Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-22 / 67. szám

KEDD, 1994. MÁRC. 22. BELÜGYEINK 3 • Parlamenti határozatok Útalap, egyházak támogatása Tavaszi ülésszakának 13. munkanapját kezdte meg hét­főn délután az Országgyűlés. A képviselők érdemi munká­jukat megkezdve elsőként mó­dosították az útalapról szóló iQ92-es törvényt. A változtatás alapvetően azt célozza, hogy egyfelől nC növekedjenek a gazdálkodói és lakossági üzem­anyagvásárlással összefüggő közvetlen terhek, másfelől törvényes lehetőségei teremt­sen az útalap értékének meg­őrzését célzó állami költségve­tési támogatáshoz. Az Országgyűlés ezután el­fogadta a Kisvállakozói Ga­rancia Alapról szóló törvény módosítását. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy bővüljön a kis- és középvállakozások ösz­tönzését szolgáló kedvezmé­nyes kamatú hitelek köre és javuljanak a pénzintézetek hi­telkihelyezési lehetőségei. A Parlament megszavazta a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bér­főzési szeszadóról szóló tör­vény módosítását is. A rendel­kezés értelmében az üzlethe­lyiséggel nem rendelkező kis­településeket és a tanyavilág lakosságát ellátó mozgóboltok ezután kávét, szeszesitalt és dohánygyártmányt is árulhat­nak. Az Országgyűlés határoza­tot alkotott az egyházak, val­lási közösségek idei költségve­tési támogatásáról. Az egyhá­zak számára elkülönített több mint 3,7 milliárd forintos ke­retösszegből az úgynevezett történelmi egyházak, részesül­nek a legjelentősebb támo­gatásban, ezek sorában is a katolikus egyház áll az első helyen. Az alapintézmények működésére, felújításra és be­ruházásra idén a katolikus egy­ház csaknem 1,3 milliárdot, a református egyház 381 milliót, az evangélikus egyház 172 milliót meghaladó összeget kap a központi költségvetés­ből. Az egyházi oktatási intéz­mények működtetéséhez a katolikus egyház csaknem 507 millió, a református egyház több mini 238 millió, az evan­gélikus egyház mintegy 63 millió forintnyi támogatásban részesül. A határozat értelmében költ­ségvetési támogatást kap szá­mos kisegyház és vallási kö­zösség is, így például az Evan­géliumi Pünkösdi Közösség (16,5 millió), az adventista egyház (12,2 millió), a Hit Gyülekezete (8,6 millió), a baptista egyház (22 millió), az unitárius egyház (9,1 millió), az Őskeresztény Apostoli Egy­ház (4,9 millió). Jelképes ösz­szegű költségvetési támoga­tásban - egyezer forintban ­részesül a KRSNA-tudatú Hívők Közössége. A Ház ezután kiegészítette a földrendező és földkiadó bi­zottságokról szóló törvényt. Az új paragrafusok azokra az ese­tekre nyújtanak szabályozást, amikor a részarány-tulajdono­sok nem választották meg a földkiadó bizottságot vagy a megválasztott testület valami­lyen okból nem képes ellátni feladatait, illetőleg nem a tör­vényben előírt módón hajtja végre a földkiadást. • A Szeged városi önkor­mányzat ma rendkívüli köz­gyűlést tart, aminek egyetlen napirendje lesz, mégpedig a költségvetés módosítása. A mostani, mondhatni nagy sűly­lyal bíró, különleges értekezés összehívása azért vált halaszt­hatatlanná, mert a büdzsének igen sok olyan tétele van, melynek felhasználása már április elején aktuálissá válik. Ismert, a sportbizottság 65 millió forint póttámogatást kért, mégpedig azért, hogy az élvonalbeli csapatokat működ­tető klubbok gondjai valame­lyest csökkenjenek. Persze • Ma, a városházán Módosítják-e a költségvetést? nemcsak a sportról lesz szó. Mint dr. Szilvósy Lászlótól, a Jogi, Ügyrendi és Sportbizott­ság elnökétől megtudtuk, a képviselői és a szociális alapra szánt összeg kiegészítése mel­lett a Légió és Törökkanizsai utca aszfaltozása, a Tarjáni kábeltévé és a Karolina iskola támogatása is „terítékre" kerül. Szunnyadó vezetőképesség Keveset, szinte semmit sem hallottunk még a Nemzetközi Ifjúsági Kamura létezéséről, pedig a világot átfogja. Az am­bícióval teli fiataiok, á ícttrc­kész és terveit megvalósítani képes ifjúság szervezete a Junior Chamber International. Programja öíszetett, s magá­ban foglalja a személyiség­fejlesztés, a v ezetői ismeretek elsajátítása, a közösségi szo­ciális feladatvállalás, valamint nem utolsósorban a nemzet­közi gazdasági, üzleti kapcso­latok szervezését, gyakorlati programját. A floridai szék­helyű nemzetközi szervezet fél évszázada lett világhálózat serkentője, s a legutóbbi időkre hazánkat is elérte. Magyaror­szág 1991-óta teljes jogű tagja és hazánkban eddig 10 helyi szervezet működik mintegy 2Ö0 taggal. Szegeden frissiben most jegyezték be a Magyar Ifjúsági Kamara Szegedi Szer­vezetét, amelynek vezetője Berta Róbert. A tagok szel­lemi dolgozók, ambícióval, vezetői posztra érdem szerint törekvő alkotó egyéniségek, vállalkozók. Kiemelkedő jelentőségű volt a tegnapi nap a születő szegedi szervezet életében: tapasztalatcserére, tájékozódó látogatásra városunkba érke­zett Des Kinne, a JCI soros alelnöke Ausztráliából, Karva­lics Attila, a magyarországi szervezet elnöke kíséretében. A tengerentúli fiatalember pályája önmagában is a világ legnagyobb vezetői képes­ségfejlesztő szervezetének működését, létjogát példázza: Des Kinne ugyanis az ausztrá­liai nemzeti tv-társaságok egyikének, az SBS Television­nak az igazgatója. Járja a vilá­got, hogy tájékozódjon, segítse mindenütt - így Szegeden is ­a képzett, rátermett, önmagát megvalósítani képes fiatalok térnyerését. B. P. • A fórumot megelőzően dr. Balsai István kötetlen beszél­getésen találkozott a sajtó kép­viselőivel. A halálbüntetés visszaállítására vonatkozó kér­désre válaszolva elmondta, hogy véleménye szerint az Al­kotmánybíróság nem a legille­tékesebb fórum volt ennek a kérdésnek az eldöntésére, hi­szen a világban ez mindenütt a törvényhozás feladata. Ha a Parlament ezen változtatni kívánna, akkor az alkotmányt is módosítania kellene. A ret­tenetes gyilkosságok a közvé­leményben olyan igényt tá­masztanak, hogy vissza kell ál­lítani a halálbüntetést. Figye­lembe kell azonban venni, hogy az alvilág, a profi bűnö­zők szándékait a Btk. szank­ciórendszere nem valószínű, hogy befolyásolná. A szegedi Csillag-börtönnel összefüggés­ben a miniszter megjegyezte, hogy megoldandó feladat a valóban életfogytiglan tartó szabadságvesztés biztonságos végrehajtásának körülményein javítani, mert a mostani bünte­• Az igazságügy-miniszter Kisteleken Számvetés és jövendő Tegnap este zsúfolásig megtelt a kisteleki Művelődési Ház nagyterme, ahol dr. Balsai István igazságiigy-mi­niszter Jog, politika - számvetés és jövendő címmel lakossági fórumot tartott. Az MDF helyi szervezetének vendégeként a miniszter egyúttal a hallgatóság figyelmé­be ajánlotta Veres Jánost, Csanytelck község polgár­mesterét, aki a párt országgyűlési képviselőjelöltje a 4. számú választókörzetben. tésvégrehajlási hálózat nem erre volt méretezve. » Arra a kérdésre, nem érzi-e kudarcnak, hogy ügyészi vád­emelés a háborús bűnnek nyil­vánított '56-os sortüzekkel kapcsolatban eddig egyetlen ügyészi vádemelés sem történt, Balsai István a következőket válaszolta: „A törvény végig­kísérése és alkotmánybírósági megerősítése egyértelmű sikert jelent. Egyértelmű jogállami választ ad arra, hogy ezek el nem évülő és mindig üldözendő bűncselekmények voltak. Ez a jövőre nézve is figyelmeztető erejű. Azt, hogy a hónapokkal ezelőtt megindult eljárások bíróság elé kerülése még nem történt meg, annak tulajdoní­tom, hogy a bizonyítási nehéz­ségek, és önmagában a bíró­ság előtti sikeres szereplés az ügyészeket óvatosságra kész­teti. Azt hiszem, ezekben az ügyekben túl akarják biztosí­tani magukat. A vizsgálatokról nincsenek operatív informá­cióim, mert szándékosan távol tartom magam, hogy ne érhes­sen az a vád, hogy a kormány­zat részéről az ügyészi munkát presszionálni szeretném, pláne választási időszakban. Remé­lem, hogy a közeljövőben kéz­zel fogható bírósági eljárások­ra is sor kerül, mert minden törvény annyit ér, amennyit végrehajtanak belőle." Az igazságügy-miniszter a Z. Nagy-gyilkossággal kapcso­latban elmondta, hogy a nyo­mozás sikere valamennyi esz­köz, így a titkosszolgálati esz­közök igénybevételét is indo­kolttá teheti. H. Zs. Király Zoltán szegedi képviselő az állami vagyonel­számoltatásról az alábbi képviselői önálló indítványt juttatta el Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének. yyAz Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a Parlament és az ország nyilvánossága előtt számoljon el a priva­tizáció során a magán-, a társasági, illetve az alapítványi tulajdonba adott állami vagyonnak Az elszámolásnak - az Á VÜ által megkötött szerződések alapján - lételesen tartalmaznia kell az új tulajdonos(ok) nevét, a tulajdonlás mértékét és a vételárat. Az elszámolásnak - ingyenes vagyonátadás esetén ­tételesen tartalmaznia kell a vagyonhoz juttatót magán­vagy jogi személy nevét (alapítvány esetében nevét és célját), illetve a vagyonhoz vagy/és tulajdonhoz juttatás mértékét. A kormány az állami vagyonelszámolásról szóló jelentését (A-változat) az új Parlament alakuló ülésére, (B­változat) az új kormány hivatalba lépéséig köteles beter­jeszteni a Parlamenthez. Az elszámolási kötelezettség az 1990. január l-jétől át-, illetve eladott állami VügyOnra terjed ki. Indoklás: Az országgyűlési határozat kiindulópontja, hogy az elmúlt évtizedekben felhalmozódott több ezer milliárdos állami vagyont a magyar társadalom egésze, a munka­vállalók, bérből és fizetésből élők, mai nyugdíjasok és mai munkanélküliek több évtizedes munkájukkal hozták létre. Elemi joguk tehát, hogy világosan és pontosan lássák, hogy vagyongyarapító munkájuk gyümölcsét most kik és hogyan aratják le. Elengedhetetlen a közvetlen állampolgári ellenőrzés, mert a tulajdonhoz juttatás szűk körre korlátozódik, s a közvéleményt irritáló, korrupció-gyanús környezetben zajlik. Elengedhetetlen továbbá azért is, hogy a választások után alakuló új kormány a vagyonleltárra alapozva dol­gozhasson ki egy valóban széles körű tulajdonváltást szolgáló privatizációs koncepciót, illetve hogy jogszerűen léphessenek fel az eddig előfordult privatizációs vissza­élésekkel szemben. Budapest, 1994. március 17. Király Zoltán (MSZDP)" Az Országgyűlés tegnapi plenáris ülésén nem rea­gáltak a szegedi képviselő indítványára. FORTUNA PANZIÓ Újszegeden, a Termál fürdá közelében kétágyas szobák, zuhanyozóval, telefonnal. Minibár, színes tévé, faxszolgáltatás. Szeged, Pécskai u. 8. Tel./fax: 62/431-585 •MMHMHMHH — Atla aszl utaüs S UMMIMIMI «n I Jelentkezés, felvilágosítás: ATLASZ UTAZÁSI IRODA, Szeged, Oroszlán u. 6. Tel.: 322-502.421-11(1 Akció az Utazás '94 alkalmából! Márc. Í7—24. között egyes útjainkra 5—10% kedvezménnyel lehet befizetni. Ajánlatainkból: Üdülések: Málta, Korzika, Dél-Spanyolország, Korfu, Szicília, Mallorca - repülőgéppel Olasz-Adria, Riviéra, Costa-Brava - egyénileg és autóbusszal továbbá - Városlátogatások, exkluzív utak, körutazások. Kérje tájékoztatónkat! Az én kérdésem Csúcs László, a Magyar Rá­dió megbízott elnökhelyettese száznál több rádiósnak adta át - felmondó levelét. Döntését szakmai és etikai megfontolá­sokkal indokolta. Nem ismer­vén az intézmény belügyeit, szempontjait nincs jogom két­ségbe vonni. Egyre mégis kí­váncsi volnék. Az elküldött munkatársak között olvastam Magyar Kor­nél nevét. Némiképp elképed­tem. Ő arról nevezetes, hogy zenei műsorokat szerkesztett, mindig figyelembe véve az ün­nepeket. Ezért - s mert testvére pap lett - annak idején kleriká­lisnak minősítették, ami nem minősült kitüntetésnek akkori­ban. Kitüntették viszont nívó­díjakkal. Az utolsót ez évben kapta A magyar kultúra hete alkalmával. A „Ki nyer ma?" jubileumi adásán, mint e műsor szellemi atyját, terveiről fag­gatta a műsorvezető. Másnap átvehette - a felmondó levelet. A „Ki nyer mában" szépen el is búcsúztatták. Tehetném ezt én is, hiszen örömmel figyel­tem a nehéz időkben tanúsított bátorságát, ráadásul gyerek­kora óta ismerem: édesanyja az Üj Ember egyik legrégibb munkatársa. Inkább azonban kérdezni szeretnék. Kérdésem lényege: 1. Milyen szakmai fenntartás merülhet fel az ellen, akit rend­szeresen nívódíjban részesíte­nek? 2. Milyen etikai kifogást lehet emelni az ellen, aki úgy készítette műsorait, hogy fi­gyelemmel volt a hívők igé­nyeire és elvárásaira? Mert ha ez itt és most véteknek mi­nősül, akkor valami nem stim­mel a kréta körül. Rónay László Az Új Ember című katolikus hetilap 1994. március 20-i számából DélmagyatoscAg Ktortteyzlósége Szöged. Oiuutus Imro töazarVeaztö ürnak SngM Sajtóhaz Tisztelettel kérem ez eléhbi soraim kftzléeét.. Esély egysrtAség Nem tudom a szegedi püspököt letkaresra most eKSnyrek vagy hátránynak számít Azt azonban tudocn, bog, Szegedor,ártókban ín volt a karcát, ifftS csongrádmegyei képviselíjelolloinek kara. Lezaék Sándor, dr Sarján László maid az MDF csongrádmegyei képviselSjelOkeinek és még kas óbb a KDMP csonarádmeovík MpvMWRMn* sor. Volt tn Rózsa Edk ttpSw, tt, £, Sbén^^hóTvin = "f"!?? " ore7a0°s "jló azonban mindezekből csak Orbán Viktor és ES^ÍLlffíSlí* 1Ü™* 1,6 Sfl' " kamerával a Mzbeoiövld beszámolót is kértek mind egyik , mind a másik megjeleni únól f^í3 8 látogatás, mtóit nem kapbalta meg a Mbbr?tta hátrány, mért kell ezt csak kél párt elnökének és öyéinek szenvednie^ S talán, ha a püspöki lakásban tödénS fogadásról számolnak be és közlik mindkét' alkalommal a megjeleni elnök szavak, vajon nem illene-e legalább fél mondat ereiére í"*1' <Wm4s makett M«. mindkeost megszólaltató beszámolót készíteni és leadni? Tudom, bogy ezek csak véletlen dolgok, de tatén érdemes utótag tttíst^zsiT"*'* ** - a, .évé. Szeged 1994 márdus 18. Gyulay Endre Síeged-raarvki megyéspüspök Közlésüket előre is tisztelettel megköszönöm J • MR zenei főszerkesztősége Elbocsátandók mondják A Magyar Rádió zenei fő­szerkesztőségének 30 elbocsá­tandó és nyolc nyugdíjazott munkatársa tartott sajtótájé­koztatót hétfőn a Magyar Új­ságírók Szövetségének szék­házában. A zenei szerkesztők és munkatársaik nevében Lázár Eszter mindenekelőtt azt hangsúlyozta: nem személyes problémáik miatt hallatják hangjukat, hanem azért, mert a 38 ember eltávolításával ve­szélybe került egy nagy zenei műhely működése, és ezzel mérhetetlen kulturális kárt okoznak a jelenlegi döntés­hozók. A hozzászólók többsége, közöttük Klenjánszky Tamás, a Budapesti Tavaszi Fesztivál igazgatója és Lendvay Kamilló zeneszerző - utóbbi 32 év után most az események hatására vált meg a rádiótól - szintén hangsúlyozta; nem csupán a Magyar Rádió zenei műsorai­ról van szó. Az egész magyar zenei élet alakítása, a valódi értékek közvetítése került ve­szélybe. hiszen a rádiós zenei műhelyek mindig is orosz­lánrészt vállaltak e feladatok­ból. A sajtótájékoztatón elhang­zott: a Zeneszerzők Egyesülete és a Capella Savaria Együttese már írásban is tiltakozott, s várható a többi szakmai szer­vezet tiltakozása is. Győri László, a FRÁSZ elnöke beje­lentette: tudomása van arról, hogy április 11-dike helyett már egy héttel korábban meg­kapják az érintettek a felmon­dóleveleket.

Next

/
Thumbnails
Contents