Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-18 / 64. szám

PÉNTEK, 1994. MÁRC. 18. HORIZONT 7 kukoricázni? A magyar agrárgazdaság ex­portjában mindig a gabona és a hús volt a meghatározó nagy­ságrend. A hús is felfogható, mint a takarmányként felhasz­nált gabona feldolgozott for­mája. Nem egyszer dúlt már vita arról, hogy melyik értéke­síthető gazdaságosabban. A kalászosok és a kukorica vetés­területének optimális arányáról szintén megoszlottak a vélemé­nyek. Rövidtávú piaci hatások, a versenyképességben termé­kenként eltérően érvényesülő támogatottsági szintek, a ter­melési költségben és bizton­ságban meglévő különbö­zőségek, időjárási anomáliák állandósították a bizonytalan­ságot. Nemrégiben országos kuko­ricatermesztési tanácskozáson vitatták meg e témakör egyik jelentős cikkét. Az ott elhang­zottakai alapján - elsősorban Makay György előadására tá­maszkodva - a Gabonater­mesztési Kutatóintézet két szaktekintélyével. Német Já­nossal és Szél Sándorral te­kintettük át az ágazat lehető­ségeit. Több év termésmennyiségét vizsgálva kitűnik, hogy az elsősorban a belföldi takar­mányszükséglet és az egyéb ipari igények kielégítésére elegendő. Az export vagy im­port eseti, a csökkenő állat­állomáy és a termésingadozás váratlan hatásainak felel meg. Az 1,1 millió hektár körüli ku­korica terület évente csak pár tízezer hektá?eltérést mutatott. A kiszámíthatóság nehézségére példa, hogy míg '91-ben 6,6 tonna, tavaly 3,65 tonna ter­Kibontakozás - csuhéjból. (Fotó: Gyenes Kálmán) mett egy hektáron. A takar­mányszükséglet sem a régi, az 1989-es 5,9 millió tonnával szemben az elmúlt eszten­dőben csak 3,7 millió tonnából lett hűs. Az esetleges export csupán százezer tonnákban volt mérhető, kivéve a jó ter­mésű '91-es esztendőt, amikor több mint 2,2 millió tonna ten­gerit szállítottak ki. A '64-től '93-ig vizsgált időszakban az átlagtermés megduplázódott, ebben a ten­denciában viszonylag szűk, plusz-mínusz 17 százalékon belüli a kilengés. Ez megbíz­ható és tervezhető növényként mutatja a kukoricát, de nap­jainkban nehezíti a tisztán­látást, hogy a '90-es, a '92-es és a '93-as esztendő a rend­kívül súlyos aszály miatt kilóg a sorból, a nemesítési eredmé­nyek ellenére a víz-, újabban a nitrogénhiány miatt is a hatva­nas éveket idézi. Mivel nem lehet tudni, hogy • Drámafesztivál Vásárhelyen Döntőben „A boldog herceg Az elmúlt hét végén az ország négy városában: Ajkán, Gyöngyösön, Szekszárdon és Hódmezővásárhelyen ren­dezték meg a harmadik magya­rországi Angol Nyelvű Diák Drámafesztivál elődöntőit. A délkelet-magyarországi ver­senyre tizennégy alap- és kö­zépfokú oktatási intézmény húsz csapata nevezett be. A ha­zaiak mellett gyulai, lajos­mizsei, kecskeméti, szolnoki, szegedi, szentesi, makói, szar­vasi, karcagi, csongrádi, püs­pökladányi, gyomaendrődi és szeghalmi csoportok mérték össze angol tudásukat és szín­játszó képességüket a szín­padon. Tanya Anderhub szer­vező, a Bethlen Gábor Gim­názium amerikai békeszol­gálatos tanára elmondta, hogy több mint háromszázan érkez­tek az elődöntőre. „Ez óriási lépés az első, keszthelyi feszti­válhoz képest, ahol még csak százan voltak." Két helyszínen folytak az előadások, az általános iskolá­sok a Mozaik Moziban, míg a középiskolások a Petőfi Sándor Ha már közeleg a gólya, jöjjön be az Inez Boltba! Kismamaruhabolt, a városban már kettő! Üzleteink: a Párizsi kit. 15. sz. alatt (a rendőrséggel szemben) és a Nagy Jenő u. 1. szám (Fodrászüzletben) H-P.: 9-18, Sz.: 9-12. Művelődési Központ színház­termében vetélkedtek. A jól előkészített, megszervezett, színvonalas versenyről két általános- és két középiskola csapata jutott a március 25-27 között Jászberényben megren­dezésre kerülő döntőbe: a JATE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola Oscar Wilde: A boldog herceg című da­rabjával (az előadást rendezte Tóthné Ságodi Terézia, a dísz­leteket Kelemen Márta mű­vésztanár irányításával a ta­nulók készítették), a Lajos­mizsei Altalános Iskola a Hó­fehérke és a hét törpe mesével, valamint a hódmezővásárhelyi Gregus Máté Szakközépiskola Próbaüzem című színpadi előadásával és a szarvasi Vajda Péter Gimnázium egy Monty Python adaptációval. A leg­jobb alakításért járó díjat Szögi Tibor, a vásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium, valamint Korom Gabriella, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium diákja kapta. A nyolc tagú szakmai zsűri díjazta az ango­lul legszebben beszélő sze­replőt is. Ez az elismerés Gyu­ris Rékának, a Bethlen Gábor Gimnázium tanulójának jutott. A legjobb karakterszínésznek járó különdíjat Rácz Rita, a JATE Ságvári Endre Gyakorló Altalános Iskola diákja vehet­te át. Sz. C. Sz. végére jutottunk-e negatív pe­riódusnak, a biztonság ér­dekében a leggyengébb átlag­ból érdemes kiindulni. Más ol­dalról a hazai felhasználás 4,5 millió tonnában valószínűsít­hető. Ebben az esetben 1,2 mil­lió hektárra ,jön ki" a számí­tás, a nehézségeket figyelembe véve talán a kialakult 1,1 mil­lió hektáros szint megfelelő ösztönzéssel fenntartható. A leromlott talajerő és technikai és technológiai szint miatt ked­vező idájárás esetén sem túl valószínű, hogy most az 5 ton­nás átlagot jelentősen megha­ladhatnánk. Kérdés, hogy az esetleges 1 millió tonnás feles­leg gazdaságosan exportálha­tó-e? A kukorica piacán az USA a meghatározó, míg a verseny­társ búzánál már mellettük be­lép Kanada, Ausztrália és az Európai Közösség is. Ebből adódik, hogy hiába magasabb a búza világpiaci ára, ha az a verseny miatt ezen árunál ke­gyetlen támogatási verseny dúl, melyre nekünk mérsékel­tek a lehetőségeink. így nézve az elműlt év végének tenden­ciáit, a legalacsonyabb kuko­ricaár és a legmagasabb nettó búza ár között is 10 dollár a kukorica előnye. A tengertől való nagy távol­ságok miatt az eladásnál csak a vasúti vagy folyami szállítás jöhet szóba, így leginkább a FAK országai, Szlovákia, Ro­mánia és Szlovénia. A magyar­országi költségeket és a lehet­séges eladási árakat nézve, kü­lönféle megközelítésből, de er­re a tételre mindenképp 10-30 százalék körüli állami támo­gatás szükséges, hogy a terme­lőknek is rentábilis legyen a vállalkozásuk. Más, érdemi al­ternatíva híján, a legkisebb veszteség elvén reális lehet a vázolt szintű kukoricatermesz­tés ösztönzése. T. Sz. I. A hír és a levél Tegnap a Néprajzi Mú­zeumtól szép alakű levél érkezett szerkesztőségünk­be, amely meghívót tar­talmazott a március 25-én este 7 órakor kezdődő' „Magyarok Kelet és Nyugat között - Nemzeti legendák és jelképek" című kiállítás megnyitó­jára. Eddig a figyelmes tájékoztatás, a hír. Ezután a több mint fi­gyelmetlen, azt is mond­hatnánk, az idő roppant múlásával mit sem törődő levél. Kívülről indulunk: A címzett F. Nagy Ist­ván főszerkesztő, aki már egy évtizednél is régebben leköszönt erről a posztról. Odáig rendben is lennénk, hogy egy múzeumról fő­ként a múlt jut az ember eszébe, de a címzést mégse egy, talán már muzeális regiszterből kellene meg­ejteni. Elvégre: A levelet „az idén", március 16-án adták pos­tára, amit a bélyegre nyo­mott bélyegző hitelesít kézzelfoghatóan. Tehát szerda. Szerdán adtunk hírt arról, hogy vasárnap a Ferihegy II. várócsar­nokában Benda Kálmán akadémikus összeesett, a mentőorvosok már nem segíthettek rajta. És most támadjon rossz érzése a hír írójának, mert a levél küldői ezt is figyelmen kívül hagyták. A meghí­vóban áll többek között: megnyitó szavakat mond Benda Kálmán akadémi­kus. Nincs már idő változ­tatni? Az élet megy to­vább? De így hova? A kiállítás szeptember 25-ig tekinthatő meg ­hétfő kivételével délelőtt 10-től délután 6 óráig a Néprajzi Műzumban. Tisztelettel! Podmaniczky Szilárd Privatizációs hírek megyénkből A német Villeroy and Boch befektető élhet opciós jogával, és megvásárolhatja az Alföldi Porcelángyár Rt. 12 százalékos állami tulajdoni részét a névérték 150 százalékán. A német befektető 1991 novem­berében nyerte meg a rész­vénytársaság többségi tulaj­donára kiírt pályázatot. Ajánla­tában négy év alatt 20 millió márkás beruházást vállalt - az első két évben ebből 10 millió márkát kellett teljesítenie ­ennek fejében a fennmaradó 12 százalékos állami tulajdonra opciót kapott. Pályázatot írnak ki a Sze­gedtej Rt. 51 százalékos tulaj­donának értékesítésére szak­mai befektetőknek. Meghir­detik a hódmezővásárhelyi Delta Kereskedőház Kft. ál­lami tulajdonban lévő részét is. Egy belföldi befektető vá­sárolta meg a szegedi székhe­lyű Szőreg-Agro Kft. állami tulajdonú üzletrészét, melyért 12,5 millió forintot fizetett. A vételár egy részét a vevő kár­pótlási jeggyel egyenlítette ki. • Élelmiszer, vegyiárú, tartós fogyasztási cikkek. És persze virág, ajándék. Azt mondja a tulajdonos, mára csak a több lábon állás lehet célravezető. Mondom rá, hogy legalább kettő, mire először kicsit ér­tetlenül, vagy a tréfálkozásra nem kaphatóan, csak néz. Utóbb elneveti magát, s ez a derűs arckifejezés, a hol nyíl­tan megmutatkozó mosoly, hol huncutkásan bujkáló alap-derű végig megmarad. Borbás Ist­vánné. Vali, a családi házban meghúzódó szerény kereske­dés tulajdonosa Zákányszéken szinte az egész falu által ismert a vállalkozó kedvéről. • Miben van manapság üzlet ? - kérdem, holott azt kellene előbb néznem, mi van az üzletben. De a válasz megelőz. - A kereskedelem minden­képpen megéri. Akkor, ha valaki tisztességesen csinálja, nem akar meggazdagodni, csak megélni belőle. Azt tartom, ebben a szűkös világban a kis­vállalkozó leginkább csak a kereskedelemig juthat. • Éppen a szűkös világban a keresletre alapozni ? - Az ennivalót, legalább a tejet, kenyeret mindenki meg­veszi. Azután meg van olyan is, akinek akkor is kell a ba­nán, ha történetesen egy kar­tonnal 2 ezer 200 forintért kap­juk meg és ebből kiindulva 150 forintért vagyunk kénytelenek adni. Azt mondhatom, a keres­kedelemből meg lehet élni. Nekünk ez így különösen jó, hogy a házban alakítottuk ki az üzlethelyiséget, mert a rezsi­• Zákányszéki bolt - kicsiny rezsivel A vállalkozó kedve Tavalyelőtt kinéztem az általános iskola eme­leti ablakából, s láttam a takaros zákányszéki ut­cán a szemközti, szépen rendben tartott házat. Családi ház, de a kert­jéből látszódó fólia, no és a kiírás a házfalon tu­datta: a lakóhely egyben családi vállalkozás szín­tere is. A tábla akkor annyit mondott: Virág. Mostanában újfent arra járva, látom, most már mini-bolt van a házban. Borbás Istvánné: A kereskedelem mindenképpen megéri. (Fotó: Somogyi Károlyné) költség szerencsére alacsonyan tartható. Van egy villanyégő, két hűtőpult, bérleti díjat nem kell fizetni, mert saját helyi­ségben vagyunk. így megéri. Kicsi rezsiköltséggel, mérték­letes, a vevőket megtartó és idecsalogató kis árréssel, következésképpen a lehető leg­alacsonyabban tartott árakkal, így lehet vállalkozni. • Nem oly régen még csak virágüzletre utalt az utcai tábla. - Persze, mert a férjem szegfűt termeszt a fóliában. Eddig csak azt csináltuk, az ő nevén. Most már egy éve a bolttal bővült a vállalkozás. Ezt én csinálom. Árulom a vi­rágot is. Ehhez meg kell ven­nem a férjemtől, azután az üz­letben továbbadom. Csakhogy a virágkereskedés az kevés egymagában. Szezonális do­log, vagy csak ünnephez, családi eseményhez kötődik. • Az üzletelésre, keres­kedésre születni kell ? - Igen, erre születni kell. Tanulni, tapasztalni, a gya­korlatban igazodni, ez is vele jár. Az biztos, hogy ha valaki nem tud emberekkel bánni, jó kapcsolatot teremteni, hiába jár akárhány kereskedő iskolát. Én nem vagyok képzett keres­kedő, de azt hiszem elboldo­gulok az üzlettel, a vevőkkel. Szakmám szerint férfiszabó vagyok, valamikor, a gyerekek születése előtt a ruhagyárban dolgoztam. Megvallom, nem szerettem a szakmámat, a var­rógépnél görnyedéstől megfáj­dul a hátam. Ma már csak annyi hasznát veszem a tanul­taknak, hogy a családnak var­rok,a férjemnek, a középisko­lás meg a kisiskolás fiamnak. Egyébként a férjem se született virágkertész, a szakmája autó­szerelő. De abból nem jött pénz, a megélhetés végett az­után inkább csirkéztünk, most meg a virág és a vegyeskeres­kedés lett az elfoglaltságunk. Egyébként mi nem esnénk kétségbe, ha két-három hét múlva valami mást kellene csinálni, át kellene állni. • Annyi a tartalék ? - Egyáltalán nem ezért. Csak mert hozzászoktunk, hogy a megélhetés rugalmas változtatásokat követel, fgy tud valaki zökkenők nélkül, de legalább tűrhető szinten boldo­gulni. Gazdagok nem vagyunk, nem is vágyok rá. Csak annyi­ra jusson, hogy pihenésképpen nyáron eljuthassunk a tenger­partra. A mindennapi megél­hetés mellett, amibe a kimon­dott luxusfogyasztáson kívül sokminden férjen bele, ne kelljen garasoskodni. Becsei Péter

Next

/
Thumbnails
Contents