Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-22 / 67. szám

• Magyarországi opera-ősbemutatók a szegedi színházban La Lupa és az Oedipus Rex Az Oedipus Rex Stravinsky neoklasszikus alkotói korszakának első mesterműve. A zeneszerző 1925 szeptemberében Nizzába menet megállt Genovában, ahol egy könyvesboltban meglátta Assisi Szent Ferenc életrajzát, megvette, és még aznap éjjel elolvasta. Megragadta, hogy Szent Ferenc számára a francia a költészet, a vallás, a legszebb emlékek és legünnepélyesebb órák nyelve volt, amelyhez akkor menekült, ha szíve túlságosan megtelt ahhoz, hogy a mindennapi használatban eldurvult, lealacsonyult olasz anyanyelvén megszólaljon. Ez adta Stravinskynák az ötletet, hogy magasztos témájú új müvét ne nemzeti nyelven, hanem valamilyen régi nyelven fogalmazza meg, amely a zenében is kiaknázható mitikus elemet hordozhat. Ezért választotta a latint. Barátját, az univerzális tehetségű Jean Cocteau-X kérte fel, hogy ítja meg az Oedipus librettóját. Cocteau szövege többszöri újraírás után került Jean Daniélou abbéhoz, aki latinra fordította. Stravinskynak nagyon határozott elképzelései voltak művének színpadi megvalósításáról. A kórust egyetlen soFban ülve képzelte, kézirattekercsből olvasva, kámzsába rejtett arccal, az énekeseket pedig koturnuszban, emelvényeken állva. A partitúrába írt utasítás szerint Tiresias, a Pásztor és a Hírnök kivételével a szereplók merev jelmezt és maszkot viselnek, csak karjuk és fejük mozog. Eleven szobrokként kell hatniuk. Stravinsky ugyan A Szegedi Nemzeti Színház operatársulata pénteken este két modern operát mutat be: Marco Tutino La Lupa (A Nőstényfarkas) és Igor Stravinsky Oedipus Rex című műveit. Az utóbbit hallhatta ugyan már a magyar közönség, de csak koncertszerű előadásban, Tutino operája azonban egészen friss, 1990-ben született, így a szegedi egyben a magyarországi ősbemutatója is. operaként fogalmazta meg a művet, és számos színpadi utasítást írt a partitúrába, de arra törekedett, hogy a hangversenyteremben is életképessé tegye, és keverék meghatározással „opera-oratóriumnak" nevezte. A mű hangversenyszerű ősbemutatója a szerző vezényletével 1927 májusában Párizsban volt. Stravinsky erről a következőket mondta: „Mivel szikár vokális koncertem eqy nagyon színes balett szomszédságába került, a bukás nagyobb volt, mint előre sejtettem. A közönség éppencsakhogy udvarias volt." Bizonyossá vált, hogy a nem-dramatikus előadás eltorzítja a zene jelentését. A sikert az 1928-as bécsi és berlini színpadi előadások hozták meg Ottó Klemperer briliáns zenei vezetésével. Az egyik legnevesebb, legtehetségesebb fiatal olasz zeneszerzőnek tartott Marco Tutino Livorno város pályázatára egy Verga-novella alapján készült librettóra komponálta a másik bemutatásra kerülő darabot, a La Lupát. A pályázati kiírás szerint olyan operát kellett írni, amely Mascagni Parasztbecsületére hasonlít. A fiatal szerző Mascagni operájához hasonlóan hangszerelte művét, ugyanúgy osztotta ketté egy zenekari intermezzóval, még témában is felfedezhetünk némi párhuzamot, ráadásul a tenor férfi főszereplő idézi is a Parasztbecsület híres bordalát (Tüzes ez a bor, nincs párja...). A történet napjainkban, egy északolasz városban játszódik, egy szerelmi háromszögből keletkező tragédiáról szól. A muzsika dallamos, fülbemászó, már-már olyan, mint az olasz slágerek. A La Lupa ősbemutatója 1990-ben Németországban volt, nagy sikert aratott. A meglehetősen szokványos hazai operakínálatban igazi különlegességnek számít a Gatgóczy Judit rendező és Pál Tamás karmester nevével fémjelzett szegedi kettős bemutató. Mindkét darab női főszerepét a kitűnő szegedi mezzoszoprán, Szonda Éva énekli. A tenor főszerepekre az Operaházból hívtak vendégeket, Wendler Attilát és Hormai Józsefet. Nemzetközi sikersorozata közben az Oedipus Rex Kreonjaként újra a szegedi operaszínpadon üdvözölhetjük Gregor Józsefet, aki idén ősszel a New York-i Metropolitanben fog bemutatkozni. Hollós! Zsolt KEDD, 1994. MÁRC. 22. KULTÚRA 9 „Szegednek népe, nemzetem büszkesége..." - Ez a híres, Kossuthtól származó mondat olvasható Fritz Mihály szegedi centenáriumi érmén. Előlapján Kossuth portréja látható és az a Klauzál téri épület, amelynek erkélyéről híres beszédét mondta. Hátoldalára a szabadságharc zászlajait és címereit véste a művész. Ezt az ezüstérmet nyújtotta át március 15-én dr. Farkas László államtitkár a Szegeden vendégeskedő Göncz Árpád köztársasági elnöknek, s egy nappal korábban a régió Írott és elektronikus sajtói vezető képviselőinek. Két szegedi Kossuth-érem Kossuth Lajos halálának 100. évfordulójára centenáriumi emlékérmet adott ki az országos emlékbizottság. Az alkotás Lapis András szegedi szobrászművész munkája. Az érem egyik oldalán Kossuth romantikus felfogású arcéle látható, másik oldalán a független magyar államot jelképező Kossuth-címer, az államférfi monoki szülőházát, illetve az utolsó, turini lakhelyét megörökítő épület rajzolatával. Az érem felirata: „Nemzetnek csak a lemondás halál." A 999 ezrelék finomságú, egy uncia súlyú színezüstből készült érmet 2000 példányban verették. • „Kívánjuk, hogy ez a millecentenáriumi nemzeti program - az ország korszerű, európai politikai beilleszkedésének megfelelően - foglalja egységbe a reál- és a humánszférát, biztosítsa a demokratikusan építkező, felelősségteljes és összefogó jellegű cselekvési lehetőségeket, valamint a nemzeti alapon közreműködő részvételt és szerepvállalást az egyén, valamint a kisebb-nagyobb közösségek, társadalmi csoportok és a közhatalmi szféra számára egyaránt! " Ezyknek a gondolatoknak a jegyében - azaz a Magyar Településfejlesztők és Felújítók Társasága (MTFT) által kezdeményezett, s az 1100 éves évforduló alkalmából, 1995-től 2000-ig meghirdetett program szellemében - tartottak tegnap, hétfőn délután ünnepi plénumot a megyei közgyűlés szegedi székházában. A program előkészítésének éve, az idei egybeesik Kossuth Lajos halálának századik évfordulójával, a találkozó tehát alkalmat adott arra is, hogy a politikusra, az államférfira, „kinek neve és nemzetalkotó életműve nemzeti egységünk, cselekvő hazafiságunk ma is nélkülözhetetlen hordozója", emlékezzenek a résztvevők. A jobbára Bács-Kiskun és Csongrád megyei önkormányzatok képviselőinek jelenlétében megtartott, a regionális fórumok közül elsőként megrendezett plénumon érzékelni lehetett: most olyan ügyre mozdul az ország, s azon belül is az első között a Tisza-Maros vidéke, mely párhuzamba vonható Kossuthnak a törekvéseivel, s hasonlatos a milleneum- előtti országos összefogáshoz is. Erről beszélt megemlékezéFotó: Nagy László Történelmünk és jövőnk Ünnepi plénum a megyeházán Miilecentenáríuimi nemzeti program sében dr. Gedai István, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, majd Szilvásy István ügyvezető igazgató (MTFT) is, aki a középtávú, országfejlesztő program céljairól szólva hangsúlyozta: a településfejlesztési és felújítási, művelődési és kulturális, infrastruktúra-fejlesztési, valamint a társadalom fejlesztését, szocializációját és egészségi állapotát jobbító, az idegenforgalmi vonzerőt és fogadóbázisokat fejlesztő alprogramokhoz a ma Magyarországának minden szerveződése és állampolgára hozzájárulhat a maga sajátos eszközeivel. „E programnak" - s Szilvásy István utalt a kiáltványra, melynek bevezetőjét külön közöljük, s melyet korábban ismertettünk már lapunkban - , „nemzetet összetartó erővé kell válnia." Szerinte ha bárki is túllépi a maga hatókörét, a nemzetmegosztó, a közös ügyet „szétpolitizáló" szereptévesztés hibájába esik - ilyesmi történik most a világkiállítással kapcsolatban. „Ezért is kérjük a köztársaság és a parlament elnökeit, a miniszterelnököt, hogy a nemzeti program törvénytervezetét közösen terjesszék elfogadásra az országyülés elé". S addig is gyűjtik a csatlakozni szándékozók nyilatkozatait a Magyar Településfejlesztők és Felújítók Társasága 1027 Budapest II. Fő utca 68., vagy 1327 Budapest Postafiók: 65. címe^.* Ott József, Kistelek polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökeként bíztatta csatlakozásra, saját programjuk mielőbbi kidolgozására a képviselőtestületeket, Kiss Lajos területi főépítész pedig méltatlanul egyenetlen színvonalú környezetünk sebhelyeinek orvosolhatóságára utalt, amikor az MNP lehetséges hatásait sorolta. Lehmann István, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke a házigazda testület határozatából idézett, mely mások mellett parlamenti képviselőinket kérte: ha ideje itt lesz, mondjanak igent az MNP-törvényre. A plánumot nem csupán a Himnusz és a Szózat elhangzása tette ünnepivé, hanem Rácz Tibor színművész és a Weríinger Richárd vezette Weiner Kamarazenekar is. S a Millecentenáriumi Nemzeti Programot előkészítő, első vidéki plénum szervezőinek jóvoltából az a gimnazista lány - Kecskés Krisztina a csongrádi Batsányi Gimnáziumból - , aki Kossuthot méltató és tegnap elmondott beszédével - ezzel részt vett egy szónoki pályázaton - , felnőtt politikusoknál is többet mondóan érzékeltette: mi is csak azt akarjuk, mint a múlt század nagy magyarja. Szabad, életképes, demokratikus Magyarországot. *A Délmagyarország Kft., valamint újságíróink egyesületének csatlakozási nyilatkozatát tegnap adtuk át a társaság ügyvezetőjének. Kiáltvány (részlet) Az ezredforduló küszöbén, a magyar honfoglalás 1100. és a magyar államiság 1000. évfordulójának közeledtével, az ország összehangolt és hatékony fejlesztése érdekében kiáltvánnyal fordulunk - személy szerint az ország minden egyes állampolgárához és - a világ magyarságához, - a Magyar Köztársaság elnökéhez, - az Országgyűléshez, - a Magyar Köztársaság miniszterelnökéhez és a kormányhoz, a kormányzati szervezetekhez, - a Magyar Tudományos Akadémiához és a nemzeti intézményekhez. - a települési önkormányzatokhoz és intézményeikhez, vállalkozásaikhoz, - a pártokhoz, az érdekképviseletekhez, az egyesületekhez, a szövetségekhez, - a médiához, művészeti és tudományos alkotóközösségekhez, - az egyházakhoz, az etnikai, a kisebbségi közösségekhez és intézményeikhez, - a gazdasági élet valamennyi szereplőjéhez: a vállalatokhoz, a vállalkozásokhoz, a pénz- és biztosítóintézetekhez, a befektetőkhöz, a munkaadókhoz, a munkavállalókhoz, - az alapítványokhoz, a közcélú intézményekhez annak érdekében, hogy közösen alkossuk meg és valósítsuk meg az 1995-től 2000-ij» tartó MILLECENTENARIUMI NEMZETI PROGRAMOT. Szeged, 1994. március 21.