Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-18 / 89. szám

Szilárd meggyőződésem, hogy a kereszténydemokrácia Akik ismernek, bizonyára tudják, hogy engem e szerepA politikai szocializmus zsákutcának bizonyult, mert megtagadta a magántulajdont, mert az emberek elidegenedtek saját ügyeiktől. A rendszerválűr. Kovács Kálmán 1. sz. választókeriilet az az államszervező eszmerendszer, amely lehetővé teszi a leghatékonyabb átalakulást. Azt a nyugodt, számon kérhető politizálást szeretném folytatni, amely jelentősen növelte népszerűségünket az elmúlt időszakban. Olyan képviselő szeretnék lenni, aki közvetlen kapcsolatot tart választóival, ezért törekedni fogok arra, hogy minél gyakrabban felkeressem választóimat személyesen is. Jelmondatom: Család. Közéleti tisztaság. Szociális igazságosság. Dr. Simor Ferenc 2. sz. választókerület ben tényleg kizárólag a szolgálat szándéka vezet. Azoknak pedig, akik nem ismernek, csak annyit mondhatok, eredendően közéleti irányultságú, négygyerekes családapa vagyok. Közgazdasági végzettségemmel, az élet sűrejében befutott pálya sokirányú tapasztalataival, a régi koalíciós küzdelmek és az ötvenhatos forradalom élményanyagával lettem a KDNP alapító tagja, most Szegeden közgyűlési képviselője. Horpácsy András 3. sz. választókerület tozás utáni négy év kiküszöbölte ezt a hibát, de újabb zsákutcák mellett kell elhaladnunk. Ilyen zsákutca, ha a politikában nem ismerik el a nemzet jogát, hogy birtokosa legyen hazájának, ha a nemzetet elidegenítik saját ügyeitől. Ilyen zsákutca, ha a magántulajdon elismerése a gazdaságban nem az értéket teremtő munka elismerését jelenti, hanem a szélhámosok szabadságát. Összefogással el kell kerülnünk ezeket az újabb zsákutcákat. A legszebb vállalkozás Magyarország felvirágoztatása! A hazaszeretet nem gátja, hanem motorja a modernizációnak! Az ígérgetés csapda, nem fecsegni, cselekedni kell! megyei elnök Négy év sok csalódást okozó önkormányzati tapasztalata ellenére is töretlen hittel abban, hogy a tisztesség és hozzáértés végre diadalt arathat kérjük és vátjuk mindazok támogatását, akik ugyancsak ezt szeretnék. Kereszténydemokrata Néppárt megyei listája: 1. Dr. Szilvásy László, 2. dr. Kovács Kálmán, 3. dr. Domokos Mária, 4. Horpácsy András, 5. Ibolya László, 6. Békési Zoltán, 7. dr. Sipos Ferenc, 8. Halmai László, 9. Ferenczi Károly, 10. Futó Tamás, 11. Öszterling Attila, 12. dr. Takács Mária, 13. dr. Koppány György, 14. dr. Baradnay Gyula, 15. dr. Gaizer Ferenc, 16. dr. Ladányi Gabriella, 17. Csepregi Antalné. Köszönjük a bizalmat! nüv Startvonalban az l-es lista: Kereszténydemokrata Néppárt Dr, Szilvásy László MÉG 22 NAP 5 Parlament utolsó előtti ülésnapján előterjesztője volt a női nyugdíjkorhatárról szóló törvénymódosításnak. SzázáŐr, Eke Károly 4. sz. választókerület val kapja a hálálkodó leveleket, mert a nők 55 éves korukban választhatnak, hogy nyugdíjba mennek-e vagy tovább dolgoznak a jelenlegi kedvező feltételek mellett. Ugyanis a Parlament nagy többséggel elfogadta a törvénymódosító indítványt. Kezdeményezése alapján született meg a hadigondozásról szóló törvény, amely 50 ezer embert érint. Halmai László 5. sz. választókerület mérnök vagyok, választókerületem legfiatalabb országgyűlési képviselőjelöltje. Hiszek a kétezeréves keresztény erkölcsi tanításban, bízom a családokra alapozott társadalom megvalósításában, reménykedem a szociális biztonság és jólét megteremtésében, ragaszkodom a közélet tisztaságához, és számítok az 5. sz. választókerület minden polgárának szavazatára. Dr. Hapcsák András 6. sz. választókörzet feladatokhoz minden szinten felkészült, szakmailag kiváló egyéniségekre van szükség, profikra, mind a gazdaság, mind a politika, mind az operatív irányítás területén. Négy éven át erre törekedtem Hódmezővásárhely polgármestereként, s így kívánok dolgozni országgyűlési képviselőként. Szabó Antalné dr Domokos Mária 7. sz. választókerület szolgálni. Az embert, akinek joga van az egészséges életre, s az egészség fogalmába beletartozó elemként értem a szociális biztonságot, egészséges környezetet is. Önkormányzati képviselőként e szellemben tevékenykedtem, s értem el eredményeket is. E négyéves munkát tudom felmutatni bizonyítékként a választópolgároknak. Parlamentbe kerülésem esetén ugyanilyen következetes, a körzet felemelkedését szolgáló tevékenységgel hálálom meg a választók bizalmát. Négy évvel korábban önkormányzati képviselői választáson már elmondtam hitvallásomat: orvosként, képviselőként az embereket akarom Szentesi születésű, harmincéves, háromgyermekes építőNincs újabb négy évünk a kísérletezésre! A reánk váró • A KDNP elnöke a választási esélyekről Dr. Surján László bizakodó Dr. Surján László: A második forduló dönt!... (Fotó: Schmidt Andrea) 3X3 - avagy három tárcánál kilenc miniszter A megyét „járta" - mint arról lapunkban beszámoltunk - pénteken dr. Surján László népjóléti miniszter, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. Egy szegedi és egy szentesi rendezvény közötti rövid szünetben adott nyilatkozatot lapunknak. • Elnök úr, önök a 176 egyéni választókerület közül 164-ben indítanak jelöltet a május 8-i választásokon. Ezt az eredményt sikerként vagy sikertelenségként könyveli el? - Tekintettel arra, hogy négy évvel ezelőtt 105-öt indítottunk, ez mindenképpen siker. Amit sikertelenségként fogok fel, az az, hogy ebből nyolc választókerület Budapest területére esik. E tény a főváros néhány területén való szervezetlenségünket bizonyítja. Szervezetlenségnek fogom fel azt is, hogy a 12-ből - ami hiányzik a 176-hoz - legalább öt olyan, hogy mindössze 10-15 cédula hiányzott! Egyébként mindenütt megvolt a 750, csak a pontatlan kitöltés miatt nem fogadták el. De hát, kérem, ezt gólra játsszák... • Hogyan ítéli meg a kampány eddigi menetét: tiszta vagy mocskolódó? - Tisztább, mint gondoltam... • Milyen esélyeket lát a KDNP számára a május 8-i választásokon? - Beszéljünk inkább május 29-ről! Mert a május 8-i első fordulót nagyon nehéz megítélni.Úgy érzem, hogy a 12-20 közti sáv, az a Kereszténydemokrata Néppárt sávja... Ami azt jelenti, hogy a fenti százalékarányt mindenképpen el kell és el is fogjuk érni! Ezt tűztük ki célul és ezt kell megvalósítanunk, amiben én egy pillanatig sem kételkedem. Meg egyetlen kereszténydemokrata sem. • Koalíció? - Lesz! Kisimre Ferenc • Úgy tűnik, hogy az utóbbi négy évben a gazdasági értékteremtő munka területe fogyasztotta a legtöbb minisztert (szolgát). 1990 májusában - miután megalakult az új kormány - talán nem is gondolták, hogy milyen nagyon nehéz feladatra vállalkoztak. A békés átmenetet kellett irányítani a szocializmusból a magántulajdonon alapuló piacgazdaság irányába — vérontás nélkül. Ha tárgyilagosak akarunk lenni, akkor ki kell mondani, hogy ez tulajdonképpen - ha nagy nehézségek árán is - sikerült. Különösen akkor van számunkra ennek értéke, ha a bennünket körülvevő országokhoz mérjük társadalmi. gazdasági, politikai és etnikai helyzetünket. A piacgazdaságra való áttérést árnyékként követő munkanélküliség, infláció, külső és belső'adósság, valamint a nemzeti össztermék kérdése - elsősorban a gazdasági szférában torlaszolta fel a gondokat, problémákat. Ez a tétel azért is fontos, mert egy ország gazdaságának fejlettsége közvetlenül és közvetve is kihat a tudományra, kultúrára és a művészetre. Ipar, mezőgazdaság, kereskedelem Ha jól szemügyre vesszük, akkor megállapítható, hogy a három, gazdaságilag kulcsfontosságú (ipari és kereskedelmi, földművelésügyi, valamint az ezeket szervesen átfogó és behálózó pénzügyi) minisztériumban cseréltek legtöbben helyet a borsonyszékben. Az ipari és kereskedelmi tárcánál Bod Péter Ákost Szabó Iván. majd Latorcai János követte. A mezőgazdasági minisztériumban Nagy Ferenc Józseftől előbb Gergátz Elemér, majd Szabó János vette át a karmesteri pálcát. A pénzügyi legfőbb hatóságnál Rabár Ferenc után Kupa Mihály, majd Szabó Iván következett. Kezdetben ügy látszott, hogy valamennyi rendszerváltozás utáni első miniszternél a kinevezők igazolni tudták döntésük okszerűségét és helyességét. A miniszterek pedig kivétel nélkül optimistán, határozottan és nagy lelkesedéssel láttak munkához. A nehéz körülmények, a piac és a tőke „viselkedése" viszont közbeszólt, és megtörtént mind a három minisztériumnál a háromszori vezetőcsere. (Igaz, hogy a Belügyminisztériumban is Kónya Imre a harmadik miniszter, de itt a váltás Antall József sajnálatos halálának közvetlen következménye.) Szélmalomharc vagy alkalmatlanság? Gazdasági szükségszerűség, vagy a pártok közötti, esetleg párton belüli viszály következménye a gyakori miniszterváltás? Vagy mégis átgondolatlan volt a szakmai szempontokat nem kellően figyelembe vevő személyi döntés? Talán Kuncze Gábor látja jól, amikor Szentesen azt mondta, hogy: „Egyes, hozzá nem értő személyek szeretnek miniszterek lenni"? Vagy a szélmalomharcot feladó, az alagút végét nem látó, megtört személyekkel állunk szemben? Netán a népi szólás, a „három a magyar igazság" jegyében fogant a 3x3-as minisztercsere? Tény, hogy kissé nagyobbak lettek a magánosításíal járó rögök, mint ahogy azt a kezdetkor a távlatokban látni lehetett. Egy jó magyar közmondás szerint: „Sok bába közt elvész a gyerek." Elég, ha csak a privatizáció kapcsán az agrárgazdaságban előforduló anomáliákra és nehézségekre gondolunk, amelyek a korábbi irányítás erélytelenségeire is visszavezethetők. A demokratikus többpártrendszerben a személyi kérdésekben a pártok között megnyilvánuló aszimmetrikus viták néha okozhatnak akkora kárt. mint az egypárti szubjektív döntések. A KSH 1993. évi gazdasági gyorsjelentése szerint a mezőgazdasági termelés 6 százalékos csökkenése többek között a mezőgazdasági tulajdonviszonyok bizonytalanságainak, valamint a nem kielégítq jövedelmezőségnek is tulajdonítható. Bár az is igaz. hogy nincs könnyebb dolog a világon, mint egy igen nehéz körülmények között megtörtént gazdasági folyamatot utólag elemezni. Az is tény. hogy a miniszteri bársonyszék egy ember számára nem örök kategória. Ugyanakkor azt is látnunk kell: a magyar gazdaságtörténelem igazolja - amely egyben jelzés értékű is -, hogy a sebtében végrehajtott gyakori minisztercsere nem mindig a legjobb terápia a heveny, vagy idült gazdasági bajok orvoslására. Bálint János