Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-18 / 64. szám

PÉNTEK, 1994. MÁRC. 18. HORIZONT 7 kukoricázni? A magyar agrárgazdaság exportjában mindig a gabona és a hús volt a meghatározó nagyságrend. A hús is felfogható, mint a takarmányként felhasznált gabona feldolgozott formája. Nem egyszer dúlt már vita arról, hogy melyik értékesíthető gazdaságosabban. A kalászosok és a kukorica vetésterületének optimális arányáról szintén megoszlottak a vélemények. Rövidtávú piaci hatások, a versenyképességben termékenként eltérően érvényesülő támogatottsági szintek, a termelési költségben és biztonságban meglévő különbözőségek, időjárási anomáliák állandósították a bizonytalanságot. Nemrégiben országos kukoricatermesztési tanácskozáson vitatták meg e témakör egyik jelentős cikkét. Az ott elhangzottakai alapján - elsősorban Makay György előadására támaszkodva - a Gabonatermesztési Kutatóintézet két szaktekintélyével. Német Jánossal és Szél Sándorral tekintettük át az ágazat lehetőségeit. Több év termésmennyiségét vizsgálva kitűnik, hogy az elsősorban a belföldi takarmányszükséglet és az egyéb ipari igények kielégítésére elegendő. Az export vagy import eseti, a csökkenő állatállomáy és a termésingadozás váratlan hatásainak felel meg. Az 1,1 millió hektár körüli kukorica terület évente csak pár tízezer hektá?eltérést mutatott. A kiszámíthatóság nehézségére példa, hogy míg '91-ben 6,6 tonna, tavaly 3,65 tonna terKibontakozás - csuhéjból. (Fotó: Gyenes Kálmán) mett egy hektáron. A takarmányszükséglet sem a régi, az 1989-es 5,9 millió tonnával szemben az elmúlt esztendőben csak 3,7 millió tonnából lett hűs. Az esetleges export csupán százezer tonnákban volt mérhető, kivéve a jó termésű '91-es esztendőt, amikor több mint 2,2 millió tonna tengerit szállítottak ki. A '64-től '93-ig vizsgált időszakban az átlagtermés megduplázódott, ebben a tendenciában viszonylag szűk, plusz-mínusz 17 százalékon belüli a kilengés. Ez megbízható és tervezhető növényként mutatja a kukoricát, de napjainkban nehezíti a tisztánlátást, hogy a '90-es, a '92-es és a '93-as esztendő a rendkívül súlyos aszály miatt kilóg a sorból, a nemesítési eredmények ellenére a víz-, újabban a nitrogénhiány miatt is a hatvanas éveket idézi. Mivel nem lehet tudni, hogy • Drámafesztivál Vásárhelyen Döntőben „A boldog herceg Az elmúlt hét végén az ország négy városában: Ajkán, Gyöngyösön, Szekszárdon és Hódmezővásárhelyen rendezték meg a harmadik magyarországi Angol Nyelvű Diák Drámafesztivál elődöntőit. A délkelet-magyarországi versenyre tizennégy alap- és középfokú oktatási intézmény húsz csapata nevezett be. A hazaiak mellett gyulai, lajosmizsei, kecskeméti, szolnoki, szegedi, szentesi, makói, szarvasi, karcagi, csongrádi, püspökladányi, gyomaendrődi és szeghalmi csoportok mérték össze angol tudásukat és színjátszó képességüket a színpadon. Tanya Anderhub szervező, a Bethlen Gábor Gimnázium amerikai békeszolgálatos tanára elmondta, hogy több mint háromszázan érkeztek az elődöntőre. „Ez óriási lépés az első, keszthelyi fesztiválhoz képest, ahol még csak százan voltak." Két helyszínen folytak az előadások, az általános iskolások a Mozaik Moziban, míg a középiskolások a Petőfi Sándor Ha már közeleg a gólya, jöjjön be az Inez Boltba! Kismamaruhabolt, a városban már kettő! Üzleteink: a Párizsi kit. 15. sz. alatt (a rendőrséggel szemben) és a Nagy Jenő u. 1. szám (Fodrászüzletben) H-P.: 9-18, Sz.: 9-12. Művelődési Központ színháztermében vetélkedtek. A jól előkészített, megszervezett, színvonalas versenyről két általános- és két középiskola csapata jutott a március 25-27 között Jászberényben megrendezésre kerülő döntőbe: a JATE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola Oscar Wilde: A boldog herceg című darabjával (az előadást rendezte Tóthné Ságodi Terézia, a díszleteket Kelemen Márta művésztanár irányításával a tanulók készítették), a Lajosmizsei Altalános Iskola a Hófehérke és a hét törpe mesével, valamint a hódmezővásárhelyi Gregus Máté Szakközépiskola Próbaüzem című színpadi előadásával és a szarvasi Vajda Péter Gimnázium egy Monty Python adaptációval. A legjobb alakításért járó díjat Szögi Tibor, a vásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium, valamint Korom Gabriella, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium diákja kapta. A nyolc tagú szakmai zsűri díjazta az angolul legszebben beszélő szereplőt is. Ez az elismerés Gyuris Rékának, a Bethlen Gábor Gimnázium tanulójának jutott. A legjobb karakterszínésznek járó különdíjat Rácz Rita, a JATE Ságvári Endre Gyakorló Altalános Iskola diákja vehette át. Sz. C. Sz. végére jutottunk-e negatív periódusnak, a biztonság érdekében a leggyengébb átlagból érdemes kiindulni. Más oldalról a hazai felhasználás 4,5 millió tonnában valószínűsíthető. Ebben az esetben 1,2 millió hektárra ,jön ki" a számítás, a nehézségeket figyelembe véve talán a kialakult 1,1 millió hektáros szint megfelelő ösztönzéssel fenntartható. A leromlott talajerő és technikai és technológiai szint miatt kedvező idájárás esetén sem túl valószínű, hogy most az 5 tonnás átlagot jelentősen meghaladhatnánk. Kérdés, hogy az esetleges 1 millió tonnás felesleg gazdaságosan exportálható-e? A kukorica piacán az USA a meghatározó, míg a versenytárs búzánál már mellettük belép Kanada, Ausztrália és az Európai Közösség is. Ebből adódik, hogy hiába magasabb a búza világpiaci ára, ha az a verseny miatt ezen árunál kegyetlen támogatási verseny dúl, melyre nekünk mérsékeltek a lehetőségeink. így nézve az elműlt év végének tendenciáit, a legalacsonyabb kukoricaár és a legmagasabb nettó búza ár között is 10 dollár a kukorica előnye. A tengertől való nagy távolságok miatt az eladásnál csak a vasúti vagy folyami szállítás jöhet szóba, így leginkább a FAK országai, Szlovákia, Románia és Szlovénia. A magyarországi költségeket és a lehetséges eladási árakat nézve, különféle megközelítésből, de erre a tételre mindenképp 10-30 százalék körüli állami támogatás szükséges, hogy a termelőknek is rentábilis legyen a vállalkozásuk. Más, érdemi alternatíva híján, a legkisebb veszteség elvén reális lehet a vázolt szintű kukoricatermesztés ösztönzése. T. Sz. I. A hír és a levél Tegnap a Néprajzi Múzeumtól szép alakű levél érkezett szerkesztőségünkbe, amely meghívót tartalmazott a március 25-én este 7 órakor kezdődő' „Magyarok Kelet és Nyugat között - Nemzeti legendák és jelképek" című kiállítás megnyitójára. Eddig a figyelmes tájékoztatás, a hír. Ezután a több mint figyelmetlen, azt is mondhatnánk, az idő roppant múlásával mit sem törődő levél. Kívülről indulunk: A címzett F. Nagy István főszerkesztő, aki már egy évtizednél is régebben leköszönt erről a posztról. Odáig rendben is lennénk, hogy egy múzeumról főként a múlt jut az ember eszébe, de a címzést mégse egy, talán már muzeális regiszterből kellene megejteni. Elvégre: A levelet „az idén", március 16-án adták postára, amit a bélyegre nyomott bélyegző hitelesít kézzelfoghatóan. Tehát szerda. Szerdán adtunk hírt arról, hogy vasárnap a Ferihegy II. várócsarnokában Benda Kálmán akadémikus összeesett, a mentőorvosok már nem segíthettek rajta. És most támadjon rossz érzése a hír írójának, mert a levél küldői ezt is figyelmen kívül hagyták. A meghívóban áll többek között: megnyitó szavakat mond Benda Kálmán akadémikus. Nincs már idő változtatni? Az élet megy tovább? De így hova? A kiállítás szeptember 25-ig tekinthatő meg hétfő kivételével délelőtt 10-től délután 6 óráig a Néprajzi Műzumban. Tisztelettel! Podmaniczky Szilárd Privatizációs hírek megyénkből A német Villeroy and Boch befektető élhet opciós jogával, és megvásárolhatja az Alföldi Porcelángyár Rt. 12 százalékos állami tulajdoni részét a névérték 150 százalékán. A német befektető 1991 novemberében nyerte meg a részvénytársaság többségi tulajdonára kiírt pályázatot. Ajánlatában négy év alatt 20 millió márkás beruházást vállalt - az első két évben ebből 10 millió márkát kellett teljesítenie ennek fejében a fennmaradó 12 százalékos állami tulajdonra opciót kapott. Pályázatot írnak ki a Szegedtej Rt. 51 százalékos tulajdonának értékesítésére szakmai befektetőknek. Meghirdetik a hódmezővásárhelyi Delta Kereskedőház Kft. állami tulajdonban lévő részét is. Egy belföldi befektető vásárolta meg a szegedi székhelyű Szőreg-Agro Kft. állami tulajdonú üzletrészét, melyért 12,5 millió forintot fizetett. A vételár egy részét a vevő kárpótlási jeggyel egyenlítette ki. • Élelmiszer, vegyiárú, tartós fogyasztási cikkek. És persze virág, ajándék. Azt mondja a tulajdonos, mára csak a több lábon állás lehet célravezető. Mondom rá, hogy legalább kettő, mire először kicsit értetlenül, vagy a tréfálkozásra nem kaphatóan, csak néz. Utóbb elneveti magát, s ez a derűs arckifejezés, a hol nyíltan megmutatkozó mosoly, hol huncutkásan bujkáló alap-derű végig megmarad. Borbás Istvánné. Vali, a családi házban meghúzódó szerény kereskedés tulajdonosa Zákányszéken szinte az egész falu által ismert a vállalkozó kedvéről. • Miben van manapság üzlet ? - kérdem, holott azt kellene előbb néznem, mi van az üzletben. De a válasz megelőz. - A kereskedelem mindenképpen megéri. Akkor, ha valaki tisztességesen csinálja, nem akar meggazdagodni, csak megélni belőle. Azt tartom, ebben a szűkös világban a kisvállalkozó leginkább csak a kereskedelemig juthat. • Éppen a szűkös világban a keresletre alapozni ? - Az ennivalót, legalább a tejet, kenyeret mindenki megveszi. Azután meg van olyan is, akinek akkor is kell a banán, ha történetesen egy kartonnal 2 ezer 200 forintért kapjuk meg és ebből kiindulva 150 forintért vagyunk kénytelenek adni. Azt mondhatom, a kereskedelemből meg lehet élni. Nekünk ez így különösen jó, hogy a házban alakítottuk ki az üzlethelyiséget, mert a rezsi• Zákányszéki bolt - kicsiny rezsivel A vállalkozó kedve Tavalyelőtt kinéztem az általános iskola emeleti ablakából, s láttam a takaros zákányszéki utcán a szemközti, szépen rendben tartott házat. Családi ház, de a kertjéből látszódó fólia, no és a kiírás a házfalon tudatta: a lakóhely egyben családi vállalkozás színtere is. A tábla akkor annyit mondott: Virág. Mostanában újfent arra járva, látom, most már mini-bolt van a házban. Borbás Istvánné: A kereskedelem mindenképpen megéri. (Fotó: Somogyi Károlyné) költség szerencsére alacsonyan tartható. Van egy villanyégő, két hűtőpult, bérleti díjat nem kell fizetni, mert saját helyiségben vagyunk. így megéri. Kicsi rezsiköltséggel, mértékletes, a vevőket megtartó és idecsalogató kis árréssel, következésképpen a lehető legalacsonyabban tartott árakkal, így lehet vállalkozni. • Nem oly régen még csak virágüzletre utalt az utcai tábla. - Persze, mert a férjem szegfűt termeszt a fóliában. Eddig csak azt csináltuk, az ő nevén. Most már egy éve a bolttal bővült a vállalkozás. Ezt én csinálom. Árulom a virágot is. Ehhez meg kell vennem a férjemtől, azután az üzletben továbbadom. Csakhogy a virágkereskedés az kevés egymagában. Szezonális dolog, vagy csak ünnephez, családi eseményhez kötődik. • Az üzletelésre, kereskedésre születni kell ? - Igen, erre születni kell. Tanulni, tapasztalni, a gyakorlatban igazodni, ez is vele jár. Az biztos, hogy ha valaki nem tud emberekkel bánni, jó kapcsolatot teremteni, hiába jár akárhány kereskedő iskolát. Én nem vagyok képzett kereskedő, de azt hiszem elboldogulok az üzlettel, a vevőkkel. Szakmám szerint férfiszabó vagyok, valamikor, a gyerekek születése előtt a ruhagyárban dolgoztam. Megvallom, nem szerettem a szakmámat, a varrógépnél görnyedéstől megfájdul a hátam. Ma már csak annyi hasznát veszem a tanultaknak, hogy a családnak varrok,a férjemnek, a középiskolás meg a kisiskolás fiamnak. Egyébként a férjem se született virágkertész, a szakmája autószerelő. De abból nem jött pénz, a megélhetés végett azután inkább csirkéztünk, most meg a virág és a vegyeskereskedés lett az elfoglaltságunk. Egyébként mi nem esnénk kétségbe, ha két-három hét múlva valami mást kellene csinálni, át kellene állni. • Annyi a tartalék ? - Egyáltalán nem ezért. Csak mert hozzászoktunk, hogy a megélhetés rugalmas változtatásokat követel, fgy tud valaki zökkenők nélkül, de legalább tűrhető szinten boldogulni. Gazdagok nem vagyunk, nem is vágyok rá. Csak annyira jusson, hogy pihenésképpen nyáron eljuthassunk a tengerpartra. A mindennapi megélhetés mellett, amibe a kimondott luxusfogyasztáson kívül sokminden férjen bele, ne kelljen garasoskodni. Becsei Péter