Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-09 / 82. szám

SZOMBAT, 1994. APR. 9. KAMPÁNY 7 • András! Különös szituációban ismerkedtünk meg, s most arra volnék kíváncsi, mennyire tudod elfogadni akkori önmagadat. 1990ben néhai Antall József miniszterelnök úr Szegedre látogatott, az egyetemi ifjúság felbolydulva fogadta, te pedig ellenröpiratot szerkesztettél és osztottál ki. - Politikai akció volt a tüntetés is, a röpirat is. Az ország érdekét tartottam szem előtt, s ma is innen volna a kiindulásom. A helyi, szűkebb körű érdekérvényesítést korlátozniuk kell a magasabb, tágabb érdekeknek. Annyit változtatnék, pontosabban azt a hibát nem követném el, hogy nem írom alá. • Jeszenszky Gézát a minap kitapsolták a holocaust-konferenciáról, mert párhuzamot vont a fasizmus és a kommunizmus között. - Engem Karsai László tanított a történelemre - a tanár úr vállalja származását -, úgy fogalmazott, hogy a világtörténelem legnagyobb tömeggyilkosa Sztálin volt. Csodálkozva kérdeztük: „Nem Adolf Hitler?" Számokkal válaszolt. A taps nem érv. • Érdekes filmeket vetítettek mostanában a mozik: Schindler listája; Philadelphia, az érinthetetlen. Közbevetőleg kérdezem: mennyire vagy mozibajáró ember? - Nem járok moziba. • Másképpen kérdezek: keresztény politikusként milyen mértékben látod érvényesülni a toleranciát a másság iránt? - Jézust megkérdezték: az adófdlérekkel mit csináljanak. Azt válaszolta: adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és adjátok meg Istennek, ami az Istené. Róma világbirodalom volt, a zsidók lázadása értelmetlen lett volna, s amikor később szélsőségekre, felkelésre ragadtatták magukat, nagyon ráfizettek. Az ókornak, az ókori embernek is viszonyulnia kellett valamiképpen a mássághoz. A homoszexualitást például elfogadták, de nem tekintették természetesnek: Caesart, amikor diadalmenetet tartott, katonái kigúnyolták. Nem lenne jó, ha a kisebbség kényszerítené rá akaratát a többségre. Meg kell húzni a tolerancia Kampánylabda Tűhegvi József alpolgármester eredetileg dr. Farkas László köztársasági megbízottat választotta beszélgetőpartnerének, ám dr. Farkas László, mert állami hivatalnok, nem kívánt pártpolitikai kérdésekbe bonyolódni, s udvariasan elhárítotla a felkérést. Tűhegyi alpolgármester megmaradt a kereszténydemokratáknál: Horpácsy Andrást „szemelte ki". Hiszen régi ismerősök a díszteremből. A világi dolgok közé kevertek egy csöppnyi lélekgondozást is. A választások előtt szükség is lehet Az emberek a kiskapukat keresik Horpácsy Andrással beszélget Tűhegyi József természetes határait. Nem lehetünk toleránsak a bűnözéssel szemben, és nem adhatunk a bűnözőknek ugyanolyan jogokat, mint a becsületes embereknek. Csak így működhet a társadalom. Bergson azt mondta, a kívülálló tud igazán toleráns lenni, ha benne vagyunk a dolgokban, a tolerancia sokkal több energiát igényel. Kis János is említi a liberalizmusnak ezt a dilemmáját. • A politikában gyakran bizonyult rugalmatlannak a KDNP, például abban a kérdésben, kit, milyen szektát, milyen mértékben támogasson a költségvetés. - Szabad legyen idéznem egy metodistát, akinek egyháza nem történelmi Magyarországon. Azt mondta, az ördög szándéka a megosztás. Nem válik javára a társadalomnak, ha atomizálódik, s még inkább nem. ha egyre több benne az agymosott ember. A gyökerek az igazán fontosak, az újjászületés biztosítékai. Egy március 15-i ünnepségre készülve lapozgattam kedvenc költőmet, Radnótit, hogy találjak nála megfelelő idézetet. Nem sikerült. Amikor a kereszténydemokrácia a nagy történelmi egyházakat tünteti ki érdeklődésével, az nem intolerancia másokkal szemben, hanem a közös gyökerekre, az itt élők közös múltjára utal. • A KDNP azonban politikai szerepvállalásra is ösztönzi az egyházakat. - Te azt mondtad magadról, hogy idealista vagy, csalódtál az emberekben. Nekem nagyon régen mondta egy pap, hogy ők nem idealisták, hanem realisták. A bűnbeesés története mutatja, hogy az ember gyarló. Ti, idealista liberálisok, észrevehetnétek, hogy nem lehet minden jogszabály mellé rendőrt állítani, a jogszabályok tipikus eseteket rögzítenek, az emberek meg a kiskapukat keresik. 1945 óta rengeteg rendelkezés született, s ezt a munkát a végtelenségig lehetne folytatni, de a rendszert soha nem lehetne lezárni. Ebből az következik, hogy az erkölcsöket kell megszilárdítani. Egy múlt századi, Oroszországot ismertető mű angol szerzője szerint a keleti és a nyugati kereszténység között az a különbség, hogy utóbbi a morál fenntartását és javítását tartja elsődleges feladatának. És aki ezt vállalja a romlás évtizedeiben, azt bizony támogatni kell. • Szükséges-e azonban ilyen mértékű összefonódás az állam és az egyház között? - Ha bármely közösség felül egy szekérre, a befogott két ló nem húzhat kétfelé. Az állam a világi szervezetet tartja fenn, az egyház a lelket gondozza. • A nemzeti és keresztény politikusok igazán változatos jelzőket találtak ki a másként gondolkodókra, például azokra, akik az erkölcs letéteményeseit nemcsak az egyházakban látják. - Ha a liberalizmus fel tud vonultatni éppolyan erős, az egész közösségre kiterjedő felelősségvállalást, ami esetleg helyettesítheti az egyházi hivatást, akkor megemelem a kalapomat. • Te is úgy gondolod, hogy a nemzet kiveti magából az idegen elveket, az idegen gondolatokkal együtt? - Én azt mondom, ha Thürmert Kragujevácon azért verik meg, mert magyar, és nem azért, mert kommunista, akkor én, mint magyar ember, a segítségére sietek, azután azonban Thürmernek ezt respektálnia kell. • Köztisztviselő vagy. A KDNP elég jelentős pozíciókat szerzett a megyében: ez a párt adja a köztársasági megbízottal, a regionális oktatási központ igazgatóját, a főgyógyszerészt. - Én magam nem láthattam, hogyan dőlt el az én javamra a főgyógyszerészi pályáztatás. Azt viszont tudom, hogy mára már egyetlen irigyem sincs. • Politizáljon-e a köztisztviselő? Előnyt szerezhet-e ismereteivel, információival? A köztársasági megbízott úr Mózes Ervin SZDSZ-es jelöltet ez okból minősítette vissza a hivatalban. - Igen, Mózes Ervin, hozzám hasonlóan, országgyűlési képviselőjelölt. Nyilván ezért a kérdés. A visszaminősítés az államtitkár úr ügye, ő a jogász és a törvényesség felügyelője három megyében, én viszont csak afféle botcsinálta jogértelmező vagyok. Úgy éreztem értem is küzdenek a liberálisok, mármint, hogy lehessek képviselőjelölt főgyógyszerészként is. Örülök, hogy ezt sikeresen tették. Csalni pedig pillanatnyi és látszólagos előnyökért nem érdemes, a társadalom alapja a rend. • Mit gondolsz a patikaprivatizációról? - A szakma itta meg a levét a privatizáció elhúzódásának. Sokkal korábban meg lehetett volna csinálni, azóta ugyanis semmivel nem lettek jobbak a feltételek. A küzdelemben látni lehetett, hogyan csapnak össze az érdekek, kinek hol van az érdekeltsége. • Surján úr a szakminisztere ennek a tárcának, illetve az MDF próbálkozott a társadalombiztosítás reformjával. Túl sok a politika, nem ez késlelteti a megoldást? - Kicsi vagyok én, hogy mindent lássak a fentiek politikai iszapbirkózásából. A probléma, amelyet említesz, országgyűlési és nem miniszteri hatáskör. • Hogyan összegeznéd a saját négy évedet az önkormányzati testületben? - A pártérdekek konfliktusai elszomorítanak, a várost első helyre kellett volna tennünk. • Egyszer, egy ádáz hajnali vita után lemondtál. - A frakciók, a frakcióvezetők, úgy tűnt, végképp megmakacsolták magukat. Elveszett a remény. Ezt a helyzetet meg kellett valamiképpen törni. Volt, aki úgy gondolta, jobb, ha elmegy. Én megoldást akartam, és maradtam. A helyszínen is, és végül a testületben is. - Ki a jelölted a következő beszélgetésre? - Mózes Ervin. Az Egyesült Kisgazdapárt nagygyűlése Szegeden A legrosszabb tulajdonos az állam w Az Egyesült Kisgazdapárt három egyéni jelöltje kvalifikálta magát - sikerült összegyűjtenie a 750 ajánlócédulát - a május 8-i országgyűlési választásokra - ezzel a bejelentéssel nyitotta meg Szegeden tegnap az EKGP választási nagygyűlését dr. Szeghő István, a szegedi szervezet elnöke, ezt követően mutatkozott be a nagyközönségnek dr. Lévav Endre (Szeged, 2. választókerület), Pintér István (4. választókerület, Csongrád); dr. Sánta Sándor makói polgármester aratta a harmadik sikert, ám elfoglaltsága miatt nem tudott Szegedre jönni. • Elnök úr! Milyen kondícióban várja az Egyesült Kisgazdapárt a május 8-i választásokat? - Pontos adataink egyelőre csak a területi listákról vannak, az egyéni választókerületekben körülbelül 80-100 jelöltünk produkált megfelelő eredményt. Tizenkét területi lista állításáról adtuk le az igazolást, megyei szereplésünk jónak mondható, sajnálatos kivétel Fejér, Somogy és Vas megye, valamint Budapest; minimálisan hét területi lista szükséges az országos lista indításához, e követelményt tehát teljesítettük - ha nem tévedek II. pártként. Megjegyzem, mi nem tudtunk azzal büszkélkedni, hogy már napokkal ezelőtt sikeresen adminisztráltuk magunkat és mindent leadtunk. Hat hónapja alakult a párt. a Független Kisgazdapárt által szétrugdalt építőkövekből. Nem volt időnk, nincs pén zünk, nincsenek vidéki szervezeteink, ezért eredményünknek Ész nevében nagy jelentőséget tulajdonítunk. • Ugyanazon a politikai hullámsávon két kisgazdapárt is szól: az EKGP és az FKGP, miben különböznek önök a Torgyán-féle párttól? - A józan ész nevében és kiszámíthatóan akarunk politizálni. Realisták vagyunk. Nyolcvanöt éves történelmünkre is építünk, és arra, amit az elmúlt négy évben végeztünk. Programunk nem elérhetetlen ábrándok összessége. nem handabandázunk, pártunkban nem divat a diktatórikus vezetési stílus. Magatartásunk nem adott okot gúnyra és megvetésre, nem találtunk elutasításra, mint a Független Kisgazdapárt, amelynek viselkedése viszont ránk is rossz fényt vet. • Milyennek látják esélyeiket? A közvéleménykutatásokban nemigen kérdeznek rá az EKGP-re. a különböző sajtókomhinációk nincsenek figyelemmel a párt koalíciós lehetőségeire. - Nehezen akarnak tudomást venni rólunk, ez a mi gyermekbetegségünk. A vidéket járva azonban tapasztalom, táborunk erősödik, számíthatunk rá. Reményeink szerint sikerrel vesszük a bűvös ötszázalékos akadályt, s a Parlamentben számottevő politikai erővé is válhatunk, az Egyesült Kisgazdapárt akár újra kormányzati tényező lehet. Ó. J. • - Sokat táncoltunk tűnt ifjúságom idején itt, a Kapcában, Szegeden jártam ugyanis egyetemre - kezdte beszédét dr. Szabó János, az EKGP elnöke, az est vezérszónoka. - Mai célunk a szociális piacgazdaság. A diktatúrát lebontva a szabadság ma már annyira természetessé vált, hogy meglétét nem. csak a hiányát érzékeljük. A Parlament meghozta az alapvető törvényeket, hangsúlyozta cff. Szabó János, megteremtette azt a jogrendet, amelyen berendezkedhet a magántulajdon. A magyar ember és a föld ősi, semmihez nem fogható kapcsolatban van egymással, állapította meg a pártelnök, a kitűnő természeti feltételek között négy és fél millióan kötődnek hozzá, százezres nagyságrendben a vállalkozások. Korszakos jelentőségűnek nevezte a szónok az Országgyűlés által nemrégiben elfogadott erdőbirtokossági törvényt, illetve a földtörvényt, továbbá a szövetkezeti törvény módosítását. A szövetkezet nem lehet a tagok börtöne, a cél: ez a tulajdonforma szűnjön meg a falu monpolhelyzetben lévő mezőgazdasági egysége lenni. A földtörvény a miniszter szerint egy emberöltőre kicövekelte az ingatlanforgalmazás és hasznosítás szabályait. A pártelnök megvédte az erdőbirtokossági törvényt is, mert - mint mondta - az államnál nincs rosszabb tulajdonos. Az Európai Unióban a minőségi termékekkefés az úgynevezett hungaricumokkal, a szegedi paprikával, a makói hagymával, a tájjellegű borokkal lehet esélye a magyar mezőgazdaságnak - mondotta a pártelnök.