Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-09 / 82. szám

SZOMBAT, 1994. APR. 9. KAMPÁNY 7 • András! Különös szituá­cióban ismerkedtünk meg, s most arra volnék kíváncsi, mennyire tudod elfogadni akkori önmagadat. 1990­ben néhai Antall József miniszterelnök úr Szegedre látogatott, az egyetemi ifjú­ság felbolydulva fogadta, te pedig ellenröpiratot szer­kesztettél és osztottál ki. - Politikai akció volt a tün­tetés is, a röpirat is. Az ország érdekét tartottam szem előtt, s ma is innen volna a kiindulá­som. A helyi, szűkebb körű érdekérvényesítést korlátozni­uk kell a magasabb, tágabb érdekeknek. Annyit változtat­nék, pontosabban azt a hibát nem követném el, hogy nem írom alá. • Jeszenszky Gézát a mi­nap kitapsolták a holoca­ust-konferenciáról, mert párhuzamot vont a fasiz­mus és a kommunizmus között. - Engem Karsai László ta­nított a történelemre - a tanár úr vállalja származását -, úgy fogalmazott, hogy a világtör­ténelem legnagyobb tömeg­gyilkosa Sztálin volt. Csodál­kozva kérdeztük: „Nem Adolf Hitler?" Számokkal válaszolt. A taps nem érv. • Érdekes filmeket vetí­tettek mostanában a mozik: Schindler listája; Phila­delphia, az érinthetetlen. Közbevetőleg kérdezem: mennyire vagy mozibajáró ember? - Nem járok moziba. • Másképpen kérdezek: keresztény politikusként milyen mértékben látod ér­vényesülni a toleranciát a másság iránt? - Jézust megkérdezték: az adófdlérekkel mit csináljanak. Azt válaszolta: adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és adjátok meg Istennek, ami az Istené. Róma világbirodalom volt, a zsidók lázadása értel­metlen lett volna, s amikor ké­sőbb szélsőségekre, felkelésre ragadtatták magukat, nagyon ráfizettek. Az ókornak, az óko­ri embernek is viszonyulnia kellett valamiképpen a másság­hoz. A homoszexualitást pél­dául elfogadták, de nem tekin­tették természetesnek: Caesart, amikor diadalmenetet tartott, katonái kigúnyolták. Nem len­ne jó, ha a kisebbség kénysze­rítené rá akaratát a többségre. Meg kell húzni a tolerancia Kampánylabda Tűhegvi József alpol­gármester eredetileg dr. Farkas László köztársasá­gi megbízottat választotta beszélgetőpartnerének, ám dr. Farkas László, mert állami hivatalnok, nem kívánt pártpolitikai kérdésekbe bonyolódni, s udvariasan elhárítotla a felkérést. Tűhegyi alpol­gármester megmaradt a kereszténydemokratáknál: Horpácsy Andrást „sze­melte ki". Hiszen régi is­merősök a díszteremből. A világi dolgok közé ke­vertek egy csöppnyi lélek­gondozást is. A választá­sok előtt szükség is lehet Az emberek a kiskapukat keresik Horpácsy Andrással beszélget Tűhegyi József természetes határait. Nem le­hetünk toleránsak a bűnözéssel szemben, és nem adhatunk a bűnözőknek ugyanolyan jogo­kat, mint a becsületes embe­reknek. Csak így működhet a társadalom. Bergson azt mond­ta, a kívülálló tud igazán to­leráns lenni, ha benne vagyunk a dolgokban, a tolerancia sok­kal több energiát igényel. Kis János is említi a liberaliz­musnak ezt a dilemmáját. • A politikában gyakran bizonyult rugalmatlannak a KDNP, például abban a kérdésben, kit, milyen szek­tát, milyen mértékben tá­mogasson a költségvetés. - Szabad legyen idéznem egy metodistát, akinek egyháza nem történelmi Magyarorszá­gon. Azt mondta, az ördög szándéka a megosztás. Nem válik javára a társadalomnak, ha atomizálódik, s még inkább nem. ha egyre több benne az agymosott ember. A gyökerek az igazán fontosak, az újjászü­letés biztosítékai. Egy március 15-i ünnepségre készülve lapozgattam kedvenc költőmet, Radnótit, hogy találjak nála megfelelő idézetet. Nem sike­rült. Amikor a keresztényde­mokrácia a nagy történelmi egyházakat tünteti ki érdeklő­désével, az nem intolerancia másokkal szemben, hanem a közös gyökerekre, az itt élők közös múltjára utal. • A KDNP azonban politi­kai szerepvállalásra is ösz­tönzi az egyházakat. - Te azt mondtad magadról, hogy idealista vagy, csalódtál az emberekben. Nekem na­gyon régen mondta egy pap, hogy ők nem idealisták, hanem realisták. A bűnbeesés történe­te mutatja, hogy az ember gyarló. Ti, idealista liberálisok, észrevehetnétek, hogy nem lehet minden jogszabály mellé rendőrt állítani, a jogszabályok tipikus eseteket rögzítenek, az emberek meg a kiskapukat ke­resik. 1945 óta rengeteg ren­delkezés született, s ezt a mun­kát a végtelenségig lehetne folytatni, de a rendszert soha nem lehetne lezárni. Ebből az következik, hogy az erköl­csöket kell megszilárdítani. Egy múlt századi, Oroszor­szágot ismertető mű angol szerzője szerint a keleti és a nyugati kereszténység között az a különbség, hogy utóbbi a morál fenntartását és javítását tartja elsődleges feladatának. És aki ezt vállalja a romlás évtizedeiben, azt bizony támo­gatni kell. • Szükséges-e azonban ilyen mértékű összefonódás az állam és az egyház között? - Ha bármely közösség felül egy szekérre, a befogott két ló nem húzhat kétfelé. Az állam a világi szervezetet tartja fenn, az egyház a lelket gondozza. • A nemzeti és keresztény politikusok igazán változa­tos jelzőket találtak ki a másként gondolkodókra, például azokra, akik az erkölcs letéteményeseit nemcsak az egyházakban látják. - Ha a liberalizmus fel tud vonultatni éppolyan erős, az egész közösségre kiterjedő felelősségvállalást, ami esetleg helyettesítheti az egyházi hivatást, akkor megemelem a kalapomat. • Te is úgy gondolod, hogy a nemzet kiveti magából az idegen elveket, az idegen gondolatokkal együtt? - Én azt mondom, ha Thür­mert Kragujevácon azért verik meg, mert magyar, és nem azért, mert kommunista, akkor én, mint magyar ember, a se­gítségére sietek, azután azon­ban Thürmernek ezt respek­tálnia kell. • Köztisztviselő vagy. A KDNP elég jelentős pozí­ciókat szerzett a megyében: ez a párt adja a köztársa­sági megbízottal, a regio­nális oktatási központ igaz­gatóját, a főgyógyszerészt. - Én magam nem láthattam, hogyan dőlt el az én javamra a főgyógyszerészi pályáztatás. Azt viszont tudom, hogy mára már egyetlen irigyem sincs. • Politizáljon-e a köztiszt­viselő? Előnyt szerezhet-e ismereteivel, informá­cióival? A köztársasági megbízott úr Mózes Ervin SZDSZ-es jelöltet ez okból minősítette vissza a hivatal­ban. - Igen, Mózes Ervin, hoz­zám hasonlóan, országgyűlési képviselőjelölt. Nyilván ezért a kérdés. A visszaminősítés az államtitkár úr ügye, ő a jogász és a törvényesség felügyelője három megyében, én viszont csak afféle botcsinálta jogértel­mező vagyok. Úgy éreztem értem is küzdenek a liberáli­sok, mármint, hogy lehessek képviselőjelölt főgyógysze­részként is. Örülök, hogy ezt sikeresen tették. Csalni pedig pillanatnyi és látszólagos elő­nyökért nem érdemes, a társa­dalom alapja a rend. • Mit gondolsz a patika­privatizációról? - A szakma itta meg a levét a privatizáció elhúzódásának. Sokkal korábban meg lehetett volna csinálni, azóta ugyanis semmivel nem lettek jobbak a feltételek. A küzdelemben látni lehetett, hogyan csapnak össze az érdekek, kinek hol van az érdekeltsége. • Surján úr a szakminisz­tere ennek a tárcának, illet­ve az MDF próbálkozott a társadalombiztosítás re­formjával. Túl sok a po­litika, nem ez késlelteti a megoldást? - Kicsi vagyok én, hogy mindent lássak a fentiek politi­kai iszapbirkózásából. A prob­léma, amelyet említesz, or­szággyűlési és nem miniszteri hatáskör. • Hogyan összegeznéd a saját négy évedet az önkor­mányzati testületben? - A pártérdekek konfliktusai elszomorítanak, a várost első helyre kellett volna tennünk. • Egyszer, egy ádáz hajnali vita után lemondtál. - A frakciók, a frakcióve­zetők, úgy tűnt, végképp meg­makacsolták magukat. Elve­szett a remény. Ezt a helyzetet meg kellett valamiképpen törni. Volt, aki úgy gondolta, jobb, ha elmegy. Én megoldást akartam, és maradtam. A helyszínen is, és végül a testületben is. - Ki a jelölted a következő beszélgetésre? - Mózes Ervin. Az Egyesült Kisgazdapárt nagygyűlése Szegeden A legrosszabb tulajdonos az állam w Az Egyesült Kisgazdapárt három egyéni jelöltje kvalifikálta magát - sikerült összegyűjtenie a 750 ajánlócédulát - a május 8-i országgyűlési választásokra - ezzel a bejelentéssel nyitotta meg Szegeden tegnap az EKGP választási nagygyűlését dr. Szeghő István, a szegedi szervezet elnöke, ezt követően mutatkozott be a nagyközönségnek dr. Lévav Endre (Szeged, 2. választókerület), Pintér István (4. választókerület, Csongrád); dr. Sánta Sándor makói polgármester aratta a harmadik sikert, ám elfoglaltsága miatt nem tudott Szegedre jönni. • Elnök úr! Milyen kondí­cióban várja az Egyesült Kisgazdapárt a május 8-i választásokat? - Pontos adataink egyelőre csak a területi listákról vannak, az egyéni választókerületekben körülbelül 80-100 jelöltünk produkált megfelelő ered­ményt. Tizenkét területi lista állításáról adtuk le az igazolást, megyei szereplésünk jónak mondható, sajnálatos kivétel Fejér, Somogy és Vas megye, valamint Budapest; minimá­lisan hét területi lista szük­séges az országos lista indítá­sához, e követelményt tehát teljesítettük - ha nem tévedek II. pártként. Megjegyzem, mi nem tudtunk azzal büszkélked­ni, hogy már napokkal ezelőtt sikeresen adminisztráltuk ma­gunkat és mindent leadtunk. Hat hónapja alakult a párt. a Független Kisgazdapárt által szétrugdalt építőkövekből. Nem volt időnk, nincs pén ­zünk, nincsenek vidéki szerve­zeteink, ezért eredményünknek Ész nevében nagy jelentőséget tulajdo­nítunk. • Ugyanazon a politikai hullámsávon két kisgaz­dapárt is szól: az EKGP és az FKGP, miben különböz­nek önök a Torgyán-féle párttól? - A józan ész nevében és kiszámíthatóan akarunk politi­zálni. Realisták vagyunk. Nyolcvanöt éves történel­münkre is építünk, és arra, amit az elmúlt négy évben vé­geztünk. Programunk nem el­érhetetlen ábrándok összes­sége. nem handabandázunk, pártunkban nem divat a dik­tatórikus vezetési stílus. Maga­tartásunk nem adott okot gúny­ra és megvetésre, nem talál­tunk elutasításra, mint a Füg­getlen Kisgazdapárt, amelynek viselkedése viszont ránk is rossz fényt vet. • Milyennek látják esélyei­ket? A közvéleménykutatá­sokban nemigen kérdeznek rá az EKGP-re. a külön­böző sajtókomhinációk nin­csenek figyelemmel a párt koalíciós lehetőségeire. - Nehezen akarnak tudo­mást venni rólunk, ez a mi gyermekbetegségünk. A vidé­ket járva azonban tapasztalom, táborunk erősödik, számítha­tunk rá. Reményeink szerint sikerrel vesszük a bűvös öt­százalékos akadályt, s a Parla­mentben számottevő politikai erővé is válhatunk, az Egyesült Kisgazdapárt akár újra kor­mányzati tényező lehet. Ó. J. • - Sokat táncoltunk tűnt ifjúságom idején itt, a Kapcában, Szegeden jártam ugyanis egyetemre - kezdte beszédét dr. Szabó János, az EKGP elnöke, az est vezérszónoka. - Mai célunk a szociális piacgazdaság. A diktatúrát lebontva a szabadság ma már annyira természetessé vált, hogy meglétét nem. csak a hiányát érzékeljük. A Parlament meghozta az alapvető törvényeket, hangsúlyozta cff. Szabó János, megteremtette azt a jogrendet, amelyen berendezkedhet a magán­tulajdon. A magyar ember és a föld ősi, semmi­hez nem fogható kapcsolatban van egymással, állapította meg a pártelnök, a kitűnő természeti feltételek között négy és fél millióan kötődnek hozzá, százezres nagyságrendben a vállalko­zások. Korszakos jelentőségűnek nevezte a szónok az Országgyűlés által nemrégiben elfogadott erdőbirtokossági törvényt, illetve a földtörvényt, továbbá a szövetkezeti törvény módosítását. A szövetkezet nem lehet a tagok börtöne, a cél: ez a tulajdonforma szűnjön meg a falu monpol­helyzetben lévő mezőgazdasági egysége lenni. A földtörvény a miniszter szerint egy emberöl­tőre kicövekelte az ingatlanforgalmazás és ­hasznosítás szabályait. A pártelnök megvédte az erdőbirtokossági törvényt is, mert - mint mondta - az államnál nincs rosszabb tulajdonos. Az Európai Unióban a minőségi termékekkefés az úgynevezett hungaricumokkal, a szegedi paprikával, a makói hagymával, a tájjellegű borokkal lehet esélye a magyar mezőgazdaság­nak - mondotta a pártelnök.

Next

/
Thumbnails
Contents