Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-22 / 67. szám

• Magyarországi opera-ősbemutatók a szegedi színházban La Lupa és az Oedipus Rex Az Oedipus Rex Stravinsky neoklasszikus alkotói korsza­kának első mesterműve. A ze­neszerző 1925 szeptemberében Nizzába menet megállt Geno­vában, ahol egy könyvesbolt­ban meglátta Assisi Szent Fe­renc életrajzát, megvette, és még aznap éjjel elolvasta. Megragadta, hogy Szent Fe­renc számára a francia a költé­szet, a vallás, a legszebb emlé­kek és legünnepélyesebb órák nyelve volt, amelyhez akkor menekült, ha szíve túlságosan megtelt ahhoz, hogy a minden­napi használatban eldurvult, le­alacsonyult olasz anyanyelvén megszólaljon. Ez adta Stravin­skynák az ötletet, hogy ma­gasztos témájú új müvét ne nemzeti nyelven, hanem vala­milyen régi nyelven fogalmaz­za meg, amely a zenében is ki­aknázható mitikus elemet hor­dozhat. Ezért választotta a la­tint. Barátját, az univerzális te­hetségű Jean Cocteau-X kérte fel, hogy ítja meg az Oedipus librettóját. Cocteau szövege többszöri újraírás után került Jean Daniélou abbéhoz, aki la­tinra fordította. Stravinskynak nagyon ha­tározott elképzelései voltak művének színpadi megvalósítá­sáról. A kórust egyetlen soFban ülve képzelte, kézirattekercs­ből olvasva, kámzsába rejtett arccal, az énekeseket pedig ko­turnuszban, emelvényeken áll­va. A partitúrába írt utasítás szerint Tiresias, a Pásztor és a Hírnök kivételével a szereplók merev jelmezt és maszkot vi­selnek, csak karjuk és fejük mozog. Eleven szobrokként kell hatniuk. Stravinsky ugyan A Szegedi Nemzeti Színház operatársulata pénteken este két mo­dern operát mutat be: Marco Tutino La Lupa (A Nőstényfarkas) és Igor Stravinsky Oedipus Rex című műveit. Az utóbbit hallhatta ugyan már a magyar közönség, de csak koncertszerű előadásban, Tutino ope­rája azonban egészen friss, 1990-ben született, így a szegedi egyben a magyarországi ősbemu­tatója is. operaként fogalmazta meg a művet, és számos színpadi uta­sítást írt a partitúrába, de arra törekedett, hogy a hangver­senyteremben is életképessé tegye, és keverék meghatáro­zással „opera-oratóriumnak" nevezte. A mű hangversenyszerű ős­bemutatója a szerző vezényle­tével 1927 májusában Párizs­ban volt. Stravinsky erről a kö­vetkezőket mondta: „Mivel szi­kár vokális koncertem eqy na­gyon színes balett szomszédsá­gába került, a bukás nagyobb volt, mint előre sejtettem. A kö­zönség éppencsakhogy udva­rias volt." Bizonyossá vált, hogy a nem-dramatikus elő­adás eltorzítja a zene jelenté­sét. A sikert az 1928-as bécsi és berlini színpadi előadások hozták meg Ottó Klemperer briliáns zenei vezetésével. Az egyik legnevesebb, leg­tehetségesebb fiatal olasz ze­neszerzőnek tartott Marco Tu­tino Livorno város pályázatára egy Verga-novella alapján ké­szült librettóra komponálta a másik bemutatásra kerülő dara­bot, a La Lupát. A pályázati ki­írás szerint olyan operát kellett írni, amely Mascagni Paraszt­becsületére hasonlít. A fiatal szerző Mascagni operájához hasonlóan hangszerelte művét, ugyanúgy osztotta ketté egy zenekari intermezzóval, még témában is felfedezhetünk némi párhuzamot, ráadásul a tenor férfi főszereplő idézi is a Parasztbecsület híres bordalát (Tüzes ez a bor, nincs párja...). A történet napjainkban, egy északolasz városban játszódik, egy szerelmi háromszögből keletkező tragédiáról szól. A muzsika dallamos, fülbemászó, már-már olyan, mint az olasz slágerek. A La Lupa ősbemuta­tója 1990-ben Németországban volt, nagy sikert aratott. A meglehetősen szokványos hazai operakínálatban igazi kü­lönlegességnek számít a Gat­góczy Judit rendező és Pál Ta­más karmester nevével fémjel­zett szegedi kettős bemutató. Mindkét darab női főszerepét a kitűnő szegedi mezzoszoprán, Szonda Éva énekli. A tenor fő­szerepekre az Operaházból hívtak vendégeket, Wendler Attilát és Hormai Józsefet. Nemzetközi sikersorozata köz­ben az Oedipus Rex Kreonja­ként újra a szegedi opera­színpadon üdvözölhetjük Gre­gor Józsefet, aki idén ősszel a New York-i Metropolitanben fog bemutatkozni. Hollós! Zsolt KEDD, 1994. MÁRC. 22. KULTÚRA 9 „Szegednek népe, nemzetem büszkesége..." - Ez a híres, Kossuthtól származó mondat olvasható Fritz Mihály szegedi centenáriumi érmén. Előlapján Kossuth portréja látható és az a Klauzál téri épület, amelynek erkélyéről híres beszédét mondta. Hátoldalára a szabadságharc zászlajait és címereit véste a művész. Ezt az ezüstérmet nyújtotta át már­cius 15-én dr. Farkas László államtitkár a Szegeden vendégeskedő Göncz Árpád köztár­sasági elnöknek, s egy nappal korábban a régió Írott és elektronikus sajtói vezető képvi­selőinek. Két szegedi Kossuth-érem Kossuth Lajos halálának 100. évfordulójára centenáriumi emlékérmet adott ki az or­szágos emlékbizottság. Az alkotás Lapis András szegedi szobrászművész munkája. Az érem egyik oldalán Kossuth romantikus felfogású arcéle látható, másik oldalán a függet­len magyar államot jelképező Kossuth-címer, az államférfi monoki szülőházát, illetve az utolsó, turini lakhelyét megörökítő épület rajzolatával. Az érem felirata: „Nemzetnek csak a lemondás halál." A 999 ezrelék finomságú, egy uncia súlyú színezüstből készült ér­met 2000 példányban verették. • „Kívánjuk, hogy ez a mille­centenáriumi nemzeti prog­ram - az ország korszerű, eu­rópai politikai beilleszkedésé­nek megfelelően - foglalja egy­ségbe a reál- és a humánszfé­rát, biztosítsa a demokrati­kusan építkező, felelősségteljes és összefogó jellegű cselekvési lehetőségeket, valamint a nem­zeti alapon közreműködő rész­vételt és szerepvállalást az egyén, valamint a kisebb-na­gyobb közösségek, társadalmi csoportok és a közhatalmi szfé­ra számára egyaránt! " Ezyk­nek a gondolatoknak a jegyé­ben - azaz a Magyar Telepü­lésfejlesztők és Felújítók Tár­sasága (MTFT) által kezdemé­nyezett, s az 1100 éves évfor­duló alkalmából, 1995-től 2000-ig meghirdetett program szellemében - tartottak tegnap, hétfőn délután ünnepi plénu­mot a megyei közgyűlés szege­di székházában. A program előkészítésének éve, az idei egybeesik Kossuth Lajos halá­lának századik évfordulójával, a találkozó tehát alkalmat adott arra is, hogy a politikusra, az államférfira, „kinek neve és nemzetalkotó életműve nemzeti egységünk, cselekvő hazafisá­gunk ma is nélkülözhetetlen hordozója", emlékezzenek a résztvevők. A jobbára Bács-Kiskun és Csongrád megyei önkormány­zatok képviselőinek jelenlété­ben megtartott, a regionális fó­rumok közül elsőként megren­dezett plénumon érzékelni le­hetett: most olyan ügyre moz­dul az ország, s azon belül is az első között a Tisza-Maros vidéke, mely párhuzamba vonható Kossuthnak a törekvéseivel, s hasonlatos a milleneum- előtti országos összefogáshoz is. Erről beszélt megemlékezé­Fotó: Nagy László Történelmünk és jövőnk Ünnepi plénum a megyeházán Miilecentenáríuimi nemzeti program sében dr. Gedai István, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum főigaz­gatója, majd Szilvásy István ügyvezető igazgató (MTFT) is, aki a középtávú, országfejlesz­tő program céljairól szólva hangsúlyozta: a településfej­lesztési és felújítási, művelő­dési és kulturális, infrastruk­túra-fejlesztési, valamint a tár­sadalom fejlesztését, szociali­zációját és egészségi állapotát jobbító, az idegenforgalmi vonzerőt és fogadóbázisokat fejlesztő alprogramokhoz a ma Magyarországának minden szerveződése és állampolgára hozzájárulhat a maga sajátos eszközeivel. „E programnak" - s Szilvá­sy István utalt a kiáltványra, melynek bevezetőjét külön kö­zöljük, s melyet korábban is­mertettünk már lapunkban - , „nemzetet összetartó erővé kell válnia." Szerinte ha bárki is túllépi a maga hatókörét, a nemzetmegosztó, a közös ügyet „szétpolitizáló" szerepté­vesztés hibájába esik - ilyesmi történik most a világkiállítással kapcsolatban. „Ezért is kérjük a köztársaság és a parlament elnökeit, a miniszterelnököt, hogy a nemzeti program tör­vénytervezetét közösen ter­jesszék elfogadásra az orszá­gyülés elé". S addig is gyűjtik a csatlakozni szándékozók nyi­latkozatait a Magyar Telepü­lésfejlesztők és Felújítók Tár­sasága 1027 Budapest II. Fő utca 68., vagy 1327 Budapest Postafiók: 65. címe^.* Ott József, Kistelek polgár­mestere, a Települési Önkor­mányzatok Országos Szövetsé­gének elnökeként bíztatta csat­lakozásra, saját programjuk mielőbbi kidolgozására a kép­viselőtestületeket, Kiss Lajos területi főépítész pedig méltat­lanul egyenetlen színvonalú környezetünk sebhelyeinek or­vosolhatóságára utalt, amikor az MNP lehetséges hatásait so­rolta. Lehmann István, a Cson­grád megyei közgyűlés elnöke a házigazda testület határozatá­ból idézett, mely mások mellett parlamenti képviselőinket kér­te: ha ideje itt lesz, mondjanak igent az MNP-törvényre. A plánumot nem csupán a Himnusz és a Szózat elhangzá­sa tette ünnepivé, hanem Rácz Tibor színművész és a Weríin­ger Richárd vezette Weiner Kamarazenekar is. S a Mille­centenáriumi Nemzeti Progra­mot előkészítő, első vidéki plé­num szervezőinek jóvoltából az a gimnazista lány - Kecskés Krisztina a csongrádi Batsányi Gimnáziumból - , aki Kossut­hot méltató és tegnap elmon­dott beszédével - ezzel részt vett egy szónoki pályázaton - , felnőtt politikusoknál is többet mondóan érzékeltette: mi is csak azt akarjuk, mint a múlt század nagy magyarja. Szabad, életképes, demokratikus Ma­gyarországot. *A Délmagyarország Kft., valamint újságíróink egyesü­letének csatlakozási nyilatko­zatát tegnap adtuk át a tár­saság ügyvezetőjének. Kiáltvány (részlet) Az ezredforduló küszöbén, a magyar honfoglalás 1100. és a magyar államiság 1000. évfordulójának közeledtével, az ország összehangolt és hatékony fejlesztése érdekében kiáltvánnyal for­dulunk - személy szerint az ország minden egyes állampolgárához és - a világ magyarságához, - a Magyar Köztársaság elnökéhez, - az Országgyűléshez, - a Magyar Köztársaság miniszterelnökéhez és a kormányhoz, a kormányzati szervezetekhez, - a Magyar Tudományos Akadémiához és a nemzeti intézményekhez. - a települési önkormányzatokhoz és intézményeikhez, vállalkozásaikhoz, - a pártokhoz, az érdekképviseletekhez, az egyesületekhez, a szövetségekhez, - a médiához, művészeti és tudományos alkotóközösségekhez, - az egyházakhoz, az etnikai, a kisebbségi közösségekhez és intézményeikhez, - a gazdasági élet valamennyi szereplőjéhez: a vállalatokhoz, a vállalkozásokhoz, a pénz- és biztosítóintézetekhez, a befektetők­höz, a munkaadókhoz, a munkavállalókhoz, - az alapítványokhoz, a közcélú intézményekhez annak érde­kében, hogy közösen alkossuk meg és valósítsuk meg az 1995-től 2000-ij» tartó MILLECENTENARIUMI NEMZETI PROGRAMOT. Szeged, 1994. március 21.

Next

/
Thumbnails
Contents