Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-25 / 70. szám

PÉNTEK, 1994. MÁRC. 25. KULTÚRA 9 Centenáriumi tárlat Aba-Novák Vilmos emlékezete Aba-Novák Vilmos (18941941) festőművész születésének századik évfordulója alkalmából gyűjteményes emlékkiállítás nyílik holnap a Móra Ferenc Múzeum második emeleti kiállítótermében. A nagy érdeklődésre számot tartó tárlat a művész 32 festményéi mutatja be a szegedi közönségnek, felölelve Aba-Novák Vilmos festői fejlődésének folyamatát és témáit, közöttük az olaszországi, az erdélyi és az itthoni ihletésű alkotásaival, valamint számos portréképpel. A kiállítás érdekessége, hogy anyagának 21 festménye magángyűjteményekből származik, s több olyan képet tartalmaz, amelyet ritkán láthatott tárlaton a közönség. Ilyen például Aba-Novák Vilmos Subiaco című, 1929-ben készült, a művész római időszakából való festménye, melyet először a XVIl-ik Velencei Biennálén mutatott be, s 1942 óta ismeretlen helyen volt; az elveszettnek hitt kép hét évtized ulán most szerepel először kiállításon. Ugyancsak ritkán látható a Laura I. című (létezik egy gazdagabb motiváltságú változata is, 1930-ból) 1929-ben készült megejtő szépségű női portré, amely az 1930-as Velencei Biennálé óta nem volt látható kiállításon. ). A centenáriumi emlékkiállítást a Nemzeti Galéria és a Móra Ferenc Múzeum közös eseményeként Szatmári Gizella művészettörténész rendezte. Megnyitója ma, pénteken délután fél 5-kor kezdődik, a Móra Ferenc Múzeum második emeleti kiállítótermében. A nyitóbeszédet Nemeskürty István író mondja majd. S. P. s. I.aura I. Aba-Novák Vilmos festménye az 1930-as Velencei Biennálé óta nem volt közönség előtt. • Ma este két XX. századi modern opera magyarországi bemutatóját tartják a Szegedi Nemzeti Színházban. Galgóczy Judit rendezésében. Pál Tamás vezényletével vitte színre a szegedi társulat. Igor Stravinsky 1927-ben írt Oedipus Rex című operaoratóriumát és Marco Tutino La Lupa (A Nőstényfarkas) című, 1990-ben komponált operáját. Az Oedipus Rex szövegét Jean Cocteau írta, latinra Jean Danielou fordította. A címszerepet vendégként az Operaház tenoristája, Hormai József énekli, lokaste Szonda Éva, Kreon Gregor József, Tiresias Szakály Péter, a pásztor Réti Csaba, a hírnök Altorjay Tamás lesz. Archív hangfelvételről narrátorként Ladányi Ferencet hallhatjuk. Karigazgató: Gyüdi Sándor. Marco Tutino operájának szövegkönyvét Verga La Lupa című műve alapján Giuseppe Di Léva írta. A szegedi előadás címszerepét Szonda ÉVa énekli. További szereplők: Nanni Lasca - Wendler Attila mv., Mara - Vajda Júlia, Glória Pál Tamás karmester instrukcióit hallgatják az énekesek • Ma este operabemutatók a színházban A Nőstényfarkas és az Oedipus király Szilágyi Erzsébet, Lia - Soós vatore - Fazekas Zoltán. Mind- Mindkét mű eredeti nyelven Emese, Főtörzs - Busa Tamás, két darab díszleteit Juhász Ka- szólal meg, a színház magyar Pino- Kovács Hegedűs István, talin mv., jelmezeit Vágvölgyi nyelvű librettót készíttetett a Nicola - Piskolti László, Sal- Ilona tervezte. nézők számára. „Kommunikálni kell a közönséggel Szegeden Marco Tutino, a „La Lupa99 szerzője W A Szegedi Nemzeti Színház operatársulata magyarországi ősbemutatóként állította színpadra Marco Tutino La Lupa (A Nőstény farkas) című operáját. A jeles eseményre a fiatal szerző is megérkezett, akivel a főpróba után beszélgettünk. - Zeneszerzést tanultam, eddig öt operát írtam, mindegyiket bemutatták már Olaszországban. La Lupa című darabomat 1990-ben, a Parasztbecsület bemutatójának 100. évfordulójára Livorno városa által meghirdetett pályázatra komponáltam. Ősbemutatója is Livornóban volt, majd műsorra tűzték Pisában is. A közeljövőben Németországban is bemutatják. Az operák mellett, sok szimfonikus darabot is írtam. 1996-ban a bonni operaház mutatja be a II. Frigyes császárról írt történelmi operámat. • Hogyan kapcsolódik az művészete olasz operai hagyományokhoz? - Szeretném, ha majd a klasszikus olasz operakultúra folytatásaként értékelnék a munkáimat. Verdi és Puccini művészete óriási hatással volt rám. s őket tekintem példaképemnek. • Most, a próba után mit szól a szegedi előadáshoz? - Stravinsky Oedipus Rexe szerintem a század egyik legnagyobb operája, és nagyon örülök, hogy vele együtt játszszák a darabomat. Nagyon tetszik az operámhoz kitalált színpadkép, nagyszerűek, profik az énekesek. A próbákat látva úgy érzem, hogy a szegedi előadás sokkal drámaibb és realistább. Olaszországban az előadók inkább arra figyeltek, hogy szépen énekeljenek, ezért a színpadi játékra kevesebb gondot fordítottak. Fotó: Nagy László • Hogyan került a IM Lupa Szegedre? - Livornóban Pál Tamás karmester hallott egy felvételt, nagyon megtetszett neki, és javasolta. hogy Szegeden is be kellene mutatni. • Egy verísta Verga-novella átdolgozásából készült a librettó, az operában idézet hangzik el Mascagni Parasztbecsületéből. Mennyi köze van a darabnak a verizmushoz? - Szerintem a zene is közel áll az olasz verizmushoz, azt is mondhatnám, hogy tiszteletadás a verizmusnak. • Sokan azt tartják, hogy a modern operák többnyire ballgatbatatlanok, az ön darabja pedig nagyon dallamos, szinte slágerszerű. - Magamat azok közé az olasz újromantikus zeneszerzők közé sorolom, akik arra törekednek, hogy jobban kommunikáljanak a közönsséggel. Nem biztos, hogy csak az a jó és mai zene. ami nehezen befogadható. Az operák színrevitele túl sokba kerül, luxus olyan darabokat írni és bemutatni, amelyeket senki sem néz meg. H. Zs. • Jelentős sikereket könyvelhetnek el a Délmagyarország fotósai. Nemrégiben adta ki a Magyar Fotóriporterek Kamarája Az év fotói 1993 című nagyszabású albumát. Százegy hazai fotóművész alkotásai között ott szerepelnek Gyenes Kálmán képei is. Részint a négy darabból álló Kisgazdás kizárás című sorozata, valamint a Tsz-műhely '93, a Csíki kaszás és a Licitálók című képek. Végiglapozva a hatalmas anyagot megállapítható, hogy a magyar fotóművészek érdeklődése elsősorban az élet periférikus jelenségeit kutatja, az extravagáns viziuális megfogalmazásokra érzékeny. Nemrégiben nyílt meg a Testnevelési Sportmúzeumban az Ezüstgerely kiállítás, melynek fotóanyagában szintén szeFotós kollégáink - kiállításokon repelnek Gyenes Kálmán alkotásai. Többek között a Női kézisek és a KEK-meccsek címet viselő sorozatok, valamint a Kosarasok, No, no, DM-futás és a Focibuli című képek. A Néprajzi Múzeumban látható a Sajtófotó 1993 című kiállítás, melyre 120 szerző 1750 fényképet küldött be. A zsűri 513 képet ítélt kiállításra alkalmasnak. Köztük van Gyenes Kálmán és Schmidt Andrea is. Utóbbinak a megrázó erejű Cigánytemetés című sorozatát mutatják be. Érdemes idézni az album előszavának, Gera Mihálynak szavait, melyek nyilván az említett tárlatokra is érvényesek: „Nem érkezett el még az idő, amikor a minőség, az értékközpontúság, az igényesség volna a döntő szempont a fényképek megítélésénél. De elérkezik, mert el kell érkeznie, ha létezik fejlődés."