Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-08 / 81. szám

PÉNTEK, 1994. APR. 8. KULTÚRA 7 • Zöld Marx, érett Chomsky Hol a piros, itt a piros Ha így folytatja Noam Chomsky, az ismert, de szélsőséges politikai nézetei miatt egyre kevésbé kedvelt amerikai nyelvészklasszikus, filozófus és ökológus - akinek nevéhez fűződik a nyelvészet radikális megújítása, a transzformációs generatív grammatika koncepciójának kidolgozásával pedig az '50-es évek végén olyan érdeklődést váltott ki világszerte, hogy tanításai gyökeresen megváltoztatták a grammatikának az ókortól fogva kialakult felfogását - előbbutóbb a marxizmus klaszszikusainak sorsára jut: ízekre szedik, kitagadják az iskolákból és az egyetemekről, majd lassan elfelejtik. Az örökös disszidensnek a közelmúltban könyve jelent meg Olaszországban A hódítás folytatódik címmel. Chomsky már évek óta nemkívánatos személynek számít az USAban és Európa nagyobb részében, mert senki sem kelt ki olyan kegyetlenül és hangosan, olyan leleplező erővel az annyit hangoztatott, újonnan kialakuló gazdasági és politikai világrend ellen. Nyílt keresztes hadjáratot indított. íme, az érvek: már a XVI. századtól kezdve - Chomsky szerint Kelet-Európa országai olcsó nyersanyaggal látták el a zsenge angol és holland ipart, s ezáltal is évszázadok során a Nyugat első gyarmataivá váltak. harmadik világgá, ahol a bankárok és fináncok szabadon és zavartalanul kísérletezhettek, gyakorolhattak. Oroszország nagyobb falat volt, ellent is állt. A XIX. század elején azonban ott is általános szegénység köszöntött be. a gazdaság és az ipar külföldi vállalatok kezébe került, a vasút esetében ez 93 százalékot tett ki. így 1919-ig Oroszország az európai tőke szinte gyarmati tulajdonába jutott. Chomsky olyasmit állít, amit ma a legortodoxabb kommunisták is százszor meggondolnák, mielőtt kimondanák. Nevezetesen azt. hogy a bolsevik forradalom tulajdonképpen egy fejlődő társadalom egyfajta reakciója volt a Nyugat önző, terjeszkedő politikája és a kizárólag haszonközpontú szemléletből táplálkozó elnyomása ellen. Az októberi forradalom, Chomsky szavait idézve, lehetővé tette a Szovjetuniónak, hogy megszüntesse az ország kiszolgáltatottságát, kitaszítottságát. A nyugati hatalmak erőfeszítése, hogy megdöntsék a bolsevik hatalmat, tehát csupán arra irányult: mindenáron vissza kell szerezni a legnagyobb keleti gyarmatot. A bolsevikok megtagadták a szolga szerepét, ezáltal is bizonyítva, az ellenállás igenis lehetséges. Ez vonzotta a harmadik világ országait és a nyugati munkásosztályt. A berlini fal ledöntésével és Gorbacsov „árulásával" - globálisan szemlélve - visszatértünk az 1917 előtti állapotokra. Ha a XVI. században a keleti országok egyfajta poligon szerepet töltöttek be, ahol a bankárok és fináncok zavartalanul gyakorlatozhattak, mielőtt Ázsia, Dél-Amerika és Afrika országait meghódították, akkor ma egész Közép-Kelet-Európa egy kísérleti laboratóriummá változott. Katasztrofális kimenetelű, neoliberális gazdasági doktrínákkal „műtéteznek" most ebben a térségben, amelyeket már délen, a nyugati gyarmatokon már régen kipróbáltak. sikertelenül. A híres, angol közgazdász, Jeffry Sax a '80-as években Bolívia gazdaságát próbálta meg „gatyába rázni". Ugyanezt a receptet ajánlotta a volt Jugoszláviának, majd Lengyelországnak. Gyógyuljon meg ott is a gazdaság a bolíviai recept alapján. Ezen az úton haladva Jelcin Oroszországa jelenleg egyre jobban Brazíliára hasonlít, ahol ötven évig amerikaiak uralkodtak. Az orosz elnök azért tetszik az amerikaiaknak, mert egy régóta jól ismert, brazíliai diktátorra hasonlít. Mit kapott Amerika Oroszország térdre kényszerítésével? - elmélkedik tovább tudósunk. 1. Átruházták a NATO költségeit az európai szövetségesekre. 2. Megszűnt a harmadik világ bárminemű befolyása az USA-ra. 3. Most könnyebben el lehet utasítani a harmadik világból jövő, „indokolatlan" segélykérelmeket. 4. A helyzet lehetővé teszi, hogy kíméletlen, kemény tárgyalások kezdődjenek a „szemtelen", eladósodott déli szomszédokkal szemben. 5. És végül Washington külpolitikai eszközként szabadabban használhatja katonai erejét azok ellen, „akiknek szándékukban áll veszélyeztetni az USA érdekeit". Lásd Észak-Korea, Perzsaöböl-háború. Már ebből az öt pontból kiindulva is létre lehetne hozni egy átfogó, ökológiai stratégiát az új gazdasági világrend ellen - így Chomsky. Az elmondottakból kiderül, nem kell hozzá más. csak egy ,,zöld"(fülű) Marx és egy „érett" Chomsky. T. T. • Jetiinek Márta, az egyesület ügyvezető titkára először azt hitte, rossz tréfa az egész. Nyomozni kezdett. Telefonált a budapesti Spanyol Nagykövetségre és Madridba. Mind a két helyen megerősítették: létezik a J'BAN és a nemzetközi díj. • Ön szerint mi alapján, illetve hogyan választotta ki a J'BAN, a Művészet Képe Nemzetközi Szervezet a Dél-Alföldi Népművészeti Egyesületet? - kérdeztük Jellinek Mártától. - Csak feltételezéseim vannak. Másfél évvel ezelőtt járt nálunk két amerikai közgazdász-mérnök. Különböző kérdéseket tettek fel a megalakulásunkra. a működésünkre, az átképzéseinkre, az oktatásunkra, az értékesítéseinkre vonatkozóan. Mondhatom: mindenre kiterjedt a figyelmük. • Nem árulták el, hogy kinek a megbízásából dolgoznak? - Azt mondták: a nagydoktori disszertációjukhoz használják fel a felmérés anyagát. Egyébként azért hozom össze az amerikaiakat a díjjal, mert az Egyesült Államokból már két gratuláló levelet is kaptunk, az egyiket a J'BAN értékelő bizottságának elnökétől, a má-' sikat pedig egy bizottsági tagtól. • Mi volt a véleményük az egyesületről? - Rendkívül jó véleménnyel távoztak, pedig akkor még, a jelenlegi állapothoz viszonyítva, sokkal inkább gyerekcipóben jártunk. Személyemben például megtaláltak minden olyan lényeges tulajdonságot, ami egy jó üzletasszonyra jellemző. Tetszett nekik a felépítésünk. a gondolkodásmódunk, a munkánk. Az, ahogyan létrejöttünk, ahogyán fejlődni kívánunk. Egyszóval az egész projektünknek nagy jövót jósoltak. A másik feltételezésem az októberi amerikai utunkkal kapcsolatos. Elképzelhető, hogy a J'BAN emberei látták az egyesület toledói kiállítását, s az ragadta meg a figyelmüket. A Dallas Bárban a Hölgyek mindennap 16-19-ig egy coctailt fizetnek és kettőt kapnak. Reméljük, hogy ez az amerikai stílusú „Női órák" sikeresek lesznek. Megteltek a gimnáziumok Március 31-ével befejeződtek a felvételik a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban. Az előző évekhez képest az idén jobban alakultak a középiskplai felvételik abból a szempontból, hogy a gyerekek könnyebben bekerülhettek a középiskolákba - mondta lapunk érdeklődésére Czene László, a Pedagógiai és Közművelődési Szolgáltató Intézet munkatársa. A szegedi adatokat elemezve Czene László elmondta: voltak nagyon keresett intézmények a városban, ugyanakkor néhány középiskolában még férőhelyek is maradtak. „Aki reálisan felmérte tudását, képességeit, s - ehhez mérten - a számára legmegfelelőbb iskolába adta be jelentkezési lapját, az most nagyobb eséllyel pályázott, mint az elmúlt években ". A gimnáziumi férőhelyek kivétel nélkül megteltek. Az 1306 helyre 1304 tanulót vettek fel. Egyes gimnáziumi osztályokba - mint például a kéttannyelvű és az ének-zenei tagozatokra - kevesebb, míg a sima osztályokba több tanulót vettek fel. De még mindig lenne igény - hangsúlyozta Czene László. Tervben van még egy gimnáziumi osztály beindítása. Arról, hogy ez hol fog beindulni a városban, majd csak április végén dönt a közgyűlés. Valószínű, hogy a Csongor téri Általános Iskolában és Gimnáziumban. A szakközépiskolák iránt csökkent az érdeklődés. A Déri Miksa Szakközépiskola a négy meghirdetett osztály helyett csak hármat, a Móra Ferenc Szakközépiskola pedig a kettő helyett csak egyet fog indítani a jövő tanévben. Ehhez még hozzátartozik, hogy - egy korábbi döntés alapján - a Textilipari Szakközépiskola a két osztály helyett csak egyet indíthat az 1994/95-ös tanévben. Az 1284 szakközépiskolai férőhelyre 1224 tanulót vettek fel március 31-ikével. Néhány szakközépiskolai osztályban, főleg a fiús osztályokban, még mindig van férőhely. A Bakay Nándor Szakközépiskolában a takács-műszövó, a Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskolában a hús- és élelmiszeripari gépész, a Vedres István Szakközépiskolában a magasépítési, míg a Textilipari Szakközépiskolában a textilipari osztályban van még férőhely. A szakmunkásképzőkben most kezdődött a beiskolázás. Czene László megnyugtatásul közölte: a jelentkezőknek nem kell aggódniuk, mert van elegendő férő- és gyakorlóhely. Sz. C. Sz. » Madridba kéne menni tt Segítséget kér a népművészeti egyesület Mint egy modern mesében. Levél, rajt' üzenet: Gratulálok! Az értékelő bizottság döntése alapján az ön cége nyerte meg az idei „Európai Híd Arany Csillaga" nemzetközi díjat. Ünnepélyes díjátadás április 18-án Madridban. Az ünnepségen való részvétel cégének szempontjából is egy értékes befektetés, mivel ennek a díjnak már 103 országban van jó minőséget jelző értéke és növeli a cégről kialakított kép értékét. Aláírás: Malcolm F. Piaeger, a J'BAN elnöke. A címzett: a Dél-Alföldi Népművészeti Egyesület. • Kapott-e már valaki Magyarországon „Európai Híd Arany Csillaga" nemzetközi díjat? - Igen. Megtudtam, hogy a közelmúltban öt cég kapott már hazánkban ilyen díjat. Kettővel - a Kalocsai Paprikagyár és a Balaton Bútorgyár igazgatójával - sikerült felvennem a kapcsolatot. Utóbbi személyesen volt kint három évvel ezelőtt, s felső fokon beszélt az eseményről. • A díjat ünnepélyes keretek között április 18-án adják át Madridban, a Hercegi Kongresszusi Központban. Az eseményre a világ minden tájáról érkeznek emberek. Ott lesznek a gazdasági élet neves személyiségei, a diplomáciai élet képviselői és a világsajtó. Tudomásom szerint számtalan televízióállomás közvetíti majd a ceremóniát. S itt van az egyesület problémája: nincs pénzük a kiutazásra. Mennyire lenne szükségük? - Háromszázötven ezer forintra. Ebben benne van a repülőjegy, a szállás, a reklámlehetőségek: televízió, rádió, sajtó. Igaz, hogy már jelentkeztek támogatók - a szegedi, illetve a megyei közgyűlés, a Mol Rt., a Tisza Volán, valamint különböző vállalkozók és kismesterek -, de még mindig hiányzik 85 ezer forint. Kicsit furcsa számunkra, hogy nemzetközi díjban részesítenek és mégis fizetnünk kell. Egyébként azért kerül ennyibe az út, mert a szervezet határozta meg, hogy hol lakjunk és mivel utazzunk. Megpróbáltam más alternatívát állítani, de nem lehet. Közölték: a pénzt kivétel nélkül mindenkinek be kell fizetni. Ha a másik oldalát nézem a dolognak, akkor minden érthető, hiszen ezen- a rendezvényen több mint száz ország képviselőivel lesz módunk találkozni, kapcsolatot teremteni. Ez az óriási reklámlehetőség nemcsak az egyesületnek jelentene sokat, de az egész régiónak is. Úgy gondolom, az Expo közeledtével kár lenne kihagyni a madridi eseményt. • Kivel utazna Spanyolországba? - Dr. Delgado György ásotthalmi orvossal mennénk Madridba. Két okból esett rá a választás: egyrészt Delgado doktor - aki származását tekintve costa-ricai - jól beszéli a spanyol és az angolt nyelvet, másrészt családjával több éves munkakapcsolatban áll az egyesület. Sz. C. Sz. • Megyei gyermekszínjátszó találkozó a hagymavárosban A színház jellemformáló erő Elsőként a szegedi Tarján III. Általános Iskola Liberi-csoportja mutatkozott be az Olivérrel. (Fotó: Hárs László) • Tizenkilenc társulat húsz produkcióval mutatkozik be a kétnaposra tervezett Weöres Sándor megyei gyermekszínjátszó találkozón, amely tegnap kezdődött a hagymavárosban. A rendezvényt dr. Keczer Tamás, a humánpolitikai iroda vezetője nyitotta meg. A szemlére szegedi, makói, vásárhelyi, rúzsai, szentesi és mórahalmi általános iskolák színjátszócsoportjai neveztek be 10-30 perces produkciókkal. A háromtagú zsűrinek, név szerint Perjes Gézánénak (a szentesi Horváth Mihály Gimnázium tanára), Csicsai Antalnak (a mihályteleki művelődési ház igazgatója) és Bogdán Lajosnak (a Csongrád Megyei Önkormányzat Pedagógiai és Közművelődési Szolgáltató Intézet munkatársa) nyilván nem lesz könnyű dolga. Á találkozó előtt az érdeklődók megtekinthették a Deák"Ferenc Általános Iskola kézimunka szakkörének gazdag kiállításanyagát, ma 17 órakor pedig a régi városháza dísztermében sor kerül az ünnepélyes eredményhirdetésre. T. T.