Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-15 / 87. szám

péntek, 1994. ÁPR. 15. HAZAI TÜKÖR 5 Kiegyezni, de kivel? Kevesebb mint egy hónappal a magyar választások előtt, a hazai közvéleménykutatások favoritja, az MSZP felvette a kapcsolatot a román kormánypárttal. Azzal a kormánypárttal, amelyiknek a belső bizalmi válság, az európai tanácsi ajánlások elodázása és az ezzel járó presztízsveszteség miatt mint egy falat kenyérre, úgy van szüksége a kiegyezési szándék látványos demonst­rálására. Az MSZP külpolitikai programja épp a válasz­tási esélyek körvonalazódása után ihlette meg a Román Szociális Demokrácia Pártját. Ezek a tények. Horn Gyula tapasztaltabb politikus annál, hogy a kö­rülmények eme összejátszása közepette egyszerű párt­eszmecsere szintjére degradálja a szegedi találkozót. Vá­lasztási esélyei ismeretében előfordulhat, hogy a ma­gyar-román alapszerződés Szegedről datálódik majd, bevezetendő az MSZP „sikerkülpolitikájának" visszaté­rését. Oliviu Gherman viszont tagadja, hogy az N SZP esetleges kormányra kerülése vezetné, mert kormányá­nak Magyarországgal kell szerződést kötnie, s nem egy jelenleg ellenzéki párttal. Az érdekek összekötő kapcsa: a két országnak ki KELL egyeznie, mert addig egyikük sem lehet az Európai Unió tagja. A kérdés csak a hogyan. Az MSZP ezt pragmatikusan szeretné megközelíteni, el odáig, hogy Horn Gyula Ion Iliescu pártját olyan pártként méltatta, amelyik „mindig következetesen fellépett a nacionalista törekvésekkel szemben". Meglehet ekkora dicséretet a román kor­mánypárt rég nem kapott külföldről. A Zsidó Világszö­vetség épp az ellenkezőjét vetette Iliescu szemére, ami­kor pártja a fasiszta Antonescu marsall rehabilitálása kapcsán nem volt hajlandó gátat vetni az antiszemitiz­musnak és bizonyos lapokat betiltani. De nehéz dolog pragmatikusnak lenni a kisebbségek ügyében is. A ro­mán kormánypárt hónapok óta bizalmi válsággal küzd, melyen csak úgy tud úrrá lenni, ha három szélsőségesen nacionalista pártra - a Funar-féle Román Nemzeti Egy­ségpártra, a kifejező nevű Nagy Románia Pártra és a kommunistautód Szocialista Munkapártra - támaszko­dik. Három olyan politikai formációról van szó, ame­lyekhez hasonlóktól az MSZP itthon mereven elzárkóz­na. S közülük az egyiknek - Funaréknak - a kezében van a kolozsvári konzulátus és a magyar egyetem ügye is. Igazi kiegyezést csak igazi antinacionalista párttal le­het folytatni, s a román kormánypárt akkor válna azzá, ha otthon legalább MSZP-szinten venné fel a harcot a román nacionalistákkal. Panek József • Kifejtette az MSZP állás­pontját, miszerint a két ország közti feszültség csökkentésével meg lehet egyezni az alapszer­ződés nyitott kérdéseiben, beleértve a vitatott 4-es cik­kelyt is. A cikkely tartalmazná a határok sérthetetlenségét és ezzel szoros összhangban a két ország területén élő kisebb­ségek teljes biztosítását. Az MSZP kész a választások után erről megbeszélést folytatni. Ami a még nyitott ügyeket illeti, Horn Gyula a romániai magyar kisebbség alkotmányos szerepének deklarálása szem­pontjából kifogásolta az 1991­es román alkotmányt. Ez ro­mán belügy, de jót tenne a két­oldalú kapcsolatoknak, ha mó­dosításra kerülne sor - mon­dotta. Hiányolta a romániai nemzetiségi törvényt, a magyar nyelvű oktatás jogi garanciáit, s úgy ítélte meg, a készülő ok­tatási törvénynek is komoly hi­ányosságai vannak. Az MSZP részéről felmerült a kolozsvári magyar egyetem kérdése, vala­mint az, Jiogy a magyarság ne­hezen tud bekapcsolódni a pri­vatizációs folyamatba. Az MSZP elnöke úgy ítélte meg, hogy a vitatott kérdésekben to­vábbra is nagyok a nézetkü­lönbségek. Horn Gyula szerint egyetér­tettek abban, a két ország létér­deke a gazdasági kapcsolatok • Magyar-román pártcsúcs Szegeden Horn Gyula Iliescunak udvarolt A román kormánypárt és a Magyar Szocialista Párt kapcsolatfelvétele a román fél kezdeményezésre történt, miután az megismerkedett az MSZP és az én személyes nyilatkozataimmal a szomszédokhoz fűződő viszony kérdé­sében - hangsúlyozta Horn Gyula a Hungária Szállóban tartott közös sajtótájékoztatón. Horn ismerkedő, bizalomerősítő lépésnek nevezte a két párt találkozóját. aktivizálása: „nem szabad, hogy a nagy leépülés után ez a helyzet tartós maradjon" ­értékelte. Elvileg megállapod­tak abban is, hogy szükség van a két ország képviselőinek szo­rosabb együttműködésére a kü­lönböző európai intézmények­ben, majd az Európai Unióhoz csatlakozás kérdéseiben. A román kormánypártról külön szólt az MSZP elnöke. „Úgy ítélem meg, hogy olyan párt képviselői látogatlak hoz­zánk, akik eddig is követ­kezetesen felléptek a szélsősé­ges nacionalista jelenségekkel szemben" - jellemezte Ion Iliescu köztársasági elnök párt­ját Horn Gyula, hozzátéve, hogy bár nem konzultáltak er­ről, de feltehetően az Romániai Magyarok Demokratikus Szö­vetsége is egyetért a két párt találkozójával és a kapcsolatok további építésével. A válasz­tások utánra az MSZP és az SZDP képviselői újabb találko­zókat terveznek. Oliviu Gherman pártelnök megerősítette, hogy az MSZP nyilatkozatai adták meg a talál­kozó alaphangját, de kérdésre válaszolva cáfolta, hogy ebben az MSZP választási esélyei is szerepet játszottak volna. Nem akarunk interferálni a magyar poliíika belső kérdéseivel ­hangsúlyozta. Hozzátette még, csalóka az a benyomás, hogy a két ország kapcsolatait a meg­oldatlan problémák domi­nálják: valójában sok kérdés már megoldott, de az alapszer­ződés hiánya Romániában gya­nakvó hangulatot keltett. A romániai kisebbségek problé­máit teljes mértékben megoldja a román alkotmány ama ren­delkezése, mely szerint a ra­tifikált nemzetközi emberjogi szerződések előnyt élveznek a belföldi törvényekkel szemben. Románia így közvetett, „impli­cit" módon, eleget tesz a nem­zetközi szabványoknak - véle­kedett Oliviu Gherman. A román szenátus elnöke la­punk érdeklődésére nem ba­rátságtalan gesztusnak, hanem az alkotmány érvényesítésének tartotta a román törvényhozás­ban március 15-én történt inci­denst. Borbély Imre RMDSZ képviselőt durva közbekiabá­lásokkal és mikrofonja kikap­csolásával hallgattatta el a kormánypárti többség, amikor román nyelvű felszólalása után magyarul is szólni kívánt a 48­as forradalom évfordulójáról. Csak a hivatalos nyelv alkot­mányos előírásai jutottak érvényre - mondotta erről a ro­mán pártelnök. A sajtótájékoztatót követő munkaebéden Horn Gyula és Oliviu Gherman a két ország­nak az Európai Unióhoz és a NATO-hoz fűződő kapcso­latait vitatta meg. P. J. Bezúzzák a kárpótlási jegyeket A Budapest Értékpapír és Befektetési Rt.-nél üzembe állították azt az iratmegsemmi­sítő gépet, amelyiken az biz­tonsági előírásoknak megfele­lően megsemmisítik a már végső felhasználásra került kárpótlási jegyeket. Mintegy 20-30 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet kell őriznie jelenleg a BÉB Rt.-nek és eb­ből 20 milliárd forintnyi az a mennyiség, amelyik megsem­misítésre vár. Ez jelentős tre­zorkapacitást vesz igénybe. lhndál betörők a Dobó utcai óvodában Forró nyomon? (Folytatás az I. oldalról.) - A rendőrök még dolgoz­nak, de valószínű, hogy a böl­csődén keresztül jutottak be a betörők. Tőlünk az udvaron keresztül mentek át az óvo­dába, ott aztán hatalmas rama­zurit csináltak - mondja Kiss Józsefné bölcsődevezető. • A gyerekeket azért tudták fogadni? - Először egy terembe gyűj­töttük össze őket, majd a nyo­mozók „felszabadították" a he­lyiségeket, ugyanúgy zajlik az élet, mint más napokon. A bölcsődével egy épület­ben működik az óvoda. Itt az irodát forgatták fel alaposan a betörők. Kószó Lászlóné nem éppen feldobott hangulatban vezetett bennünket végig a he­lyiségeken. - Úgy gondolom, fiatal em­Csendélet, betörés után. (Fotó: Gyenes Kálmán) berek lehettek, akik ezt a van­dál pusztítást csinálták - véle­kedett. - Nem értem őket. A műszaki berendezéseket itt hagyták, csupán a készpénzt vitték el. • Hogyan védik az intéz­ményt, van-e riasztóberen­dezésük? - Riasztónk nincs, a tra­gikomikus a dologban az, hogy éppen tegnap akartuk felszerel­tetni az ajtót védő rácsot, bár ha nagyon be akartak jönni, bi­zonyára az sem lett volna aka­dály. Teljesen kétségbe vagyok esve, ugyanis a zárak, az ajtók megjavtttatása nem lesz olcsó mulatság és az egész évre 150 ezer forintból kell gazdál­kodnom. Az óvodavezető nehezmé­nyezte az intézkedő nyomozók egyikének hangnemét, aki úgy kezelte őt, mintha legalábbis ő tehetne az egészről. Pedig ha valamit nem kívánt, akkor az éppen az óvoda kifosztása volt. Az épületben található a Ne­velési Tanácsadó. Vezetője, dr. Petróczi Erzsébet a folyo­són egy pajszerre hívta fel fi­gyelmünket, vélhetően ezzel feszegették fel az ajtókat és a páncélszekrényeket is. - Harmincezer forintot vit­tek el tőlünk, meg egy video­magnót. Nem igazán értem a betörők logikáját, ugyanis a több mint százezer forintot érő videokamerát itt hagyták. Ta­lán fiatalok lehettek, de véle­ményem szerint felnőttek keze is benne lehet a dologban. Az egyik teremben az ese­ményekkel mit sem törődve vidáman verseltek a gyerekek. A gőzölgő kakaónál csupán fotóriporter kollégám villanó vakuja aratott nagyobb sikert a picik körében. Egyikük legna­gyobb szívfájdalma az volt, hogy a betörők megdézsmálták a dobozos bonbont, amit az óvó néni kapott. Szavakba önt­ve a fölháborodás imígyen hangzott: „A gonosz bácsik megették a csokit! " Az óvodavezetőnő mintegy saját magát nyugtatandó el­mondta, hogy náluk még csak istenes a helyzet, mivel egy éve történt hasonló betörés, míg a lakótelepi óvodáknál ha­vonta, kéthavonta járnak betö­rők. Szintén az óvónő mesélte el, hogy a tavalyi betörésnél hiába fordultak a biztosítóhoz, egy fillért sem kaptak, most sincs túl sok remény a kár megtérítésére. V. Fekete Sándor • Hatvani út (is) kivonult Koha kontra Lippai Nos, e szempontok figye­lembe vételével próbál a hír­lapíró beszámolni a szegedi városatyák tegnapi összejöve­telén történt eseményről is. íme. A képviselő-testület ülé­sén (amely a március 31-én félbehagyott tanácskozás foly­tatása volt), a 42. napirendi pont „megnevezése" a követ­kező: Hivatalos személy meg­sértése. Előterjesztő: Koha Ró­bert képviselő. A 45 soros elő­terjesztésben a többi között a következő áll: „A Szeged me­gyei Jogú Város 1994. február 23-i közgyűlésén dr. Lippai Pál polgármester az ülésen mint képviselő volt jelen. Az ülést Tűhegyi József vezette. Este 10 óra tájban a feljelentett a vi­tába hangosan közbekiabálva a következő kijelentést tette: »Sok bunkóval nem fogok, itt elkezdeni vitatkozni.« Ekkor körülbelül 40 képviselő voltje­len az ülésteremben, akik vala­mennyien megbotránkoztak képviselőtársuk kijelentésén. A képviselőkön kívül még jelen volt körülbelül 15 személy, hi­vatali dolgozók és újságírók. A feljelentett becsületsértő kije­lentést az ülésen végig üze­melő magnetofon rögzítette, amely az aznapi 11. kazetta el­ső harmadán hallható." Ezt követően az anyagban az áll, hogy a polgármester ez­zel bűncselekményt követett el, amely a Btk szerint 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Az ülést vezető dr. Lippai Pál polgármester, tekintettel, hogy személyét érintő kérdés­ről volt szó, átadta helyét Tűhegyi József alpolgármester­nek, aki megnyitotta a vitát. Ebben felszólalt Koha Róbert, dr. Szilvásy László, majd maga az érintett, dr. Lippai is. El­mondta, hogy megválasztása óta állandó támadásnak, politi­kai lejáratásnak van kitéve, s ebben élen jár(t) Koha Róbert, korábban az MDF frakcióve­zetőjeként is. O megpróbált független lenni, közeledett az ellenzéki frakcióhoz, sőt el­ment a frakcióülésükre is, ahonnan egyszerűen kidobták. Amikor politikailag nem sike­A hírlapíró-tudósító legyen tárgyilagos. Fe­lejtse el azt, hogy válasz­tási kampány van. ne gondoljon arra, hogy (ne adj' Isten) valaki azért mond valamit a T. Köz­gyűlésben, mert azzal pártját, frakcióját akar­ja „menedzselni". Nem, erre nem szabad gondol­ni. Akkor biztos abban is, hogy másnap nem csörögnek a telefonok, nem „anyáznak" a vonal túlsó végén sziporkázó, természetesen névtelen, távheszéló-előfizetűk... rült lejáratása, akkor ilyen fel­jelentésekkel próbálkoznak po­litikai ellenfelei. A konkrét esetről: akkor éjjel többször is elhangzott az ő számlájára, hogy „hülye, állat, demagóg" stb. Szomorú vagyok, mondta, de ki kell jelentenem, hogy aki ilyesmiket kiabál, az igenis bunkó! Én nem a testületet akartam minősíteni, vallotta Lippai. Ezután szólalt fel Hatvani Zoltán, a Kiegyezés Független Kisgazda Párt képviselője, aki kimondta: én már megértem, hogy le akartak járatni, s ezért nem akarok semmilyen kivég­zésen részt venni. Elhagyta a termet. Dr. Tichy-Rács Csaba, a független és dr. Náfrádi Zoltán, a Fidesz frakcióvezető­je kijelentette, hogy frakciója nem vesz részt sem a vitában, sem a szavazáson. Ekkor lét­számellenőrzést tartottak, amely során kiderült, hogy 14­en vannak jelen és a testület nem határozatképes. Néhány perc elteltével, amikor minden képviselő visszajött, illetve hajlandó volt az ülés folytatá­sára, bekapcsolták a szavazó­készüléket, s arról szavaztak, hogy tárgyalják-e tovább ezt a kérdést. Döntöttek: leveszik napirendről. Ez (is) tegnap történt a sze­gedi városatyák tanácskozásán, a Torony alatt, a díszteremben. Kisimre Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents