Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-09 / 57. szám

SZERDA, 1994. MÁRC. 9. ^/faiiuiMiiiiMiitiM GAZDASÁGI MELLÉKLET VII. Tényképek A magyar háztartások 10 százaléka rendelkezik valamilyen vállalati részvénnyel vagy kárpótlási jeggyel. A vállalati részvények döntő hányada MRP, vagy kedvezményes dolgozói részvényvásárlás útján jutott tulajdonukba. Február elejéig 108 gazdasági társaságnál alakult MRP. Az érintett társaságok 43 ezer dolgozót foglalkoztatnak. közülük 34 ezren MRP-tagok. Az MRP-tulajdonban lévő részvényekért a dolgozók összesen 15 milliárd forintot fizettek ki. Kedvezményes dolgozói tulajdonszerzés: a dolgozói részvényvásárlásban érintett társaságok jegyzett tőkéje meghaladja a 109 milliárd forintot (125 rt., 205 kft.). 1993-ban több mint 3 milliárd forint értékű részvényjegyzést, és másfél milliárd üzletrészjegyzést regisztráltak. A növekedés 1990-hez képest 30, illetve 60-szoros. Dolgozói tulajdonszerzés. MRP nélkül íooV • Darab 3 Szerződési érték 1990 1991 1992 1993 (Szerződés szerinti érték, x 10 millió forint) * Éttermek, szállodák Drága vagy olcsó A privatizáció történéseit végigkísérve kezd határozottan kirajzolódni valamiféle csökkenő ártendencia, ami nagy valószínűséggel nem csak Szeged környékére, hanem az egész országra igaz. Érzékelhetőbben olcsóbban lehet ugyanolyan értékű állami vagyonrészhez hozzájutni, mint 2-3 évvel ezelőtt, és nem feltétlenül csak azért, mert javultak a konstrukciók, vagy alacsony a kárpótlási jegyek tőzsdei árfolyama. Nézem a legutolsó hirdetések kikiáltási árait, Szeged főterén 1300 négyzetméteres étterem, söröző, bár komplexumot kínálnak húsz millió forint alatti összegért. Eközben jól emlékszem a hatmillióba került Bárka Étteremre, ami néhány évvel ezelőtt ugyancsak bérleti jog privatizálása volt. Egy mellékutcában, töredék négyzetméter, sokkal erősebb forintban, aránytalanul drágább volt. A Kárász utca 8-20 millió forint között elkelt reprezentatív üzleteinek új bérlői nem nagyon győzik kitermelni a privatizációs részleteket, s ennek köszönhetően változik túl gyakran egy egy bolt profilja, illetve portálja. (Egy kollégám nevezte át közelmúltban szellemesen Szeged főutcáját Kérész utcának.) Talán akkoriban az első nekifutásra, tapasztalatok nélkül, tovább licitáltak a versenyzők, s a boldog győztesnek mára meggyűlt a baja mindennel és mindenkivel. A Cserepes sori piaccal, ahol vám, áfa, adó, bérleti díj és mi minden nélkül árusíthatnak féláron, a karácsonyi vásár bódésorával, amelynek ideiglenes bérlői is pontosan akkor teremtenek konkurenciát, amikor ünnepek előtt behozhatna valamit az igazi boltos. Az olcsóságra való hivatkozás legmeglepőbb változatát a Dunabank vezérigazgatójától hallottam a napokban, szerinte például a szegedi szállodákért kértek túl kevés pénzt az elmúlt években. Azért nem sikerül túladni a félig kész Régi Hungárián, mert már százmillió körült lehetett nagy és üzemelő szállodákat venni Szegeden. A drága és az olcsó természetesen relatív, az viszont tény, hogy ezek között volt olyan privatizációs kiírás is, amit az első körben meg sem pályáztak. Talán mégis drága volt. K. A. Hogyan lett a Panda Maciból Eskimo? Beszélgetés Szabó Tamással - Ön a közelmúltban nemegyszer sikerágazatnak nevezte a privatizációt. De mihez képest? Mi a viszonyítási alap? - Nemzetközi privatizációs norma valóban nem létezik, nekünk arra kell törekedni, hogy minél gyorsabban és minél jobban privatizáljunk! Mérhetjük például azt, hogy a környező országokba mennyi működő tőke áramlik. Nos, ennek több mint a fele hozzánk jött, ráadásul gyorsuló ütemben. - Nem lassult tavaly ez a folyamat? - Csak a hírekben! A valóságban nem. 1990-ben 1 milliárd dollár alatt, '91-ben valamivel 1 milliárd fölött, '92-ben 1,5 fölött, '93-ban már 2,3 milliárd dollár volt a befektetés összege. Ez siker, nem? Mint ahogyan az is sikernek számít, hogy a nálunk megjelent 7 milliárd dollár körülbelül 350 ezer munkahelyet köt le. Vagyis ennyivel kisebb a munkanélküliség - a privatizáció következtében. A magángazdaság ugyanis felőrölte a csődtömeg jelentős részét. Ha nincs ez az eltökéltség a magángazdaság megteremtésére, akkor nem működne 600 ezernél is több egyéni vállalkozás - '89-ben 250 ezer volt -, nem alakult volna 150 ezer társas vállalkozás és a 4 évvel ezelőtti néhányszáz után ma nem dolgozna 15 ezer külföldi vegyes vállalat. - Ha már a külföldieket említi, kiárusítják az országot - mint ahogyan sokszor kolíciós partnereik is vádként fogalmazzák -, vagy magunknak termelünk hasznot? - Sokszor hallom, hogy a drága szent magyar anyaföld drága szent terményét mások, a külföldiek élvezik, vagyhogy azért veszik a külföldiek a magyar feldolgozóipart, hogy kiszorítsák az alapanyagot a piacról. Mi a valós helyzet? Az, hogy hiába szeretem a Szimfóniát, ha nem tudom eladni Bécsben, Párizsban, vagyis az a néhány óriáscég, amely megvette a dohányfeldolgozó- ipart, eleve versenyt teremtett, tetejében kisebb nikotintartalmű, Európában is versenyképes, ismert márkanévvel eladható terméket állít elő. A világ így megismerheti a mi termékünket, mert ugye nem kell mondanom, hogy azt a bizonyos doboz cigit magyar ember állítja elő. Mindehhez persze jó alapanyag kell. A feldolgozók elkezdtek egy hatalmas fejlesztési programot, új technológiákat vezettek be, újfajta kultúrákat finanszíroznak a termelők számára, és szakemberek szerint két év múlva kétszeresére nő a dohánytermelés. Ha tehát több embert lehet foglalkoztatni, akkor több áfa és több személyi jövedelemadó folyik be, vagyis a bérből, fogyasztásból nő az állam haszna. De hozhatok másik élelmiszeripari példát is. Fejérben a Pharmalat megvette a székesfehérvári Tejipari Vállalat jelentős részét, és a cég tőkeértékének megfelelő összeget befektetett, teljesen megújította a technológiát, vett harminc kis Mercedest, viszi a hosszú ideig eltartható tejet, és egyebet, minden kis faluba és kiszorította a holland importot. Magyar ember, magyar tehén magyar teje, magyar munkával, magyar fogyasztót szolgál, és még exportra is jut. Csak mellékesen teszem hozzá, hogy a győriek már sürgettek, hogy siessünk a privatizációval, mert kiszorulnak a hazai piacról a Fejér megyeiek miatt! Ugyanez a helyzet a Veszprémben gyártott és nem kifogástalan minőségű Panda Maci fagyival: A gyárat megvette az Unilever, költött rá másfél milliárd forintot, fölvett 300 embert és az Eskimo jégkrémet egész Európában eladja négy gyárából, amiből az egyik a veszprémi. „Magánszféra" Egyperces Szabó Tamással - Az egyik héten mentelmi jogának felfüggesztését javasolták a Parlamentben, a következő héten a kereszténydemokraták közül néhányan menesztését emlegetik, titkos bizonyítékokra hivatkozással. Hogy érzi magát? - Ha mindig azzal foglalkoznék, hogy valaki valami nagyot talál mondani, akkor nem lenne időm a kisbefektetői részvénytulajdonosi programra. Vagy elvenné az energiáimat a tőzsde fejlesztésétől, a közalkalmazottak bevonásától a privatizációba, a dolgozói rész vény kedvezmény éktől. Nem fontos dolog, ha egy magát világhírűnek képzelő szakértő valami ostobaságot talál leírni. Az AVÜ erősíti az ellenőrzést. Az ÁVÜ-höz 1993-ban beérkezett bejelentések száma többszöröse az 1992. évinek mondta Hajdú László, az AVÜ 1991-ben alapftott Ellenőrzési Igazgatóságának új igazgatója a tavalyi év vizsgálatairól és az idei tervekről tartott bemutatkozó sajtótájékoztatóján. (Világgazdaság, II. 26.) Pilléres hírek. Várhatóan március 16-tól jegyezhetik a kárpótlásijegy-tulajdonosok a Pillér II. alap jegyeit. A társaság induló vagyona 2 milliárd forint lesz, mely belvárosi irodaházakat foglal majd magába. A papírok futamideje 6 év, szemben a Pillér I. alap tíz évével. A cserearány is kedvezőbb, hiszen két kárpótlási jegyért három új papírt adnak. Valószfnűleg elsősorban az eredeti kárpótoltak jegyeznek Tallózó majd a befektetési jegyekből, hasonlóan a Pillér alapéhoz. (KÁPÉ. II. 24.) Felülvizsgálat, nem szerződésbontás. Az ÁVÜ ellenőrző stábja kifejezetten csak felülvizsgálja a korábban megkötött szerződéseket, szó sincs azok esetleges módosításáról, amikor e megállapodások utóéletéről érdeklődnek. Megmásíthatatlan jogi kategória egy adásvételi szerződés megkötése, és más kategória annak utóélete - hangsúlyozta Halmi Gábor, az ÁVÜ ügyvezető igazgatóhelyettese. (Világgazdaság, 111. 01.) Figyelik a befektetőket. Idén új befektetői figyelő programot indít az AVÜ azoknak a vásárlóknak a kiszűrésére, akik már szerződést kötöttek a Vagyonügynökséggel, de mégsem teljesítették fizetési kötelezettségüket. (Pesti Hírlap. II. 26.) Az Állami Vagyonügynökség arra inti a kárpótlásijegy-tulajdonosokat: ne akarjanak szabadulni jegyeiktől. Nem valószínű ugyanis, hogy a jegy árfolyama sokáig marad a mostani, hosszú idő óta mélypontnak számító 57-62 százalék közötti árfolyamon. Az elsődlegesen kárpótoltak. de a többi jegytulajdonos is hamarosan komoly privatizációs kínálattal találkozhat, és lesz mód a válogatásra. (Népszava. III. 01.) Áprilistól KRP-kísérlet Magánosítás részletre Az űj privatizációs programban a 18. évet betöltött magyar állampolgárok 100 ezer forintos keretet kapnak, amelyből állami tulajdonú társaságok részvényeit vásárolhatják. A keretet kamatmentesen használhatják fel a kisbefektetők, 5 éves részletfizetéssel. Az első kísérleti szakaszban a Pannónia Holtes, a Global TH, a Pannonplast Műanyagipari és a Soproni Sörgyár Rt. mintegy 4 milliárd forint értékű papírjait ajánlják föl. A forgalmazással az OTP Bank Rt.-t bízták meg, amely versenyben nyerte el a feladatot. Csépi Lajos, az AV Rt. vezérigazgatója bejelentette, hogy a következő szakaszban várhatóan a Matáv, a Villamosipari Tröszt, a Pick Rt. és néhány gyógyszeripari cég részvényeihez lehet hozzájutni a KRP keretében. Az érdeklődők a kárpótlási jegyek részvényekre cserélésével is vásárolhatnak vagyonrészt. Egyelőre 60 OTP-fiókban regisztrálják a KRP-ben való részvételt, ami kétezer forintba keriii. Az eredeti kárpótoltak számára ingyenes a bejelentkezés. Limitálni fogják az egy-egy cég megvásárolható részvényeinek minimális és maximális jegyzési értékét. A nyilvános kibocsátás az azonnali készpénzes fizetésre is módot ad. Szótár Dolgozói részvény. Kibocsátására részvénytársaságoknál kerülhet sor. Az rt. alaptőkéjének felemelése mellett az alaptökén felüli vagyonból lehet dolgozói részvényeket kibocsátani, annak maximum 10 százalékáig. A részvény névre szóló és csak korlátozottan forgalomképes. Eladható, elajándékozható az rt. más dolgozójának, de külső személynek nem. Ha a dolgozó meghal, vagy munkaviszonya megszűnik, az rt.-t vételi jog illeti meg, vagyis ha megveszi, akkor a dolgozó, illetve az örökösei nem juthatnak a részvényhez. A dolgozótól a részvényt forgalmi értéken. de legalább névértéken kell megvenni. A dolgozói részvényt ingyenesen, vagy kedvezményes áron kaphatják meg a dolgozók. (Az rt. alapszabályától függően). Dolgozói tulajdonszerzés. A kedvezményes vásárlás feltételeit a Vagyonpolitikai irányelvek tartalmazzák. (Az Országgyűlés évente hagyja jóvá). Az összes kedvezmény nem haladhatja meg az átalakuló vállalat saját tőkéjének 10 százalékát, illetve a 12 havi bruttó alapbértömeg összegét. A kettő közül az alacsonyabb összegű veendő figyelembe. Ha nem minden dolgozó vesz részt a kedvezményes vásárlásban, akkor arányosítani kell a kedvezmény mértékét a résztvevők és a teljes létszám között. Például a dolgozók 50 százalékát csak az egész vállalatra jutó kedvezmény 50 százaléka illeti meg. Az. AVÜ az eladási ár feléig árengedményt és részletfizetési kedvezményt adhat. (Ehitel is igénybe vehető). (Jövő héten: vagyonértékelés, vagyonértéke sítés).