Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-12 / 84. szám

KEDD, 1994. APR. 12. KULTÚRA 7 • Világi diplomák a Hittudományi Főiskolán Végeztek az első hittanárnövendékek Á közelmúltban a levelező tagozat végzős hallgatói vehették át négy év után a bársonykötésű „hitoktató" oklevelet. A képzés az utóbbi években megváltozott: a nappali tagozathoz időben és tartalomban igazodva, ötéves, magasszintű oktatás indult. Ezzel egyidejűleg az eddigi négyéves kurzus megszűnt. Múltról, jelenről, jövőről, a világiak lehetőségeiről beszélgettünk dr. Sávai Jánossal, a Hittudományi Főkola levelező tagozatának igazgatójával. A szegedi főiskolán először a '70-es években foglalkoztak világiak képzésével. Természetesen nagy diszkréció mellett, hiszen aki ezt vállalta, az egzisztenciáját tette kockára. A képzés hároméves volt, diplomát akkor még nem kaphattak a hallgatók. Az Állami Egyházügyi Hivatal tudomására jutott a dolog, roppant szigorúan léptek fel: betiltották! Dr. Sávai Jánossal szólva, a vallásszabadság akkoriban a sekrestye kijáratáig tartott. A II. Vatikáni zsinat szellemében aztán a megújulni kész egyháznak kötelessége lett a világiak, a felnőttek képzése. Végül is Lékai bíboros úrnak sikerült megegyezni az „áéhásokkal", így Budapesten engedélyeztek egy tanfolyamot. - Majd tíz évbe tellett, míg '83-ban újra indulhatott a képzés itt Szegeden. Persze még mindig csak titokban. Az egyház feladatainak ellátása mellett célunk volt pótolni azt a mérhetetlen hiányt, ami a lelkiség, a kultúra területén jelentkezett. Szívesen láttunk mindenkit, jöttek más vallásúak is, sőt olyanok is, akiknek a vallás, a keresztény egyház ismeretlen volt, de érdekelte őket a teológia. A „hivatal" már nem merte leállítani az oktatást. Be kellett látniuk, hogy Európa, az egyetemes emberi kultúra keresztény alapokra épült, s a kereszténység gyökerei vissznyúlnak az ősidőkig. Sávai atyától megtudtuk, hogy a most végzettek már legálisan tanulhattak. Négy évvel ezelőtt indult az új képzésforma, ami már teljes egészében a nappali tananyagra épül. A főiskolán a papkézés mindig is ötéves volt. - Elsődleges cél, hogy teljes körű ismereteket adjunk, rálátást az egyház, a vallás egyéb speciális területeire is, nemcsak a teológiára. Nagy igény van az itt folyó képzésre. Az ide jelentkezők és a már itt tanulók egyrésze tanár, sőt hittant oktatnak! Tehát ilyen esetekben nincs gond az elhelyezkedéssel. Egyre több hittanári állást hirdetnek meg, vidéken gyakran még lakáslehetőség is van. Az igazgató úr elmondta még, hogy a hallgatók másik része nem ilyen szolgálatokra vágyik, hanem csak egyszerűen felkeltette figyelmét a teológia és itt szeretne szakismereteket szerezni. Többségük az első diploma megszerzése után jön a szemináriumba tanulni. Általában három-négyszeres a túljelentkezés, de április végéig még fogadják az érdeklődőket. A felvételinél a 30 éves korhatár mellett kritérium még a középszintű iskolai végzettség, jártasság a hittanban, az irodalomban, a történelemben. írásbeli és szóbeli vizsga is van, felmérik az előadókészséget, s a lehetőségekhez képest igyekeznek megismerni a jelentkezőket emberileg is. Koroknay Károly • Galkó Bence színművész szavalata után Lippainé dr. Fekete Ilona, a könyvtár munkatársa üdvözölte a megjelenteket, majd Simái Mihály értékelte a beérkezett verseket. Elöljáróban elmondta: már József Attila megírta, hogy „a költészet nélkül elgörbülne a világ gyémánttengelye." Akik részt vettek ezen a pályázaton, ebben a költői játékban, azok mind nyertesek, mert elgondolkodtak a család életén, értékén és az azt összetartó szeretet-szálakon. „A család - a társadalom kristálya" - írta egykoron Victor Hugo. S erről a kristályról írtak meleg hangú, mély érzelmekkel töltött lírai verseket az általános iskolás korú gyermekek. A pályázatra összesen kilencvenhat költeményt küldtek be. Eredmények: alsó tagozatosak - 1. Túri Tímea (Makó), 2. Gede Katalin (Szeged, Béke utcai Ált. Isk.), 3. Szűcs Anikó (Szeged, Fekete István Ált. Isk.), felső tagozatosak - 1. Dányi Enikő - Torma Judit (Csongrád, Batsányi János Nyolcosztályos Gimnázium), 2. Takács Gábor (Mindszent, Központi Ált. Isk.), 3. Kurucsai Balázs (Szeged, Rókusi I.sz. Ált. Isk.). Különdíjat kapott: Holovits Zoltán (Szeged, Tarjánvárosi IV.sz. Ált. Isk.). Dicséretben részesült még nyolc „rimfaragó". A rajzpályázat eredményhirdetése előtt a Gutenberg utcai Általános Iskola furulyazenekara és diákszínpada adott kedves Költészet Napi műsort. A rajzokat Göblyös Róbert rajztanár értékelte, kiemelve a Sándorfalvi Általános Iskolát és a makói Kálvin téri Általános Iskolát. Elmondta, hogy összesen 390 alkotás érkezett a megyéből. A zsűri, a technikai • Általános iskolásoknak: 4000 forint, középiskola: OOOO forint a tankönyvcsomag Tavaszi szállítás előtt Ha a kiadók is pontosak... A terjesztő szerződéstervezetét az iskolák megkapták, akik visszajeleztek, 80 százalékban elfogadják az előterjesztést. Bálint Ákos, a terjesztő cég ügyvezető igazgatója szerint idén tavasszal a jövő tanév tankönyveinek 4550 százaléka juthat el az iskolákba - ha a kiadók betartják ígéretüket és a tankönyvek meg is jelennek májusig. - A tavaszi terjesztést május 2-i kezdettel tervezzük. Egy hét csúszás elképzelhető, ha abban az időszakban a központi raktárba olyan mennyiségű könyvet kapunk, amire érdemes várni. Annak már örülnénk, ha a könyvek legalább fele megjelenne és megérkezne május elejére, a másik fele pedig nagyon remélem - az augusztusi főszállttási szezonra. Szinte képtelenség lenne hárommillió könyvet hét munkanap alatt augusztus végén kiszállítani, állítja a terjesztő, aki nem is a májusi, hanem az augusztusi pontos megjelenésekben kételkedik: - Mind a kél nagy kiadó azt ígéri, hogy szeptember elsejéig minden könyv megjelenik. Ezt tavaly is ígérték és sajnos volt olyan A tavalyi évhez hasonlóan idén is a szegedi székhelyű Lombard-Könvvház Kft. végzi a dél-magyarországi négy megye - Csongrád. Békés, Bács-Kiskun és Szolnok általános és középiskolái számára a tankönyvterjesztést, miután szerzó'dést újított a két legnagyobb tankönyvkiadóval. A Nemzeti Tankönyvkiadó Vállalat és a Műszaki Kiadó a hazai tankönyvrendelések több mint 80 százalékát szolgálja ki. Változatlan marad a tavaszi-nyárvégi kétfordulós terjesztés is, amely ha tavaly nem is szüntette meg az iskolák összes gondját, de az előző évek botrányaihoz képest jól bevált. Ajándék ez a nap Család, költészet, vers - a Somogyikönyvtár és a Kincskereső pályázata könyv, ami idén február közepén jelent meg. Emelt árak változatlanul Az iskolák megrendelései idén utoljára zárultak februárban: egy minisztériumi határozat szerint a jövő évtől a határidő január lesz, addig kell eldönteni, milyen és mennyi tankönyvet igényelnek. Ezt a kérdést természetesen az árak is erősen befolyásolják. A tavaly már megemelt árú könyvek idei 35 százalékos további drágulása után iskola és terjesztő egyaránt megborzong, ha arra gondol, hogy a tankönyvjegyzékben feltüntetett árak őszig még emelkedhetnek. - Nem tudni mi lesz május 8-a után, de én a magam, az iskolák és a Szűcs Anikó, az egyik díjazott. (Fotó: Nagy László) tökéletesség vizsgálata helyett, inkább az érzelmek vizuális közvetítésének módját értékelte. Hisz, s itt egy híres festőművész gondolatát idézte: a gyermek soha sem azt rajzolja, amit lát, hanem azt, amit arról a valamiről vagy valakiről gondol. A rajzpályázat eredményei: alsósok - 1. Tóth Nóra (Sándorfalvi Ált. Isk.), 2. Herceg Csilla (Szeged, Tarjánelepi IV.sz. Ált. Isk.), 3. Rózsa Katalin (Makó, Kálvin téri Ált. Isk.), felsősök - 1. Rácz Róbert (Makó, Kálvin téri Ált. Isk.), 2. Dányi Enikő (Csongrád, Batsányi János Nyolcosztályos Gimnázium), 3. Gera Tamás (Makó, Kálvin téri Ált. Isk.). A rajzosak közül kilencen, míg a kerámiával pályázók közül Femina-díjas francia író Szegeden Április 14-én a József Attila Tudományegyetem Francia Tanszékének vendége lesz Marc Lambron francia író, a „L'oeil du silence" című regény szerzője, amellyel 1993ban elnyerte a Prix Femina díjat, Marc Lambron „L'oeil de silence, de Man Ray á la Hongrie" címmel 12 órakor tart előadást a JATE Egyetem utcai épületében. kiadók nevében is nagyon remélem, hogy még egyszer áfa-változás nem következik be év közben. Idén a kiadók meghirdették az áraikat és remélem, hogy ezek december 31-ig érvényben is maradnak mondotta erről a terjesztő cég igazgatója. Ebben az évben az átlagos általános iskolai tankönyvcsomagot a szülők 4000 forintért vehetik meg, középiskolában pedig mindenfajta tanulássegítő kiadvánnyal együtt 6000 forint körül lesz egy átlag tankönyvcsomag. A tankönyvek ára 30 és 1000 forint között változik. Mi lesz a teendő? A szülők kiadásainak megoszlása érdekében Bálint Ákos azt javasolja az iskoláknak, hogy fogadják és osszák szét a tavasszal kiszállított könyveket, illetve, hogy a kiszállított. de el nem adott könyvekről tárolási nyilatkozatot készítsenek, mert tavaly a maradék oda-vissza szállítása rossz megoldásnak bizonyult, hiszen sok tankönyvről csak augusztusban derült ki, eladható-e. Amelyik iskolában a pedagógusok közül senki sem vállalja a tankönyvfelelős tisztét, a terjesztő maga szolgálja ki a diákokat, de kéri az iskolát, hogy erre az időszakra zárható helyiséget biztosítsanak neki. Ilyen esetben előre egyeztetett időpontban állhatnak sorba a gyerekek a könyvekért. Tanári segítség ide is szükségeltetik: a diáknak tudnia kell, milyen tankönyvet vegyen meg, hiszen például magyar irodalom könyvből is négyféle létezik. Ha valamelyik iskolának ez a megoldás sem felel meg, akkor szintén előre egyeztetett időpontban - a diákok iskolai igazolás birtokában adott boltba mehetnek a könyvekért. A Lombard Kft. a szegedi iskolák jobb tankönyvellátása érdekében az önkormányzathoz fordult segítségért, kérve, hogy használatbavételi és bérleti díj fizetésével, de licitálás nélkül hozzájuthasson egy 3035 négyzetméteres üzlethelyiséghez. Panek József négyen kaptak dicséretet. Utóbbiak mind sándorfalvi tanulók voltak. Az ünnepség után rövid beszélgetésre invitáltam a verskategória két győztesét, a csongrádi párost, Dányi Enikőt és Torma Juditot. - Hetedik osztályosak vagyunk és osztálytársak kezdte Enikő. • Hogyan született a vers? Az első hét sort írta Judit, a másik hetet pedig te? - Nem. Először elkészítettem a rajzót, aminek azt a címet adtam, hogy Családfa. Aztán megmutattam Juditnak, s kértem, írjon hozzá verset. Csak annyit kértem tőle, hogy szonett legyen. - Magával ragadott Enikő rajza, s ezért nem esett nehezemre rímeket faragni - mondta Judit. A vers címe egyébként ugyanaz lett. mint a rajzé: Családfa. • Hány verset írtál már életed 13 éve alatt? - Negyvenkettőt. Tavaly megnyertem a városi versíró versenyt, s bejutottam az országos döntőbe, ahol ugyan nem kerültem be a legjobbak közé, de helyezett lettem. Megtudtam, hogy Enikő aki orvos pályára készül -' kedvenc verse, Csokonaitól a Reményhez, míg Juditnak aki tolmácsként tudja elképzelni az életét - egy Burns költemény, a Falusi randevú áll legközelebb a szívéhez. Egy másik győztes, a hetedikes Rácz Róbert, művészeti tagozatra jár a makói Kálvin téri Általános Iskolában. A képzőművészeti technikák közül temperával dolgozik a legszívesebben. Szeret tájat festeni, de elmondása szerint, jól ábrázol embert is. „Az anyukám, én és a húgom " című pályamunkáján két napot dolgozott. Nem készül művészeti szakközépiskolába, építészmérnök szeretne lenni. A helyezettek értékes könyvjutalmat. Kincskereső előfizetést, valamint nyári táborozást nyertek. A rendezvényt támogatta a Lord-Szeged Könyvkereskedelmi Kft., a Katedrális Bt., valamint lapunk, a Délmagyarország Kft. Sz. C. Sz. • Az avarkori fülkesírokról Ismeretlen etnikum a VI. századból? A korai avarkorból Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és főként Csongrád megye területén nagy számban kerültek elő olyan, úgynevezett fülkesírok, amelyek különböznek a területen megtelepedett avar népek sír-leletanyagától és temetkezési szokásaitól. Lőrinczy Gábor régész, a Móra Ferenc Múzeum munkatársa kérdésünkre elmondta: az avar tárgyi hagyatékon belül valószínűleg el lehet különíteni e sírokat, amelyekről elképzelhető, hogy egy olyan sajátos temetkezési szokás nyomai, amely a Tiszántúl környékén alakult ki. A fülkés temetkezés aknasírban történt; jellemzője, hogy a sír rövidebb oldalába ferde vágatot vájtak - ide helyezték a halottat -, az aknarészben pedig, összegöngyölt állati bőrrel elzártan, a halotti toron elfogyasztott állat csontjait halmozták fel. Ezzel szemben az avar temetkezésre jellemző padmalyos sírokban a halott elhelyezése a hosszú oldal vágatában történt. A Szegvár-oromdűlői avar kori temetőt feltáró régész szerint a különálló etnikum hipotézist látszik igazolni a sírok sajátos, északkelet-délnyugati tájolása, valamint az. hogy a sírokban részleges állattemetkezéseket is végeztek (a halotti toron elfogyasztott állat maradványait is ide helyezték). Ugyancsak sokat elárul, hogy e leleteknél gyakori az edénymelléklet. amely - más esetektől eltérően - mindig a halott feje mellől került elő. A régészeti konferenciára orosz és ukrán régészek is eljöttek. Előadásaikban a temetkezési mód keleti előzméBizonyos régészeti leletek arra utalnak, hogy a VI. századi avar betelepüléssel együtt egy önálló etnikumként meghatározható, eddig még nem ismert népcsoport is letelepedett a Tiszántúlon. Többek között ennek a mindeddig még névvel sem illetett etnikumnak a létezésére kereste a választ tegnap az a nemzetközi régészkonferencia, amelyet a Móra Ferenc Múzeum szervezésében az avarkori fülkesíros temetkezések témájában tartottak a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. nyeiről és párhuzamairól volt szó. lévén, hogy az avar betelepedés ebből az irányból érte el a Tiszántúlt. Az ukrajnai feltárások alapján kiderült, hogy az avar honfoglalást megelőző Vl-ik századból hasonló fülkesiros temetkezést pillanatnyilag nem ismernek, s ez még valószínűbbé teszi az avartól különböző etnikum létezését. Lőrinczy Gábor szerint, ha létezett, az ismeretlen népcsoportot valamelyik, kelet-európai sztyeppéról sodorhatta magával az avar vándorlás, hogy aztán a VI. század elején a Tiszántúlon telepedjék meg, s idővel beolvadjon előbb az avarok közé, később pedig a magyarságba. Panek Sándor