Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-21 / 66. szám

8 INTERJÚ DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, J 994. MÁRC. 21. „A tükör könyörtelen tud lenni Táncsics-díjas: Tanács István ff • Emlékszem, hogy már I9S5 előtt is csábítottak a Népszabadsághoz; miért pont akkor szerződtél el? - Nem nevezném csábításnak; egyszerűen állást ajánlottak egy nagy lapnál, dc nem állt módomban elfogadni, hiszen családos voltam, s nem lett volna lakásunk Pesten. Amikor a szegedi tudósttói állást ajánlották, ezt elfogadtam, mert itthon maradhattunk. • Ezután néhány évig még szorgalmasan publikáltál a Délmagyarországban is, s ezt úgy '90-ben abbahagytad. Miért? - Az ember (r, és annak adja a kéziratát, aki közli. Akkoriban könnyebben megjelenhetett a véleményem a régi lapomban, mint az újban, de négy-öt éve már a Népszabadságban is megjelenhet. • Az eddig kiadott három köteted is arra mutat, hogy elsősorban riporter vagy, kedvenc műfajod a riport; miért írsz mostanában mégis annyi politikai témájú publicisztikái? - A riport és publicisztika mellett a tárcát is nagyon szeretem, s azt most egyáltalán nem írok, sajnos. Részben azért, mert nem tudom elhelyezni - a napilapokban egyre kevesebb hely jut az „olvasnivalóknak" -, másrészt ugyanazért, amiért kevesebb riportot is (rok, mint régebben: időhiány miatt. • Tanács István cikkeiből világosan kitetszik, hogy A friss Táncsics-díjas újságíró, Tanács István, a Népszabadság főmunkatársa; 1985 óta tudósítja Szegedről és a Dél-Alföldről a legnagyobb példányszámú magyar napilapot. A pályá ját úgy kezdte, hogy harmadéves egyetemista korában (JATE, bölcsészkar, magyar-angol szak) riportokat írt, amelyeket az Élet és Irodalom című hetilap közölt; egyik írása megjelent a Délinagyarországban is - per lett belőle; Tanács István egyetemi hallgatóból pedig a Délmagyarország ösztöndíjasa, majd - a tanári diploma megszerzése után - a munkatársa. Azóta ismerjük egymást, így ezúttal talán megbocsátja az olvasó, hogy az alábbi írásban is megtartottuk a pertut. baloldali gondolkodású, liberális elkötelezettségű; mi a véleményed az újságírói „pártatlanságról"? - Nem értem. A „homo politicu.s", ha újságíró, lehetősége és felelőssége, hogy nagy nyilvánosság elé tárja a véleményét. Erről van szó, nem többről és nem kevesebbről. Más kérdés az, ha egy újságíró valamilyen politikai pártnak elkötelezett; szíve joga; de én nem vagyok ilyen. Az. azonban igaz, hogy a baloldali, liberális eszmékhez kötődöm, s ilyenek több politikai pártban is föllelhetők. Mindemellett — s hogy az előző kérdésre is válaszoljak - nem egyértelműen örülök neki, hogy olyan gyakran kell politikai véleményt közvetíteni. Ez azért van, mert erősen átpolitizálódott a mai magyar sajtó, s aki dolgozik benne, szinte a személyes hajlamai ellenére is kénytelen politizálni. • Mi az dolga az újságírónak? - A legfontosabb, hogy informáljon. A másik, hogy véleményeket közvetítsen; a harmadik, hogy embereket, életmód-, magatartás- és gondolkodásmintákat mutasson be, vagyis azt, ami, s ahogyan létezik a valóságban. Ilyen szempontból teljesen egyenrangú „alany" a politikus, a tehénpásztor, a tudós, a műszerész, a művész, vagy a szomszéd Mariska néni... Hogy jelen pillanatban mi zajlik a társadalomban, s a mostani folyamatok merre tendálnak - ezt megmutatni a legérdekesebb és egyúttal fontos dolga az újságírónak. • Kik a szemedben a hazai • újságírótekintélyek? - Ez kényes kérdés, de mondok hármat: Medgyesi Gusztáv, R. Székely Julianna, Hegyi Gyula. • És a három kedvenc lapod? - Népszabadság, Mozgó Világ, Beszélő. • Nem nagyon szeretnék a riportalanyaid bőrében lenni; sose bántad még meg, hogy szókimondó voltál? Néha nem találod úgy - le• Indiába és Nepálba indulnak Szegediek expedíciója - Nem luxusutazásra készülünk - szögezte le beszélgetésünk elején Szabadi Zsuzsanna, a csoport vezetője. Egyrészt ehhez nincs is elegendő pénzünk, másrészt nem akarunk „átfutni" olyan mesés keleti országokon, mint India és Nepál. Expedíciónk során megpróbálunk alaklmazkodni a kinti körülményekhez. Egyébként azért döntöttünk az áprilisi indulás mellett, mert Indiában júniustól októberig, a monszun ideje alatt, európai ember számára szinte elviselhetetlen a forróság és a rendkívül magas páratartalom. • Mivel közlekedtek majd Ázsiában? - Vonattal és autóbusszal. Az árakról, a közlekedés rendjéről és moráljáról a budapesti Pakisztáni és Indiai Nagykövetségen adtak információt. Ehhez hozzátenném: minden mozgó jármúvet igénybe veszünk, nemcsak a fent említetTöbb mint hatezer kilométeres túrára indul április elsején három szegcdi fiatal. Az útvonal: Szeged-IsztamhulAnkara-Van-Tabriz-Teherán-Zahedan-Karachi-Lahorc-Delhi-Katmandu-Dardzsiling. Tibetbe is szeretnének elmenni. Hogy beengedik-e őket az állandóan forrongó országba, az majd csak a helyszínen dől el. teket, ami segíti előrehaladásunkat és amit ki tudunk fizetni. • Mi expedíciótok uticélja? - Április közepére szeretnénk eljutni Dardzsilingba Körösi Csorna Sándor sírjához. Itt, ha minden jói megy, találkozunk azokkal a szegediekkel, akik március 14-én indultak el Magyarországról. A másik: a kint készített hangfelvételeket és fotókat hazajövetelünk után szeretnénk bemutatni mindazoknak - legyenek azok iskolák, kulturális intézmények stb. - akiket érdekel, hogyan élnek az emberek Indiában és Nepálban. A távoli országokban összegyűjtött növény- és kőzetmintákkal pedig általános és középiskolák biológia, illetve földrajz szertárait szeretnénk bővíteni. Igaz, alapfelszerelésekkel, filmekkel, diktafonokkal már rendelkezünk, de aki bármilyen támogatást - legyen az pénz vagy nyersanyag - tud nyújtani kis csapatunknak, az hívja a 62/479-92l-es telefonszámot. Segítségüket előre is köszönjük. Sz. C. Sz. Felbujtó vagy tippadó Tiltakozik a Mitax-Organ Február 22-i lapunkban Tamasi Attila ügyével kapcsolatban, akit a Z. Nagy-gyilkosságban tippadás gyanújával vett őrizetbe a rendőrség, ismertettük a Kurfr című napilap néhány információját is. Ezzel kapcsolatban kért tőlünk helyreigazítást a Mitax-Organ Kft. Közölték szerkesztőségünkkel, hogy az információ több valótlan adatot tartalmaz, amelyek sérelmesek a kft.-re nézve. Eszerint Tamasi Attila az általunk átvett információkkal ellentétben soha nem viselt a Mitax-Organ Kft.-ben vezető tisztséget, ügyvezetőjük sem volt soha. Emellett a Mitax-Organ Kft. nem autók adásvételével és háztartási edények értékesítésével foglalkozó, szegedi és kecskeméti irodával rendelkező cég, hanem országos, az ország szinte minden jelentős városára kiterjedő hálózattal rendelkező vásárlói klubrendszert működtető korlátolt felelősségű társaság. A Mitax-Organ Kft. ügyvezető igazgatója nemrég fejezte be jogi egyetemi tanulmányait, semmi köze az országban zajló, a fentiekben taglalt tragikus eseményekhez. galábh utólag -, hogy túl keményen bántál az emberekkel? - Nehéz megmondani, mikor, miért sértődnek meg a riportalanyok... Ebben a műfajban mindig az objektivitásra törekszem, s talán arról van szó, hogy egyikünknek sem könnyű egyszer csak olyannak látni önmagunkat, amilyennek egy kívülálló szemében föltűnünk. A tükör könyörtelen tud lenni, elismerem, de hát azért tartjuk, hogy időnként megnézzük benne magunkat. Az az igazság, hogy nekem nem a valósághű képek okozzák a problémát, hanem a majdnemképek. A mi szakmánkban sok körülmény csábít felületességre; a határidő, a gyorsaság igénye a pontosság igénye ellen játszik, a hatásosság igénye a körültekintő, sokoldalú érvelés ellen, a terjedelmi korlátok a mélység ellen - és még sorolhatnám. Napi alkukat kell kötni, de naponta arra kell törekedni, hogy számomra elfogadhatatlan megalkuvásokba ne kényszerüljek. Ez azóta nehezebb. amióta sajtószabadság van, bárki lapot alapíthat, abban sokféle Véleményt leírhat és a lapok versenyeznek az olvasókért. Bizonyos közönségigényeket és -ízléseket kritikátlanul kiszolgáló, egyoldalú, egyszerűsítő, szenzáció- és profithajhász űjságcsinálók kétségtelenül megnehezítik a felelősségteljesebben gondolkodók dolgát. Nem panasz ez, csak olyan tény, ami - a többi között - hozzájárult, hogy az újságírás ma nagyobb kihívás, mint korábban volt. És ezert is - sokkal érdekesebb. Sulyok Erzsébet Szegediek munkában. (Fotó: Schmidt Andrea) Könyvkötők versengtek Az elmúlt hét végén tizennyolc végzős könyvkötő mérte össze tudását Szegeden a „Szakma Kiváló Tanulója Verseny" országos döntőjében. Pécsről, Szekszárdról, Kecskemétről, Budapestről, Békéscsabáról, Debrecenből és Veszprémből jöttek szakmunkástanulók. A Nemzeti Szakképzési Intézet által meghirdetett verseny költségeit a Csongrád Megyei Közgyűlés és a Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete vállalta magára. A rendezők - a 624. számú Ipari Szakmunkásképző Iskola és az Officina Nyomdaipari Oktató és Termelő Kft - két, elméleti és gyakorlati részben bonyolították le a versenyt. Az első helyezett, a debreceni Valu Károly, egy Szász Endre alkotást vihetett haza a verseny végeztével. Második Molnár Imre lett Budapestről, harmadik helyre pedig Sós Katalin került Békéscsabáról. Mindketten értékes kerámiát nyertek. A legjobb szegedi, a hatodik helyezést elért Küsz Tibor, a Csongrád Megyei Közgyűlés különdíját vehette át, s ezzel egyidejűleg, munkája elismeréseként megkapta szakmunkásbizonyítványát is. Városunkban a hét közepén, csütörtökön és pénteken, további négy könnyűipari szakmában - cipőfelsőrész készítő, női- és férfiruha készítő, bútorés épületasztalos - rendeznek majd hasonló versenyt. Sz. C. Sz. POLITIKAI HIRDETÉS, POLITIKAI HIRDETÉS, POLITIKAI HIRDETÉS Molnár Sándor, 3. Erős megyei és városi lobbyt a Parlamentben! Molnár Sándor, a Vállalkozók Pártjának országgyűlési képviselőjelöltje Nagyvállalkozóként ismernek a szegediek, s talán nem egészen értik, miért kezdtem politizálni. A vállalkozói mentalitástól idegen a pillanatnyi és önös érdekek szerinti cselekvés. Az igazi vállalkozó befektet, terjeszkedik. Építkezik. Az igazi vállalkozó, amikor a haszonról beszél, már nem a maga, hanem az unokái zsebére gondol. Igazuk van azoknak, akik nem értik, a mai politikai viszonyok között mit keres egy ilyen vállalkozó. A város és a megye, egyáltalán a dél-alföldi térség parlamenti érdekképviseletét a gazdaságon keresztül lehet a leghatékonyabban megszervezni. Lehetetlen ezt megtenni a vállalkozók nélkül. Óriási károkat okozott ennek a területnek, hogy legnagyobb városa és a helyi országgyűlési képviselők nem tudták összehangolni működésüket, amikor a közös érdekeket kellett volna megfogalmazniuk. A város és a megye nem válhat a pártok, a politika áldozatává. Hét parlameti képviselőnk volt, lesz. Az ideológiai nézetkülönbségekről és a pártpolitikai ellentétekről egyszerűen nem szabad tudomást venni, amikor a helyi érdekeket kell megjeleníteni a törvényalkotásban. Ezért ki kell mondanunk - s mi, vállalkozók különösen azon leszünk, hogy ez valóban meg is történjen hogy 1994 nyarától őszétől egy erős Csongrád megyei, illetve szegedi lobbynak kell felállnia a magyar Parlamentben. Előbbre csakis így juthatunk. Á gazdaságban a vállalkozók szeme a legélesebb. mi látjuk, s mi tehetjük leginkább láthatóvá a problémákat. Hiszen országos gazdaság voltaképpen nincs, mint ahogyan országos bűnözés sem létezik, összegzés ez, absztrakció; csak helyi gazdaságok vannak, helyi bűnözés és helyi feketegazdaságok. Tény, hogy meg kell erősíteni a hazai ipart, a mezőgazdaságot; megvédeni egy másik, új kereskedelmi és vámpolitikával, de meg kell védeni belülről is: a bűnözőktől, csalóktól és feketézőktől. Szervek sokasága, a rendőrség, az önkormányzatok, a határőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, az APEH és mások dolgoznak ezen, a gyakorlatban alig érzékelhető hatékonysággal. Cselekvésképtelenségük döntő, mármint végzetes lehet az ország számára, hiszen sehol a világon nem lehetséges egy olyan gazdasági-pénzügyijogi ösztönzőrendszert felépíteni, amely vetekedhetne a teljes vám- és adómentességgel, vagy éppenséggel a lopott-rabolt holmik értékesítéséből elérhető jövedelemmel. A védekezés nem vállalkozói, hanem állampolgári érdek. Az erős vállalkozás munkát és jó fizetést ad. A sok vállalkozás sok munkahelyet jelent. A magyar lakosság mint a minőséget megfizetni képes vásárló léphet be a belföldi és nyugati piacokra. És nem a Cserepes sorra. Nem maradhatunk a munkanélküli orgazdák társadalma. A választás, a szavazás nem csupán egy egyszerű totóikszelés. Aki belép a fülkébe, akkor és ott a saját érdekeit fogalmazza. Érdemes gondolkodni.