Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-30 / 74. szám

IV. GAZDASÁGI MELLÉKLET g/lmmmmsmr SZERDA, 1994. MÁRC. 30. Tallózó Késik a kisbefektetői rész­vényprogram. Az Állami Ér­tékpapír-felügyelethez még nem nyújtottak be kibocsátási tájékoztatót azok a cégek, amelyek részvényeit a tervek szerint áprilistól lehet jegyezni a Kisbefektetői Részvény­program (KRP) keretében. Az Állami Vagyonügynökségnél ennek ellenére bfznak abban, hogy a program első - kísérleti - szakasz megindulhat április­ban. (Népszabadság, III. 18.) Ellenőrző ügynökség. „Ne sérüljön a privatizáció végre­hajtásának folyamata", érvé­nyesüljenek a jogszabályok, derüljön ki. hogy a feltárt hibák gondatlanság vagy szán­dékosság eredményei - ezek az Állami Vagyonügynökség ellenőrzési alapelvei. Az ÁVÜ hivatalos álláspontja szerint a magánosítás egészét önma­gában nem minősítheti az a néhány eset, amely a köz­vélemény előtt botrányos kö­rülmények között vált ismertté. (Figyelő, III. 10.) Szótár Dolgozói érdekképviselet. Ha a vállalat valamilyen va­gyontárgyát kívánja értéke­síteni, gazdasági társaságba bevinni (apport), vagyonértékű jogát akarja átruházni, akkor meghatározott értékhatárok felett ezt be kell jelentenie az ÁVÜ-nek. Ha a szerződés tár­gya olyan vagyontárgy, amely jóléti vagy szociális célokat szolgál (például: óvoda, üdülő stb.), ezeket a szerződéseket az értéktgl függetlenül csak akkor köthetik meg, ha a dolgozói érdekképviseleti szervek egyetértenek ezzel. Vagyis az érdekképviseleteknek vétójoga van. Ha olyan szerződésről van szó, amelynek tárgya nem éri el az értékhatárt, de a mun­kavállalók érdekeit, munka­körülményeit jelentősen érinti, akkor a vállalatnak a munka­vállalói érdekképviseleti szer­vek véleményét kell besze­reznie, vagyis meg kell ismer­nie a véleményt, de eltérhet tőle. A vagyontárgyak érté­kesítésére kiírt pályázat kiírásáról, feltételeiről és a dol­gozók részvételi lehetőségeiről a dolgozókat a vállalatnak a pályázat kiírásával egyidejűleg tájékoztatni kell. A pályázat elbírálása során a dolgozókat előnyben kell részesíteni. Ingatlanértékesítés. Az ingatlanok értékesítésére két­féle vagyonvédelmi szabály vonatkozik. A vállalati könyv­viteli nyilvántartás szerint 20 millió forint feletti értékű ingatlanra vonatkozó szerző­dést a vállalat megkötheti, de a szerződés érvényességi felté­tele az, hogy az ÁVÜ jóvá­hagyja az ügyletet. Ha pedig 20 millió forintnál kisebb, de 1 millió forintot meghaladó értékű ingatlanról van szó, akkor a vállalatnak a szerző­déskötés előtt 30 nappal be kell jelentenie az ÁVÜ-nél a szer­ződési szándékot. Mellékelni kell a szerződés tervezetét, a 180 napnál nem régebbi va­gyonértékelést és a 90 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát. A vállalat a beje­lentést követő 30. naptól a szerződést megkötheti *a beje­lentésben foglalt tartalommal, ha az ÁVÜ másként nem intézkedik e határidőn belül (a törvény úgy tekinti, hogy az ÁVÜ hallgatása beleegyezés). A bejelentés megtörténte nélkül az ingatlan-átruházást nem jegyzik be az illetékes hatóságok: - ha adásvételről van szó, akkor a Földhivatal, ha pedig nem pénzbeli hozzájárulásként (apportként) bocsátották gazdasági társaság rendelkezésére, akkor a cég­bíróság kéri a bejelentés iga­zolását. Március elején döntött az AVÜ Igaz­gatótanácsa a kedvezményes részletfizetés alkalmazásáról. Az Egzisztencia-hitelhez hasonló konstrukcióról van szó, 8-10 éves lejáratban lehet visszafizetni a vételárat, 3 év türelmi idővel, mely idó alatt csak a viszonylag kedvező 7 százalék körüli kamatot kell törleszteni. A konstrukcióról dr. Hangodi Éva, az ÁVÜ szóvivője ad tá­jékoztatást. - Miért most vált szükségessé a részletfizetés bevezetése? - Az utóbbi időben a kereskedelmi bankok nehézkesen és rugalmatlanul intézték az E-hitel folyósítását. Az el­húzódó hitelvizsgálat gyakran azt ered­ményezte, hogy a hitelígérvény kiadását a bank a pályázatok lejárta előtti utolsó napokban tagadta meg, más esetben pedig a már megadott E-hitelre vonatkozó ígérvényt vonta utólag vissza. Számos esetben a hitel értékét többszörösen meghaladó - általában 150-200 százalékos - jelzáloggal terhelték az eladásra kerülő cég ingatlanjait. Hasonló volt a helyzet akkor is, ha a vevő a vételárat jelentós részben kárpótlási jeggyel teljesítette. Ekkor ugyanis a gya­korlatban a kárpótlási jegyek vásárlására a bankok rövid, illetve középlejáratú forgóeszközhitelt nyújtottak 25-28 szá­zalékos kamattal. Az is igaz persze, hogy a Vagyonügy­nökséghez tartozó vállalatok minősége egyre romlik. A nehéz pénzügyi hely­zetben lévő, illetve veszteséges vállalatok aránya egyre nagyobb. Ilyen vállalatok megvételéhez a bankok nyilván egyre nehezebben nyújtanak hitelt, hiszen kockázatos vállalkozásról van szó. - Mi a különbség a részletfizetés és a lízing között? - A lízing olyan vállalatok megvá­sárlásánál tűnik kedvezőnek, ahol gyorsan kiaknázható jövedelemtartalékok vannak. A lízingnek ugyanis óriási előnye az adókedvezmény, míg a részletfizetésnél nem jár adókedvezmény. Tehát azoknál a vállalatoknál ajánlható a részletfizetés igénybevétele, amelyek nem kiemelkedően nyereségesek, rövid időn belül várhatóan nem is tehetők azzá, de hosszabb távon mégiscsak ki tudják termelni azt a jövedelmet, amelyből a vé­telár kifizethető. A lízing esetében a tulajdonjog az utolsó részlet kifizetésekor száll át a vevőre, a részletfizetéskor a tel­jesítéssel arányosan kerül át a tulajdonjog a vevőhöz. A lízingrészletek költségként Részletfizetés a privatizációban - beszélgetés dr. Hangodi Évával számolhatók el adózás előtti eredményből, míg a részletfizetés elszámolása az adózott eredmény terhére történik. - Mennyivel magasabb részletfizetési ajánlatot kell tenni egy pályázónak ahhoz, hogy az egyenértékű legyen egy kész­pénzes, egy E-hiteles vagy egy kárpótlási jegyes ajánlattal? - A részletfizetéses ajánlat más fizetési módokkal történő összehasonlításakor - a futamidőtől függően - 10-24 százalékkal ér kevesebbet. (Egy 8 éves vagy annál rö­videbb futamidejű ajánlatnál a leérté­kelődés mértéke 10 százalék, míg ennél hosszabb futamidejű ajánlatnál az érték­csökkenés évi 2 százalékkal növekszik, egészen a 15 éves ajánlatnál számított 24 százalékig.) A 15 éves lejáratú részlet­fizetéses ajánlat tehát akkor egyenértékű a készpénzes, E-hiteles, vagy névértéken számított kárpótlási jegyes ajánlattal, ha az utóbbiakban megajánlott vételár 124 százalékát teszi ki. Erre azért van szükség, hogy a részletfizetés ne szorítson ki már készpénzesnek minősülő fizetési módokat. - Minden cégre lehet pályázni részletfizetéses ajánlattal? - Nem, a részletfizetés alkalmazására az ÁVÜ IT egyedi döntése alapján kerülhet sor, főleg a másodjára meghirdetett cégek esetében. A pályázati hirdetményekben erre a lehetőségre természetesen felhívjuk a figyelmet. - Milyen garanciái kérnek a vevőtől a részletfizetés során? - A biztosítékok egyrészt a vételár megfizetésére vonatkoznak, másrészt a cég értékének megőrzését szolgálják. Fizetési képességet és készséget, valamint érték­állandóságot biztosítanak. A vevőnek a tulajdonába kerülő részvények, üzletrészek osztalékát a vételár törlesztésére kell fordítania. Van egy másik típusú biztosíték is - amely a társasági jogon alapszik -, mégpedig az, hogy a kisebbségnek milyen beleszólási joga van a döntéshozatalba. A szokásosnál lényegesen több ügy tartozik a taggyűlés, vagy a közgyűlés hatáskörébe. Miért? Azért, hogy megakadályozzuk azt, hogy a vevő - irányítási jogával visszaélve - a cég érdekeit sértve kössön szerződést, vagy olyan céggel szerződjön előnytelenül, amelyben ó maga vagy közeli hozzátar­tozója tulajdonos, vagy vezető állást tölt be. - Ki végzi a hitelvizsgálatot? - Részt vesz a bírálatban az ügyintéző, aki az adott vállalattal hosszabb ideje foglalkozik, és aki a vállalat eladását előkészítette, be kell vonni pénzügyi szakértőket is, akik a banki hitelbírálathoz hasonló módon mérik fel a vállalat jövedelemtermelő képességét. Az is el­képzelhető, hogy olyan ipari, vagy me­zőgazdasági szakértőket is bevonunk, akik ismerik azt a piacot, és azt a tevékenységi kört, amelyben az adott cég dolgozik. - Mikorra kerülhet magánkézbe az első cég az új fizetési módszer segítségével? - Március végén jelennek meg olyan pályázati felhívások, melyre részlet­fizetéssel is lehet jelentkezni. Egy pályázat elbírálása másfél, két hónap, ezért május végén már lehetnek olyan tulajdonosok, akik részletfizetéssel vásároltak állami tulajdont. A részletfizetés kedvezményével csak magyar állampolgárok élhetnek. Amennyiben külföldiekkel állapodik meg a Vagyonügynökség, abban az esetben nem a kedvezményes 7 százalékos kamatot alkalmazza, hanem a piaci kamatot. Hetente 100 ezer forinthoz juthat! Ehhez nem kell mást tennie, mint minden héten megvenni és elolvasni a KÁPÉ-t. Március 31-én indul a KÁPÉ üzleti hetilap és a K+P című tévéműsor közös játéka. Bárki részt vehet a játékban, aki rendelkezik kárpótlási jeggyel, és helyesen válaszol egy privatizációval kapcsolatos kérdésre. A hét héten át tartó akcióban játszhatnak azok is, akik nem alanyi jogon kárpótoltak, hanem vették, vagy ajándékba kapták kárpótlási jegyüket. A KÁPÉ üzleti hetilapban hetente közlünk egy nyerőszámot. Ha a megadott szám a megfelelő helyen megtalálható az ön kárpótlási jegyei valamelyikének sorszámában, akkor vágja ki az adott heti nyereménykupont, és nyílt levelezőlapra ragasztva küldje el postacímünkre: 1425 Budapest, Pf.: 613. Ne felejtsen el válaszolni a lap hasábjain feltett kérdésre sem! A játék hétfordulós, a sorsolásokat hetente a K+P televíziós műsorban tartjuk. Minden héten 100 ezer forint értékű részvényt sorsolunk ki. A részvénycsomagokat az OTP Bróker Rt. állítja össze önöknek úgy, hogy a csomag piaci értéke elérje a 100 ezer forintot. Emellett minden héten értékes tárgynyereményeket is kisorsolunk a második és harmadik helyezettnek. Annak sem kell elkeserednie, aki nem nyert a játékban, mert megnyerheti a fődíjat a következő privatizációról szóló vetélkedőben. A szerencsés nyertes ekkor negyedmillió forinttal lesz gazdagabb. ALLAM1 YAGYONÜGYNÖKSÉC őID BRfittSft RTi Kiváló tulajdonosok Aki építkezett már, tudja, hogy téglát csak jó alapra ér­demes rakni. A gyárjában sem gondolták ezt másként, amikor a jövőjüket rajzolgatni kezd­ték. Az építmény egészének képe csak menet közben ala­kult ki, s kötöttséget jelentett, hogy a telken már állt egy nem túl komfortos ház. Előbb azt kellett lebontani, helyet teremt­ve az új alapnak. Ma már áll a családias kivitelű társasház, s a jól illeszkedő cserepeket nézve, lakóinak nem kell be­ázástól tartaniuk. A lassan százéves szegedi téglagyár elsó hetven éve az akkori hagyományok jegyében telt. A felgyorsuló élet három évtizededdel ezelőtt egyszerre kopogtatott be az önállóság elvesztésével és a korszerű­sítéssel. Az ország első négy gáztüzelésű alagútkemencé­jének egyike készült itt el. Azonban a békéscsabai tég­laiparhoz csatolt kis gyár hiába dolgozott végig eredményesen, a haszonból alig jött vissza. Egy terméket gyárthattak, előbb a B-29-esből, majd a B­30-asból készítettek 20 millió kisméretű téglával egyenértékű mennyiséget. Amint meglátták a szervezet falain az első repedéseket, elérkezettnek látták az időt a cselekvésre. Az alapítónak '91. októberében adták be kiválási szándékukat. Fejes Ernő igaz­gató, érezve munkatársai Fotó: Schmidt Andrea támogatását, a tröszt nem­tetszése ellenére sem tán­torodott el az elképzeléstől. így már '92 januárjában kitehettek a Tisza Téglaipari Vállalat cégtáblát. A 11 nagyvállalat gyáregységei közül ők váltak ki először. Ezzel egyidőben önként jelentkeztek az önpri­vatizációs programba. Mesteri volt az időzítés, hisz pont akkor tűnt el a horizontról a megszlintetet tröszt, amely már a kilátást sem zavarhatta. Azonnal hozzáláttak a káefté megalakításához, egy profi vagyonkezelő és átalakító cég, a szegedi Arbiter segít­ségével. Tavaly újévtől már a 100 százalékos ÁVÜ-tulajdonú társaság privatizációjáról gon­dolkodhattak. A kért zártkörű pályáztatás helyett a nyílttal kellett megbarátkozniuk. Az év derekán meghirdették magu­kat, a sok jelentkező között külföldi is akadt. A december 17-i eredményhirdetés azonban igazolta önbizalmuk megala­pozottságát: a gyár dolgozói­nak felét tömörítő. Munka­vállalói Résztulajdonosi Prog­ramra alakult szervezet nyert. A folytatáshoz „csak" azt az egy bankot kellett Szegeden megtalálniuk, amelyik nem félt az MRP-től. A közel ötven milliós vagyont az önrész mellett 10 éves futamidejű kedvezményes hitellel váltot­ták meg. Tudatában vannak, az igazi megmérettetés még hátra van. Osztrák és német tulaj­donú, korszerű gyárakkal kell állniuk a versenyt, s közben törleszteni az adósságot. Ab­ban bíznak, hogy nem messze az idő, amikor a társadalmi környezet lehetővé teszi, hogy a családok, a fiatalok igazi otthont teremtsenek. Első­sorban a közelben lakó épít­kezőkre számítanak. A vásárlót a kisebb szállítási költség mellett az vonzhatja ide, ha szinte mindent egy he­lyen megvehet. Mára eljutottak a tizenegyedik termékükig, thermoton tégla és födém béléstest gyártására is képesek. Mindezt megterhelő, nagy beruházások nélkül, az előcsa­logatott ötletek házi meg­valósításával érték el. Arra, hogy munkájuk most is akad, mi lehetne meggyőzőbb: a száz fós gyárba 10-15 ember szeretnének még felvenni. Kárpótolja ön is magát!

Next

/
Thumbnails
Contents