Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-11 / 59. szám

PÉNTEK, 1994. MÁRC. 11. KULTÚRA 7 Szegedért Alapítvány 94 Nagy víz... nagy idők Nyakkendőtű Kossuth-arcképpel • A Szeged március 12-re a „Nagy Víz" 115. évfordulójára jelent meg. Címoldala nem rejtvény, egy híres Kossuthereklye a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből. Nyakkendőtű, mely a New Yorkban élő John Lincoln O'Suli van szenátoré volt. A parányi ékszer 12 milliméter átmérőjű gömbjében, a beléje épített nagyító alatt Kossuth parányi arcképe látható. Az árvízi évforduló immár ötödik esztendeje összekapcsolódik a Szegedért Alapítvány díjkiosztó ünnepségével. A mostani alkalomra Pálfy Katalin kötötte csokorba öt év sajtótükrét, s közli a lap a díjazottakkal - Straub F. Brúnóval, Nagy Alberttel, Liebmann Bélával és Tandori Károllyal készített interjúkat. Csongor Győző a 115 évvel ezelőtti napokra és az azt követő eseményekre emlékezik. Könyv készült Müller Miklósról. aki a két háború között egyetemi hallgatóként a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának volt tagja, barátja Radnótinak. A zsidóüldözfsek elől emigrált és Spanyolországban lelt új hazát és elismerést. A hamarosan megjelenő magyar és spanyol nyelvű könyv író-szerkesztője Anderle Adám. Újabb színháztörténeti anyaggal jelentkezik a Szeged márciusi számában Sándor János. Ezúttal a lengedás hírű színidirektor, Krecsányi Ignác életpályáját rajzolja fel sok, eredeti kutatáson alapuló dokumentummal. Egy újabb készülő könyvből, Szuromi Pál Tükrök, tükröződések című tanulmánykötetéből ad ízelítőt a lap, a dolgozatban a fiatal szegedi képzőművészek jelentkezéséről, megerósödéséról ír a szerző. Hazánk „vízfejű ország" marad? - erre a kérdésre keresi a választ a Belényi Gyula településtörténésszél készített beszélgetésben Újszászi Ilona. Olvasható még Dér Endre novellája, a Szegedi Szép Szó újabb darabja, Podmaniczky Szilárd verse. A Szeged kapható a Sík Sándor könyvesboltban és a Sajtóház portáján. mmmmhhmmmmmhhhbmmmhmmhi Csiky-szobrok Párizsban • Dr. Csíky László szentesi orvos és karikatúra-szobrász Georges Simenon egyik fiáFotó: Enyedi Zoltán nak, a filmrendező Marc Simenon meghívására utazott Párizsba, és ott átadta a kért mű• Professzor úr, úgy tudom, többször járt már Magyarországon, Szegedre másodszor érkezett. Milyen okok motiválják ezeket a látogatásokat. - A nyolcvanas évek közepén jártam először az önök hazájában, azóta hatszor szállt le velem a repülőgép. Megszerettem Magyarországot, rendkívül szimpatikusak az emberek, s igyekszem ápolni a tudományos kapcsolatokat, elősegíteni a kutatási együttműködéseket. Érzékelem az első látogatásom óta bekövetkezett változásokat is: az emberek mintha felszabadultabbak lennének, érzékelnék a változás fontosságát, fölvennék a fejlődés ritmusát. Látom, miként alakul át a magyar egészségügy, s ez a változás több mint jelzésértékű. Meggyőződésem, hogy ennek az országnak kedvező kilátásai vannak. • Ha már az elismeréseknél tartunk, hadd zsebeljek be még belőlük: milyen városnak tartja Szegedet? - Ami az első pillanatban megragadott, hogy ennek a városnak van karaktere, sajátos arculata. Tapasztalataim szerint az orvosegyetemen felkészült munkatársak dolgoznak, a tudományt magas színvonalon művelik, s az orvos-beteg viszonyban alapvető érték a bizalom. • Régen azt tartották, hogy a jó belgyógyásznak elegendő, ha érzékeny keze van. Ma mintha a technikai felszerelések, műszerek bűvkörében élne orvos, beteg egyaránt. - A gépek sohasem pótolhatják az orvos emberismeretét, empirikus tapasztalatait. A jó orvos kiváló megfigyelő, szakszerűen végzi a vizsgálatokat, és gondosan választja meg a műszeres vizsgálatokat. Ezeket az eszközöket csak akkor kell használni, ha a diagnosztika felállításában erre feltétlenül szükség van. A szegedi egyetemisták előtt tartott előadásomban is ezt hangsúlyoztam. Kezdetben túlzott fontosságot tulajdonítottunk a jól megtervezett s rendkívül értékes műszereknek. Ám rá kellett jönnünk, hogy ezek a műszerek csak eszközök a gyógyítás szolgálatában, minden orvosi vizsgálatnak határozott célja van, s a műszerek-eszközök csak ebben segíthetnek bennünket. Nem szabad csupán a drága műszerben hinni. Az orvos és beteg kölcsönös bizalma elengedhetetlen. • Itt, Európa keleti felében meglehetős lépéshátrányban érezzük magunkat a világ élvonalát jelentő nyugat-európai országokkal és Amerikával szemvet. Ez pedig a filmrendező apját, a szintén világhírű Georges Simenont ábrázolja. A család ezt az alkotást egyébként bronzból kiöntve is megrendelte és ez a jövő évben szerepel majd a nemzetközi párizsi kiállításon. Ugyancsak elismerést szerzett két másik szobor is: az egyik a francia belügyminisztert, a másik pedig a humánus cselekedeteiről nagyra becsült Abbe Pierret örökíti meg. Marc Simenontól újabb meghívást is kapott dr. Csíky László, mivel a filmrendező az idén májusban filmet forgat és elképzelései vannak a karikatúraszobrokkal kapcsolatban. További fejlemény, hogy legközelebb Budapesten nyílik Csfky-kiállítás március 30-án. szerdán délután 3 órakor az Andrássy út 55. szám alatt. A magyarországi Expóval összefüggő gyűjtemény állandó helyével összefüggésben újabb tervek születtek. Az egyik változat szerint Szentesen a főtéri Galériát bővítenék, méghozzá függőleges irányban. W Az orvos és beteg kölcsönös bizalma elengedhetetlen Beszélgetés Shaul G. Massry professzorral V Fotó: Gyenes Kálmán Másodízben jár városunkban Shaul G. Massry professzor, a dél-kaliforniai egyetem tanára, a nephrológia világhírű kutatója. Tegnap előadást tartott a SzentGyörgyi Albert Orvostudományi Egyetemen, majd a Stefánia klubban ültünk le egy rövid beszélgetésre. ben. Behozható-e a lemaradás vagy nő a közöttünk lévő távolság? - A nyugat-európai országok már évek óta felismerték, hogy az állami költségvetésből mind nagyobb arányt kell fordítani az egészségügyre. Ezt önöknél még nem tapasztalhatjuk. De el kell jönni az időnek, amikor a tudomány, a kutatás, az egészségügy, az oktatás kedvezményezett ágazata lesz a költségvetésnek, mert csak ez biztosíthatja a fölzárkózást. Hiába vannak meg az emberi képességek, a tudományos kvalitások, ezek működésbe hozása, szervezett mozgása anyagiak nélkül képtelenség. • Miként vélekedik az általános orvosi szemlélet és a specializáció viszonyáról? - Nem könnyű kérdés. Clinton elnök egészségügyi reformjának középpontjában a családorvoslás áll. Érvei között szerepel, hogy kell lenni egy orvosnak, aki az embert teljes egészében - életmódjával és környezetével együtt - figyelemmel kíséri. Mert ez hatékonyabb és olcsóbb megoldás. Az én véleményem, hogy valószínűleg nem olcsóbb és még az orvostudomány fölgyorsult fejlődését is fékezi. A nagyvárosokban ezért kevesebb lehet az esélye, mint a kistelepülésekben, falvakban. • S miként jelentkezik az általános szemlélet és specializáció viszonya a belgyógyászat területén? - Szinte már axióma, hogy a belgyógyászoknak van szükségük a betegségekre való legnagyobb rálátásra. Csak a beteg teljes állapotának ismeretében lehet kitűzni a speciális gyógymódokat. A nephrológus a specialisták között is specialistának számft. hiszen ha a vese nem látja el feladatát, nem működik jól, ez összefügg a szívpanaszokkal, agyi rendellenességekkel, gyomorproblémákkal. Ezért a nephrológusoknak sokkal több általános ismeretre van szükségük, mint kollégáiknak. • Hogyan látja, a nephrológiai kutatások élvonala most milyen fő kérdésekkel foglalkozik? - Sokféle területen dolgoznak a világ kutatói. A magas vérnyomás, a cukorbetegség, a környezeti alkalmazkodás hiánya. a toxikus és genetikai szempontú vizsgálatok egyformán fontosak. Ha a kutatás jövőjéről kell szólni, akkor két időintervallumban kell gondolkodnunk. A rövidebb, a tíz-tizenöt éves programban klinikai síkon meg kell szervezni világszerte a szervátültetések politikai, törvényi, szociális, gazdasági és szervezési koordinálását. Az alapkutatás során pedig ki kell fejleszteni az emberhez legközelebb álló állatmodellt - mostani ismereteim szerint a sertés, - amely eredményes genetikai kísérletekre adhat módot. A későbbi, 30-50 éves program lényege a megelőzés. Meggyőződésem, hogy a veseelégtelenséghez vezető betegségek megszüntethetők, az immonológiai és toxikus hatások pedig megfelelő módszerekkel viszszaszoríthatók. Én optimista vagyok, ezért vagyok orvos. • Úgy tudom, hobbija a művészet. - Valóban szeretem a művészetet. a szép tárgyakat. Gyűjtök porcelánt, kisplasztikát, kerámiát, Buddha-szobrokat. Sok Zsolnay és Herendi porcelánom van. most jutottam hozzá egy csodálatos magyar művész, Kovács Margit újabb kerámiájához. Így aztán elmondhatom. hogy Magyarország ott van a házamban, és azt is, hogy én önöknél otthon vagyok. Tandi Lajos ••••••••••••••••••••mhhhhaahhhb • A kortárs zenei héten Zeneiskolák hangversenye A szegedi konzervatórium Zenei Hét Századunk Muzsikájából sorozatában ma Szeged és a megye zeneiskoláinak közreműködésével növendékhangversenyt hallhat a közönség. Az est műsora: Állami zeneiskola Hódmezővásárhely Ránki Gy. Szvit - előadja Dobsa Edit (zongora), tanár: Török Andrásné: Papp L. Rondó - előadja Böjti Henriett (zongora), tanár: Tunyoginé Tövisfaivi Erzsébet; Takó L. Konyhazene - előadja Varga Valéria, Simon Krisztián, Csányi Norbert. Kiss Zoltán és a felkészítő tanár: Takó Lajos. Állami Zeneiskola Makó Bogár I. Trombitaverseny előadja Horváth Miklós (trombita), tanár: Pintér Attila. Lajtha László Zeneiskola, Szentes Durkó Zs. Hommage á Bartók - előadja Majtényi Eszter (zongora), tanár: Péterné Dunda Mária; Sulyok I. Bevezetés és Rondó - előadja Nagy Katalin (hegedű), tanár: Oroszné Veres Gabriella; Soproni J. Capriccio, Cabalette, Barcarola, Marcia - előadja Nánai Olga, Nánai Márta (zongora), tanár: Nagy János; Sári J. A szél, Kis dal. Kicsi kocsi - Nánási Orsolya (klarinét), tanár: É. Mihály Béla; Járdányi P. Magyar tánc - előadja Hegedűs Csaba (hegedű), tanár: Hegedűs János. Király-Kőnig Péter Zeneiskola, Szeged Legány D. • Altatódal, A pingponglabda története - előadja Januj Blanka (zongora), tanár: Demeterné Dányi Júlia; Reményi A. Siciliano - előadja Gárdián Tamara (hegedű), tanár: Baranyai Györgyné; Kiss Zs. Makacs darab - előadja Greksa Márta (hegedű), tanár: Baranyai Györgyné; Selmeczi Gy. Gyermekjelenet - előadja Joó Anikó (zongora), tanár: Dr. Szüts Istvánné; Petrovics E. Szerenád - előadja Papp Viktor (kürt), tanúr: Monostori István; Borgulya A. Dobbantás - előadja Verbai Katalin (hegedű) és Lenti Laura (hegedű), tanár: Gárdián Gáborné; Shakarian Quartett - előadja Tóth Szeles Anita (fuvola). Lórik Tünde (fuvola). Nyúl Gabriella (fuvola) és Horváth Réka (fuvola), tanár: Baranyai György; Szunyogh B.-Weöres S. Petit air. Song - előadja Tóth Judit (ének), tanár Szél Pálné: Madarász I. Anekdota - előadja Vörös Márta (oboa), tanár: Szépál Szilveszter; Sári J. Bartók zsebórája, Szélkakas - előadja Pusker Viktória (zongora), tanár Bódás Péterné: Csemiczky M. Arietta - előadja Karvaly Gellért (gordonka) és Brzozka Ágnes (zongora), tanár: Dr. Szüts Istvánné; C. H. Joubert Barbican - előadja Gila Orsolya (fuvola), tanár: Greksa László.