Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-02 / 51. szám

Befektetés A DM KFT. ES A DMKIK GAZDASAGI MELLEKLETE Támogatott kimérések Hegyközség és erdőbirtok A kiméréssel kapcsolatos költségeik maximum 50 százalékát igényelhetik vissza. Öt hektárig ez az összeg 1800 forint lehet hektáronként, azon felül hektáronként 1200 forinttal növekszik. Tíz hektár felett a térítés összege 15 ezer forint plusz a tíz hektár feletti részért még hektáronként 1000 forintot kaphat az igénylő. A költségtérítés iránti kérelmet a föld fekvése szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani. A benyújtásra a rendelet 60 napos határidőt ír elő, ám ez nem jogvesztő hatályú, csupán a földművelésügyi hivatalok szeretnék regisztrálni, hogy hányan kívánnak élni a lehetőséggel. A kérelem benyújtásával egy időben a tulajdonosnak arról is nyilatkoznia kell, hogy öt évig nem adja el földjét, és azt nem vonja ki a mezőgazdasági termelésből. A költségek térítésére a kabinet mintegy félmilliárd forintot hagyott jóvá. Lehetővé válik, hogy azok a földrészarány-tulajdonosok, akik önálló ingatlanná szeretnék alakítani visszakapott tulajdonukat, viszszamenőleges hatállyal költségtérítésben részesüljenek. Mindezt egy új kormányrendelet tartalmazza, melyet Raskó György, a Földtnú'veléslügyi Minisztérium államtitkára ismertetett. Az erdőbirtokossági társulatokról szóló törvényjavaslat célja, hogy lehetővé tegye a kiserdő-tulajdonosok számára a hatékonyabb gazdálkodás érdekében erdőbirtokossági társulat létrehozását. Ilyen erdőbirtokossági társulatok már jelenleg is működnek, ám csupán egyesületi formában, amely a gazdálkodást nem teszi lehetővé. Az erdőbirtokossági társulati forma ötvözi az egyesületekre, a szövetkezetekre és kisebb mértékben a társaságokra vonatkozó szabályokat. Erdőbirtokossági társulatot már két ember is létrehozhat, tíz tag felett alakuló közgyűlést kell tartani. A hegyközségi törvényjavaslatot az államtitkár véleménye szerint ebben a parlamenti ciklusban már nem tárgyalják a képviselők. A minőségi bortermelés szempontjából e törvény meghozatala fontos. Az államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a hegyközségi szervezetek létrehozása mindenekelőtt az eredetvédelmet erősítheti. E szervezetek kellő jogosítványokat kapnak majd. Az előzetes számítások szerint valamivel több mint 400 településen jöhet létre a hegyközség. Már tíz befektetési jeggyel lehet kereskedni a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). A nyílt körű jegyzéssel létrejött befektetési alapok fele a tőzsdére vitte papírját. A forgalmuk azonban - a részvényekhez és az állampapírokhoz képest rendkívül alacsony. A tőzsdére eddig bevezetett 15 milliárd forint névértékű befektetési jegy napi forgalma ez idő szerint még ritkán haladja meg az egymillió forintot is. Legutóbb - hétfőn - a Bonus és az Alpok alap befektetési jegyei kerültek a BÉT-re. Az első napokban egyetlen kötés sem született az új papírokra. Ez nem is volt váratlan. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis a befektetési jegyek közül egyedül a Pillér ingatlanalap papírjaira van állandó kereslet, de ezt is csak mélyen névérték alatti áron vásárolják. Az értékpapír alapok jegyei esetében hetek, vagy sokkal inkább hónapok telnek el egyegy üzletkötés közt. A Pillérjegyekre februárban naponta általában néhány százezer forint névértékű kötés történt. Lyukas a föld? A

világ bonyolultságát az ember alig képes felfogni, s e felfogások sem mindenki számára nyugszanak biztos támpontokon. Elég csak a tér és idő, az anyag és energia, a belső logika és a szellem kölcsönhatásaira gondolnunk. Békésen forradalmi változásaink közepette, a világ látható és tapasztalható részét szemlélve sokan kényszerülnek elgondolkodni, legalább a konyhafilozófia szintjén. A világegyetem lyukai, sűrűsödései és kitüremkedései a földön gyaloglót is összevetésre készteti. Gazdaságunkban, s főként a mezőgazdaságban az idő a kárpótlás révén a múltat erősíti. A magántulajdon rendezésének konzekvensen szétmérős volta a térben, a földeken is látványos jeleket hagy. Néha az a látszat, hogy egyes helyeken kilyukadt a termőföld, másutt összecsomósodott. Talajnak, technikának, szakértelemnek, pénznek, piacnak egyszerre vagyunk bővében és szűkében. A nagyüzemek azon - vitatott nagyságrendű - köre, amely nemcsak a legújabbkori múlt politikájában, de napjaink gazdálkodásában is bizonyított már elveszetette lába alól a talajt. A kárpótlással, tagi föld kimérésekkel felét, harmadát, olykor a terület többségét elvesztette. Tulajdonjogilag a közösnek nincs már birtoka, a százalékok itt a részükre művelésbe, bérletbe adott területet jelentik. S a bizonytalanság egyik kulcspontja itt rejtőzik. A tavaszias napfény is alátámasztja, a gazdaságoknak szerződniük kellene az iparszerűséget kívánó növények termesztésére, de mivel jórészt a mai napig nincs tisztázva, hogy melyik új, vagy megújított tulajdonos kíván, vagy tud önállóan gazdálkodni. A föld kivételével hiába van meg mondjuk négyszáz hektárnyi cukorrépa, konzervipari borsó vagy valamilyen vetőmag termesztésének piaci háttéréi biztosított feltétele, nem mernek kétszáz hektárnál többre kötelezettséget vállalni. Az így elveszett kétszáz hektárok helyén a látszat ellenére sem lyuk lesz. Ha mégis a nagygazdaságnak adják művelésre, akkor egy olyan növény kerülhet oda, amelyre esetleg másutt is efféle kényszerből esik a választás. A magángazdák tapasztalatok és az idő- vagy bizalomhiány miatt kialakulatlan integráció híján szintén a kisebb tőkével, kockázattal, szaktudással járó hagyományos búza. krumpli, kukorica szerkezethez csapódnak. így, míg egy adott ipari terület esetleg nyersanyag szűkébe kerülhet, másutt mesterségesen gerjesztett túlkínálat csapolhatja meg a befektethető pénzzel amúgy sem busásan eleresztett gazdák, gazdaságok jövedelmét. E

kettőség egy a napokban megtartott feldolgozó iparitermelői találkozón igen szembetűnően kiütközött. A külföldi tulajdonosát, a cég vezérigazgatóját és szakapparátusának javát felvonultató, ipari növényre szerződni akaró, s ezért áldozni is hajlandó gyár képviselőinek a résztvevő termelők, csak annyit mondtak: hiába fizetnek annak, aki nem tud úszni, nem fog vízbe ugrani. A váltás éve volt Csongrád megyében Bruttó havi kereset 25 ezer forint Fotó: Révész Róbert „A kisgazdaságokban kevesebb állatot tartanak." Lovat már csak mutatóban (Folytatás az 1. oldalról.) A gazdasági növekedést a fejlesztések, a beruházások alapozzák meg. 1993 - több évi visszaesés után - a fejlesztési tevékenység fellendülését hozta. A megyei székhelyű gazdálkodók beruházási teljesítményei látványosan felülmúlják az egy évvel korábbit. A főbb ágazatok közül a villamosenergia-, gázr, hő- és vízellátás, valamint az élelmiszerek és italok gyártása ágazat fejlesztései voltak kiemelkedő nagyságúak. A beruházsáok fele az iparban valósult meg, ehhez képest csaknem elhanyagolható az az. összeg, melyet a megye másik fontos ágazatába, a mezőgazdaságba invesztáltak. Az ipari termelés csökkenése 1993-ban mérséklődött és 4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az átlrfgnál jobban a feldolgozóipar tevékenysége csökkent, míg a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátásé csupán 2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Műszerekből, gépekből, gépi berendezésekből, kohászati, fémfeldolgozási termékekből, bútorokból és élelmiszerekből került a tavalyinál jóval kevesebb a külföldi piacokra. A belföldi kereslet csökkentése a textíliák, a ruházati, bőr-, szőrmetermékek gyártása, valamint a bútoripari ágazatokban éreztette legjobban a hatását. Az 50 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató építőipari szervezetek 1993. évi teljesítménye az ágazat helyzetének stabilizálódását tükrözi, az építési-szerelési tevékenység volumene 17 százalékkal növekedett. A magasépítőipar kivételével valamennyi ágazatnak sikerült növelnie termelését, közülük legsikeresebb a mélyépítőipar, amely az előző évi építés-szerelésének csaknem másfélszeresét produkálta. A szövetkezeti átalakulás jegyében telt el a mezőgazdaságban az 1993-as esztendő: a 61 régi vagyonából illetve tagjaiból 76 új típusú szövetkezés alakult. A növénytermesztés a viszonylag kedvező indulás után gyenge eredménnyel zárt. Az 57 ezer hektáros búza vetésterületről átlagosan csak alig több, mit 3 tonnás - az országos hozammal szinte megegyező - átlagtermést sikerült betakarítani, amiben a csapadékhiány mellett a rosszabb minőségű vetőmag, valamint a hiányos tápanyagvisszapótlás is szerepet játszott. Az augusztusi kánikula visszavetette a kukoricát, a 68 ezer hektáros vetésterületről betakarított 3,6 tonnás hozam, amely megfelel az országos átlagnak, a közelmúlt negataív rekordja. A többi őszi betakarításé növény sem okozott munkacsúcsot, a drasztikusan csökkenő cukorrépa vetésterületről mindössze 18,7 tonnás hozamot sikerült betakarítani. Gyenge volt a napraforgó (1,6 tonna hektáronként) és a burgonya alig 15 tonnás hozama is. Továbbra is jelentős a megyei állatállomány csökkenése. Bár a piaci hatásokra rugalmasabban reagáló kistermelők is kevesebb állatot tartanak mint korábban, részarányuk a csökkenő összes állományon belül növekvő. Még a hagyományos gyümölcstermesztő, fóliázó körzetekben is többségében az állattenyésztés a meghatározó ágazat. Az elmúlt két évben 30 százalékkal csökkent a megyei szarvasmarhaállomány december végén már alatta maradt az 55 ezernek. A sertésállomány az elmúlt két évben 10 százalékkal csökkent. A kétszer is elállított közös piaci hús- és húskészítmény export gondot okozott a feldolgozóknak és az állattartóknak. A megye határátkelőhelyein a személyforgalom meghaladta a 12 millió főt. A forgalom kétharmad-egyharmad arányban oszlott meg a kis-jugoszláviai, illetve a romániai határátkelőhelyek között. A magyar útlevéllel utazók száma az előző évinek már a felét sem érte el. A nemzetgazdaság év közben megfigyelt gazdálkodó szervezeteinél foglakoztatottak száma közel 12 százalékkal volt kisebb az előző évinél. Az évek óta tartó csökkenés üteme - a mezőgazdaság kivételével - minden ágazatban mérséklődött. A létszámleépülésnek több mint fele a mezőgazdaság átalakulásához fűződik. A megfigyelt körben az összes foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 25 ezer forint volt, 25 százalékkal több mint 1992-ben. A növekedés mértéke megegyezik az országos átlaggal. Ennél alacsonyabb, mintegy 20-21 százalék közötti a nettó keresetek növekménye, ami a fogyasztói árak 22,5 százalékos növekedése mellett a reáljövedelem 1-2 százalékos csökkenését jelenti. Az utóbbi évek csökkenő volumenű forgalma után 1993-ban már jelentős, az országos átlagot meghaladó mértékben nőtt a megyében a kiskereskedelmi forgalom. A hazai vásárlóerő emelkedése mellett a bevásárló turizmus újbóli erősödése fontos szerepet játszott az ágazat bevételének alakulásában. Évtizedek óta nem tapasztalt alacsony szintre süllyedt a lakásépítés, 1993-ban mindössze 894 új otthon készült el, 27 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Utoljára az 50-es években épült ilyen kevés lakás. Országosan sem jobb a helyzet. 1993-ban már minden tíz lakásból kilencet lakossági beruházásban építettek. Az önkormányzatok 1992. első féléve óta nem építettek egyetlen új lakást sem. Dr. Fekete Istvánné KSH