmesteri manírokat úgyszólván hírből sem ismeri, rokonszenves egyénisége - a zenekar is ráérzett - természetességéből fakad; az ifjabb Bach szimfóniájának játékos dallamosságát, a témák élvezetes kontrasztját finom váltásokkal és a kétzenekaros felállás ügyes „összetekintéseivel" formálta kifejezővé. Átgondolt és leszúrt zenei ízléséről tanúskodott a Mendelssohn szimfónia előadása is. Volt érzéke a mű hangulati költészetéhez, leíró tájlírája révén szépen árnyalt képeket ébresztett meg. s ugyanakkor a mendelssohni szimfónia Goethe lírájára emlékeztető megszűrt fényű érzelemvilágától távol tartotta a szentimentalizmus csapongásait. Az előadásból derű áradt, ízlés és mértéktartás. A két mű sikere a szimfonikus zenekar vonósait is dicséri. Szecsődi Ferenc hegedűjátéka a hangszeres virtuozitás ünnepévé emelte az estet. Megelevenítette Paganini mester sokat emlegetett ördögi hegedútechnikáját. ami önmagában is bravúros dolog, hiszen nem elsősorban a kottából, inkább az előadóművész érzékenységének és hangszeres tudásának kivételes összefogásából származik. Szecsődi Ferenc esetében mindkettő rendkívüli és felfokozott. Ami alkatából mindjárt megfejthető, az a belefeledkezettség, a mód, ahogyan a hegedűjáték energiáit összegűjti és irányítja; a világ szinte megszűnik, oly mértékben kerül az érzékelés középpontjába Szecsődi hegedűhangja. Ami pedig nehezen megfejthető, azt sokáig el nem ülő emlékként magával viszi a hallgató: játékot, amely fölvesz és feldolgoz a varázsosan tiszta hangzástól az érzelmes dallamokig, a megejtően egyszerű feltárulkozástól a hegedű hangjának kis táncos „hősi" vagy tréfás gesztusaiig mindent mindent ami oly gazdaggá teszi Szecsődi Ferenc virtuozitását. Panek Sándor TAVASZI AKCIÓ! A SNOWFOX-nál április 29-ig minden típusból ÁRENGEDMÉNY ízelítő Michelin autógumi kínálatunkból: Opel Astra 175770R13 TL Classic ^^^6.800,wV Golf 175/70R13 TL MXT 8.800,VWPassat 185/65R14 TL MXT 8.800,Suzuki Swift 155/70R13TL Classic 5.800,Mercedes W 124 195/65HR15 TL MXV2 13.600,A feltűntetett árak tartalmazzák az áfa-t. Viszonteladók részére további kedvezmények! snowfi H-1208 Budapest, Helsinki út 124-126. Tel.: 283-0147 TelTFax.: 283-1118 H-6728 Szeged, Budapesti út 1. Tel.: 06 (62) 324-295 Tel ./Fax.: 06 (62) 324-284 • Éneklő Hiúságkórustalálkozó Második előadásához érkezett a megyei Éneklő Ifjúság kórus-hangversenysorozat; a Vedres István Építőipari Szakközépiskola nagytermében tegnap a középiskolai énekkarok találkozóját tartották. A hangversenyen négy kórus vett részt; a szentesi Horváth Mihály Gimnázium Énekkarát Majtényi András, a Vedres István Kollégium Énekkarát Kohlmann Péter, a Tömörkény István Gimnázium Leánykarát Dohány Gabriella, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriuma Leánykarát Rozgonvi Éva vezényelte. A találkozó kórusait háromtagú zsűrije értékelte. A zsűriben Gyüdi Sándor karnagy, a Szegedi Nemzeti Színház karigazgatója, a Canticum Kamarakórus vezetője, Vass Irén főiskolai adjunktus, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszékének tanára, valamint Zákánvi Zsolt Középiskolai kórusok hangversenye A Vedres István Szakközépiskola kórusa. (Fotó: Gyenes Kálmán) kaposvári Liszt-díjas karnagy sokat arany minősítést ítélt a názium Leánykarának és a foglalt helyet. A hangverseny négy kórusa egyben minősítésért is indult. A zsűri, értékelve az előadászentesi Horváth Mihály Gimnázium Énekkarának, a Vedres István Kollégium Énekkarának, a Tömörkény István GimEgressy-síremlék szegedi kisnyugdíjastól Az adományozó havi 14 ezer forintból él - Régi nótaszerző vagyok már, hiszen az első magyarnóta szövegem 1934-ben jelent meg és keltett elismerést. 1945 után aztán bizonyos okok miatt el kellett hallgatnom: tudatosították velem, hogy vagy az állásom, vagy a magyar nóták. Csak most, másfél éve barátaim, elsősorban dr. Kikli Tivadar unszolására kezdtem ismét nótaszöveget írni. Tudja, mi a magyar nótával itthon kisebbségbe szorultunk a nyugati zenékkel szemben, a televízióban is csak a kettesen van műsorunk. Úgy gondoltam, valamit tennünk kell, ezért jártam végig az országban az elhunyt nótaszerzők sírjait, gondolván, hogy ahol indokolt, ott felhívom az illetékes önkormányzatok figyelmét az elhanyagoltságra. • Egressy Béni sírját mégis Ön hozatja rendbe... Szegedi adományozó állíttat síremléket születése 180. évfordulóján Egressy Béninek, a Szózat zeneszerzőjének - adtuk hírül tegnapi lapszámunkban. Az adományozó Szilágyi Ferenc nyugdíjas agrártervező, aki idén töltötte be nyolcvanadik esztendejét, nem gazdag ember, 14 ezer forintos nyugdíjából él. Félretett pénzével és segítőkész alkotók támogatásával fél éve kezdeményezte a Kerepesi temetőbeli Egressy-sír megújítását. Szilágyi Ferencet tegnap Zamárdiban értük el telefonon, s kérdeztük meg, mi vezette e nagylelkű felajánlásra. - Úgy láttam, hogy sem idő, sem megfelelő hozzáállás nincs másutt erre. Aztán persze sokan megrökönyödtek, hogy miért nem nekik jutott eszükbe a tiszteletadás. Én Gyulán születtem, Erkel Ferenc szülővárosában. Erkel és Egressy alkotói összekapcsolódása pedig ismert: egyikük a Himnusz, másikuk a Szózat zeneszerzője, Egressy írta Erkel Hunyadi László és a Bánk Bán című operáinak szövegkönyvét. És az is vezetett, hogy a feleségem, aki szegény négy éve meghalt, nagyon szerette Egressy dalait. Az öreg napjaíinkíra félretett pénzünket nem utazgattuk el. így hát ezt a síremléket az ő emlékének is szentelem. • Megkérdezhetem, hogy mennyibe került a síremlék? - Én egyszerű ember vaKonzervatórium Leánykarának; utóbbi három kórus kapta meg Éneklő Ifjúság „Az év kórusa " címét is. gyok, 14 ezer forintos nyugdíjamból élek, mégis a esaládomímal együtt vállaltuk, hogy rendbehozatjuk a sírt. Az eszmei értéke több mint félmillió forint, de ahhoz, hogy létrejöjjön, lelkileg hozzám hasonló embereket kellettek, akik ingyen végezték a munkát. A régi sírt még Egressy Béni bátyja, Egressy Gábor színművész állítatta mészkőből s mára szinte teljesen tönkrement. Felemelő érzés, hogy talán engem választott ki a sors, hogy a magyar haza e nagyságának emlékéért tegyek valamit. Panek lózsef Jánosi András szobrászművész és Vastagh Mihály kőfaragó alkotásának avatása április 23-án lesz a budapesti Kerepesi temetőben. Az eseményről aznap 16.15-kor Egressy Bénire emlékezve címmel az l-es programon hírt ad a Magyar Televízió is. A DÉLMAGYAR NÉPSZERŰ TINIMAGAZINJÁNAK FERGETEGE BULIJA Hol: Mikor: oooo oooo • • • • (Majd megtudod a holnapi folytatásban) • Új film Napok romjai, avagy: a személyzet méltósága A rendezvény támogatói: N0RIK0 Kft., Szeged, Nagyáruház emelete DEP0 Kft. Szeged, Juhász Gy. u. 3. ÜÉLMAGYARORSZÁG Kft. QJMFEX Elimpex Kondi ^S^ ^n,Szeged, ALEXO Audiá Bolt, Szeged, Bartók tér 5. Főszereplők: Emma Thompson. Anthony Hopkins Rendezte: James Ivory Nem nagyon tudom, hogy hol vannak ebben a filmben a romok. Talán a hordalék szó jobban illene a napok után. Vagy még abban is túl sok a feleslegességre utaló. Mert itt mintha nem felesleges dolgokat látnánk, hanem már-már klasszikusan szépeket, egy múlt finom kis darabjait. A film két idősíkja közül a korábbiban a második világháború előtt Lord Darlington mesés birtokán összegyűlnek azok a prominens figurák, akik később, mint kiderül, történelmet csináltak. De ez csupán a háttér. Az előtérben a személyzet élete zajlik, pontosabban az érzelmeit minden határon túl visszafogó főkomornyik (Anthony Hopkins), és a házvezetőnő (Emma Thompson) különös magánélete, s e két magánélet különös viszonya. A másik idősíkon a kastélynak már új gazdája van, s főkomornyik útnak indul, hogy megkeresse a régi házvezetőnőt. Ez így nagyon rosszul hangzik, bár ez történik, a' film ennél sokkal szebb - bár néhol leülni látszik. A főkomornyik és a házvezetőnő. A két embert az köti össze, hogy a nő mindenáron, ha csak egy pillanatra is, de valami érzelmi kinyilvánításon akarja kapni a férfit, aki viszont úgy gondolja, hogy egy főkomornyik méltóságát csak úgy nyerheti el, tarthatja meg, lia érzelmei rajtve maradnak. És ebben a hosszútávú „érzéketlenségben" mégis jóval több az érzelem, mintha „kimutatódna". Itt lép be az, hogy valamit nem azzal írunk körül, hogy van, nem a tulajdonságaival, a megmutatásával, haínem annak hiányával. Ez sokkal csábítóbb, sokkal vonzóbb és izgalmasabb. És hogy erre két ember élete megy rá? Hát rámegy. Ez a két ember így tud élni, és nem forszíroznak idegen megfeleléseket. Nincs köztük szerelem. Vagy a csoda tudja. Lehet, hogy nincs. De vlami van. Meggondolandó. Évtizedeken át kitartani a beteljesedés küszöbén, és azt nem át lépni: ez gyönyörű, és több benne a méltóság, mint amit erről a szóról tudunk, hogy méltóság. A személyzet méltósága. Ez mindegy. Aztán a végén újra találkoznak, hosszú évek után, de marad minden a régi. Bukás lenne? Nem hiszem. Bukni az szokott, aki olyat veszít el, ami soha nem az övé volt, aki olyat birtokol, amit nem lehet birtokolni. Elveszni teljesen kell, elmúlni egyedül. Az eső már régóta esik. Podmaniczky Szilárd