Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-02 / 51. szám

SZERDA, 1994. MÁRC. 2. MÉG 67 NAP 5 Pártok figyelmébe A Délmagyarország és a Délvilág, valamint a megyében hivatalosan bejegyzett pártok 1993. december 6án, a Sajtóházban aláírt Megállapodása értelmében március folyamán bemutatjuk az egyéni választókerületekben induló képviselő jelölteket. E Megállapodás szerint minden jelölt 30 soros bemutatkozását és fotóját közöljük. A jelöltek többségének 30 soros írása és fotója már beérkezett, de nem mindenkitől. Ezért kérjük a pártokat és a független jelölteket, hogy a korábban (február 4-én) kiküldött értesítésünk figyelembe vételével, legkésőbb március 3-án, déli 12 óráig adják le a Délmagyarország szerkesztőségében (Sajtóház, Stefánia 10.) a közlésre szánt bemutatkozó anyagot. Keleti kérdés A keleti kérdést Keleti Györgynek tettem fel. Mondja el őszintén, hogy is volt az a dolog Raffayval! - Sosem volt benne semmi titok. Én akartam visszafogni egy kicsit az államtitkár urat, hogy ne tegye nevetségessé saját magán keresztül a minisztériumot meglazított kerékcsavarjainak utólagos népszerűsítésével. • De végül is ön vagy-vagy helyzet elé állította a kormányt. Vagy azt ismerik be, hogy Raffaynak üldözési mániája van, vagy öntől kellett a jeles személyiség nyilvánvaló nevetségessé tétele miatt megválniuk. Úgy gondolta, vannak esélyei, vagy ez eleve egy kamikaze-akció volt? - Nem volt már sok vesztenivalóm. A miniszter úr tisztában volt politikai szimpátiáimmal, és ő akkortájt egyre inkább a baloldal utálatára koncentrálta energiáit. • így ajándékozott egy MSZP-képviselőt a Parlamentnek. De ennek ellenére rejtélyes, hogy nem vette észre, milyen veszélyes Raffay a kormány imázsára. -Én úgy láttam, hogy félt Raffaytól. Amikor már három hete mosolygott az ország az autókerék-mesén, kértem a miniszter urat, állítsa már le helyettesét, mire ő csak annyit mert mondani, hogy nem ismeri az ügyet pontosan. • Tréfálkozhatnánk azzal, munkaköre megengedi-e egy honvédelmi miniszternek azt, hogy féljen. De egyébként sem érthető a dolog. - Raffaynak nagy volt a befolyása. A lakitelki csapatból senki sem akart hadüggyel foglalkozni, így kapóra jött az ő felajánlkozása. Nem is szólva a trianoni kérdés általa képviselt megítéléséről. Befolyását mi sem jellemzi jobban, hogy jelenleg is tűrik akcióit. Mindenki tisztában van vele, hogy a Hadtörténeti Múzeumban vezetett hadjárata az MDF potenciális hívei között sem népszerű. • Hogy jutott végül is ebbe a székbe? - Már korábban is felkínálták neki, csak azért nem fogadta el, mert ezt a múzeumot egy valamikori beosztottja felügyeli. Most az ő kedvéért közvetlenül a honvédelmi miniszter felügyelete alá helyezték. • Ez esetben ez a magyar hadsereg legfontosabb része. Bár az Antall-kormánytól nem állt távol a múzeumcentrikus világkép, azért ez kissé túlzásnak tűnik, lehet, hogy a Donkanyart akarjuk utólag megnyerni? - Sajnos az iróniának reális alapja van. Ez a hadügyi tárca többet politizált, mint amenynyit szakmai kérdésekkel foglalkozott. Sok mindent hagyott utódjára azokból a fontos kérdésekből, amelyeket meg kellett volna oldania. • A NATO-val való kapcsolatunkra gondol? Tulajdonképpen most szeretjük mi a NATO-t, vagy nem? legutoljára éppen politikai tőkét abból igyekeztünk kovácsolni, hogy a függetlenségünket hangsúlyoztuk. Szükséges volt ez a lépés? - Valóban kényszerhelyzetben volt a kormányzat. De megfelelő diplomáciával azt kellett volna elérni, hogy mindazt, amit mi kimondtunk és ők jóváhagytak, ők mondják ki. Horn Gyula mindenesetre így csinálta volna. Rigó Béla • Orbán Viktor a Tisza Szálló koncerttermében arról beszélt, mire készül a Fidesz. Másra, mint 1990-ben. Akkor a Parlamentbe jutás volt a cél. A törvényhozás azonban nem vette figyelembe a fiatalok - hosszú távú - érdekeit. Például kimaradtak, életkoruk okán, a kárpótlásból. - Lapáttal hánytuk a borsót a falra - mondta a pártelnök. - Ma a Fidesz kormánypozícióba akar kerülni. Szükséges ugyanis, hogy a választópolgárok meggyőződhessenek, ez a rendszer jobb a Kádárkorszaknál, az életfeltételeket tekintve is. Mert bizonyítania kell, a következő kormány sikere némiképpen össze van kötve a magyar parlamenti demokrácia sorsával. A budapesti Ó utcai tragédia szimbolizálja az ország jelenlegi helyzetét, mutatott rá Orbán Viktor. A födém most szakadt le, de a tartógerendák nem az elmúlt négy évben rothadtak el. S ezért a baloldalnak nincs erkölcsi alapja számon kérni semmit. A térséget egyébként is a visszarendeződés fenyegeti: Szlovákiában átöltöztek a kommunisták, Romániában még ennyit sem tettek meg, Szerbiában pedig egyszerűen katonaruhába bújtak. A választások külpolitikai tétje - hangsúlyozta Orbán Viktor - , hogy e kompországot le kell horgonyozni a Nyugat mellett, s egyúttal a NATO tagjává is válni - nem együtt Romániával vagy Bulgáriával és a többiekkel, mert ezeknek az országoknak annyi esélyük van erre, mint a trójai falónak a győzelemre az epsomi derbyn. Szájer József, a Fidesz külpolitikai szakértője vázlatos áttekintésében a szükséges és lehetséges embargó-, és menekültpolitikáról, valamint a NATO-tagság okvetlenül fonSZAVAZZ EGY jOBBjÖVŐR Fidesz, kampány és elnökség. (Fotó: Révész Róbert) • Hamarosan le lehet tegezni a parasztot? • Az ország NATO-tagsága elemi érdek Mire készül a Fidesz? tos eléréséről szólt. A Fidesz politikája arra irányul, mondta, hogy megfelelő körülmények közé fogadja a menekülteket, de ezek megteremtése nq terhelje erején felül a lakosságot. Az embargó Magyarország számára eddig annyi veszteséget hozott, amely eléri a hazánkba irányuló külföldi tőkebefektetések egy esztendei összegét. A következő négy évben egyébként mintegy tízmilliárd dollárnyi tőkebeáramlás volna szükséges, márpedig a tőke szereti a biztonságos környezetet, húzta alá Szájer József, és ezt teljes mértékben csakis a NATO-tagság garantálhatja - a békepartnerség ehhez képest egy sokkal gyengébb változat. Pokorni Zoltán a párt oktatáspolitikai programjából szemelgetett. A legfontosabb feladat, mondta, gondoskodni a körülbelül 200 ezer pályakezdő munkanélküliről - a regionális átképző központok erre nem minden szempontból alkalmasak. Természetesen meg kell szüntetni, fűzte hozzá, az okokat is, amelyek következtében ebből az iskolarendszerből évente több tízezer fiatal kerül vákuumhelyzetbe. A túl korai pályaválasztás azt eredményezheti, hogy „különnevelődik" az értelmiség és a dolgozók különböző rétegei, az elit kasztosodik, a lecsúszottak • Az Országos Választási Iroda szükségesnek tartja felhívni a választópolgárok figyelmét, hogy 1994. március 9-e előtt ne állítsanak ki és ne adjanak át ajánlási szelvényt egyetlen párt vagy független jelölt kérésére sem. A jelöltajánló szelvényeket a 4/1994. (II. 11.) belügyminiszteri rendelet szerint a választópolgárok és a pártok 1994. március 9-étől április 8-án 16 óráig gyűjthetik. A rendeletben meghatározott határidő előtt kiállított és átadott ajánlási szelvény érvénytelen. A Belügyminisztérium sajJelöltajánló szelvények Az Országos Választási Iroda felhívása tó- és tájékoztatási főosztályának kedden kiadott közleménye szerint az Országos Választási Iroda tudomására jutott, hogy egyes pártok már megkezdték a választópolgárok részére a kopogtató cédulákkal együtt megküldött jelöltajánló szelvények gyűjtését. A jogszabályi rendelkezésnek megfelelően a választópolgárok legkésőbb március 7-éig gettósodnak. Merev, rideg társadalom alakul ki, ismét le lehet tegezni a parasztot, és pofon üthetik az ipari tanulót. A kistelepülések fiataljai megrekedhetnek az esetleg újra kialakuló - mert erre is van esély - hatosztályos népiskolában. Ezért stabilizálni kell a meglévő rendszert, legfőképpen a 8 osztályos általános iskolát, hogy azonos értékek mentén szocializálódjon a fiatalság. S így a hátrányos helyzetű, nehéz anyagi körülmények között élő, de tehetséges gyerekek is „feltörhetnek" - éppen egy tömegesftett felsőoktatáson keresztül - az elitbe. Ó.J. megkapják az értesítést és az ajánlószelvényeket. Az Országos Választási Iroda kéri a választópolgárokat, hogy ajánlásaikkal kapcsolatos problémáikkal - szükség esetén forduljanak az illetékes országgyűlési egyéni választókerület székhelye szerinti választási bizottsághoz, vagy a település jegyzőjéhez. A Roma Parlament jelöltje A Roma Parlament a közelmúltban párttá alakult át és Roma Parlament Választási Szövetsége néven jelöltet is állít. A 6. választókerület (Hódmezővásárhely és környéke) képviselőjelöltje Irhás József, a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Szószóló tagja. • Kampány-visszapillantó (I.) Idén többen indulnak... • Ha érdeklődéstől fűtött alapossággal, és persze megfelelő türelemmel, lapozgatjuk a Délmagyarország 1990. márciusi számait, akkor felfedezhetjük benne a napjainkban is jelenlévő témát: a választásokkal kapcsolatos sok-sok írást. Az első szabad választásokra készülődve lapunk igencsak kivette részét a választópolgárok tájékoztatásából és rengeteg hasznos információt nyújtott az olvasóknak. Ezúttal - kampány-visszapillantónkban - a szegedi 1. számú választókerület egykori és mostani „felállását" szeretnénk bemutatni. A négy évvel ezelőtti választásokra összesen 12 jelöltet állítottak a pártok ebben a választókerületben. Az alábbi jelöltek versengtek a választók voksaiért: dr. Ábrahám László (Hazafias Választási Koalíció), dr. Koppány György (KDNP), dr. Rozsnyai Bálint (SZDSZ), dr. Bába István (Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt), dr. Martonosi István (Magyar Néppárt), Siklósi András (Fgkp), dr. Gesztesi Ferenc (MSZMP), Novákné Halász Anna (MSZP), dr. Székely Zoltán (MSZDP), Kalocsay Miklós (Fidesz), dr. Raffay Ernő (MDF) és Talpai János (Agrárszövetség). Ebben a választókerületben az első kör döntött: dr. Raffay Ernő, az MDF jelöltje a 48 449 választó voksainak 53,42 százalékát kapta és ezzel az elsők között jutott be az új Parlamentbe! Afnásodik helyen dr. Rozsnyai Bálint (SZDSZ) végzett 12,12 százalékkal, míg Novákné Halász Anna 7,32 százalékkal a harmadik helyet szerezte meg a 12 képviselő-jelölt versengésében. A többi jelölt közül senki sem érte el a 4 százalékot. Itt tehát nem volt szükség a második fordulóra. Mi a helyzet ma? Eddigi értesüléseink szerint 16 párt indítja képviselőjét a parlamenti helyért folytatott versengésben. Ebben a választókerületben független jelölt nem indul. íme a jelöltek névsora (egyelőre még nem ábécé sorrendben): Jachinek Rudolf színész (Nemzeti Demokrata Szövetség), Bozsóki Mátyás nyugdíjas ( Magyar Élet és Igazság Párt), Kovács István energetikai koordinátor, vállalkozó (Liberális Polgári Szövetség - Vállalkozók Pártja), Annus József újságíró, író (Magyar Szocialista Párt), dr. Molnár Gyula középiskolai tanár (Zöld Alternatíva), dr. Oláh László ügyvéd (Egyesült Kisgazda és Polgári Párt), dr. Gesztesi Ferenc ügyvéd (Munkáspárt), dr. Mózes Ervin jogász (Szabad Demokraták Szövetsége), Póda Jenő számítástechnikai szakember (Magyar Demokrata Fórum), dr. Kovács László biológia-kémia szakos tanár (Köztársaság Párt), Nyári Sándor gépipari technikus, edző (Konzervatív Párt), dr. Jójárt Ferenc ügyvéd (Agrárszövetség), Király Zoltán újságíró (Magyar Szociáldemokrata Párt), dr. Kovács Kálmán egyetemi tanár (Kereszténydemokrata Néppárt), dr. Náfrádi Zoltán közgazdász (Fiatal Demokraták Szövetsége) és Kövér Károly mezőgazdász ( Független Kisgazda és Polgári Párt). Ők tizenhatan szállnak tehát ringbe a szavazópolgárok voksaiért. Ha összehasonlítjuk a négy évvel korábbi megmérettetést a mostanival, akkor abból kiderül, hogy idén négygyei többen indulnak, s az egykori jelöltek közül ebben a választókerületben csak dr. Gesztesi Ferenc indul újra. Király Zoltán négy évvel korábban a 2. választókerületben volt jelölt, míg Siklósi András idén független jelöltként a harmadikban indul. Azt is hozzá kell tenni, hogy a szebbik nem ezúttal kimaradt a névsorból, négy évvel ezelőtt viszont egy fiatalasszony, Novákné Halász Anna felvette a versenyt a férfiakkal és kiválóan szerepelt, mint már fentebb említettük: a harmadik helyen végzett e megmérettetésben. Nem könnyű csoport. A jelöltek között van ugyanis három országgyűlési képviselő, egy városatya, több ügyvéd, újságíró, vállalkozó, egyetemi tanár, jogász, tanárember, sikeredző és nyugdíjas. Hogy ki lesz a befutó? Arról majd május 8-a után. Vagy még később... Kiisimie Ferenc