Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-17 / 63. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. MÁRC. 17. A VÁROS 5 Kitüntetett szegediek Tegnapi lapszámunk­ban ismertettük a március 15-e alkalmából Széche­nyi-díjat kapott szegedi tudósok pályafutását. (Saj­nos - technikai hiba miatt - dr. Kondorosi Ádám és dr. Bernáth Gábor fotóját felcseréltük; ezért ezúton kérünk tőlük elnézést.) Az alábbiakban a dr. Bodosi Mihály orvosprofesszorral - aki a Magyar Köztársa­sági Érdemrend Tisztike­resztjét kapta - folytatott beszélgetést közöljük; va­lamint ismertetjük a Ma­gyar Köztársasági Érdem­rend Kiskeresztje kitünte­tésben részesült Prepe­iiczay Annamária szegedi táncművész és dr. Veszp­rémi László iskolaigazgató pályafutását. Fotó: Schmidt Andrea Dr. Veszprémi László adományozó okmányra, ezért először azt kérdeztük, mi a különbség a sebész és az ideg­sebész között? - Ma már általános fogalom csupán a sebész, azt jelzi, hogy műtéti beavatkozással gyógyít. Specializálódott a szakma, Láng Imre, aki Szegeden a II. számú Sebészeti Klinika igaz­gatója volt, az USA-ban, a különválás szülőföldjén tanulta az idegsebészetet. Sántha Kál­mán és Környey István még ideggyógyászként indult, és csak később lettek idegsebé­szek, tanítómesterem, Mérei F. Tibor azonban már kimondot­tan idegsebész. • Tíz évvel ezelőtt átlagot számítva mindennapra esett egy műtét. Amióta pro­fesszor, változott az arány? - Közel minden munka­napra esik legalább egy. Ál­talában a speciális beavatkozá­sok körébe tartozók, ame­lyeknél a tizennégyórás be­avatkozás sem ritka.- Átlagot szorozni azonban nem érde­mes, mert ugyan harminc éve vagyok orvos, de a pálya ele­jén sokat asszisztál az ember, hogy a mesterség minden titkát elsajátíthassa. • Akkoriban még elég körülményesen állapította meg a daganatok helyét, ma viszont műszerek állnak rendelkezésre. - Szeged ideális lehetősé­geket kínál ugyan modern diagnosztikai berendezéseivel, ez azonban azt a veszélyt is magában hordozza, hogy kényelmessé tesz. Sajnos, nem röngten-képeket operálunk, hanem eleven embereket, akiknél az értékes és értelmes élet visszaadása lehet csak a cél, ezért a gondolkodva ope­rálás most is elsőrendű kö­vetelmény. Itt nem lehet ki­lencest lőni, itt csak a tizes karika érvényes. A teljességre kell törekednünk állandóan. A klinikai orvosnak napi munkája mellett oktatnia is kell, és kutatnia is. Tanítani nagyon szeret, tudományos eredményeire pedig legyen példa, hogy az orvostudomány doktora címet maximális pont­számmal nyerte el nemrég. Horváth Dezső ••III^BHHHHIMHSHHHHHHMHMHÍ A témához egyébként azóta hozzászólt egy Kálmány Lajos utcai lakos is a rovatban, aki megállapította: „minden palac­kozott italokat árusító üzlet környéke melegágya lehet az üveges találkára gyűlő rendza­A közalkalmazotti törvény végrehajtása miatt felmerülő többletkiadások biztosítása érdekében az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár (OEP) országos felmérést készített. Az egészségügyi intézmé­nyektől begyűjtött adatok egy­értelműen alátámasztják, hogy a költségvetési törvényben jóváhagyott pénzügyi keret nem elegendő az igények teljes körű kielégítésére. Az OEP az alapbérre vonatkozó többlet­igények pénzügyi fedezetét tudja biztosítani jelenleg. Dr. Veszprémi László 1929­ben született Magyardom­begyházán. Vagyontalan csa­lád gyermekeként Székely­keresztúron ingyenes inter­nátusi kedvezménnyel kezdte meg tanítóképző intézeti tanulmányait 1943-ban, amit Kiskunfélegyházán fejezett be 1948-ban. A szegedi Pedagó­giai Főiskola magyar-törté­A népkonyhától a panaszirodáig Az önfeljelentőt őrizet­be vették. A rendőrkapi­tányság panaszirodáján jelentkezett s őszinte, feltáró vallomást tett. A hajnali órákban, a nyitott ablakon bemászva, 3000 forintnyi értéket vitt el az Acél utcai népkonyháról. Kisrádió, férfi cipő és írószer volt a „zsák­mány". A hajléktalan K. Zoltán az ország szinte minden városában meg­fordult, többek között Szegeden is. varóknak, ha az üzlet vezető­jének és személyzetének nincs tartása." A telefonáló szerint nem az üzletek bezárása, hanem szigorú ellenőrzése a megoldás ebben a helyzetben. Az Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott intézmények január-február hónapra visszamenőleg meg­kapják a közalkalmazotti tör­vény előírása szerinti alapbér­különbözetet, melyet a kórház és a szakorvosi ellátás dolgo­zói soron kívüli hóközi kifize­téssel megkaptak március 11 -én. A gyermekkórház és az if­júsági szakorvosi ellátás dol­gozói az áprilisi bérkifizeté­sekkel együtt kapják kézhez a Kjt. szerinti alapbér-különbö­zetüket. nelem-testnevelés szakán 1951-ben szerzett általános iskolai tanári oklevelet, közép­iskolai tanári oklevelét pedig 1958-ban a JATE-n magyar nyelv és irodalom szakon szerezte meg. 1964-ben tette le doktori szigorlatát pedagógiai lélektanból, 1977-ben „Az értékelés és osztályozás kor­szerűsítésének kérdései" című A Pécsi Balettben kezdte pályáját. 1970-ben végzett a Balettintézetben, s a pécsi együttes sikereinek legszebb éveiben szerzett magának művészi rangot, elismertséget. A 80-as évek elején úgy érezte, másfajta táncművészeti stílu­sokkal és műhelyekkel is meg kell ismerkednie; több mint tíz év után együttest váltott, a Győri Balett tagja lett. S aztán, hogy Szegeden is megalakult a balettegyüttes, s a szakmában híre ment, hogy Imre Zoltán vezetésével modern táncszín­ház van születőben - 1988-ban ideszerződött. Egyik legemlékezetesebb szegedi főszerepe az egyik első Imre-műben, a Stabat Mater­ben volt. Pártay Lilla szép-ne­héz szerepét vette át az Asz­szonyszerelem, asszonysors című balettben. Ugyancsak Imre Zoltán koreográfiájában, a három tételből álló Varázs­doboz harmadik, Ravel Bole­rójára komponált tételében fergeteges sikere volt: a spa­nyol történelem szürrealisz­tikus sűrítményében a folyton kötögető „spanyol" Izabella alakját színésznek is becsü­letére váló játékkedvvel, hu­disszertációjáért a TMB a ne­veléstudományok kandidátu­sává nyilvánította. Dr. Veszprémi László 43 éve dolgozik a magyar közok­tatásban, volt tanító, tanár, tanulmányi felügyelő, járási szakfelügyelő, 1970-ben pályá­zat útján nyerte el a JGYTF 1. sz. Gyakorló Általános Iskola igazgatói tisztét. A nagy múltú intézmény vezetését magas szintű szakmai megalapozott­sággal és pedagógiai felké­szültséggel látja el immár 23 éve. A tantestület az igazgatói megbízás minden megújítása­kor mellé állt, tehát elfogadja vezetői stílusát, melyet demok­ratizmus jellemez. Az általa vezetett iskola a városi és megyei továbbképzésekben állandó szerepet tölt be, to­vábbá az új tantervek kipró­bálásának egyik országosan ismert bázisa. Dr. Veszprémi László a gyakorlóiskolában történelmet tanít, de oktató­nevelő munkát a JGYTF és a JATE Neveléstudományi és Pszichológiai tanszékén is végez, végzett óraadóként. A JGYTF Tanácsa ezért a te­vékenységéért 1992-ben cím­zetes főiskolai tanárrá minő­sítette. A Magyar Pedagógiai Tár­saság Csongrád megyei és Szeged városi Tagozatának jelenleg is elnöki tisztét viseli, elnöke a Művelődési Miniszté­rium gyakorlóiskolai és gya­korlati képzési bizottságá­nak is. mórral, impozáns stílusér­zékkel és tánctudással formáz­ta. Kitűnő volt Lőrinc Katalin Anyegin-feldolgozásában, a Tatjana és mások című balett­ben; Juronics Tamás: A kép­zelet órája című darabjában az egyik fehérmaszkos, képzelet­figuraként remekelt, táncolt Imre Zoltán: A négy évszak című balettjében. Szegedi táncosként - örö­mére - számos külföldi ven­dégkoreográfussal is dolgoz­hatott. Prepeliczay Annamária természetes könnyedséggel tanulta-táncolta az új stílu­sokat-szerepeket, akár a len­gyel Bernd Schindowski (Tűzi­játék), akár a francia Bertrand D' At (Az éjszaka) műveiben. Legújabb sikere a Veszprém­ben bemutatott Lőrinc-mű, a Salome egyik főszerepe (He­rodiás). A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével kitüntetett magántáncos művé­szetével nagyban hozzájárult a Szegedi Balettnek, Magyar­ország első számú modern táncművészeti műhelyének sikereihez. Alapbér - visszamenőleg Prepeliczay Annamária Ellenőrizték a Portért A múlt héten pénteken a Csörög rovatban tett panaszt egy olvasó a Porter nevű bolt­ra, mely palackozott italok áru­sításával foglalkozik. Azaz csak részben igaz ez a megálla­pítás a telefonáló szerint, hi­szen azt tapasztalta, hogy a bolt dolgozói már jó ideje bort és tömény italokat is kimérnek a vendégeknek. Mivel a kör­nyéken iskola, szociális otthon és óvoda is működik, nem kell ecsetelni, milyen veszélyeket rejt magában ez a helyzet. A telefonáló pedagógus nehez­ményezte, hogy az önkor­mányzat nem tesz semmit az áldatlan állapot megszüntetése érdekében. A másnapi Csörög­ben a tulajdonos tagadta a vá­dakat, s közölte az érintettek­kel, hogy szívesen aláveti ma­gát mindenféle ellenőrzésnek. A/ érintett irodán elmond­ták. ez az első lakossági észre­vétel ebben az ügyben, s az el­lenőrzést még a cikk megje­lenése napján elvégezték. A délelőtti órákban megvizsgál­ták a Porter működési körül­ményeit, és semmi olyan rend­ellenességet nem tapasztaltak, ami igazolná a bejelentésben foglaltakat. A Vagyonkezelő és Vállalkozási Iroda azt az ígéretet tette, hogy a jövőben sűrűn ellenőrzik az üzletet, várhatóan a késő délutáni órák­ban is. Ez a kereskedelmi egység '91-től működik, amikor még nem terjesztették ki az ilyen jellegű üzletekre azt a rendel­kezést. mely szerint minimum 200 méterre kell elhelyezked­nie a védett intézményektől. Egy helyi rendelet ugyanis '92-től megtiltja a palackozott italok kereskedelmével foglal­kozó boltoknak is, hogy ezen a területhatáron belül működje­nek. Visszamenőleg viszont nem lehet alkalmazni a jogsza­bályt, ezért a bolt legálisan működik. • Itt nem lehet kilencest lőni... Bodosi Mihály tisztikeresztje Szoktuk mondani, minden­kinek megvan a maga ke­resztje. A gyógyító orvosnak több is, súlyosabb is van, hi­szen a betegek sorskeresztje is nyomja vállukat. Bodosi Mi­hály szegedi professzor még egyet kapott, a Magyar Köztár­sasági Érdemrend Tisztike­resztjével tüntették ki. Téve­désből a Sebészeti Klinika igazgatója címet írták föl az Fotó: Enyedi Zoltán Önkormányzati továbbképzés A Holland Önkormányzati Szövetség kétnapos tovább­képzést szervezett Gödöllőn az önkormányzati menedzsment­ről. Városunkat dr. Ványai Éva alpolgármester képviselte. Az előadók foglalkoztak a politikusok és köztisztviselők viszonyával - a hollandiai és a magyar helyzetet összehason­lítva -, döntéshozatali eljárá­sokkal, a kommunikáció szere­pével, módszereivel. Ismerte­tés hangzott el a stratégia for­máiról, gyakorlati alkalmazá­sáról. A résztvevők valóságos és képzeletbeli gazdaságfej­lesztési, környezetvédelmi, közigazgatás-szervezési hely­zeteket értékeltek, vitattak meg. Fotó: Nagy László

Next

/
Thumbnails
Contents