Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-11 / 83. szám

HÉTFŐ, 1994. ÁPR. 11. • A Vállalkozók Pártja Vásárhelyen BELÜGYEINK 3 „Űrhajózási hivatalra nincs szükség! w in Zwack Péter: „Káros a Kádár-rendszer iránt érzett nosztalgia." (Fotó: Tésik Attila) • Boross miniszterelnök nemrég egy vállalkozói bálon jelentette be: a kormány nemsokára egy gazdaságélénkítő programmal rukkol elő, most, néhány héttel a választások előtt - összegezte elmarasztaló véleményt Zwack Péter szombaton délután a vásárhelyi zeneiskolában, a Liberális Választási Szövetség-Vállalkozók Pártja nagygyűlésén. A párt országos elnöke kifejtette: életveszélyesnek tartja a baloldal előretörését, és szerinte káros a Kádár-rendszer iránt érzett nosztalgia is. A gazdasági helyzetet elemezve rámutatott: a privatizáció folyamatait a Parlamentnek kellene ellenőriznie, nem tervezhetőek és nem követhetőek a gazdasági folyamatok, még mindig nincs jól működő kereskedelmibank-hálózat. A legfőbb probléma ez utóbbi. Klupcsok Lajos, a párt országos alelnöke egyebek között a párt három alapvető célkitűzését ismertette meg a közönséggel: versenyképes piacgazdaság, ésszerű környezetvédelem és olyan társadalom kell, amely szociálisan szolidáris. Létre kell hozni a gazdasági csúcsminisztériumot, tehát szükséges az államapparátus költségeinek csökkentése. Az űrhajózási hivatal fenntartása tetemes összegeket emésztett föl, annak ellenére, hogy szünetel a magyar űrkutatás, és Farkas Bertalan óta más magyar ember nem is járt „odafönn". Martonósi István, a párt 6. számú választókörzetében induló képviselőjelölt a gazdasági tennivalókról beszélt, majd megjegyezte: azt mondják, a szocializmus azért bukott meg, mert egy lapátos mellé egy adminisztrátort állított, ugyanakkor most egy lapátos mögött két adminisztrátor, mindezek fölött pedig még egy könyvvizsgáló áll. Kiemelte, hogy Lengyel Lászlótól bocsánatot kellene kérnie a jelenlegi hatalomnak, mert például a barcelonai világkiállításon részt vett magyar küldöttség költségét kétszer fizette ki az állam: egyszer hivatalosan, egyszer meg nem tudni, hogyan és kinek. A fórum végén a párt vezetősége a közönség kérdéseire válaszölt. B. A. • Csak elvtársiasan! Thürmer Belgrádban Slobodan Milosevics szerb elnök és Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke belgrádi tárgyalásairól a szerb elnök kabinetje közleményt adott ki, amely megállapítja, hogy elvtársi, őszinte és baráti megbeszéléseket tartottak. A konzultáción hangoztatták, hogy a Jugoszlávia elleni szankciók feloldása a jugoszláv és a magyar gazdaság számára egyaránt fontos cél. A két szocialista vezető úgy foglalt állást, hogy a Szerbiában élő magyaroknak megvan az alkotmányban szavatolt összes joguk, s így lehetővé válik, hogy a kisebbségek a híd szerepét töltsék be a két ország között. Thürmer Gyula a tanácskozáson kijelentette, hogy „Magyarországnak sok gondot okoz az elsietett privatizáció és az elvadult kapitalizmus, s ennek még súlyos gazdasági és szociális következményei lesznek". A Munkáspárt elnöke szerint a választáson a Magyar Szocialista Párt a szavazatok legalább 28 százalékát szerzi meg, a Munkáspárt pedig mintegy 7-8 százalékát kapja majd. Kincskereső-pályázat: eredményhirdetés A Somogyi-könyvtár és a Kincskereső folyóirat által meghirdetett Családom című vers- és rajzpályázat ünnepélyes eredményhirdetése ma délután 3 órakor lesz a Somogyi-könyvtár alagsori klubjában; ekkor nyitják meg a pályamunkákból összeállított kiállítást is, mely április 16-áig tekinthető meg. Ünnepi köszöntőt Simái Mihály, a Kincskereső főszerkesztője mond; a műsorban közreműködnek: Galkó Bence színművész és Gutenberg Utcai Általános Iskola tanulói. A rendezvényt a Lord-Szeged Könyvkereskedelmi Kft. és a Katedrális Bt. mellett lapunk, a Délmagyarország is támogatja. BWHNNMM Emlékezés a Holocaust áldozataira Többezren emlékeztek meg az ötven évvel ezelőtti Holocaust zsidó áldozatairól azon a gyászünnepségen, amelyet a budapesti Radnóti Miklós Színházban rendezett vasárnap a Magyarországi Holocaust Emlékbizottság, az Izraeli Nagykövetség és a Jad Vasem Magyarországi Baráti Köre. A megemlékezésen több mint száz színész olvasta fel hatezer magyar áldozat nevét, tisztelegve a fél évszázada elhurcolt 600 ezer magyar és összesen hatmillió zsidó áldozat emléke előtt. Utolsóként Dávid Kraus, Izrael Állam budapesti nagykövete emlékezett 50 éve elhunyt családtagjaira. majd Tóth Emil főkántor gyászimát recitált. A megemlékezés befejezéseként a jelenlévők közösen mondták el a Kádist, a gyászolók imáját. Deák Gábor, a Magyarországi Holocaust Emlékbizottság tagja a gyászünnepséget követően nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy az izraeli Holocaust emléknapján megrendezett gyászünnep minden zsidó és nem zsidó számára a lélek görcseinek oldódását jelentette. A megemlékezésen ott volt a kormány több tagja, részt vettek a magyarországi zsidó közösség vezetői, országgyűlési képviselők és a budapesti diplomáciai testületek, valamint a hazai közélet jelentős képviselői. Eddig 14 párt állított országos listát (Folytatás az 1. oldalról.) A választási iroda tájékoztatása szerint a pártok péntekig 1674 egyéni jelöltet és 212 területi listát állítottak. A pártok egyéni jelöltjei számszerint: MSZP 176, SZDSZ 172, MDF 166, Fidesz 163, KDNP 152, Agrárszövetség 121, Függetlenek 91, Köztársaság Párt 75, Vállalkozók Pártja 58, MIÉP 55, Nemzeti Demokrata Szövetség 49, Egyesült Kisgazdapárt 48, MSZDP 45, Magyarországi Zöld Párt 14, Konzervatív Párt 11, a Piacpárt és a Kiegyezés Kisgazdapárt 7-7, a Családi Szövetség és a Zöld Alternatíva 5-5, a Demokrata Koalíció 3, a Természetgyógyász Unió, a Szociáldemokrata Párt, a Demokrata Párt 2-2, a Cigányok Szolidaritási Pártja, a Magyar Érdek Pártja, a Történelmi Magyarországért Párt, a Nemzeti Erők Mozgalma, a Történelmi Kisgazdapárt, a Független Magyar Demokrata Párt, a Nyugdíjasok Pártja és az MSZMP pedig l-l jelöltet állított. A területi listák a következőképpen alakultak: a KDNP 20-at, az FKgP, a Munkáspárt, az MSZP, az MDF és az SZDSZ 19-et, az Agrárszövetség 18-at, a Fidesz 17-et, a Köztársaság Párt 15-öt, a Vállalkozók Pártja 10-et, a MIÉP 9-et, a Nemzeti Demokrata Szövetség, az MSZDP, az Egyesült Kisgazdapárt 8-at, a Magyarországi Zöld Párt 3-at, a Konzervatív Párt 2-öt, a Piacpárt és a Zöld Alternatíva pedig l-l listát állított. A választási iroda a végleges eredményeket ma délelőttre ígéri. fTJ uandában egészen bizonyosan nem. Néhány napja LÜ ugyanis - miután az államfő gépét lelőtték, s emiatt kiújult a polgárháború - a többségi hutu törzs fegyveresei megostromolták Agatha Uwilingiyimana miniszterelnök asszony rezidenciáját, s a menekülni próbáló kormányfőt lelőtték. Az őt védelmező tíz belga ENSZ-katonát nemes egyszerűséggel kivégezték. Persze, mondhatnánk, a kis afrikai ország messze van, meg hát ott azért csak-csak félfeudális viszonyok uralkodnak, noha meglehet, futballcsapatuk a szombathelyi stadionban tönkreverné Jagodicsékat. Am ha azt vesszük, hány hivatalban lévő e századi magyar miniszterelnök végezte erőszakos halállal... Gróf Teleki Pál például 1941-ben öngyilkos lett; Szálasi Ferencet, aki 1944. október 16-án kapott kormány- és államfői hatalmat, a néphíróság végeztette ki; Nagy Imrét pedig 1958-ban Kádárék, a kommunisták. A világ legalattomosabh betegsége végzett az orosz uralom utáni első szabadon választott kormány fejével, dr. Antall Józseffel, alig néhány hónapja. Mégsem ezen esetekre gondoltam a címhen feltett kérdés kapcsán, hanem arra, hogy mi indítja a pártok miniszterelnök-jelöltjeit a versengésre. Versengésre e szinte egyöntetűen hálátlannak, idegőrlőnek és népszerűtlennek ítélt pozíció elnyeréséért. Gondoljunk csak vissza, milyen - hol látványos, hol a kulisszák mögött zajló, s gyakran visszataszító - küzdelem folyt még azon pártok soraiban is a miniszterelnök-jelöltséget biztosító listavezetői helyért, mely pártok maguk is tisztában voltak vele: teljesen esélytelenek. n/~jagyarországon 1994-ben több száz ember akart miLíLl niszterelnök lenni. Egy, az általános közhangulat és a sajtó többsége által leromlottnak, a csőd szélén, vagy a teljes összeomlás előtt állónak, már-már katasztrófasújtotta területnek aposztrofált országban. Nem elgondolkodtató ez? Immár tudjuk, hogy jelenleg némi esélye tizennégy állampolgár-társunknak van arra, hogy néhai Antall tanár úr bársonyszékébe ülhessen, hiszen egyelőre ennyi párt állított országos listát. Ahogy elnézem, mind a tizennégyen épek, egészségesek, tettre készek, s az ügybuzgalomnak sincsenek híján. Az Isten éltesse sokáig őket! ekéi / ARENGEDMENY! GYÁRI ÁRNÁL OLCSÓBBAN! MODUL-BAU POROTON 36 36x29x19 17 db/nm I. o. XS Ft/db helyett 84 Ft/db II. o. 83 Ft/db helyett 79 Ft/db POROTON 30 30x19x19 25 dm/nm I. o. 44 Ft/db helyett 42 Ft/db II. o. 415 Ft/db helyett 39,5 Ft/db ÁFÁVAL, HÁZHOZ SZÁLLÍTVA! MODUL-BAU KFT. SZEGED, C songrádi sgt. 27. Tel.: 491-022.474-481 SZENTES. JÓZSEF A. U. 24. Tel.: 314-011. tMüllev W óvoda w „8 i I (62) 322-122 (291) SZEGED, TEXTILGYÁRI UT 2. • Mi történik, ha jogsértő a rendőr utasítása? A felelősség a rendőré, de az állampolgárnak joga van az ilyen utasítás végrehajtását megtagadni. Bizonyos dolgokat - például bűncselekményt - még rendőri utasításra sem szabad elkövetni. • Ha a rendőr igazoltatni akar, köteles-e az állampolgár igazolni magát? Feltétlenül! Ha azonban a rendőr visszaél jogkörével, és nem feladatának ellátásával összefüggésben igazoltat, akkor panaszt lehet tenni eljárása ellen. Jogorvoslatért akár a bírósághoz is lehet fordulni. • Mivel igazolhatja valaki személyazonosságát, ha a rendőr erre felszólítja? Elsősorban a személyi igazolvánnyal, de más, az illető kilétét hitelt érdemlően igazoló okmánnyal is. Ez lehet akár útlevél vagy gépjárművezetői jogosítvány is. • Pontosan behatárolja a törvény a kényszerítő eszközök használatának lehetőségeit. Mikor alkalmazható például testi kényszer? A testi kényszer az enyhébb kényszerítő eszközök közé tartozik. Ebbe a kézrátételtől a leteperésig minden beletartozhat, ami az ellenszegülés megtörését szolgálja. De nincs helye semmilyen kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha a bűnelkövető felhagy Kérdések a rendőrségi törvényről Egy, húsz évvel ezelőtt, 1974-ben kelt törvényerejű rendelet volt eddig a magyar rendőrség alapjogszabálya. Ez ma már szemléletében, fogalomrendszerében és szabályozási módszerében is elavult. A közelmúltban egyetlen ellenszavazattal fogadta el az Országgyűlés a rendőrségről szóló törvényt, amelyből a rendőrség és az állampolgárok újfajta viszonyának nyolc alapvető kérdésére kerestünk választ. az ellenszegüléssel, és a rendőri intézkedésnek nincs további akadálya. • A törvény tételesen felsorolja a kényszerítő eszközöket. Ezek között újdonságok is szerepelnek. Ilyenek az elektromos sokkoló, a különféle vegyi eszközök és a gumilövedék. Mikor és mire használhatók ezek? Az elektromos sokkoló ugyanazt a célt szolgálja, mint az ellenszegülés leküzédésére használt gázspray. A vegyi anyagok között jdönság az a festékanyag, amelyet a tömeg szétoszlatására használt vízsugárba kevernek, hogy a megmozdulás résztvevői később is felismerhetők legyenek. A gumilövedéket mások vagy saját testi épsége, esetleg a vagyonbiztonságot veszélyeztető cselekmények elhárítására akkor használhatja a rendőr, ha egyébként a fegyverhasználat feltételei fennállnak. Ennek ellenére ez még nem számit fegyverhasználatnak. • Új eszköz a rendőrség „fegyvertárában" a poligráf is. Mire használják? Ennek a szerkezetnek a közismert neve hazugságvizsgáló berendezés. Ezt nem csak konkrét bűn elkövetésével kapcsolatban lehet használni. Eltűnés vagy más rendőri intézkedést igénylő esetekben is hasznos szolgálatot tehet. • Alkalmazhat-e a rendőr kínzást vagy kényszervallatást? A törvény ezt a leghatározottabban tiltja. A rendőr nem alkalmazhat kínzást, vagy más, embertelen, netán megalázó bánásmódot. Ha felettesétől erre utasítást kap, a parancsot meg kell tagadnia. A rendőr az ilyen magatartás tanúsítójával szemben - szolgálati beosztásra, rendfokozatra vagy személyre való tekintet nélkül köteles akár a cselekmény megakadályozásáig is intézkedni. • A törvényben külön is megfogalmazták a csoportosulás és a tömeg fogalmát. Miért? A korábbi jogszabályokban ez valóban nem szerepelt. Most azonban a törvény számos paragrafusa hivatakozik bizonyos fogalmakra, s ehhez pontosabb megfogalmazásra volt szükség. Csak egyetlen példát említek. A csoportosulás három-tíz főből állhat, a tömeg tíz főt meghaladó létszámot takar. A lőfegyver használatát szabályozó paragrafusban például egyértelműen megfogalmazták, hogy sem tömegben, sem csoportosulásban nincs helye a fegyverhasználatnak, kivéve, ha az egyes személy elleni fegyverhasználat elengedhetetlen, és ennek az általános feltételei egyébként fennállnak. Ez lényeges pontja a törvénynek mind az állampolgárok, mind a közbiztonság érdekében. Koós Tamás Ferenczy Euiopress