Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-20 / 91. szám

SZERDA, 1994. APR. 20. BELÜGYEINK 3 • Nagyobb szigort vár a lakosság m Elmarasztalá városi hölgyek (M)ilyen a rendőrség? A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmeg­előzési és Értékelő Osztálya 1993-ban kérdőíves lakos­sági felmérést végzett munkájukkal kapcsolatos vélemé­nyek megismerésére. A felméréssel - nem titkolt - szán­dékuk az volt, hogy az így kapott információk alapján tevékenységüket a jövőben ezek hasznosításával végezzék. A kérdőíveket ezer példány­ban - a lakossági létszám függ­vényében - Szeged. Csongrád. Hódmezővásárhely, Kistelek, Makó és Szentes rendőrka­pitányságokon megjelent ügy­felek között osztották szét. Az egyébként nagy terjedelmű értékelés rövid összegzését, tanulságait ezúton kívánják olvasóinkkal megosztani. A kérdőívet összesen 747fő töltötte ki, 435 férfi. 312 nő, a legnagyobb csoportot a 26-40 éves korosztály tette ki. Iskolai végzettség szerint a középfokú végzettséggel rendelkezők sze­repeltek nagyobb gyakoriság­gal. A megkérdezettek 52,6 szá­zalékának a rendőrségről ki­alakult véleménye - az utóbbi évek átalakulási folyamatának köszönhetően - pozitív irány­ban változott. A nők 75, a férfiak 80,7, a középfokú iskolai végzett­ségűek 63, a felsőfokú végzett­Orvos perli a szegedi orvos­tudományi egyetemet. Tíz mil­lió forintos kártérítést követel. Szerinte mulasztás történt, szü­lését nem megfelelően, kellő szakmai előrelátással vezették le, emiatt lett gyermeke sérült. A Jugoszláviából áttelepült 36 éves doktornő fogadott or­vosnál szülte első gyermekét a női klinikán. Szerinte császár­metszést kellett volna alkal­mazni nála, ehelyett természe­tes módon vezették le a szü­lést, minek következtében ká­rosodást szenvedett az újszü­lött, fogyatékos lett. Az intéz­ménytől nem vagyoni kár­térítés címén perli a 10 milliót. A tegnapi tárgyaláson, a megyei bíróságon a tanúkat hallgatta volna ki dr. Both Ödön. Ám az orvostudományi egyetem, mint alperes által megbízott ügyvéd, dr. Ábra­ségűek 77 százalékának - a korábbi időszakhoz viszonyít­va - kedvezőbb a megítélése a rendőrségről. Egyben kifejez­ték az elvárásaikat is, nagyobb létszámot, jobb technikai fel­szereltséget, és a bűnözőkkel szembeni feltétlen szigorúsá­got szeretnének. A rendőrség­gel szemben támasztott lakos­sági elvárások tekintetében azonban nincs különbség a véleményüket pozitív vagy negatív irányban változtatók, illetőleg a nem változtatók között. A megkérdezettek 65,7 százaléka kevesli a rendőri hám László a tárgyalás elnapo­lását, illetve a nyilvánosság kizárását kérte. Indoka a kö­vetkező volt: az egyetem az elmúlt négy évben igyekezett pártsemlegességét megőrizni, az ügyben tanuként megidézett klinikai szülészorvos viszont az egyik párt képviselőjelöltje, és a poltikai kampány idősza­kában ez zavaróan hathatna. Nem derült ki egyértelműen, hogy az ügyvédi javaslat első része mennyiben hatott - a másodikat, a nyilvánosság ki­zárását elvetette a bíró -, de a felperes doktornő jogi képvise­lője által frissiben benyújtott írásos állásfoglalásra és a ta­nuként idézett szülésznő távol maradására is tekintettel a tár­gyalást május végére elna­polták. V. F. S. jelenlétet a lakókörnyezetében, kiemelkedik a városiak rész­aránya, amely 70,4 százalék. A városi lakosságnak igen nagy az igénye a rendőri jelenlétre, jelezvén, hogy e réteg a köz­biztonságot egyre inkább rosz­szabbodónak éli meg. A foko­zott rendőri jelenlét iránti igény feltételez egy nagyobb létszámú, jobban felszerelt, jobban képzett, aktívabb rend­őri állományt. A rendőrség technikai fel­szereltségének színvonaláról a megkérdezettek 42 százaléka elmarasztalóan nyilatkozik. • A megyei balesetmegelőzési bizottság tegnap Szegeden, a megyei rendőr-főkapitány­ságon munkaértekezletet tar­tott, majd az újságírókat tájé­koztatta elmúlt évi munkájáról. Kovács Mihály őrnagy, ügy­vezető elnök köszöntötte a megjelenteket, majd Nagy Attila hadnagy számolt be a bizottság munkájáról. Többek között elmondta, hogy a megye nyugdíjas klubjaiban, az is­kolákban tartottak tájékoztató­kat, vetélkedőket, bemutatókat szerveztek nagy számban. Megnyitották az információs irodát, új típusú sebességmérő­kijelző berendezéssel szol­gálták a kölekedés biztonságát. Igyekeztek megtenni mindent azért, hogy a közlekedési kul­túra színvonala emelkedjék. A rendőrség nem „illetékes" a forgalom-szevezés kérdései­ben, javaslatokat tehet a Közúti Igazgatóságnak, illetve az önkormányzatok irodáinak. Az ötletek általában nem a jó szándék hiánya miatt hiúsulnak Száznyolcvan esztendeje, 1841 április 21-én született Egressy Béni zeneszerző, író, a Szózat zenéjének alkotója. Tanítóként kezdte pályáját, majd színészként a kolozsvári színtársulathoz szerződött. 1834-ben gyalog ment el Milá­nóba, hogy hangját képezhes­se, zeneelméletet, nyelveket ta­nult. Hazatérte után a Nemzeti Színház tagja lett, részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, Kápolnánál meg is sebesült. Kora legelismertebb dalszer­zője volt, 1843-ban a Szózat megzenésítésével nyerte el a Nemzeti Színház pályadíját. Magyarra fordított több mint 50 színdarabot és 19 operaszö­veget, Erkel Hunyadi László és Bánk Bán című operáinak ő írta a szövegkönyvét. A szegedi Dugonics Társa­ságtól kapott információink szerint Egressy Béni születé­sének évfordulóján, április 23­án a budapesti Kerepesi teme­tőben új síremléket avatnak, melyet a szegedi Szilágyi Ferenc állíttat fel, s melynek illetve a fejlesztés szükségessé­gét jelzi. A rendőrhatósági ügyintézés és a rendőri intéz­kedési kultúra - véleményük szerint csak - a megkérdezett állampolgárok 61 százaléka szerint elfogadható. Elmarasz­talóan nyilatkoztak főleg a vá­rosi lakosok, és ezen kategó­rián belül is a hölgyek. Azok­ban a körzetekben, ahol a válaszolók nem tartják jónak a közbiztonságot, többnyire az intézkedési kultúrára is pa­naszkodnak. A felmérésből az a követ­keztetés vonható le, hogy a kulturált rendőri intézkedés, a közbiztonságot veszélyeztetők­kel szembeni határozott fellé­pés és a rendőrség szakmai, technikai fejlettségének szintje jelenti az állampolgárok szá­mára a biztonságot nyújtó rendőrséget. A felmérésre szánt ezer kérdőív a megye lakosságának elenyésző töredékét tudta meg­célozni, ezért a kapott adatok csak jelzésértékúek. Többek között olyan vonatkozásban is, hogy a lakosság igényli ezt a fajta együttműködést, nyitást és párbeszédet. A rendőrség ezúton is kö­szönetet mond mindazoknak, akik a felméréshez segítséget nyújtottak. Hogy kevesebb baleset legyen,.. meg, hanem anyagi háttér híján. Érzékletes példa erre: Makón sürgősen javasolták az egyik átkelőnél a fénysorompó felállatását. A MÁV-nak nem volt rá pénze, ezért ez elma­radt. Ezen a helyen tavaly ha­tan vesztették életüket... A balesetmegelőzési bizott­ságok az elmúlt esztendőben tovább építették kapcsolataikat helyi szinteken a különböző szervezetekkel. A sajtó segítő­készségét is tapasztalták, ám a propaganda, a tájékoztatás még további lehetőségeket rejt ma­gában. Abban sikerült meg­egyezni, hogy ehhez a jelenlegi gyakorlatnál gyorsabb infor­málás és nagyobb rugalmasság is szükségeltetik. V. f. s. alkotója Jánosi András szob­rászművész, kőfaragója pedig Vastagh Mihály. Az ünnepség elnöke Simándy József opera­énekes, védnökei között talál­juk dr. Hegedűs Lórántot, Boross Pétert, dr. Alföldi Bo­russ Istvánt, dr. Katona Ta­mást, a szegedi dr. Kikli Ti­vadart, és Gaál Gabriellát, az Egressy Béni Zenebarát Kör művészeti vezetőjét. A televízió az emlékmű avatása napján ad hírt az ese­ményről, a TVl-en 16.15-kor sugározzák az Egressy Bénire emlékezve című műsort, mely­ben megemlékezik a síremlék szegedi adományozójáról, Szilágyi Ferenc nótaszöveg­íróról is. Az adományozó 1914-ben született Gyulán, dolgozott Hódmezővásár­helyen, Békéscsabán, Miskol­con s végül Szegeden, ahol az Agrokernél mint agrártervező működött. Egy éve kapcsoló­dott be Szeged nótás köreibe, de már mintegy húsz szövegét zenésítették meg neves szegedi és budapesti zeneszerzők, olyan sikerrel, hogy a decem­berben meghirdetett országos Nóta Olimpia pályázatán leg­alább négy dala bejutott a kö­zépdöntőbe. A szegedi Dugonics Társa­ság elnöksége a legutóbbi ülé­sén határozott arról, hogy a küldöttséggel vesz részt az Egressy-síremlék avatásán. A síremléken koszorút helyez el dr. Szónokyné dr. Ancsin Gabriella és dr. Veress Sán­dor, a DT két szervezőtitkára. P. 1. Új országos rádiótelefon­hálózat Új országos rádiótelefon­hálózat kiépítésére alapított társaságot az Antenna Hungá­ria Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Rt., a kanadai Telesystem International Wi­reless Corporation és az angol Protocall Ventures Ltd. A Hungária Rádiótelefon Kft. létrehozásáról szóló szerződést a három vállalkozás vezetői kedden írták alá. Az új társaság 600 millió forintos beruházással az egész országra kiterjedő rendszert épít ki. A rádiótelefon-hálózat nem nyilvános célú lesz, ha­nem a szolgáltatásokat szak­mai felhasználók - például taxitársaságok, mentők, kamio­nosok - vehetik igénybe. A Hungária Rádiótelefon Kft. tulajdonosai közül 51 százalékos részesedéssel a magyar cég bír, míg az angol vállalat 25, a kanadai pedig 24 százalékban járult hozzá a társaság létrehozásához. A vállalkozás még ebben az év­ben meg kívánja kezdeni szol­gáltatásait. Dr. Benkő László 1912-1994 Az első magyar írói szótár, a Juhász Gyula-szótár megalkotója, az írói szótár műfajának magyar teore­tikusa s a magyar stilisztikai kutatás egyik reprezen­tánsa, Benkő László 24 éven át, 1953-tól 1977-ig volt a Szegedi Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvészeti Tan­székének főiskolai tanára. Szegeden született, iskoláit is itt végezte el, az akkori Ferenc József Tudományegyetemen szerzett középisko­lai tanári oklevelet 1935-ben magyar-német szakon. Pályájának első harmadában középiskolai tanár volt, legmaradandóbb hatással, tiz éven át a soproni Evan­gélikus Líceumban. Szülővárosába 1953-ban került vissza. A szegedi Pedagógiai Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszékére nyert főiskolai tanári kinevezést, tanszékvezetői megbízatással. Ez utóbbit 1957 tavaszán visszavonták. Oka egy jó szándékú, de később ellenségesnek minősített felszólalása volt 1956 októberében, a főiskolai oktatók ülésén. Az eset politikai árnyéka egész aktív pálya­futásán végigkísérte Benkő Lászlót. Higgadtan viselte, s láthatóan nem is esett nehezére. Ő a saját értékrend­jének akart megfelelni. A politikai közélet helyett is a tanítványainak s kutatásainak élt. Tudományos élet­műve rendkívül gazdag. Főbb művei: Szeged felsőtanya népe (1933), Halott vőlegény története (Marosvásárhely, 1934), A szépirodalmi stílus elemzése (1962), Juhász Gyula költői nyelvének szótára (1972), Az írói szótár (1979), Zolnai Béla élete és munkássága (1990). Amikor 1977-ben Szegeden nyugdíjazták, Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem címzetes egyetemi tanárrá nevezte ki, s igy ott még több mint tíz évig tanulhatták tőle a tudomány és a szakma szeretetét az ELTE tanárjelöltjeit. Politikai rehabilitálásra nem tartott igényt; a szakmai-kollegiális-baráti tisztelet­adást: a JGYTF Tudományos Közleményeinek 1987-1988. évi, neki ajánlott kötetét örömmel fogadta. Ma, szerdán 11 órakor temetik Budapesten, a Farkasréti temetőben. B. I. S ir Michael Rose tábornok bejelentette: Gorazsde elesett. A Szarajevótól ötven kilométerre lévő kelet­boszniai város vérben úszik. Habos vérben. A Drina folyó vörös. R. K., az őrült költő-pszichiáter megvalósította tervét: fölégette, fölperzselte, s a földdel egyenlővé tette a várost. Nem tudom hányan élnek még, nem tudom hányan haltak meg, nem tudom mennyi a sebesült a Drina partján. Nem tudom hány nő, hány gyermek szorult szerb hurokba. Nem tudom mennyien néznek az égre, nem tudom hány kéz . fonódik össze, nem tudom hány homlok érinti az anya­földet, nem tudom kitől várnak segítséget. Nem tudom. Nem tudom, képes-e valaki a városban rekedteken segíteni egyáltalán. Radovan Karadzic patológiás eset. Figyeljék meg az arcát, a fejét ennek a pszichopatának. Képzeljenek rá szarvakat. Ugye, megvan. Igen, ő az. Óránként ad ki sajtóközleményt a túzszünetről, a demilitarizálásról, a hátravonásról. Locsog-fecseg, ígérget, fenyegetőzik és hazudik. Mikor mi kell. Mindent megmagyaráz, mi miért van úgy, ahogy. Arra is magyarázattal szolgál, hogy a kihirdetett tűzszünet után miért lőtték a szerbek a pincék­ből előkászálódott bosnyák öregembereket, nőket és gyer­mekeket, mint a nyulakat. Mindent megmagyaráz, és közben öl. Véres a szája. Emberhúst enne. A Drina habja vörös. Pszichohorror, topthriller szerb módra. Számukra ez a megfélemlítés jelenti a tárgyalási pozíciót. Ha egyszer sor kerül azokra a békéltető tárgyalásokra, ha sor kerül... egyszer. S ha igen, akkor mi változik? Mi lesz azután? í H Ütök elhiszik, kérdezte egy brit balkonológus, a bosz­—' niai konfliktus nagy ismerője, hogy szerbek, horvátok és bosnyákok majd egyszer, együtt, kart karba öltve men­nek ki a temetőbe, hogy gyászolják halottaikat? Ugye, nem? Valami történt a Pentagonban. Valami, amiről mi nem tudunk. Kérdem én, miben különbözik a februári szaraje­vói piactéri aknatámadás, ahol 68 ember halt meg és háromszor annyi megsebesült, a gorazsdei mészárszéktől? A halottak számában. Most naponta háromszor annyian halnak meg. Nem lesz még egy Szarajevó! - mondta akkor, február elején első, felháborodott nyilatkozatában Clinton. Szarajevó már nem lesz, már van. Eszkalálódott a halál. Vértől habos a Drina. CD-lemez - óriási választék - kedvező árak - katalógusból rendelés - komolyzene ^MONITOR GMK, Szeged, Brüsszeli krt. 2. 62/323-670 J VB-GERENDÁK ÁTHIDALÓK 16% ENGEDMÉNNYEL! Poroton 36 blokktégla 4 Ft-tal, Poroton 30 MODUL-BAU blokktégla 2 Ft-tal olcsóbban a gyári árnál! MODUL-BAU KFT. SZEGED, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 491-022, 474-481 • 180 éve született Egressy Béni, a Szózat zeneszerzője Síremlék szegedi adományozótól i Elmaradt a császármetszés Orvos perli az orvosit

Next

/
Thumbnails
Contents