Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-15 / 87. szám

péntek, 1994. ÁPR. 15. HAZAI TÜKÖR 5 Kiegyezni, de kivel? Kevesebb mint egy hónappal a magyar választások előtt, a hazai közvéleménykutatások favoritja, az MSZP felvette a kapcsolatot a román kormánypárttal. Azzal a kormánypárttal, amelyiknek a belső bizalmi válság, az európai tanácsi ajánlások elodázása és az ezzel járó presztízsveszteség miatt mint egy falat kenyérre, úgy van szüksége a kiegyezési szándék látványos demonstrálására. Az MSZP külpolitikai programja épp a választási esélyek körvonalazódása után ihlette meg a Román Szociális Demokrácia Pártját. Ezek a tények. Horn Gyula tapasztaltabb politikus annál, hogy a körülmények eme összejátszása közepette egyszerű párteszmecsere szintjére degradálja a szegedi találkozót. Választási esélyei ismeretében előfordulhat, hogy a magyar-román alapszerződés Szegedről datálódik majd, bevezetendő az MSZP „sikerkülpolitikájának" visszatérését. Oliviu Gherman viszont tagadja, hogy az N SZP esetleges kormányra kerülése vezetné, mert kormányának Magyarországgal kell szerződést kötnie, s nem egy jelenleg ellenzéki párttal. Az érdekek összekötő kapcsa: a két országnak ki KELL egyeznie, mert addig egyikük sem lehet az Európai Unió tagja. A kérdés csak a hogyan. Az MSZP ezt pragmatikusan szeretné megközelíteni, el odáig, hogy Horn Gyula Ion Iliescu pártját olyan pártként méltatta, amelyik „mindig következetesen fellépett a nacionalista törekvésekkel szemben". Meglehet ekkora dicséretet a román kormánypárt rég nem kapott külföldről. A Zsidó Világszövetség épp az ellenkezőjét vetette Iliescu szemére, amikor pártja a fasiszta Antonescu marsall rehabilitálása kapcsán nem volt hajlandó gátat vetni az antiszemitizmusnak és bizonyos lapokat betiltani. De nehéz dolog pragmatikusnak lenni a kisebbségek ügyében is. A román kormánypárt hónapok óta bizalmi válsággal küzd, melyen csak úgy tud úrrá lenni, ha három szélsőségesen nacionalista pártra - a Funar-féle Román Nemzeti Egységpártra, a kifejező nevű Nagy Románia Pártra és a kommunistautód Szocialista Munkapártra - támaszkodik. Három olyan politikai formációról van szó, amelyekhez hasonlóktól az MSZP itthon mereven elzárkózna. S közülük az egyiknek - Funaréknak - a kezében van a kolozsvári konzulátus és a magyar egyetem ügye is. Igazi kiegyezést csak igazi antinacionalista párttal lehet folytatni, s a román kormánypárt akkor válna azzá, ha otthon legalább MSZP-szinten venné fel a harcot a román nacionalistákkal. Panek József • Kifejtette az MSZP álláspontját, miszerint a két ország közti feszültség csökkentésével meg lehet egyezni az alapszerződés nyitott kérdéseiben, beleértve a vitatott 4-es cikkelyt is. A cikkely tartalmazná a határok sérthetetlenségét és ezzel szoros összhangban a két ország területén élő kisebbségek teljes biztosítását. Az MSZP kész a választások után erről megbeszélést folytatni. Ami a még nyitott ügyeket illeti, Horn Gyula a romániai magyar kisebbség alkotmányos szerepének deklarálása szempontjából kifogásolta az 1991es román alkotmányt. Ez román belügy, de jót tenne a kétoldalú kapcsolatoknak, ha módosításra kerülne sor - mondotta. Hiányolta a romániai nemzetiségi törvényt, a magyar nyelvű oktatás jogi garanciáit, s úgy ítélte meg, a készülő oktatási törvénynek is komoly hiányosságai vannak. Az MSZP részéről felmerült a kolozsvári magyar egyetem kérdése, valamint az, Jiogy a magyarság nehezen tud bekapcsolódni a privatizációs folyamatba. Az MSZP elnöke úgy ítélte meg, hogy a vitatott kérdésekben továbbra is nagyok a nézetkülönbségek. Horn Gyula szerint egyetértettek abban, a két ország létérdeke a gazdasági kapcsolatok • Magyar-román pártcsúcs Szegeden Horn Gyula Iliescunak udvarolt A román kormánypárt és a Magyar Szocialista Párt kapcsolatfelvétele a román fél kezdeményezésre történt, miután az megismerkedett az MSZP és az én személyes nyilatkozataimmal a szomszédokhoz fűződő viszony kérdésében - hangsúlyozta Horn Gyula a Hungária Szállóban tartott közös sajtótájékoztatón. Horn ismerkedő, bizalomerősítő lépésnek nevezte a két párt találkozóját. aktivizálása: „nem szabad, hogy a nagy leépülés után ez a helyzet tartós maradjon" értékelte. Elvileg megállapodtak abban is, hogy szükség van a két ország képviselőinek szorosabb együttműködésére a különböző európai intézményekben, majd az Európai Unióhoz csatlakozás kérdéseiben. A román kormánypártról külön szólt az MSZP elnöke. „Úgy ítélem meg, hogy olyan párt képviselői látogatlak hozzánk, akik eddig is következetesen felléptek a szélsőséges nacionalista jelenségekkel szemben" - jellemezte Ion Iliescu köztársasági elnök pártját Horn Gyula, hozzátéve, hogy bár nem konzultáltak erről, de feltehetően az Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége is egyetért a két párt találkozójával és a kapcsolatok további építésével. A választások utánra az MSZP és az SZDP képviselői újabb találkozókat terveznek. Oliviu Gherman pártelnök megerősítette, hogy az MSZP nyilatkozatai adták meg a találkozó alaphangját, de kérdésre válaszolva cáfolta, hogy ebben az MSZP választási esélyei is szerepet játszottak volna. Nem akarunk interferálni a magyar poliíika belső kérdéseivel hangsúlyozta. Hozzátette még, csalóka az a benyomás, hogy a két ország kapcsolatait a megoldatlan problémák dominálják: valójában sok kérdés már megoldott, de az alapszerződés hiánya Romániában gyanakvó hangulatot keltett. A romániai kisebbségek problémáit teljes mértékben megoldja a román alkotmány ama rendelkezése, mely szerint a ratifikált nemzetközi emberjogi szerződések előnyt élveznek a belföldi törvényekkel szemben. Románia így közvetett, „implicit" módon, eleget tesz a nemzetközi szabványoknak - vélekedett Oliviu Gherman. A román szenátus elnöke lapunk érdeklődésére nem barátságtalan gesztusnak, hanem az alkotmány érvényesítésének tartotta a román törvényhozásban március 15-én történt incidenst. Borbély Imre RMDSZ képviselőt durva közbekiabálásokkal és mikrofonja kikapcsolásával hallgattatta el a kormánypárti többség, amikor román nyelvű felszólalása után magyarul is szólni kívánt a 48as forradalom évfordulójáról. Csak a hivatalos nyelv alkotmányos előírásai jutottak érvényre - mondotta erről a román pártelnök. A sajtótájékoztatót követő munkaebéden Horn Gyula és Oliviu Gherman a két országnak az Európai Unióhoz és a NATO-hoz fűződő kapcsolatait vitatta meg. P. J. Bezúzzák a kárpótlási jegyeket A Budapest Értékpapír és Befektetési Rt.-nél üzembe állították azt az iratmegsemmisítő gépet, amelyiken az biztonsági előírásoknak megfelelően megsemmisítik a már végső felhasználásra került kárpótlási jegyeket. Mintegy 20-30 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet kell őriznie jelenleg a BÉB Rt.-nek és ebből 20 milliárd forintnyi az a mennyiség, amelyik megsemmisítésre vár. Ez jelentős trezorkapacitást vesz igénybe. lhndál betörők a Dobó utcai óvodában Forró nyomon? (Folytatás az I. oldalról.) - A rendőrök még dolgoznak, de valószínű, hogy a bölcsődén keresztül jutottak be a betörők. Tőlünk az udvaron keresztül mentek át az óvodába, ott aztán hatalmas ramazurit csináltak - mondja Kiss Józsefné bölcsődevezető. • A gyerekeket azért tudták fogadni? - Először egy terembe gyűjtöttük össze őket, majd a nyomozók „felszabadították" a helyiségeket, ugyanúgy zajlik az élet, mint más napokon. A bölcsődével egy épületben működik az óvoda. Itt az irodát forgatták fel alaposan a betörők. Kószó Lászlóné nem éppen feldobott hangulatban vezetett bennünket végig a helyiségeken. - Úgy gondolom, fiatal emCsendélet, betörés után. (Fotó: Gyenes Kálmán) berek lehettek, akik ezt a vandál pusztítást csinálták - vélekedett. - Nem értem őket. A műszaki berendezéseket itt hagyták, csupán a készpénzt vitték el. • Hogyan védik az intézményt, van-e riasztóberendezésük? - Riasztónk nincs, a tragikomikus a dologban az, hogy éppen tegnap akartuk felszereltetni az ajtót védő rácsot, bár ha nagyon be akartak jönni, bizonyára az sem lett volna akadály. Teljesen kétségbe vagyok esve, ugyanis a zárak, az ajtók megjavtttatása nem lesz olcsó mulatság és az egész évre 150 ezer forintból kell gazdálkodnom. Az óvodavezető nehezményezte az intézkedő nyomozók egyikének hangnemét, aki úgy kezelte őt, mintha legalábbis ő tehetne az egészről. Pedig ha valamit nem kívánt, akkor az éppen az óvoda kifosztása volt. Az épületben található a Nevelési Tanácsadó. Vezetője, dr. Petróczi Erzsébet a folyosón egy pajszerre hívta fel figyelmünket, vélhetően ezzel feszegették fel az ajtókat és a páncélszekrényeket is. - Harmincezer forintot vittek el tőlünk, meg egy videomagnót. Nem igazán értem a betörők logikáját, ugyanis a több mint százezer forintot érő videokamerát itt hagyták. Talán fiatalok lehettek, de véleményem szerint felnőttek keze is benne lehet a dologban. Az egyik teremben az eseményekkel mit sem törődve vidáman verseltek a gyerekek. A gőzölgő kakaónál csupán fotóriporter kollégám villanó vakuja aratott nagyobb sikert a picik körében. Egyikük legnagyobb szívfájdalma az volt, hogy a betörők megdézsmálták a dobozos bonbont, amit az óvó néni kapott. Szavakba öntve a fölháborodás imígyen hangzott: „A gonosz bácsik megették a csokit! " Az óvodavezetőnő mintegy saját magát nyugtatandó elmondta, hogy náluk még csak istenes a helyzet, mivel egy éve történt hasonló betörés, míg a lakótelepi óvodáknál havonta, kéthavonta járnak betörők. Szintén az óvónő mesélte el, hogy a tavalyi betörésnél hiába fordultak a biztosítóhoz, egy fillért sem kaptak, most sincs túl sok remény a kár megtérítésére. V. Fekete Sándor • Hatvani út (is) kivonult Koha kontra Lippai Nos, e szempontok figyelembe vételével próbál a hírlapíró beszámolni a szegedi városatyák tegnapi összejövetelén történt eseményről is. íme. A képviselő-testület ülésén (amely a március 31-én félbehagyott tanácskozás folytatása volt), a 42. napirendi pont „megnevezése" a következő: Hivatalos személy megsértése. Előterjesztő: Koha Róbert képviselő. A 45 soros előterjesztésben a többi között a következő áll: „A Szeged megyei Jogú Város 1994. február 23-i közgyűlésén dr. Lippai Pál polgármester az ülésen mint képviselő volt jelen. Az ülést Tűhegyi József vezette. Este 10 óra tájban a feljelentett a vitába hangosan közbekiabálva a következő kijelentést tette: »Sok bunkóval nem fogok, itt elkezdeni vitatkozni.« Ekkor körülbelül 40 képviselő voltjelen az ülésteremben, akik valamennyien megbotránkoztak képviselőtársuk kijelentésén. A képviselőkön kívül még jelen volt körülbelül 15 személy, hivatali dolgozók és újságírók. A feljelentett becsületsértő kijelentést az ülésen végig üzemelő magnetofon rögzítette, amely az aznapi 11. kazetta első harmadán hallható." Ezt követően az anyagban az áll, hogy a polgármester ezzel bűncselekményt követett el, amely a Btk szerint 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Az ülést vezető dr. Lippai Pál polgármester, tekintettel, hogy személyét érintő kérdésről volt szó, átadta helyét Tűhegyi József alpolgármesternek, aki megnyitotta a vitát. Ebben felszólalt Koha Róbert, dr. Szilvásy László, majd maga az érintett, dr. Lippai is. Elmondta, hogy megválasztása óta állandó támadásnak, politikai lejáratásnak van kitéve, s ebben élen jár(t) Koha Róbert, korábban az MDF frakcióvezetőjeként is. O megpróbált független lenni, közeledett az ellenzéki frakcióhoz, sőt elment a frakcióülésükre is, ahonnan egyszerűen kidobták. Amikor politikailag nem sikeA hírlapíró-tudósító legyen tárgyilagos. Felejtse el azt, hogy választási kampány van. ne gondoljon arra, hogy (ne adj' Isten) valaki azért mond valamit a T. Közgyűlésben, mert azzal pártját, frakcióját akarja „menedzselni". Nem, erre nem szabad gondolni. Akkor biztos abban is, hogy másnap nem csörögnek a telefonok, nem „anyáznak" a vonal túlsó végén sziporkázó, természetesen névtelen, távheszéló-előfizetűk... rült lejáratása, akkor ilyen feljelentésekkel próbálkoznak politikai ellenfelei. A konkrét esetről: akkor éjjel többször is elhangzott az ő számlájára, hogy „hülye, állat, demagóg" stb. Szomorú vagyok, mondta, de ki kell jelentenem, hogy aki ilyesmiket kiabál, az igenis bunkó! Én nem a testületet akartam minősíteni, vallotta Lippai. Ezután szólalt fel Hatvani Zoltán, a Kiegyezés Független Kisgazda Párt képviselője, aki kimondta: én már megértem, hogy le akartak járatni, s ezért nem akarok semmilyen kivégzésen részt venni. Elhagyta a termet. Dr. Tichy-Rács Csaba, a független és dr. Náfrádi Zoltán, a Fidesz frakcióvezetője kijelentette, hogy frakciója nem vesz részt sem a vitában, sem a szavazáson. Ekkor létszámellenőrzést tartottak, amely során kiderült, hogy 14en vannak jelen és a testület nem határozatképes. Néhány perc elteltével, amikor minden képviselő visszajött, illetve hajlandó volt az ülés folytatására, bekapcsolták a szavazókészüléket, s arról szavaztak, hogy tárgyalják-e tovább ezt a kérdést. Döntöttek: leveszik napirendről. Ez (is) tegnap történt a szegedi városatyák tanácskozásán, a Torony alatt, a díszteremben. Kisimre Ferenc