Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-14 / 61. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1994. MÁRC. 16. J TÖRTÉNELMI KRÓNIKA Március 14. 1457. A Garai-Újlakicsoport Budán elfogta Hunyadi Lászlót, Mátyást és kíséretüket. Az összeült bíróság Hunyadi Lászlót halálra ítélte, s március 16-án a Szent György téren kivégeztette. 1558. A frankfurti birodalmi ülés a közügyektói visszavonuló V. Károly helyére Ferdinándot választotta német-római császárrá. 1571. Meghalt János Zsigmond. Jelöltjével, Békés Gáspárral szemben az. erdélyi rendek május 25-én vajda címmel a partiumi nagybirtokos Báthory Istvánt választották Erdély fejedelmévé, aki a török bizalmát is bírta. 1848. Kitör a forradalom Rómában. 1883. Kari Marx német szocialista filozófus és politikus, Friedrich Engelsszel együtt a róla elnevezett marxizmus megteremtője meghal Londonban. 1924. Genfben aláírják a Magyarország pénzügyi helyreállítását célzó jegyzőkönyvet. Magyarország 250 millió aranykorona összegű külföldi kölcsönt kap. 1937. XI. Pius pápa „Mit brennender Sorge" kezdetű (az egyetlen német nyelvű) enciklikájában szembefordul a német egyház működését akadályozó nemzetszocializmussal. 1939. Josef Tiso (német nyomásra) proklamálja a független szlovák államot. Október 26-án a szlovák állam elnökévé nevezik ki (1945-ig). 1990. Az Országházban utolsó, egyben ünnepi ülését tartja az 1985-ben megválasztott Országgyűlés. A képviselők törvényt fogadnak el az. 1945 és 1963 közötti törvénysértő (téletek semmissé nyilvánításáról, valamint a magyar állampolgárságtól megfosztó határozatok megszüntetéséről. 1991. Kuvaitban visszatér a hatalomba az emfr és családja, mint teljes hatalmú kormány. r i i i L Televízió-, videójavftás SZEGED, BARTÓK TÉR 5. Tel.: 62/326-333. Hűtő-, kllmajavltás 4 órán belül SZEGED, FEKETE SAS U. 28. Tel.: 62/314-108. n i i i J • „Hétfői visszahívásomkor az egész kormány lemond" - jelentette ki Vladimír Meciar Iglón. az általa vezetett mozgalom hétvégén megtartott országos tanácsülésén. A távozó Meciar-kabinet tagjai a mozgalom országos tanácsában létrejött megállapodás értelmében nem kívánják elfogadni, ha a köztársasági elnök esetleg helyet kfnálna nekik az ideiglenes kormányban. Meciar szerint az államfő „mélységesen megsértette a minisztereket". A leköszönő szlovák kormány egyébként igen sértődöttnek látszik, ugyanakkor elszántnak is. Nem titkolják: mielőbb vissza akarnak térni a hatalomba, ezért a lehető legkorábban népszavazást s június végéig előrehozott választásokat akarnak. Meciar bejelentette: két miniszterasszonyával képviselőként visszatér a parlamentbe „és minden képességünkkel arra törekszünk majd. hogy nagyon nyomatékos ellenzéki erőként legyünk jelen". Azt valószínűsíti, hogy a kabinetje helyébe lépő új kormány összetétele „igen érdekes lesz, hiszen olyan urakból áll majd, mint Weiss, Ftácnik, Carnogursky. Duray, Bugár, Knazko, Cérnák. Sok sikert kívánunk nekik. Jól odafigyelünk majd a munkájukra" - mondta Vladimír Meciar, aki a jelek szerint, aligha fog megbékélni mozgalSzlovákia: ki kormányoz majd? A két nagy ellenfél: Michal Kovác köztársasági elnök (balról) és Vladimír Meciar. Most utóbbi húzta a rövidebbet... (MTI Telefotó) mának egykori frontemberével, Michal Kovác köztársasági elnökkel, aki a legfőbb közéleti méltóság szerepében nem kíván megfelelni a párthűség elveinek. Kovácot a Meciar vezette mozgalom (HZDS) pártfegyelme sem kötelezi, hiszen amikor köztársasági elnökké választották, tagságát felfüggesztette. és azóta is igen következetesen őrzi pártok fölötti semlegességét. A szlovák parlament magyar koalíciójának nem sok esélye van rá, hogy jelen legyen a kormányban. Duray Miklós és Bugár Béla megerősítették: ilyen ajánlatot nem kaptak, mi több, a politikai pártok eleve elutasítóan viszonyulnak a magyar részvételhez. A Peter Weiss vezette Demokratikus Baloldal Pártja (SDL) már sejteti: az ideiglenes kormány miniszterelnöki posztjára tartana igényt. A Carnogursky vezette Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) még szemérmesen titkolja, de már kiszivárgott: a parlament házelnökének posztját foglalnák el a legszívesebben. Legkorábban vasárnap este dőlhet el, kire bízza a kormányalakítást az államfő. Ez azonban már korántsem látszik olyan egyszerűnek, mint a pénteki bizalmatlansági szavazást követő órákban látszott. Az esélyesek között máris a feszültség jelei mutatkoznak. Szombaton ülésezett a baloldaliak (SDL) végrehajtó tanácsa, majd a párt vezetője, Peter Weiss elmondta: magyar politikussal nem számolnak a kormányban. A bizalmatlansági szavazást megelőzően nyilvánvaló volt: senki sem vállalná szívesen a kormányzást, mert a kialakult gazdasági helyzet kevés sikerélményt ígér. Most, amikor a hatalom megszerzésére - megosztására - reális esélyek kínálkoznak, máris kezdetét vette a küzdelem. Az érdekkülönbségek sokaságában egyedül annyi az azonos, hogy a magyar koalíciót nem szívesen vonnák be a kormányba. Más kérdés, hogy a magyar koalíció is tudja, miért ódzkodnak tőle, mint ahogy jól tudja azt is, miért van oka viszontódzkodni azoktól, akik még egy udvariassági gesztus erejéig sem szívesen néznek szembe a szlovákiai magyarság „statisztikai realitásával". Szeged, Dorozsmai út 5-7. T.: 62/326-903 BIZTOS ALAP, ÉPÍTHET RANK! n Betoneladás: 326-858 H Épftőanyag-áruház: 326-735. (~J Betonacél-értékesítés: 326-903 ELSŐ BETON H Betonelemek: 326-903. 1 Tours mmanuelle Vörös-tenger Egy- és kéthetes üdülések már 36 900 Ft-tól, MÁRCIUS 20-i INDULASSAL Remek időjárás, gazdag programok Emmanuelle Tours, Szeged, Oroszlán u. 1. T.: 62/312-005, 471-066 Egyezkedés Bécsben Haris Silajdzics bosnyák miniszterelnök és Mate Granics horvát külügyminiszter vezetésével vasárnap folytatta a tárgyalásokat a két küldöttség az Egyesült Államok bécsi nagykövetségén. A két vezető politikus vasárnap délelőtt úgy vélekedett, hogy hamarosan sikerrel lezárhatják a boszniai horvát-muzulmán föderáció alkotmányáról folyó tárgyalásokat. A megbeszéléshez közelálló körök szerint újabb és újabb vitás pontok adódnak a kantonok határvonalának megszabása körül. Kiszivárgott hirek szerint az előző nap legvitatottabb kérdésében, az új parlament összetételében mégis sikerült megegyezni, mégpedig olymódon, hogy a kétkamarás parlament fontosabbik. második kamarájában a képviselői helyeket egyenlő arányban osztják meg a horvátok és bosnyákok között, annak ellenére, hogy ez utóbbiak kétszeres túlsúlyban vannak a lakosságon belül. Moszkva: nagyhatalmi felhangok Aligha áll messze az. igazságtól a/ a megállapítás, hogy a súlyos gazdasági válság mellett önazonosság-zavarral küszködő Oroszországban - a jól bevált recept szerint - a nacionalizmus lehet az összetartó, nemzetegyesítő erö, amelyre naponta szolgáltat példát az orosz belpolitika. Ez a felismerés még Zsirinovszkijék színre lépése elótt megfogalmazódhatott a Kreml politikacsináló körében. A választások előtt jelezte ezt már az új katonai doktrína is. Zsirinovszkijék győzelme pedig legfeljebb felerősítette a kibontakozó tendenciát. Moszkvában figyelmet keltett ezzel kapcsolatban Andrej Kozirev egyik legutóbbi nyilatkozata, amely a moszkvai törekvések megértésének kulcsa lehet: Kozirev arról beszélt az orosz tévében, hogy Zsirinovszkijék csak akadályozzák, s a nacionalisták miatt kénytelen sok esetben Moszkva visszafogottságot tanúsítani, mivel rögtön a nacionalista befolyás növekedését látja a Nyugat, ha Moszkva keményebben emeli fel a hangját bizonyos kérdésekben. Figyelemre méltó egyébként az. a fajta összhang, amely az orosz politikai erőket jellemzi, ha az. orosz érdekekről és a nagyhatalmi szerep helyreállításáról van szó. Pártállástól és az. elnökhöz való - Oroszországban szintén meghatározó Az utóbbi időben mind többet foglalkoztatja a moszkvai elemzőket a kérdés: a szélsőséges nacionalisták tavaly decemberi előretörése az oka, vagy inkább a következménye-e a mind nyíltabban nagyhatalmi igényét és világpolitikai elhivatottságát hangsúlyozó orosz politikai irányváltásnak. Az ugyanis vitán felüli, hogy Moszkva világosan értésre adta: nem hajlandó belenyugodni abba, hogy „leírják", mint világhatalmat. viszonytól függetlenül a politkusok szinte kivétel nélkül igenlik az orosz világhatalmi szerepet, amely nyilatkozatok a szélsőségek részéről neoimperialista felhangoktól sem mentesek. A szovjet utódállamokban emiatt különösen érzékenyen figyelnek a legapróbb rezdülésekre is. Mind gyakrabban rokonítják a Monroe-elvvel a „Kozirev-doktrinát" a külügyminiszter szavait idézve, aki arról beszélt a közelmúltban, hogy Moszkvának alapvető érdekei fűződnek a szovjet utódállamok által behatárolt térséghez, már csak az ott élő kisebbségek okán is, s kész érdekei határozott megvédésére. Ékes példája volt ennek utóbb az orosz-ukrán gázvita is. Vonatkozik ez a katonai jelenlétre is. Moszkva fő érve, hogy azért nem vonja ki csapatait például Tádzsikisztánból, vagy Grúziából, mert az így keletkező „biztonsági űrt" mások töltenék be. A közép-európai országok NATO-tagságával kapcsolatos orosz fenntartások szintén azt mutatták, hogy mindinkább nagyhatalomként viselkedik Moszkva és ezt a szerepét minden lehetséges módon igyekszik is hangsúlyozni. Szemléletes példája volt ennek Jelcin elnök legutóbbi sértődött nyilatkozata a Nixon-látogatás, illetve az amerikai exelnök és az orosz ellenzék találkozója kapcsán, amely megelőzte az államfővel való találkozót. Jelcin zordan közölte, hogy Oroszország nagy ország, és nem lehet akárhogy bánni vele. Ebben az értelemben aligha véletlen, hogy mindmáig nem adott konkrét és egyértelmű választ a Partnerség a békéért elnevezésű amerikai kezdeményezésre Moszkva, amelyet katonai-politikai szövetségnek minősített, és amely mellett, (vagy helyett?) a stratégiai partnerség meglehetősen ködös javaslatát terjesztette elő JelA világhatalmi szerepre törekvés további megnyilvánulása volt a délszláv rendezésben vállalt orosz szerep, vagy Moszkva utóbbi, közel-keleti erőfeszítései. Mindez azonban ismét csak valahol a gorbacsovi mutatványra emlékeztetett, aki a külpolitikában vélte megtalálni a belpolitikai sikertelenségre a szépségtapaszt. Alighanem most is erről van szó. A súlyos gazdasági és társadalmi válsággal küszködő Oroszország a külpolitikába, a nagyhatalmi álmokba menekül. Kétségtelen, hogy az ország nagysága, lehetőségei, de mindenekelőtt jövője egyértelműen az egyik világhatalom szerepére jogosítja fel már most is, amit elismernek a Hetek azzal. hogy a nyáron valószínűleg maguk közé fogadják Moszkvát a politikai döntéshozás szintjén. Ugyanakkor a Heteket világgazdasági súlyuk predesztinálja erre a szerepre, s Oroszország egyelőre ettől még nagyon távol van. A gazdasági befolyás által megtámogatott nagyhatalmi szerep eleve természetes: olyan mint a méretre szabott ruha. Maradva ez utóbbi hasonlatnál, Oroszország egyelőre még a lötyögő és rosszul szabott konfekciónál tart. A Moszkvában mind jobban kivehető nagyhatalmi felhangok a meglehetősen bizonytalan orosz belpolitikai kilátások miatt eggyel több okot adhatnak Oroszország környezetében az óvatosságra. Kóti Lóránt • Meghívás Göncz Árpádnak és Boross Péternek Jeszenszky Géza Szabadkán : w . - «•,«„ o notfidri" A magyar múlt emlékeit festményekkel és címerekkel, valamint berakásos üvegablakokkal felidéző díszteremben Jeszenszky Géza arra emlékeztetett, hogy Szabadkán tartották meg Antall József miniszterelnök és Ante Markovics, a volt Jugoszlávia miniszterelnöke tanácskozását. A határozQttságnak foganatja volt, a Vajdaságot elkerülte a vérontás - hangoztatta a külügyminiszter, majd a 48-as példára hivatkozva kijelentette: a 48-as szerb követelések nagyon nagy mértékben hasonlatosak a jelenlegi vajdasági magyar követeléshez, a 49-es tavaszi hadjárat győzelmei után már kirajzolódott a megoldás, megfelelő törvény született, de a szabadságharc leverése után a magyarok ugyanazt kapták az osztrákoktól büntetésül, amit a szerbek és más népek jutalmul. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a szabadságot nem csupán deklarálni kell, s hogy többletjogot kell adni a kisebbségeknek, hogy valóban egyenlőek lehessenek. El kell kerülni az erőszakot, mert az sosem hoz megoldást, a háborúnak csak vesztesei vannak, a kompromisszumnak pedig csak győztesei, s mindent meg kell tenni azért, hogy a rendszerváltozásnak a Kárpát-medencében győztesei legyenek - hangoztatta. Dudás Károly író. a vajdasági magyar művelődési egyesületek szövetségének elnöke azt emelte ki, hogy a szabadságharc, bukása ellenére is felemelte a nemzetet, az ittabei és omoravicai Kossuth-szobor itt a Vajdaságban erőt ad ma is, noha az idő most sem kedvez a magyarság ügyének, Európa nem törődik a magyarok helyzetével. A neves szabadkai író kifejtette, hogy az autonómiatörekvés jelent kiutat, utalva arra, hogy korábban a jugoVajdasági nem hivatalos látogatása keretében Jeszenszky Géza külügyminiszter szóm bat este Szabadkán rés vett a március 15. alkalmából rendezett ünnepségen, amelyet a városháza nemrég felújított műemléképületében tartottak meg. szláv eszme, a testvériségegyenlőség jelszava csak az elnemzetlenítést szolgálta itt. Dudás Károly szorgalmazta, hogy mindenki vegye ki részét a vajdasági magyar autonómia megvalósításáért vívott harcból, aki közönyös, az is árt a magyarság ügyének. Az. ünnepségen Horváth Sándor színművész elszavalta a Himnuszt, majd a Hajnalkötöző együttes adott műsort. Jeszenszky Géza két napos vajdasági programját magyarjugoszláv külügyi tanácskozás zárta le; vasárnap délután Péterváradon megbeszélést folytatott Radoslav Bulajics jugoszláv szövetségi külügyminiszter-helyettessel, akit emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban tett belgrádi látogatása során a legmagasabb rangú szerb vezetők ígéretet tettek a vajdasági magyarok kultúrális autonómiájának biztosítására. Rámutatott arra, hogy meg lehet találni az elfogadható megoldást, csak jóakarat kell hozzá. Radoslav Bulajics nagyra értékelte a magyar külügyminiszter látogatását, reményéi • fejezte ki, hogy a kétoldalú kapcsolatok rövidesen magasabb szintre emelkednek, s ennek érdekében átnyújtotta a magyar köztársasági elnöknek és miniszterelnöknek szóló meghívást egy jugoszláviai látogatásra.