Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-05 / 30. szám

SZOMBAT, 1994. FEBR. 5. KÖLYÖK Nem a római villát, mert az Pannóniában is volt szép számmal; az evőeszközre gondoltunk. Az idősebb korosztály talán felidézi még Charles Loughtont VIII. Henrik szerepében, amint késsel metszi a húst, de tíz ujjával nyúl a pecsenyéhez, majd lenyalogatja mind a tízet; a Tudor királyok korában a villa ismeretlen lehetett? Nem volt az; 1463-ból származik a Brit-szigetekről az első írásos feljegyzés: egy leltárkönyvben silvir forke, ezüstvilla szerepel, vagyis harminc évvel VIII. Henrik születése előtt felbukkan már. De vissza a római villához! A görögök is, a rómaiak is használtak villát (amely lehetett két-, háromvagy négyágú). Igaz, nem az étkezéshez, hanem a tálaláshoz. Villával emelték ki a pecsenyét a serpenyőből, Mióta ismerjük a villát? azzal helyezték a vendégek elé, akik aztán valóban tíz ujjal estek neki a húsnak. Az első ezredfordulótól, tehát a magyar államalapítás korától bukkannak fel a drága ezüst és arany villák az itáliai városokban. Persze, a popolo grosso tagjai használják, tehát a zsíros nép, a kisebbségben levő gazdagok, a popolo minuto, Sző, fon, nem takács Miért sző hálót a pók? A macska hangtalanul oson, vagy órákig mozdulatlanül ül az egérlyuk előtt, a farkas órákon keresztül kergeti az áldozatát, a leopárd váratlanul veti magát áldozatára a fa óriási lombkoronája közül. így szereznek zsákmányt. A pók zsákmányszerzésének évmilliók alatt kialakult módja a hálószövés. Persze ezt az „eszközt" nem azért használja a vadászathoz, mert az eszével rájött, hogy ezt érdemes csinálnia. A hálója, habár mesteri szerkesztésre vall, ösztönös, mechanikus dolog, és a mintákat sem tudja megváltoztatni benne. A hálószövéshez szükséges anyagot a pók mirigyei termelik, s ez a levegőn szilárdul meg. Móra Ferenc Anya Éjfél felé hozták a sürgönyt, Hét éles tőr volt hét szava: - Anyánkat megöli a szive Reggelre. Jöjj haza! Zordon, zimankós éjszakában Zúgva repült a gyorsvonat, De még szárnnyal se érheté be Gyötrelmes vágyamat. A kisajtóban nagyzokogva A szomszédasszony fogadott: - Már harmadnapja a galambom Egy hangot se adott! A tornác oszlopának dőlve Csöndesen sírdogált apám: - Hiába biztatom. Nem érti. Nem ismer már reám. Az ajtóban húgom borul rám: - Elkéstél már. Se hall, se lát. Alig lélegzik. Tán azóta A szive is megállt. S amikor ágyához rohantam S előtte térdre hulltam, - ó, Kezét fejemre tette s ajkán Suttogva kélt a szó: - Szaladj csak... Jutkám... a padlásra.. Hozz egy... kötés... lugast neki... De válogass... Ferink... tudod jól, Csak a... ropogóst... szereti... (1910) Ki volt az első hegymászó? Ha a hegymászón olyan embert értünk, aki kedvtelésből vagy tudományos megismerés vágyától űzve tör a szikrázó csúcsok felé, akkor az első hegymászó igencsak nevezetes ember volt: Francesco Petrarca, Itália és a világirodalom nagy költője, humanista és nyelvtudós. (Petrarca egyébként latinos névalak, a család eredeti olasz neve: Petracco.) -Ha úgy tetszik, Petrarcával kezdődik az alpinizmus 1336-ben, amikor a költő Colonna bíboros szolgálatában áll, és 32 esztendős. Ám hiába igaz, hogy virtusból, vagy talán azért, hogy gyönyörködjék a kilátásban, Francesco Petrarca mászta meg 1336-ban az 1912 méteres Mont Ventoux ormát, az első tudományos megfigyeléseket Antoine de Ville úr tette, VIII. Károly francia király főkamarása, aki néhány nemesúr kíséretében nemcsak megmászta a Vercors-hegytömb Mont Aiguille nevű ormát, a mai Isére megyében, hanem három napig a csúcson sátorozott, és érdekes úti beszámolót hagyott ránk. A Mont Aiguille egyébként 2097 méteres csúcs, de Ville vállalkozásának éve pedig 1492, Amerika felfedezésének esztendeje. Újabb nagy név Petrarcáé után Leonardo da Vincié, aki rendszeresen megmászta az Appenninek ormait, hogy valóságos tájképvázlatokat készítsen az addig stilizált hegyorom-ábrázolások helyett. (A nagy Leonardo az Empoll melletti Vinciben született, 1452. április 15-én, és 67 éves korában halt meg az Amboise melletti Cloux kastélyban, 1519. május 2-án.) Petrarca és Leonardo esetében a tudományos megfigyelés és a művészi élmény utáni vágy még keveredik egymással. Konrád Gessner (1516— 1565) és Johann Jákob Scheutzner (1672-1733) működésével kezdődik az a tudományos kutatás, amelynek korai előhírnöke csupán Antoine de Ville. Scheutzner az első, aki egy új tudomány, a geológia szempontjából vizsgálja az Alpokat, és felfigyel a geológiai rétegekre. A kölyökoldalban közölt versek a Kincskereső februári számából valók. Megfejtések - nyertesek Képrejtvényünk megoldása: „enyhe tél", „csillagász". Utalványt nyertek: Farkas Bence Szeged, Zsitva sor 5/A; Soós Berta Szeged, Oskola u. 25.; Zsombóki Olga Szeged, Ortutay u. 6/A III/9. Gratulálunk! Nyereményeteket postán küldjük el! A január 29-ei Magyar zeneszerzők című keresztrejtvényünk megfejtései: Bartók, Vásárhelyi, Dohnányi, Kodály, Liszt. Utalványt nyertek: Kránitz Kristóf Szeged, Szamos u. 7/A IX/35.; Tari Emese Szeged-Dorozsma, Balabás u. 71.; Gera Zsanett Sándorfalva, Iskola u. 77. a kisemberek tömege még nem juthat hozzá. A villának mint evőeszköznek általános használata a 18. század végétől terjed el Európában. Parasztemberek azonban csak a vasvillát forgatják még vagy kétszáz esztendeig. A természeti népek sehol a világon nem ismerik, kivéve a Fidzsi-szigetek barna bőrű lakóit, akik favillával eszik - de csak az emberhúst. Ennek rituális oka van: az emberhús mágikus becsben áll, kézzel nem illetheti senki. Egy kis nyelvészkedés: a villa latin neve furca, innen származik az angol fork és a német tájnyelvi Forke, a magyar villa viszont szláv jövevényszó, sok szláv nyelvben fordul elő, általában vidla, vagy a többes számú vidle szóalakban. Fecske Csaba A Ménes-patak télen Befagyott a Ménes: hosszú ezüstszalag Felvégből alvégbe mozdulatlan szalad A falu derekán övként díszeleg most, rajta a hidacskák dérezüstös csattok Mint a disznócsülök a jó kocsonyába, befagyott a vízbe a fűzfák bokája Nem jön már a Nap sem úszni a patakra, no hiszen ha jönne, menten odafagyna A jégen naphosszat lurkók korcsolyáznak: párát virágzik a lelkük, mégse fáznak. Children's puzzles The circus is in town Ismét jelentkezünk hagyományos angol rejtvényünkkel. Aki még sohasem találkozott a játékkal, annak sem lesz nehéz dolga, csupán egy kevés angol tudásra van szüksége. Ezúttal cirkuszba hívunk benneteket, persze csak képzeletben. Az ábrát olyan angol szavakkal kell kitöltenetek, amelyek a cirkusz világából valók. Csak hunyjátok be a szemeteket, s máris el tudjátok képzelni, kik azok, akik szórakoztatják az embereket! Persze necsak az állatokra gondoljatok, hanem a légtornászokra is! Segítségül annyit elárulunk, hogy a cirkusz nevének is szerepelnie kell valahol az ábrában. A megfejtéseket február 9-éig küldjétek be a szerkesztőségbe! Címünk: Délmagyarország 6740 Szeged, Stefánia 10. A borítékra ne felejtsétek el ráírni: „Kölyökoldal"! A játékhoz kellemes fejtörést kívánunk!