Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-09 / 57. szám
SZERDA, 1994. MÁRC. 9. BELÜGYEINK 3 Ulődemonstráció lesz Mi történt a Magyar Rádióban? A Magyar Rádió szombaton újjáalakult sztrájkbizottsága petíciót fogadott el. amelyben felszólítják Csúcs László alelnököt: függessze fel a létszámcsökkentésnek álcázott politikai tisztogatásokat, s a szükséges ésszerűsítéseket a Közalkalmazotti Tanács, illetve a Sztrájkbizottság és a rádiós szakszervezetek bevonásával dolgozza ki - jelentették be a rádiós Közalkalmazotti Tanács, a Független Rádiós Szakszervezet és a Magyar Rádiós Dolgozók Szakszervezete keddi gyűlésén. A rádiósok csütörtökön reggel 9 órakor ülődemonstrációt tartanak a Pollack Mihály téren, amelyre a hallgatókat is várják. Borenich Péter, a KT elnöke kijelentette: mivel a 129 rádiós dolgozó múlt heti elbocsátása nyilvánvalóan törvénytelen. meggyőződése, hogy valamennyien vissza fognak kerülni munkahelyükre. Borenich közölte: a Legfőbb Ügyészséghez fordultak, mivel a törvény nem teszi lehetővé, hogy a Pető-Orbántalálkozó Pető Iván. az SZDSZ és Orbán Viktor, a Fidesz, elnöke kedden áttekintette a két párt programjainak egyeztetését. Szóba került a megbeszélésen az is, hogy a liberális pártok ha a nemzeti ünnep programja ezt megengedi - közös ünnepséggel emlékezzenek meg március 15-éről. Minderről Pető Iván adott tájékoztatást, hozzáfűzve, hogy a megbeszélés az SZDSZ- és Fidesz-vezetők rendszeres konzultációinak sorába illeszkedik. A megbeszélés témái között nem szerepelt a médiahelyzet és nem kerültek szóba a jelöltállítás kérdései sem. Örömmel állapították meg azonban a pártvezetők, hogy az SZDSZ és a Fidesz között nincs olyan nyitott kérdés, vita vagy ellentét, amelyet ilyen magas szinten kellene tisztázni. közalkalmazottat a felmondási idő alatt felmentsék a munkavégzés alól, az elbocsátottakkal viszont ez történt. Ugyancsak megkeresik az Országgyűlés kulturális bizottságát, amelytől azt kérik, hogy foglalkozzon a rádióban kialakult helyzettel. Barát József, az egyik elbocsátott dolgozó „nevetséges és aljas rágalomnak" minősítette Csurka István állításait, amely szerint beszenynyezték volna Csúcs László irodáját. Barát megalapozatlannak minősítette Boross Péter miniszterelnök kijelentését is, hogy információi szerint több most elbocsátott rádiós közalkalmazotthoz méltatlan magatartást tanúsított. A gyűlésen a jelenlevők szolidaritásukról biztosították a sztrájkoló mecseki szénbányászokat. Az is elhangzott, hogy egy vidéki vállalkozó jelezte: mind a 129 elbocsátott embert alkalmazná. A Magyar Családok Országos Szövetsége pedig valamennyiüknek képviselőjelöltséget ajánlott. A Nemzeti Tájékoztatási iroda elemzése Aki a rádióbeli elbocsátásokból azt a következtetést vonja le, hogy Magyarországon a kormány és a kormánypártok a tömegtájékoztatás monopolizálására, a közszolgálati eszközök elfoglalására készülnek, az többszörösen téved. Egyebek között ezt szögezi le a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Tájékoztatási Irodájának elemzése, amelyet kedden juttatott el az MTI-hez Varga Domokos György irodavezető. A „Mi történt a Magyar Rádióban?" című dokumentum szerint a magyar kormánynak nincs lehetősége arra, hogy közvetlenül beleszóljon a Magyar Rádió vezetésébe. Éppen a kitűzött választások miatt a kormánypártoknak inkább az lett volna az érdekük, hogy a szükséges létszámleépítés a választások utánra halasztódjék. A rádió alelnökét gazdasági és etikai szempontok vezették, amelyek ésszerűségét egyébként a kormányzatnak is be kellett látnia. Ezek érvényesítését megkönnyítette volna, ha a jelenlegi helyzet nem állt volna elő: ha Göncz Árpád köztársasági elnök korábban teljesítette volna az Alkotmánybíróság előírását a személyi döntésekre vonatkozóan, vagy ha az ellenzéki pártok magatartása nem akadályozta volna meg a médiatörvény megszületését. A dokumentum megállapítja: Magyarországon a kormánytényezők csupán néhány újságban és műsorban szólalhatnak meg annak tudatában, hogy velük szemben bizonyosan nem élnek a szándékos torzítás, egyoldalú beállítás eszközével. Miután az országos lapok többsége mellett a vidéki sajtó vezetőinek, munkatársainak nagyobb része szintén megőrizte régi pozícióját, a lapok 80-85 százaléka ellenzéki (általában baloldali) beállítottságú. • A szegedi konzervatóriumban folyó Zenei Hét Századunk Muzsikájából hangversenysorozatban ma Fredrik Ullén svéd zongoraművész ad zongoraestet. A fiatal zongoraművész 1968 ban született; a Stockholmi Királyi Zeneakadémián végezte tanulmányait. Később Liisa Pohjola-nál a Helsinki Sibelius Akadémián, majd Vitalij Margulisnál a Freiburgi Zeneakadémián tanult. Jelenleg előadóművészi tevékenysége mellett neurofiziológiával foglalkozik a stockholmi Karolinska Institute-on. „Minden kor zenéjét játszani kell - vallja Frederik Ullén. Rendkívül kreatív tevékenységnek tartom az új művek megismertetését, a még élő zeneszerzők műveinek megszólaltatását." Műsora szinte teljes egészében olyan darabokból áll, amelyeket Szegeden még nem hallott a közönség. Ullén előadja Ligeti György erdélyi származású világhírű zeneszerző zongoraetűdjeit, amelyek a 80-as évek második felében keletkeztek, és a mester legújabb alkotókorszakának termékei. A 12 da• A kortárs zenei héten Fredrik Ullén zongoraestje Fotó: Schmidt Andrea rabból álló ciklusból 6 szólal majd meg - Szegeden először. Műsorán megszólal George Crumb híres - nálunk kevésbé ismert - amerikai zeneszerző hat darabja is; előadásmódjuk eltér a konvencionális zongoratechnikától. Ugyancsak amerikai szerző a nemrég elhunyt világhírű John Cage akinek „Music for Piano" című művét hallhatja Ulléntől a közönség. A műsorban svéd zeneszerzők darabjai is elhangzanak. A szerzők: Bengt Hambraeus a Montreali Zeneakadémia zeneszerzés professzora (kísérletező, avantgárd stílusban komponáló zeneszerző) és Sven-Erik Back. aki a Stockholmi Királyi Zeneakadémia professzora volt; idén hunyt el (egyike a legismertebb svéd zeneszerzőknek; a hangversenyen egy korai darabja hangzik el 1948ból). Az előadást szegedi szerző, Horváth Barnabás Hat bagatellje (1989-90-ben keletkezett műve) zátja. A hangverseny 19.30-től kezdődik a konzervatórium nagytermében. • Sándor Péter, a Forrás igazgatója: „Bizony, nagyon szeretném, ha a címbeli első félmondat a jövőben elhangzik Szegeden, a többit automatikusan vágná rá mindenki. Vagyis, hagyományt szeretnénk teremteni azzal, hogy március 15-e előestéjén a Forrásban együtt ünnepeljenek politikusok és újságírók, városlakók és messziről érkezettek, a tavaszünnep szellemében, hangsúlyosan politikamentesen. És persze sok meglepetéssel. Nemzeti bálát igyekszünk rendezni, miért ne ünnepelhetnénk ezt a hagyományos értékes magyar gasztronómia, a kitűnő ételek és ízes borok élvezetével? Annyit elárulhatok, hogy jó ügyet szolgálunk: meglepetésünk révén a Pethőintézet szegedi kisgyerekein szeretnénk segíteni." Tandi Lajos, a Délmagyarország felelős szerkesztője: „Azt hiszem, hogy méltó lezárása lehet a farsangi szezonnak a szerveződő nemzeti bál. Egy olyan esemény, ahol feledve az ellentéteket, a hétköznapi torzsalkodásokat, találkozhatnak a • Ha március !4-e... ...akkor nemzeti bál! pártok képviselői, a sajtó munkatársai, az érdeklődő városlakók. a velünk szimpatizáló személyek. Meggyőződésem, hogy szükség van kiemelkedő ünnepekre, emlékezetes programokra. amelyek segítenek átvészelni a hétköznapok egyre nehezedő gondjait. Ugyanakkor egy sikeres bál növelheti a városi polgár presztízsét s erre borzasztóan nagy szüksége van Szegednek". Bodor Gábor, a Forrás főszakácsa: „Igyekszünk minden igényt kielégíteni, az ínyencek sem maradnak élmények nélkül. Biztosan lesz keletje a szegedi (egyébként sajtos-libamájas) Pick-salátának, az alföldi bélszlntekercsnek (gombával, velővel töltve) s a héjában főtt, majd átsütött, némi lecsóval gazdagított burgonyaköretnek. S e menű után csúszik majd a jóféle borocska". Anyalai Ferenc, a Royal cigányzenekarának prímása: „Örülök, hogy egy politikamentes mulatságon zenélhetünk. Repertoárunkkal meg szeretnénk mutatni, milyen gyönyörű muzsikája van ennek a nemzetnek. Erkel Hunyadi Lászlójának Palotása, Liszt rapszódiái, a régi magyar dalok és nóták - melyekkel nagy sikerrel szerepeltünk Európa tájain - itt is szívesen hallgatott, élményt adó zene lesz". Szarka Béla, a Melody Combo muzsikusa: „Úgy érzem, kicsit több a sírás, mint kellene. Szükség van a bálakra, a táncra, a lazításra. Az ünnep előestéjén nagyszerű ötlet „nemzeti" jelzővel illetni e nemes mulatságot. Remélem, a politika kívül marad az ajtókon. Szeretnénk sokszínű és igényes muzsikával közreműködni abban, hogy a Forrásban a nemzeti bál vendégei jól szórakozzanak a nemzeti ünnep előestéjén". 000 j~T) ettenetesen maradi emberekkel vagyok körülvéve. -Ll Sorra faggatom családom tagjait, barátaimat, a rokonságot - és sehol egy fikarcnyi szándék arra, hogy egyetértéssel fogadnák kijelentésemet: címer nélkül nem élet az élet. Már mint családi címer nélkül, ugye. Erre én is csak nemrégiben jöttem rá, amikor majd kiszúrta a szememet a heraldisztikával foglalkozó cég hirdetése az újságban. Ebből olyan lényeges, az egész életem menetét befolyásolhat )ó felismerésekre döbbentem rá, s olyan kétségek születtem bensőmben, amelyeket most meg kell osztanom másokkal. (Ha már a szűkebb környezetem nem reagált a reményeim szerint, hát akkor a tágabbhoz fordulok...) Arról van szó tehát, hogy magára valamit is adó felnőtt ember, ha családjának jelentőséget tulajdonít, s e kis közösség együvé tartozását a lehető legegyszerűbb és legkézenfekvőbb módon kívánja kifejezésre juttatni, szakavatott címertanászokkal megtervezteti a rajzos szimbólumot. Ezt aztán bármikor fölhasználhatja a családi levélpapírtól és borítéktól kezdve egészen a spájzban tárolt befőttesüvegekig - sok mindenen. Nyilvánvaló, hogy a címernek azokat az ősöktől eredeztethető jellegzetességeket, motívumokat kell nyomdaképes formában kifejeznie, melyek az adott családot megkülönböztetik minden másiktól. Kérdés azonban, hogy a felmenőket milyen súllyal kell figyelembe venni - például a szobafestő nagyapa pemzlije rákerüljön-e a címerre, s mi legyen a hátébéként hal gyereket felnevelő dédikével. Vajon az édesanya, aki éttermi felszolgálóként hat adag második fogást volt képes egyszerre kihordani a konyhából az asztalokhoz, korán viszeressé lett lábaival, vagy - legendás süteményeire tekintettel - inkább tepsijével kerüljön-e fel a családi jelkép-listára? S mi legyen a nem vér szerinti rokonokkal - úgy is mint: férj, keresztapa, sógor? Bevegyük-e őket, mint akikre büszkék vagyunk, a mindenképpen szimbolikus erejű családi jelvény képi világába, vagy borítsuk rájuk a heraldisztika fátylát? Aztán itt van a magunk problémája, ugye. Ha történetesen nem álltunk rá rögtön a ma járt életpályára, hanem mondjuk kétszer váltottunk szakmát, hivatást, feledjük-e lazán az eltelt éveket, évtizedeket, vagy éppenséggel büszkén vállaljuk föl korábbi, mára régmúlt önmagunkat? És gondolnunk kell persze az utódainkra is: a címert ugyanis nem egy adott történelmi pillanatnak terveztetjük meg, hanem gyermekeinkre, unokáinkra, századok múlva élő leszármazottjainkra is tekintettel. Na már most: nem hozhatjuk csak úgy rájuk a frászt, valamint őket bele egy kínos helyzet kellős közepébe azzal, hogy szégyenkezniük kell esetleg miattunk! Mondjuk azért, mert nem átallottuk kenyerünket pedagógusként, vagy elhivatott mozdonyvezetőként megkeresni. j VI ég néhány ilyen szorosan vett, szakmai kérdést kell -IJJ tisztáznom a hirdetést feladó céggel, aztán nem habozva tovább kiadom a megbízást. Nagyjából a következőképp: az első világháborúban hadifogságba eseti nagyapám puskáját, édesapám kenyérkereső oldalkocsis motorját, a sógorom csellóját, a Macintosh szövegszerkesztőmet, amin ezeket a sorokat írom, a kislányom néptáncos papucsát, valamint 10 hónapos unokám kismackóját szíveskedjenek egybegyúrni. Ha véletlenül akadna ezen a világon még valaki, aki ugyanezekkel az igényekkel lépne föl, abban az esetben nyugodtan írják az én címerembe - a megkülönböztetés végett - ezt a két szót is: ÍUIJUoropa ICft. Italáru Nagykereskedés ság részére kis és nagy tételben is. eteink: Zsótér u. 4/B Tel.: 62/326-996 ízeged, Bal fasor 3-5. Tel.: 62/433-423 yitva tartás: H-P: 7-17-ig, Szo: 7-13-ig retettel várjuk kedves vásárlóinkat.' ELSŐ MAGYAR KENDERFONÓ Rt. SZEZON ELŐTT KEDVÍ5MÉNYESEN! • RASCHEL-ZSÁKOT, • PP- ÉS KENDERZSINEGET, • KÖTÖZŐT, KÖTELET. SZEGEI), LONDONI KRT. 3. Tel.: 62/487-287 Fax: 62/311-665 CD-LEMEZAKCIO! . Minden CD-lemez l(N> Ft-tal olcsóbban. Fia hirdetésünket kivágja és behozza március 31-ig. Komolyzenei CD-k (DECCA. Philips, EMI, DG. BMG, Sony) kedvező áron kaphatók. X UWIITÍMÍ z,m , ,/ katalógusból megrendelhetők! MUNII UK UIV1K. Szeged, Brüsszeli krt 2.62/323-670. Hirdetését feladhatja személyesen Hétköznap 7-19 óráig, Sajtóház, Stefánia 10 Telefax: 481-444 DÉLMAGYARORSZÁG