Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-19 / 90. szám

KEDD, 1994. APR. 19. Vízdíjtervek Mórahalmon BOLYGÓK 9 Az igazságos teherviselés jegyében szeretne dönteni a mórahalmi képviselőtestület vízdíjak ügyében. Hat variációt dolgoztak ki a legutóbbi testületi ülésre, nem a végleges meghatározás igényével, hanem inkább a díjmegállapítás alapelveit megállapítva. Az arányos és , igazságos tehermegosztás problémaköre valójában egy dologhói indul ki: Mórahalom szinte egész területét behálózza a szennyvízcsatorna, ugyanakkor kihasználtsága a harminc százalékot sem közelíti meg. Jóllehet törvényerejű rendelet írja elő. hogy a közművesített területen a csatorna igénybevétele, azaz a rákötés kötelező. A környezetvédelem indokai már önmagukban alapos okot szolgáltatnak, s ésszerű magyarázatot. Mivel a csatorna használói jelenleg kevesen vannak, a nagymértékű működési bevételi hiány megoldást sürget. A víz- és csatornadíj a kisvárosban a korábban központilag megállapított szinten maradt, még az áfa-emelés százalékarányát sem érvényesítették a tarifában. A vízszolgáltatásban 1993-ban így is közel egymillió forint nyereség képződött, viszont az alacsony kihasználtságú szennyvízcsatorna hálózat üzemeltetése másfél milliós veszteséggel járt. Az önkormányzat a víz- és csatorna szolgáltatással összességében nem akar nyereséget, ugyanakkor a biztonságot jelentő amortizációs alappal együtt nullszaldós működési mérleget kíván, érthető módon. Ezért olyan konstrukciót kell kitalálni, ami ösztönzi a csatorna rákötéseket. A képviselőtestület által kialakított szempontrendszer egyik eleme, hogy különválasztanák a közületi és a lakossági viz- és csatornadíjakat. A javaslat szerint a közületek nem kapnak semmilyen kedvezményt, az önköltségi árat fizetik. A lakosság a vízfogyasztásnál az amortizációnak csak ötven százalékát fizetné. További kedvezmény, hogy a Lpkossági fogyasztók a mért .vízmennyiség hetven százalékára vonatkozó csatornadíjat fizetnének csak. mivel kerti locsolásra, állattartásra is vételeznek vizet, amely szükségképpen nem kerül a csatornahálózatba. A kéviselőtestület által kidolgozott javaslatok között szerepel a csatornarákötés ösztönzése. Ezek szerint az önkormányzat anyaggal és szakmunkával támogatná a szennyvízhálózatra való rákötést. Ez mintegy 7 ezer forintos költséget jelentene telkenként. Alapos előkalkuláció jelzi, hogy a mostani anyagi támogatásként jelentkező ráfordítás két év alatt megtérülne - alapul véve, hogy a tetemes éves veszteség a bekötések hatására megszűnne. A támogatás időtartamát azonban a tervek szerint behatárolnák: néhány hónapig a jelzett támogatás egészét adnák, majd újabb meghatározott időszakonként egyre csökkenő arányú segítséget kínálnak. A kedvezményes időszak megszűnése után azonban az indokolt esetekben hatósági eljárással szereznek érvényt a törvényi előírásoknak - nevezetesen a csatornahasználatnak. A testület a variációk kimunkálásából alakított alapelvek nyomán még csupán hozzávetőleges vízdíj összegre utalhat: a költségszámítás 40 forint körüli bruttó lakossági vízdíjat és körülbelül 33 forint köbméterenkénti csatornahasználati díjat jeFez. A víz- és csatornadíj kialakítására vonatkozó alapelveket áprilisban közmeghallgatáson lakossági vitára, véleményezésre bocsátják, s a végleges döntést ezt követően a soron következő testületi ülésen hozzák meg. B. P. • Számtalan világcégnek működik márkaképviselete, de az induló gazdaságok elenyésző hányada tudja megfizetni a világszínvonlú minőségnek megfelelő árat. Még a fejlesztési alap tetemes támogatása mellett is meg kell gondolni, mikor térül meg a többmilliós beruházás, a költségekhez képest igen nyomott hazai mezőgazdasági termékárak mellett. Ebből adódóan ismét a környező volt szocialista országokban kellett a kereskedőknek felkutatni a kisgazdaságokban használható eszközöket. Az agrokerek is ebbe az irányba mozdultak, de számtalan káefté és más kisszervezet is feltűnt a palettán, s nem ritka az olyan cég sem amelyik egyszeri csereüzlete révén lépett elő gépforgalmazóvá. E széles választékban nem könnyű eligazodni a vásárolni szándékozóknak. Ezek közül annál a három cégnél érdeklődtünk, amelyektől legtöbben kértek árajánlatot a fejleszési alap támogatásának megpályázására. A Piretroid-H Bt. nevéből is kiolvasható, hogy fő profiljuk a permetezőgépek és azok tartozékai. Bata Károly ügyvezetőtől megtudtuk, hogy egy szlovén cég magyarországi képviseletét is ellátják. Talajmarókból is speciális a kínálatuk. Traktorokból a szegedi cég zsombói telephelyén válogathatnak a gazdák. Kertészkedőknek lehet leginkább érdekes a fél millió forint alatti áron beszerezhető horvát-olasz kistraktoruk. Az összkerékmeghajtású román UTB mellett itt sem hiányoznak a közkedvelt MTZ-változatok. Araik az MTZ kivételével a garanciát és szavatosságot is magukban foglalják. A fejlesztési alap támogatási pályázatának elhúzódó elbírálása miatt az árajánlat kérőkből még kevesen tértek be vásárolni. A makói Hanki-Ker Kft. szűk két éve kereskedik mezőgazdasági gépekkel. Kisbodri Gábor ügyvezető elmondta, hogy szövetkezeti gyakorlatuk alapján az elfogadható ár mellett a különféle eszközök közötti használati értékbeni különbségekről is fel tudják világosítani partnereiket. A kínálat az 1-100 ha-ra való gépekre terjed ki, a traktortól a hozzá csatlakoztatható magyar, román osztrák, olasz és dán munkagépekig. Az erőgépek Kínálkozó lehetőség: Pályázattal olcsóbb. (Fotó: Hárs László) • Az MTZ viszi a prímet Felszerszámozás, magyar módra A mezőgazdasági nagyüzemi termelés hőskorában a termelőeszközök kereskedelme egy-egy térségben pár cégre korlátozódott. Az agrokerek mellett elsősorban a termelési rendszerek tudták megszerezni az általuk in-tegrált növényeknek megfelelő géprendszerek - forgalmazási jogát. Az egymás közötti versenynek szűk terep jutott, a kizárólagosságra való törekvést legtöbbször siker koronázta. Utóbb az agrokerek jóformán csak a szocialista országokból tudtak importálni. A nagyüzemek sorvadásával alaposan megcsappant a kereslet a nagyteljesítményű és -méretű gépek iránt. A rendszerváltás magyar változata a kis- és középüzemeket támogatja, s az új felállást igencsak meggyorsította a szövetkezeti üzletrészek nevesítése, a kiválások megkönnyítése és az egyéni gazdák földszerzésében a kárpótlás és a tagi földek kimérése. Ebben a szisztémában egyfelől a meglévő nagygépek jórészét nem tudják alkalmazni, a szövetkezetekből sok közepes teljesítményű traktor és felszerelés jutott üzletrészért és árverésen magánkézbe. Ez azonban édeskevés a teljes termelés fenntartásához. közül errefelé is az MTZ viszi a prímet. Ezeknél az áfamentes árak az 580 - 830 ezer forint közötti sávba esnek. A tetemes különbség a teljesítmény mellett abból is adódik, hogy exportra vagy belföldre gyártott változatról, minőségről van-e szó, illetve milyen felszereltséggel kéri a vevő, s nem utolsó sorban, hogy igényli-e a garanciát. A havi 5-20 millió forintos forgalmú káefté tart attól, hogy a támogatási kérelmek szakaszos elbírálása miatt esetleg fellépő ugrásszerű kereslet növekedést látva vérszemet kapnak szállítóik, s emelni fogják áraikat. Szerinte a szakmán kívüli, „csak" kereskedő szervezetek bekapcsolódása ebben a „bármit el lehet adni" időszakban később visszaüthet. A vásárlók zöme ugyanis igényli a szakember tanácsait, s enélkül sokan azt veszik meg ami olcsó, s később jönnek rá, hogy a céljaiknak nem felel meg. A Szegedi Agroker Rt. üzletágvezetője, Nagy László szintén zömmel FAK-beli, román és kínai - az olcsó pótkocsitól a vetőgépig terjedő - választékot mutatott be telephelyükön. Az erőgépekkel kapcsolatban fontosnak tartotta megjegyezni, lehet, hogy áraik első ránézésre magasabbnak tűnhetnek, mint sok más versenytársuké, de ennek megvan a magyarázata. Itt ugyanis a magyar közlekedésbiztonsági előírásoknak, az itteni munkagépek kapcsolhatóságának megfelelően átszerelve kínálják azokat. Az MTZ erre a legszemléletesbb példa. Az olcsóbb és gyengébb minőségű, belföldre gyártott MTZ-re például orrsúlyt, keréksúlyt, új világítótesteket, másmilyen kardánkihajtást szerelnek. A garancia, szavatosság és az alkatrészellátás kötelezettségének vállalása is 50-60 ezer forint. Jóesetben lehet ezt felesleges pénzkidobásnak is minősíteni, de aki kifog egy olyan példányt, amelyik rövid időn belül motorcserére szorul, drágán megfizetheti spórolását. Szabad a vásár. Kinek mennyi a pénze, információja, hozzáértése és mekkora az igénye, aszerint választhat. T. Sz. I. • Dániában jutott eszembe a velük való hajdani találkozás. Frank József ugyanis szerkesztett és működtetett egy szélkereket is. Le is fényképeztem a már csak földön álló nagy kerék közepébe állítva. Dániában mondta zsombói barátom, hogy a Bordányban lakó Frank István, a másik Frank fia talán, ma is töri rajta a fejét. Fölhívtam telefonon, megerősítette: nagybátyja volt a szélkerekes. Az is kiderült, ő idebent cfolgozik a városban, a Démásznál. itt is beszélhetünk. Mentegetőzött ugyan, nem nagyon tud ő már semmit mondani, de nem hagytam lerázni magamat. - Barkácsolós természetű volt apám is, nagybátyám is. Az ilyen emberre pedig az jellemző, hogy soha nem elég hosszú neki a nap. Igen ám, de este csak petróleumlámpa volt, a petróljom meg drága, nagyapámék nem nagyon engedték, hogy égessék. Akkor jelentette ki állítólag nagybátyám, majd ő megmutatja, mégis lehet világítani, ráadásul jobban. Mint a Bibliában a nagy mondat: Legyen világosság! És lón világosság. Akkor készült el a híres-neves szélkerék, és hamarosan lett Retkeséknél is, Kormányoséknál is, és a Rácz Istvánéknál is. A forgó kerék energiáját fogaskerék-áttétellel tengely hozta le a földre, itt lenn forFrankók szélkereke gatta szíjas kerék a kis házban a dinamót. • Pistám! Most miért nincsen szélkerék? - Mindenki panaszolja, drága az áram, és mindenki tudja már, nélkülözhetetlen a villany, mégse terjedt el. Talán azért, mert a tökéletes szerkezet igen drága lenne, és hihetetlenül keveset lehet kivenni belőle. Nálunk nincsen állandó szél, ahogy Dániában van. • Az árára: a dán is drága, de leírhatják az adóból. A szélre: ezt tudjuk, vagy csak gondoljuk? - Megkérdeztem a meteorológusokat is, ők is azt mondták, ritkán fúj. • Akkor a maga apjáék hiába csinálták? - Pedig világítottak vele. • Dániában ma is világítanak, sőt az országos hálózatba termelnek. - Tudom. Nemcsak Dániában, de máshol is. Amerikában is, a tengerpartokon. De ott szinte mindig fúj. • A maguk kereke legföljebb tíz méter magas rúdon forgott. A dániaiak magassága harminc méter. Minél magasabban vagyunk, annál jobban fúj. - Mégse terjed. Nézze, mutatok én könyveket, amelyek gázenergiára épülő kis generáírtam ntár valamikor a szatymazi Frank-testvérekről. Azokról, akik hellyel-közzel az őszibarack meghonosítójának tekintetők. Azért mondom, hogy hellyel-közzel, mert tudunk róla Szűts Mihály Szeged mezőgazdasága című könyvéből (1914), hogy sárga- és őszibarack teméntelen mennyiségben kerültek a tanyákról a szegedi piacra", illetve „Újabban annyira elszaporodott az őszibarack, hogy jóformán az alma után következik. Ezt nagyon megkedvelték, mert szép jövedelmet biztosít, ha termése sikerült." A két Frank az újra való föltámasztásban játszhatott szerepet. Frank Istv án most szélkerekekről gondolkodik. (Fotó: Somogyi Károlvné) torokról szólnak, vagy vízzel hajtott kis turbinákról. Mind működő megoldás, de külföldön. • És én ezt se értem. Mióta ég állandóan Algyó'n a gázfáklya? - Úgy hallottam, már készülnek az erőmű tervei. • Minimum huszonöt éves késés akkor is. És meglehet, mire elkészül, már régen nem lesz Algyőn gáz. Amikor az első lángot megláttam, azt mondtam, élelmes ember ha csak lángossütésre használná, akkor is meggazdagodna belőle. Jól hallom? Kicsi vizes turbinákról is tudnak? - Tudunk. • Mert azt is mondtam, éppen a dániai útibeszámolóm végén, ha a szélkerékkel fejlesztett áramot be lehet táplálni az országos hálózatba, akkor talán a vizes turbinákét is lehetne. - A leírások is erről szólnak. • Nem vagyunk mi elkényeztetve? Miért nem akarunk mi is olcsóbb energiát? - Ne tőlem várjon erre feleletet. • Pedig van még kérdésem. Ha ön történetesen nem a Démásznál dolgozna, akkor nem a családi örökséget folytatná, és nem a szélkerekek és másfajta olcsó áramfejlesztők elszaporltásán fáradozna? - Nem lehet erre válaszolni. Itt vagyok, és érdekelnek a szélkerekek is, a kis gázdinamók is, meg a vizes turbinák is. • Állítólag vannak kutatók, akik igazolják, ahol azelőtt szélmalmok működtek, ott erősebb a széljárás. Ha oda raknánk a harminc méter magasakat, talán még több energiát nyerhetnénk. Vagy: egyre nagyobb gond az öntözés. Ha csak vizet szívatnánk velük a csőkutakból, és gödörbe gyűjtenénk, már jól járnánk. És egészen biztos, kitalálnának az emberek még igen sok lehetőséget. - Ez mind lehet igaz is, meg ábránd is. Állítson föl egyet, és meglátja azonnal, érdemes volt, vagy nem volt érdemes. Igaza van. Ennyire egyszerű. Horváth Dezső A húsértékesítés ellenőrzése A fogyasztóvédelmi felügyelőségek az állatorvosokkal közösen 754 üzletben és 223 vágóhídon ellenőrizték, milyen hűs jut a fogyasztók asztalára. A vizsgálat megállapította: a feldolgozó üzemek 90 százaléka rendelkezik a szükséges szakhatósági engedélyekkel, a többi arra hivatkozott, hogy az engedélyek a polgármesteri hivatalban vannak. Erről azonban a vizsgálat lezárásáig nem tudtak meggyőződni az ellenőrök. A kényszervágóh idakon előfordul, hogy a bizonylatokat több napig nem állítják ki, vágási naplót nem készítenek, s ezért a felügyelőségek azt sem tudták ellenőrizni, hogy az innen származó húsféleségeket milyen áron hozták forgalomba. A tőkehúsok ipari megmunkálására vonatkozó, szabvány-' ban rögzített előírásokat minden ötödik feldolgozó üzemben kifogásolták az ellenőrök. A leggyakrabban előforduló hiányosság a helytelen zsírtalanítás, szilánkos csonthasítás és a faggyúréteg nem kellő eltávolítása.