Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-23 / 68. szám

SZERDA, 1994. MÁRC. 23. PANORÁMA 13 • Mivel tágították fejeinket? Két hét nagy idő, elősorolni is nehéz lenne. Egyszer se mond­ták. felejtsük el régi beideg­ződéseinket, és tanuljuk meg az övékét, mert láthatjuk, az a jobb, ezzel szemben mindent igyekeztek megmutatni, amiről sejthették, hasznunkra lehet. Átfutottunk történelmükön. Egyetlen királyi dinasztia ural­kodik kezdetektől mostanáig, és a demokrácia királyi keretek között fejlődött ki igen hamar. Proltokolláris szerepe van csupán a mostani királynőnek, a napi politika a parlament és a kormány dolga. Ennek ellenére se akarnám, hogy bárki is a dán példát követve imádkozná vissza a királyságot nálunk. A vikingek ugyan leginkább ván­dorló és kalandozó magyar­jainkhoz lehettek hasonlatosak, de igen hamar megnyugodtak, és forradalmak se nagyon tarkították az írott történelmet. A napóleoni háborúkra ráfizet­tek, mert Napóleon mellé cövekeltek, ezért az angolok ripityára verték hajóhadukat, de erőre kaptak megint; az első világháborúból úgy kerültek ki győztesen, hogy ók csak szál­lították hozzá az élelmet, kon­junkturális viszonyok között. A másodikban ugyan lero­hanta őket is Hitler, de har­cokba nem keveredtek, a csön­des szállító szerepe jutott nekik most is. Az igaz, hogy tilta­kozásuk jeléül mindenhová kitűzték a dán zászlót - a mai zászlókultusz is innen ered -, és amikor elrendelték a zsidók sárga csillagát, a király is föl­tűzte, és vele talán az egész ország, de a háborús veszte­ségek helyett mégiscsak há­borús nyereséggel számolhat­tak. A mienkkel összevetve náluk elmaradtak a személyi kultusznak becézett ország­rontó rémségek, nem volt ötvenhat, megtorlásokkal, és nem volt a mostani tapogatózó le-föl, hideg-meleg játék se, politikának álcázva. Hihetetlen biztonságot ad ez az egyenes vonalú fejlődés az egész gaz­daságnak, és élvezik is hasz­nát. Előadásokon túl alkalmunk volt ellátogatni néhány farmra is. Tanyát jelent a farm, de másfélét, mint nálunk. Közös a mienkkel, hogy a szomszéd legtöbbször itt is messze lakik, de különbség több van, mint hasonlóság. Léteznek ugyan harminchektáros gazdaságok is, de egyre inkább a nagyob­bak jönnek divatba. Mi a hetventói százig terjedőknél jártunk. Búzát, árpát, borsót, repcét termelnek leginkább, és krumplit, szédítő rekordokkal tarkázva. Félek számokat írni, mert kitűnő tolmácsaink voltak ugyan, de a szakmai dolgok elferdülhettek az oda-vissza fordításban, és nem is biztos, hogy amit mondtak, úgy kell értenünk, de kilenctonnás búzatermést is emlegettek. El is hittük volna, ha nem láttuk volna vetéseiket. Csak növény­termelő tanya azonban kevés lehet, mi mindenütt találkoz­tunk állattenyésztéssel is. A mienkhez se méreteiben, se minőségében nem hasonlítható ez az ágazat. Tizenvalahány évvel ezelőtt Kígyóson hallottam a panaszt, hogy patikamérlegen nem lehet • Fejtágítón, Dániában Tanyáikról Ökológiai népfőiskola disznót hizlalni. Akkoriban akarták bevezetni nálunk a százhúsz kilós leadási súlyt. Dániában többféle határ van, mindig az a szövetkezeti vágóhíd határozza meg, ame­lyikkel kapcsolatban van a termelő, de van olyan is, amelyben hetvenöt kiló a punktum. Ha egy kilóval több, már kevesebbet fizetnek érte. Halakban nem látni egyfor­mábbat, mint disznóban! Ál­lítólag így lesz a legvékonyabb a szalonnája, és eddig a súlyig hízik leggyorsabban. Jártunk egy húsföldolgozóban is, el is ámultunk szervezettségén, de most az a fontos, hogy lát­hattuk a minősítés módszerét is. Mire a levágott állat vé­gigmegy a szalagon, villám­gyorsan, már öntik a számí­tógépek a különböző testrészek adatait a disznó kódjelei alatt, és ezek a számok azonnal leolvashatók a mezőgazdasági egyesület számítógépein is. Amit csütörtökön levágtak, annak az árát már kedden ráírják a paraszt számlájára. Boltok polcain is találkoztunk az előre csomagolt húsokkal, nálunk elképzelhetetlenül gusztusos kivitelben. Elgondolni is rossz, de mi azért elgondoltuk. Ha egyetlen földolgozó szövetkezet elkez­dené nem átvenni a percnyi pontosságú program szerint érkező állatokat, akkor azonnal másikhoz pártolna a termelő, ha viszont az egész országban támadnának értékesítési ne­hézségek, ahogy nálunk tá­madtak nem is olyan régen, akkor a különben gazdaságilag nagyon erős dán állam akár öt perc alatt is összeroppanhatna. Annyi állatot tartanak a ta­nyákon. Marháik is bőven vannak. Fejősök is, meg olyanok is, amelyeket húsukért nevelnek. A holstein-fríz terjedt el a fejós változatból, hízóként viszont láthattunk piemonti fajtát is. Nem mertünk hinni a fülünk­nek: hetvenszázalékos hús­kihozatalt emlegettek. Olyan ez a marha, a tomporán mintha keményre tömött két nagy­párna lenne, és zsír benne szinte semmi. Itt is igaz, hogy a gazda szeme hizlalja a jó­szágot, de egy kicsit másként. Ha az egyetlen férfi mást se tenne munkaidejében, csak nézné, akkor se győzné, az egyik konyhában tehát kép­ernyőt láttunk. Kamera köz­vetíti az egyik istálló képét, ha éjjel megébred a gazda, ezen látja, hogyan viselkednek az istállóbéliek. Még kimennie sem kell. Szóltunk az előbb a húsföl­dolgozó és az egyesület szá­mítógépeiről. Tanyát se láttunk számítógép nélkül. Legtöbb­ször külön irodája van a gaz­dának, telefonnal, telefaxszal, gyorsmásolóval fölszerelve, hálózatba kapcsolva, így min­den szükséges adatot azonnal megkaphat. Szüksége is van rá, mert számunkra ugyan furcsa, de ott tény, hogy azt se tudja, mi van a takarmányában, meg azt se, mivel permetezget. Az egyesület keretein belül mű­ködő tanácsadók dolga mind­ez, minek gyötörné ő vele az agyát? Minden tanácsért fi­zetnie kell, az igaz, de jöve­delmének egy százalékát se haladja meg az ilyen kiadás. Tanácsadóink felelősségéről magam is többször írtam már. Sorra pusztultak ki gyümöl- ' esősök, sorra bebizonyosodott, nem azt a fajtát kellett volna elterjeszteni, de soha nem le­hetett őket felelősségre vonni. Megkérdeztem tehát, mi van, ha mégiscsak kiderül, hogy rossz volt a tanács? Nem hízott a disznó, vagy nem ölte a férget a vegyszer. Nagyon furcsán néztek rám. Ilyen nem fordulhat elő! És ha mégis? Akkor biztosra vehető, hogy még egyszer nem megy oda tanácsért a parasztember. Jó^ de mi lesz a tanácsadóval? Elmegy az ország túlsó felébe, ahol semmit nem tudnak róla? Ezt se nagyon értették. Az egyesület, amelyik alkalmazza, köteles garanciát vállalni érte. Tudnia kell, hogy megbízha­tatlan, tehát föl se veszi. Honnan tudja? Nehéz a kérdés, mert példát se tudnak rá, de legföljebb megkérdezi attól az egyesülettói, ahonnan jött. (Folytatjuk.) Horváth Dexső POLITIKAI HIRDETI POLITIKAI HIRDETES, POLITI HIRDI $MDF KÖSZÖNJÜK A NYUGALMAT. A TÜRELEM EREJÉT. , mert EZ TETTE LEHETŐVÉ, HOGY MAGYARORSZÁGON 302.000 állampolgár kapjon nyugdíjkiegészítést, 235.000 állampolgár kapjon politikai kárpótlást és 800.000 állampolgár kapjon vagyoni kárpótlást BIZTOS LÉPÉSEK, NYUGODT JÖVŐ

Next

/
Thumbnails
Contents