Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-23 / 68. szám

Szájkosár Esténként megjelennek a kutyasétáltatók az ablakunk alatti téren: szabadjára engedik négylábúikat, akik szájkosár nélkül nekierednek a park bokrainak, s összepiszkftják a pázsitot. Még jó, hogy nem harapnak, csak a füvet teszik alkalmatlanná a gyermekhancúrozásra. Szájkosár azért kéne rájuk - méltatlankodom magamban, de már másfelé járnak a gondolataim. Az egyre csökkenő teljesítményű gazdaságunkon. Már bocsánat, hogy párhuzamot vonok a szükségét végző állat, s a csökkenő emberi teljesítmény között, de ilyen a világ. Ami a kutyáknál ugyanis hiányzik, a szájkosár, az egyre inkább ráfeszül hazai cégeinkre, társaságainkra. Nem kell messzire menni, elég csak az orrunkig látni, vagyis a következő választásokig. Azt már megszokhatta az ember az elmúlt egy-két hónapban, hogy ami négy esztendőn át csak pusztult, az most sikerágazattá nőtte ki magát máról-holnapra a pártok programszólamaiban. Azt annál kevéssé, hogy politikai szándék furakodik be a gazdaságba, sőt egyes cégekbe is. Pártok vásárolnak vállalatokat, ügynökségeket, szereznek nyíltan, vagy bújtatva pozíciót maguknak a gazdaságban. Ha bukják a partit, jól jöhet még a gazdasági befolyás, ha nem, hát annál jobb. Az elmúlt negyven évben megtanulhattuk már, mit jelent az, ha a politika fújja a dudát és a gazdaság táncol rá csődöt, gazdasági összeomlást. A módszerek persze finomodtak azóta. A befolyásolás lehet egészen áttáteles is - olyan, mint a szájkosár. A kutya nem harap, de azért a pázsitot összepiszkítja. Nem kell messzire menni, itt van mindjárt a napokban robbant bomba: a Mahír-botrány. Hírlik, hogy a politika ágyasává tett cég, néhány hónap alatt átbillent a tisztes nyereségből a komoly veszteségbe. Arról már nem is beszélve, vajon miből vásárolhatnak pártok, érdekeltségek cégeket, társaságokat. Egy vatikáni intelem jut eszembe, amelyben felsorolják, mitől kárhozik el az ember. Például az adócsalástól, mert az egyház is halad a korral - mondhatnánk. De ugyanilyen bűnös dolog Porschén száguldani, paráználkodni, vagy szerencsejátékot űzni. Még a lottózást, totózást is a számlánkra írják odafönn, kivéve a kaszinókban nyert milliókat, hiszen a Vatikánnak jelentős érdekeltségei vannak efféle műintézetekben. Már csak így működik a világ. A politikusok szájkosarat próbálnak tenni a gazdaságra, a vállalkozók fittyet hánynak a pártokra, a kutyák pedig békésen csaholva elrendezik a pázsitot a parkban. Még szerencse, hogy a jámbor négylábúak a legkevéssé veszélyesek... A sándorfalvi és dóci határt felölelő, részvénytársasággá alakult Magyar-Lengyel Barátság TSz. kétéves leépülési szakaszára végelszámolásos megszűnéssel tesznek pontot. A korábbi szervezeti forma eltűntével is van azonban, ami megmarad. Továbbra is emberek élnek itt, a négyezer-ötszáz hektár szántót magába foglaló hatezer hektárnyi térség helyén sem támadt lyuk, s az építmények is a helyükön állnak. Tavasszal nem lehet aktuálisabb kérdés, miként szerveződhet újjá a termelés, hisz sokaknak nincs más lehetőségük a megélhetésre. A DM KFT. ÉS A DMKIK GAZDASÁGI MELLÉKLETE Fotó: Gyenes Kálmán Csatárlánc a múltból. Mára felbomlott Sándorfalva földjén Mindenki maga csinálja Mérlegmínusz A folyó fizetési mérlegben a múlt esztendőben 3,45 milliárd dolláros deficit keletkezett. Az MNB tájékoztatása szerint a fizetési mérlegben az exportbevételek 8 milliárd dollárt tettek ki, az import kiadások viszont 11.3 milliárd dollárt értek el. Jelentós volt a működő tőke beáramlás Magyarországra. A fizetési mérleg szerint a külföldiek által befektetett működő tőke nettó értéke 2.3 milliárd dollárt ért el. A bruttó adósságállomány 24,56 milliárd dollárra növekedett. Ennek döntő többsége hosszú lejáratú hitel. A hosszú lejáratú hiteltartozás december végén 22.5 milliárd dollárt tett ki. A Magyar Nemzeti Bank konvertibilis tartalékai szintén december végén 6.736 milliárd dollárt értek el. Ebből a bank aranytartaléka 44.6 millió dollár volt, a konvertibilis fizetőeszközben kialakult tartalékok 6.691 milliárd dollárt tettek ki. összefogás feltétele, igénye. Feltételezni lehet, hogy lesznek területek, ahol erre szükség lesz. Létezik azonban egy, az rt.-től független káefté, amely a legalapvetőbb közös ügyekben már lépett. Például a 400 hektár öntözhető területre megkérték a vízjogi engedélyt. Ahol elkülönült a tulajdon és földhasználat, ott vállalták a közreműködést az adásvételek és földbérletek lebonyolításában. A beszerzés és értékesítés összehangolására még csak elképzelések élnek. A külterületi utak és belvízcsatornák rendbentartása, a mezőőri szolgálat megújítása is előbb-utóbb igényként jelentkezhet. A magántulajdonba került gépeket, eszközöket és építményeket gazdáik bizonyára hasznosítani kívánják, a formákat az élet kényszere fogja kialakítani. A háztájiban való egyéni gazdálkodást korábban a cég finanszírozta, most az emberek egyéni tartalékain a sor. A nagyobb befektetésekhez szükséges támogatásokkal és kedvezményes hitelekkel is éltek már jónéhányan, s számuk bizonyára nőni fog. A szakmájukat folytató mezőgazdasági szakemberek baráti vagy üzleti alapon ebben eddig is közreműködtek. Az alapinformációkban a falugazdász, Gyömbér István áll rendelkezésre, aki a gazdakörben is ugyanezt tette. Úgy tűnik Sándorfalván az idén is megművelik a valamirevaló földeket. Hogy kik képesek és tudnak jövedelmezően gazdálkodni, az nemcsak rajtuk, hanem a mezőgazdaság egészének helyzetén is múlik. E nagy próbálkozás éppúgy terepe a boldogulásnak, mint a csalódásoknak. Tóth Szeles István Kisteleki kábelgyár A Siemens mérföldkőprogramja Fábián Nagy Jenő végelszámoló a múlt és az okok firtatása helyett kimondottan a tényekre szorítkozva adta meg napjaink helyzetképét. - Amikor tavaly augusztusban a közgyűlés a végelszámolás mellett döntött, már csak közel 120 ember dolgozott itt. Az eljárás jogi háttere februárra teremtődött meg, akkor kezdtük az érdemi munkát, talán aratás végére érünk a végére. Belső árverésekkel indítottunk, hogy lehetőleg az itteni emberekhez jussanak a közös eszközei. Az rt. 240 milliós vagyonát komoly banki teher sújtotta, ezért az eladások kellős közepén nehéz megmondani, mit lehet majd szétosztani a részvények arányában. A folyamatosság érdekében azokat a területeket, ahol nem számítottunk új tulajdonosok megjelenésére, ősszel gabonával vetettük be. E kilencszáz hektárt „aki vet, az arat" alapon műveljük, de nem zárkózunk el az azóta jelentkezettekkel az üzleti alapú megegyezéstől. A terület 40 százaléka kárpótlásra kijelölt, a többi a bevitt részarány és a tagoknak és alkalmazottaknak juttatott 20-30 aranykorona fedezete. A földrendező bizottság elnökétől, Darázs Sándortól megtudtuk, hogy a májustól napjainkig tartó kárpótlási árveréseken e földalap több mint 80 százaléka elkelt. Elvétve akadt csak olyan tábla, amelyért 800 vagy ezer forintot adtak aranykoronánként. A jellemzően 500 forintos minimum áron kötött üzleteknek tudható be, hogy ekkora terület gazdára talált, hisz a kijelölésnél ezer forinttal kellett kalkulálni. - Az igények ismeretében borítékolni lehet, hogy az áprilisi két árverést követően. Kistelek legnagyobb ipari üzeme a Magyar Kábel Művek Rt. 330 főt foglalkoztató gyára. Elsősorban híradástechnikai és hangfrekvenciás vezetékeket, kábeleket, valamint 1 kilovoltosig műanyagszigetelésű vezetékeket gyártanak. Kánitz Zoltán igazgatót az AVÜ döntése alapján tavaly decemberben lebonyolított privatizációt követő változásokról kérdeztük. - A patinás német Siemens cég osztrák kábelgyára szerzett többségi tulajdont a Magyar Kábel Művekben. Az új tulajdonosok január elején kezdtek hozzá a helyzet felméréséhez, készítettek egy precíz mérföldkő-programot. Ez alapján történik a Magyar Kábel Művek Rt. egyes gyárai profiljának kialakítása. Előzetes felmérések után kiválasztották a menedzsmentet, amellyel majd hosszabb távon együtt kívánnak dolgozni. A mi gyárunkban nem történt jelentős változtatás a vezetésben, mert nálunk már korábban is az igazgató mellett két helyettes dolgozott, és ez a felállás az új tulajdonosok elképzeléseibe is beleillett. - Kisteleken voltak olyan találgatások, amelyek szerint a privatizáció eredménye az lesz, hogy a nyugati befektető azért veszi meg a gyárat, hogy bekebelezze, majd felszámolja a konkurrenciát. - Ez nem igaz! Épp az ellenkezője történik, a tulajdonosok új profilok idetelepítésének szándékával már felméréseket végeztek a gyárunkban. Nagy fejlesztési elképzelésekről van szó, hogy konkrétan miről, az egyelőre üzleti titok. Nagyon alapos előkészítő munka után döntenek erről. Az utóbbi években nagy munkaerőtöbblet jelentkezett Kisteleken és körzetében, nagyobb lett a választék a kvalifikáltabb munkaerőben. Túlzás nélkül mondhatom, hogy a modern kábelipari gépek működtetéséhez ma már az érettségi alapkövetelmény. Még ma is gondot okoz számunkra, hogy a gyár vezetésére, a munka irányítására még mindig nincs elég megfelelően képzett helybeli szakember, ezért sok vezető munkatársunk naponta Szegedről jár ki dolgozni. 330 dolgozónk közül 280 helybeli. - A fejlesztéseket követően Fotó: Hárs László Kistelek: Nincs elég megfelelően képzett helyi szakember... várható-e, hogy növelik a foglalkoztatottak számát? - Nem hiszem, inkább a dolgozóink továbbképzésére, vagy ha szükséges, minőségi cseréjére kerül majd sor. A fejlesztések megvalósulása után ennek a gyárnak minimálisan duplájára kell a termelését növelnie, az 1993-as 1 milliárdos árbevételt 2, sőt nem kizárt, hogy 3 milliárdosra növelhetjük. Ezt a korszerűbb gépek és az új gyártmányok is garantálják. A Siemens oszták gyáránál forintra átszámolva egy fő egy évben körülbelül 10 milliót kell, hogy termeljen. Természetesen ez a gyártmánytól is függ, nem mindegy, hogy egy 120 kilovoltos kábelt gyártunk, vagy egy nagyon munkaigényes hangfrekvenciás vezetéket. - Az utóbbi években milyen változások történtek az értékesítésben? - Öt évvel ezelőtt nem termeltünk exportra. Ma az összes árbevételünk körülbelül 30-35 százaléka a nyugat-európai piacról származik. Sikerült betörnünk az igényes német piacra is. Ezt három fontos dolognak köszönhetjük: a minőségnek, a határidők betartásának és a kedvező árnak. A minőséggel kapcsolatban nem kis büszkeséggel mondhatom, hogy van olyan német vevőnk, aki a konkurrenciának a kábeleit is hozzánk küldi bevizsgálásra. Két évvel ezelőtt indítottuk el az ISO 9002 minőségbiztosftási rendszer kialakítását, amit az elmúlt hetekben fejeztünk be. Ennek köszönhetjük, hogy megfelelünk az előirt nyugat-európai minőségbiztosítási rendszernek. Ez azért rendkívül fontos, mert a nagy exportvásárlók a jövőben csak fgy fogadják a termékeinket. H. Zs. talán ha 1 százalék reszli marad. A kisebb lélekszámú, de nagy területű Dócon pár száz hektár bentragadhat. A tagi és alkalmazotti földek rendezését végző földkiadó bizottság elnöke, Tóth György is elvégezte a maga számvetését. - Az időben jelentkező ezerötszáz embernek szeptemberig elvégeztük az előzetes földkimérést. A belterülethez közel eső területekre másfél, kétszeres volt az igény. Földalap cserékkel, s a dóci területekre való átirányítással tudtunk a helyzeten úrrá lenni, tgy a földek 80 százaléka gazdára lelt. Mivel az rt. megszűnik, s minden földnek tartoznia kell valakihez, a később ébredőknek, s a még nem nyilatkozóknak is folyamatosan birtokba adjuk a parcelláikat. Ezek után marad a kérdés: az ember, a föld, az eszközök és a befektetésre szánt pénz miféle termelésre ad lehetőséget. Ma az egyéni utak, próbálkozások idejét élik az itteniek, mivel nem alkuit még ki az új helyzetnek megfelelő