Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-14 / 86. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. APR. 14. Lakásbérlők kontra alpolgármester A VÁROS 5 Egyeztető és több ponton tervezetet módosító megbeszélést tartottak tegnap a Városházán a lakásbérlők képviselői és az önkormányzat vezetői. A mai közgyűlésre készített rendelet-tervezet kontrolljára került sor a Lakásbérlők Egyesülete szegedi szervezetének intézőbizottsága részéről, Tűhegyi József alpolgármesternél. Az egyesület megállapításai szerint a lakásbérlók és lakást megvásárolni szándékozók érdekeivel ellentétes tervezeti pontokat vitatták meg, s ennek nyomán több módosítást történt a tervezetben, amely már ebben a formájában kerül ma testület elé. Kikerült például a tervezetből, hogy az eladásra kijelölt lakás bérlőjének öt év elteltével nem lenne kizárólagos joga a lakás megvásárlására, hanem azt szabadon értékesíthetné az önkormányzat. A vételi árral kapcsolatos eredeti tervezet is megváltozott az egyeztetés során. Az eredeti tétel: a vételár panel lakásoknál a forgalmi érték 40 százaléka, egyéb lakásnál 50 százalék. A rendelet tervezeti passzus a vitában eképpen változott: a kiskörúton belüli lakásoknál a vételár a forgalmi érték 50 százaléka, ezen a területen kívül panel lakások esetében 30 százalék, téglablokkos,, vagy egyéb lakásnál pedig a forgalmi érték 40 százaléka. Módosítás történt a tervezetben a kamatok mértékét illetően is, az előterjesztésre kerülő tervezetben a következő szerepel: 25 éves részletfizetés esetén 5 évig 6 százalék (az eredetiből egyet tudtak lealkudni), ezt követően a jegybanki kamat 50 százaléka (a tervezet tervezetében szereplő 70 százalékkal szemben). Egyösszegű befizetés esetén 40 százalék kedvezmény illeti meg a vásárlót. így szól a terv. Kis vita után - nagy vita ( ? ) előtt. • Fennállásának alighanem legvitatottabb döntését hozza ma a szegedi képviselő-testület. Az önkormányzati bérlakások eladásáról van szó, s ebben nehezen lehet mindkét félnek elfogadható megoldást találni. Az egyik, az önkormányzat, a város érdekeire hivatkozik, amikor nem akaija - úgymond - áron alul elkótyavegyélni jogos tulajdonát. A másik oldalon a lakásbérlők állnak, akik végre birtokon belülre szeretnének kerülni - saját bérleményükben. A kibékJthetetlen(nek tűnő) ellentétet természetesen a vételár okozza. Pontosabban az időveszteség okozta áremelkedés. Arról van szó ugyanis, hogy évekkel ezelőtt - még egy '69-es kormányrendelet alapján - minimális összegért (esetenként a forgalmi érték 15 százalékáért) tudta megvenni bérlakását az, akinek erre módja (szerencséje, protekciója?) volt. A többség azonban nem élhetett ezzel a lehetőséggel. A szegedi önkormányzat úgynevezett „tilalmi" listája miatt a bérlakások elidegenítése alaposan lelassult. Most, hogy megszületett végre a lakástörvény, újból szabad a vásár. De nem a régi, kedvező áron és feltételek mellett. A törvény ugyanis ezek megállapítását helyi hatáskörbe utalta. A közgyűlésen ma tárgyalandó rendelettervezet pedig egyáltalán nem bérlőpárti. Szó sincs benKi fog jól lakni? Slff re « s (yM « Z '//////Vz 71 7. 51 5o 71 7. tpíti «. t e rei < é 71 5» *> H//1o 7« !<>««-f A. Ezt a tanulságos térképvázlatot egy érdekelt lakótól kaptuk (a csíkozott rész az eladott lépcsőházakat és épületeket jelzi) ne a régi kedvezményekről, sokkal inkább piaci árakat és piaci kamatokat említ. Aki tehát évekig nem vehette meg bérleményét (kérése ellenére), az most rosszul jár. Új, számára magasabb összeget kell fizetni, ellentétben azokkal, akik idejében tulajdonhoz juthattak. A sokéves elutasítás oka tehát ez, ami miatt a mostani vásárláktól már több pénz folyik be a város költségvetésébe, s ezáltal több jut a közös feladatokra (iskolák, egészségügy, infrastruktúra...) is. De mindezt az új vevők-kel kell megfizettetni? Azokkal, akik valamilyen oknál fogva nem juthattak az évekkel ezelőtti szerencsés (?) kiválasztottak közé? Erről dönt ma az önkormányzat. V. I. P. MMMMBi Milyen munkát végez a Közterület-felügyelet? A Városgondnokság egyik osztályaként 1985-ben jött létre a Közterület-felügyelet, melynek működésével foglalkozunk a következőkben. Szeretnénk, ha pontos képet kapnának Szeged város lakói arról, milyen céllal hozták létre ezt az intézményt, s jelenleg mik azok a főbb tevékenységi körök. melyek a nevéhez fűződnek. A Közterület-felügyelet elsődlegesen a közterület rendjével kapcsolatos helyi és országos rendelkezések betartatását látja el. Az ország legnagyobb városaiban létrehozott felügyeletek a nyolcvanas évek közepétől újabb és újabb feladatokat kaptak, s ezzel együtt bővült a dolgozói létszámuk is. Az Attila utcai központból vonásakor a képviselői fórumok és a részönkormányzatok működési területhatárait vették figyelembe. A táblázatban feltüntetett gépjárműszállítást a felügyelet a Tisza Volánnal közösen végzi, s mint látható, az önkormányzathoz tartozó Város és Piacigazgatóság területén is ók végzik az ellenőrzést. A feladatokat előre megtervezi az intézmény vezetése, ám a napi események többször beleszólnak a tervekbe. Az aktualitások közé tartozott az utóbbi hetekben például a cigarettareklámok ellenőrzése, vagy a választási plakátok kiragasztásának figyelemmel kísérése, a tiltott területen elhelyezett hirdetések eltüntetése, és a szükséges büntető intézkedések megkormányoz önkormányzati rendelet értelmében, mely a közterület használatát szabályozza. Az intézmény dolgozói azt tapasztalták. hogy az állampolgárok bizonytalanok abban, mikor, milyen módon fordulhatnak hozzájuk. Több esetben tapasztalták már azt, hogy a bejelentők nem mernek tanúskodni saját bejelentésük kapcsán, ami azért jelent komoly problémát, mert tanú nélkül nem lehet eljárást indítani a szabálysértő ellen. Bejelentéseiket továbbra is várják a felügyelet munkatársai a 323-009-es telefonszámon, de kérik, hogy a bejelentett ügyben továbbra is működjenek együtt munkatársaikkal. A rendszeres nevelési segélyről Ellenőrzési terület Fórum száma létszámill. részönk. igény 1. Belváros 1 1 T6 2. Tarján, Felsőváros Makkosháza, Északi l/B 2,11 lfő 3. Petőfitelep. Baktó 14 1 fő 4. Rókus lakótelep. Északi 12,13 l/A. Rókus vr„ Béketelep 4 1 fő 5. Móraváros, Alsóváros 5,6 i re 6. Ságváritelep, Hattyastelep, Szmihály, Gyálarét 7, 8. 9,10 1 fő 7. tjjszeged 3 1 fő 8. Szőreg 1 fő 9. Algyő 1 fő 10. Tápé 1 fő 11. Kiskundorozsma i re Fórumok és részönk. összesen 11 fő 12. Gépjárműszállitás 2 fő 13. Vásár és Piac Ig-hoz vezényelve 2 fő Összesen: 15 fő tavaly költözött a szegedi felügyelet a József Attila sugárút 39. szám alá (a volt ll-es Tanács épülete). Jelenleg 17 fővel működnek, melyből 9 dolgozó főfoglalkozású, 8 fő pedig közhasznú munkavégzésként látja el ezt a feladatot. Előbbiek egyenruhát viselnek, utóbbiak civil ruhájukon kitűzőt hordanak. Feladatuk, hogy minden közterületen folyó tevékenység - mely engedélyköteles - ellenőrizzenek, az intézkedéseket megtegyék a szükséges esetekben. Ebben benne foglaltatik a közterület használata, a kereskedelmi tevékenység, sőt a KRESZ ide vonatkozó szabályainak betartatása és ellenőrzése is a hatáskörükbe tartozik. A város felügyeletét körzetenként látják el a dolgozók. Az alábbi táblázat a körzetfelosztást mutatja, melynek megtétele. Az ellenőrzést természetesen csak a társszervekkel szorosan együttműködve tudják hatékonyan végezni, melyek a következők: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a rendőrség különböző szervei, valamint az önkormányzat illetékes irodái. Felügyelőik hetente 1-2 napi ellenőrzést végeznek területükön, s munkájukban segíti őket, hogy rádióösszeköttetésben vannak mindig a központtal. Az elmúlt évben körülbelül 1800 helyszíni bírságot vetettek ki. melyekből mintegy másfél millió forint folyt be. Megközelítőleg száz esetben szabálysértési eljárást indítottak. A Közterület-felügyelet már a jövedéki törvény megje- • lenése előtt is rendszeresen lefoglalta a közterületen árult cigarettát és alkoholt egy helyi Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése rendeletet alkotott a rendszeres nevelési segélyek megállapítása, megszüntetése és felülvizsgálata tárgyában. Az egyedi ügyek elbírálása során a rendszeres nevelési segélyben továbbra is azok a gyermeket nevelő családok részesülnek, akik saját jövedelmük figyelembe vételével a támogatási forma nélkül kiskorú gyermekük megfelelő színvonalú és folyamatos gondozásáról, neveléséről, iskoláztatásáról nem tudnak gondoskodni, s a szülő vagy gyám egyébként a gyermek ncvejlés^fi/lkaUmsA gyermek nevelését ellátó szülő vagy 'gyám nevelésre való alkalmasságán túl a havi pénzbeli támogatás feltétele, hogy a szőlő vagy a vele együtt élő más tartásra köteles hozzátartozók jövedelmének együttes összegéből számított egy főre jutó jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, mely jelenleg 7480 forint. Ha a családokban három vagy több gyermeket nevelnek, illetőleg beteg gyermek van, vagy ha a szülő, törvényes képviselő egyedül neveli a gyermeket, a fentiekben írt jövedelmi értékhatártól kivételes méltányosságból el lehet térni. Ez esetben az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegét 20 százalékkal meghaladhatja. A rendszeres nevelési segély havi összege gyermekenként a két gyermeket egyedülállóként nevelő szülő részére folyósított családi pótlék mindenkori összegének 50 százaléka, jelenleg 1875 forint. Egyik igen fontos rendelkezése, hogy nem állapítható meg rendszeres nevelési segély, ha a szülő, törvényes képviselő elmulasztja a gyermeket jogosan megillető ellátások - tartásdíj, családi pótlék, árvaellátás - megigénylését. Továbbá, ha a szülő önhibájából nem rendelkezik a gyermeke tartásához jövedelemmel. A rendszeres nevé'lés) segély megszüntetéséről kell intézkedni akkor: - ha a gyermek 18. életévét betöltötte, kivétel ha középiskola nappali tagozatán tanul, e tanulmány befejezésekor, - ha a család egy főre jutó jövedelme a fentiekben körülírt mértéket meghaladja. - ha a gyermek rendszeres jövedelemszerző tevékenységet folytat. - ha a kiskorú házasságot köt, vagy élettársi kapcsolatot létesít, - ha a család szegedi lakóhelye megváltozik. Á rendszeres nevelési segélyt az Egészségügyi és Népjóléti Iroda a megállapítástól számítottan 2 évente felülvizsgálja, s a kizáró okok bármelyikének fennállása esetén az ellátást megvonja. Változás bejelentése esetén pedig a felülvizsgálatot azonnal elvégzi. Amennyiben a változás nem kerül bejelentésre, a jogtalanul felvett segélyt vissza kell fizetni. • „Hagyaték" a következő közgyűlésnek? Ötletlista a gazdaságról Szeged önkormányzata a közeljövőben befejezi vagyonának számbavételét és közgyűlési határozatba foglalja a vagyonkezelés alapelveit. A városatyák gazdasági és vállalkozási kérdésekkel, problémákkal kapcsolatos döntéseit sok bírálat érte az elmúlt években. Ezért is figyelemre méltó az az ötlet, amit a Vagyonkezelő és Vállalkozási Bizottság kezdeményezett: nyilvános pályázatot hirdettek még március közepén, arra biztatva a városban élő és dolgozó gazdasági és jogi szakértőket, vagy akár az „amatör" városlakót, hogy pályázzanak - mit változtatnának a közgyűlési munkán azért, hogy jobban fellendüljön az ipar. a kereskedelem és hasznosabban kezeljék a városi vagyont. - Két gondolat motiválta a pályázatunkat - mondja Jankó Attila, a Vagyonkezelő és Vállalkozási Bizottság elnöke Egyrészt elismerjük az elmúlt években megfogalmazott bírálatok jogosságát, amelyek elégtelennek minősítették a polgármesteri hivatal döntéselőkészítő tevékenységét. Három év alatt ugyanis kiderült, hogy az önkormányzatnak nincs egységes, kiforrott gazdasági koncepciója. De arra is gondoltunk a pályázat kiírásánál. hogy ne csak a partvonalról kiabáljanak be a szakértők: nem jó amit a város csinál a vagyonával! Egyszóval, most mindenkinek lehetőséget szeretnének adni arra, hogy egy-egy jó gazdasági ötlettel pályázzon. Indulni lehet egy adott probléma megoldására tett javaslattal. az önkormányzat bevételeit növelő ötletek felvázolásával és közvetlen hasznot nem hozó, de a szegedi polgárokat, vállalkozókat segítő tervek, vagy akár rendelet módosítási javaslatok kidolgozásával is. A szegedi gazdaság „fejlesztése" tehát a legszélesebben értelmezendő. A pályázat jeligés. A dolgozatok ajánlott terjedelme 10-30 szabványos gépelt oldal, amelyet a Vagyonkezelő és Vállalkozási Bizottság elmére ( Szeged, Széchenyi tér 10.) kell beküldeni április 29-én 18 óráig. A pályázatokat a bizottság május 25-én értékeli. A díjak nyilvános átadására június elején kerül sor. A pályázat díjalapja 250 ezer forint. Az első díj(ak) összege 50 ezer forint, a második díj(ak) összege 30 ezer forint, a harmadik díj(ak) összege 20 ezer forint. Ha a pályázatok között részletes kimunkálásra érdemes javaslat is lesz, akkor azt a bizottság fődíjjal, azaz egy 250 ezer forintos megbízási szerződéssel is jutalmazza. R. 6. A választási kampány finisébe érkeztünk, ami, sajnos, tükröződik Szeged utcáinak, tereinek állapotán is annak ellenére, hogy a városi önkormányzat elfogadta a közterülethasználat engedélyezéséről szóló rendelet módosítását, mely rendelkezik a választási kampány tartama alatti plakátelhelyezésró'l. E jogszabály alapján az önkormányzat egyes területeken a plakátelhelyezést megtilthatja. A rendelet legfontosabb tiltó intézkedéseit lapunk március 3-i szániában közöltük az Ön kormányoz című rovatban. A tájékoztató végén az alkalmazható szankciók is megtalálhatók. Ennek értelmében a tiltott helyre történő hirdetmény- és plakátragasztás szabálysértés. A tiltott helyen elhelyezett plakátok ügyében a hivatal már megtette a szükséges intézkedéseket, de a további szabálysértések elkerülése érdekében felszólítják az illetékes pártokat, hirdetményeiket a továbbiakban az engedélyezett helyeken tegyék ki.