Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-28 / 49. szám

HÉTFŐ, 1994. FEBR. 28. Horn visszakéri a babaruhát H

a némi drótot is tekercseltek volna a dereka köré, áramot lehetett volna fejleszteni Dénes Jánossal, olyan sebességgel forgott a Parlamentben az elmúlt négy év alatt. Legalább a szavazógépet saját energiával villogtathatta volna a honatyák sereglete. Okultak a szocialisták Pozsgay Imréből! Ha végiggondolom az elmúlt négy évet, az ő feneke volt a függetlenek legkapitálisabb trófeája. Amikor Pozsgay, mint egy új párt vezére, beült a függetlenek közé, ezt a képzavart senki nem feledte el. Es akkor most ne beszéljünk az apróvadakról, akik hol egyik, hol másik párt bokrában mozogtak. Kormányasszonynak az elnöki pulpituson nagyon kellett figyelnie, hogy mindig pontosan megmondhassa, mi mozog és hol mozog. A disszidálás, ahogy az egyik pártból a másikba átütést nevezték a régesrégi, ha jól emlékszem, az első háború előtti Parlamentben, legalább annyira ellenszenves, mint amit tegnapi - választási kongresszusán jelentett be a Magyar Szocialista Párt, politikai megállapodást kötnek a párt színeiben induló jelöltekkel. Magyarán, megalkudnak, egyezséget csinálnak arról, ha a jelölt bejön, s két év múlva, parlamenti képviselőként úgy látja majd, hogy választási ígéreteitőj eltér a pártja, ne másik pártba, hanem csak valamely Parlament környéki, csöndes, Duna-parti kispadra ülhessen le. Vagyis vissza kell adnia, beh magasztos, pártjának a mandáumot! Ezt az utcán úgy mondja az ember, hogy Hornék előre csekkolják a frakciófegyelmet. Volna egy jóval egyszerűbb megoldás: indítsák az MSZP országos listájának összes helyén, valamint az ország összes egyéni körzetében Horn Gyulát! És ha Horn például elnyer mondjuk huszonkilenc mandátumot, még akkor is tökéletes lesz a frakciófegyelem, ha egyet átenged az MSZOSZelnök Nagy Sándornak. E

z a jó kis ötlet a politikai megállapodásról, a mandáum visszaadásáról a képviselői szuverenitás jelentős korlátozása. Mert igaz ugyan, hogy indulásához a jelölt a színt a párttól kapja, de a szavazatokat nem. Még a listán se! Hisz ott is a neveket nézik az emberek. Jellemző, hogy hasonlóval Torgyán József és kisgazdái álltak elő. Csakhogy ők nem csupán a mandátumot kérik vissza, hanem milliós vagy többmilliós pénzvisszafizetést is követelnek. Talán így el is érik majd, hogy minden képviselőjük szófogadó kisfiú legyen. Milyen érdekes, hogy a mandátumvisszaadás ötletével eddig a bal, meg a Torgyán szélsőjobb köpönyegébe bújt szélsőbal állt elő. Jönnek a rokonok... Zelei Miklós A KDNP elnöksége támogatja Rapcsák jelölését A hét végén ülést tartott a Kereszténydemokrata Néppárt megyei elnöksége és ezen tárgyalt az - úgymond - Csetényi Gáborné képviselőjelölt által felajánlott lemondásról. Dr. Szilvásy László megyei elnök arról tájékoztatta lapunkat, hogy az elnökség támogatja dr. Rapcsák András hódmezővásárhelyi polgármester jelölését a 6. egyéni választókörzet országgyűlési képviselőjeként. Eddig három KDNP-szervezet támogatja e jelölést, a negyedik pedig a napokban tárgyal a kérdésről. Egyébként a párt megyei választmánya március 12-én véglegesíti a jelölést. Különben az érintett, Csetényi Gáborné azt nyilatkozta lapunknak, hogy nem kíván lemondani képviselőjelöltségéről. De megteszi, amenynyiben meg tudják arról győzni, hogy valóban pártérdekről Egy nagysándori mozdulat. (MTI-Telefotó) • Kongresszust tartott az MSZP Horn Gyula vezeti a választási listái Szűrös mégsem adott előnyt A pártelnök bírálta a kormány elmúlt négy éves tevékenységét, majd arról szólt, hogy az ország életében a tartós fordulatot egy számottevő parlamenti többségen nyugvó, szocialista-liberális együttműködés, és egy ilyen alapon létrejövő kormány szavatolhatja, amely nyitott minden gyakorlatias politikai erő, köztük a kereszténydemokrácia irányában is. A pártelnök a kormánykoalíció hibájául rótta fel, hogy ideológiai szempontok szerint vezényelte az átalakulást, szétzilálta a vidék társadalmát, felszámolta a privatizáció minden érdemi ellenőrzését, magánosítás címén vagyonokat osztogatott, majdnem elzárta az országot a keleti piacoktól, ezzel is csökkentve a munkahelyek számát, és hogy párthüség alapján osztogatja a pozíciókat. Horn Gyula felhívta arra is a figyelmet, hogy a koalíció két és fél hónappal a választások előtt fűt-fát ígérget, és a kampány szolgálatában álló intézkedései súlyos terheket jelentenek majd az új parlament és a kormány számára. A következő kormány a pártelnök szerint nehezebb helyzetben kezdi majd tevékenységét, mint a mostani. A szocialisták nem örülnek azonban annak, ha a választásokon a nosztalgia vezeti majd az embereket, mindazonáltal tragikusnak tartják a nosztalgia alapját, az elszegényedést. A pártelnök hangsúlyozta, hogy az MSZP által kínált út A rövid megnyitó után Horn Gyula, a párt elnöke értékelte a magyar belpolitikai helyzetet, szólt a Magyar Szocialista Párt választási felkészüléséről és időszerű feladatairól. - A szocialisták bizakodással tekintenek a választások elé, mert hiszik, hogy a magyar nép bölcsen dönt és leváltja azt a jobboldalt, amely nem tudott élni a választóktól kapott felhatalmazással - jelentette ki Horn Gyula. nem visszafelé vezet, nem kívánják a szocialisták részvételével lebontott és a nép által leváltott rendszert visszahozni, majd - a mostani kormánykoalíció pártjai által a Horthyrendszer iránt ébresztett nosztalgiára utalva leszögezte: darutollal, vitézi renddel, naftalinszagú jelmezekben, ásatag eszményekkel sem lehet eljutni a demokratikus Európába. Ezután Jánosi György, az MSZP alelnöke ismertette a párt választási programját, amelyet a tanácskozó testület egyöntetűen és ellenszavazat nélkül fogadott el. Harmadik napirendi pontként került sor a párt országos MÉG 69 NAP 5 listájának elfogadására. A listát Horn Gyula vezeti, a második helyen Nagy Sándor, a harmadikon Békési László neve szerepel. Őket Gál Zoltán frakcióvezető, Vitányi Iván, az Országos Választmány elnöke, Szekeres Imre, a párt ügyvezető alelnöke, Jánosi György és Baja Ferenc, a párt alelnökei követi. A kilencedik helyen Kiss Péter, a BIT elnöke, a tizediken Pasztemák László, a Vasas Szakszervezet elnöke, a tienegyediken Szűrös Mátyás, a tizenkettediken Nyers Rezső áll. (Szekeres Imre alelnök az országos lista összeállításáról tartott tájékoztatójában egyebek között közölte, hogy minden híreszteléssel ellentétben Szűrös Mátyás, az Országgyűlés szocialista alelnöke nem mondott le az országos listán való indulásáról, tehát a névsor 11. helyén szerepel.) Utánuk Kovács László, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Katona Béla frakcióvezető, Csehák Judit és Kósáné Kovács Magda képviselőaszszonyok következnek. A listán 174-en szerepelnek, ha közülük valaki nem tudná elfoglalni képviselői helyét, az utána következők egy hellyel előbbre kerülnek. Elhangzott a kongresszuson az is, hogy az MSZP egyéni képviselőjelöltjeivel megállapodást köt, amelyben a jelöltek kötelezik magukat arra, hogy a Parlamentben a szocialista frakcióban foglalnak helyet. A jelöltek erkölcsi és vagyonnyilatkozatot is tesznek. Az egyéni körzetben indulók közül egyébként 25-en nem tagjai a pártnak. Az országos listát 354 támogató szavazattal és nyolc ellenszavazat mellett fogadta el a kongresszus. A tanácskozás délután Horn Gyula zárszavával fejeződött be. A Munkáspárt nagygyűlése Szegeden A feledékenység lovagjai Ha jól értem Szűrös Mátyásnak az utóbbi évben elmondott szavait, akkor a magyar szocializmus történetében ő volt az egyetlen hívő keresztény moszkvai nagykövetünk. Kihitte volna, hogy miközben az MSZMP KB-t képviselte a világforradalom fővárosában, titkon a Vaszilij Blazsennijbe járt fohászkodni. Churchill egy világháborút nyert meg az angoloknak, mégis megunták folyton a képét bámulni, hatalmi arroganciáját tolerálni, s mihely alkalom adódott, leszavazták. Ezzel szemben mit tett értünk Szűrös Mátyás? Elvesztette a világszocializmust. Ami nem kis dolog, de ennyi elég lett volna. Nem kellett volna tovább maradni. És jött a jó hír az MSZP tegnapi kongresszusán, az országos választási lista tizenegyedik helyéről Szűrös kilép Bihari Mihály javára! Már többen remélték, hogy egyszer és mindenkorra a politikából is, de nem! A Kádár János emlőin nevelkedett Szűrös ugye azt hitte, hogy a jelölti hely, ennél mi se természetesebb, az övé! Lemondhat róla bárki javára! Még mit nem. Ez itt demokrácia! Ha ő kiszáll, helyére nem Bihari Mihály politológus és jogtudor került volna, hanem a 174 fős listán mindenki, aki addig Szűrös mögött volt, eggyel előbbre lépett volna. Ezért Szűrös inkább maradt, s maradni fog, ha akarjuk, ha nem. Mert annyit, hogy az első tizenegy bejusson, biztosan összeszed az MSZP. Amilyen feledékenyek a magyar választók, még többet is. Z. M. Nyíró Sándor nem titkolta, hogy a Munkáspárt már tavaly alapos előkészületeket tett a választási kampányra, s ennek megfelelően bízik is a 7-8 százaléákos sikerben. Elemezte a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét, amelyet tragikusnak minősített, mondván, hogy a kormány ígéretei közül semmi sem valósult meg, különösképpen a mezőgazdaság vonatkozásában. Az ipar termelékenysége az 1976-77-es év szintjén van, megjelent az infláció, több mint 700 ezerre tehető a munkanélküliek száma. Ki fejtette, hogy pártjának tagjai nem nosztalgiáznak, pedig az „átkosban" is születtek eredmények e kis hazában, s szívesen hallanák már, hogy melyik történelmi időszakban volt jelentősebb előrehaladás összehasonlítva természetesen a Kádár-korszak eredményeivel. A privatizáció kapcsán elmondta. hogy szabad rablóterületet adtak a külföldieknek, Fotó: Nagy László az egykori elvtársak és elvtársnők pedig, akikből közben urak és hölgyek lettek, ebben a dologban igen nagy szorgalommal bábáskodnak... K. F. • A májusi választásokon a Munkáspártnak 5-8 százalékot, tehát az Országgyűlésbe való bejutást jósolta. - Megítélésem, hogy a kormánykoalíció, vagy egyes pártjai, így az MDF is, a hattyúdalát énekli... Rövidesen lejár az idejük. Még az is elképzelhető, hogy a választójogi törvény módosítása őket hozza kényes helyzetbe. Erre konkrét példa Lengyelország, ahol a katolikus pártok nem kerültek be a parlamentbe! Biztos vagyok abban, hogy hatnál több párt lesz a parlamentben május 8-át követően, s köztük lesz a Munkáspárt is. Az újságokban és a köz vélemény kutat ásókban megjelent eredmények és előrejelzések nem helytállóak. Mi jóval többre vagyunk képesek és ez be is bizonyosodik majd. • Ha már Thürmer Gyula neve szóba került, szeretném megkérdezni: mi a véleménye a kisebbségben Bent leszünk a Parlamentben! Interjú Nyíré Sándorral élő magyarság helyzetéről? Még konkrétabban: a vajdasági magyarok autonómia-elképzeléseiről. A Munkáspárt elnökének tavaly őszi szerbiai látogatása ugyanis eléggé felkavarta a kedélyeket, miután Thürmer ugyanis egyetértett az ottani kisebbségi politikával. E politika eredménye viszont közismert: a kényszerítő körülmények miatt csaknem 40 ezer magyar távozott szülőföldjéről... - A külpolitikai kérdésekben nem én vagyok a vezetésen belül a szakértő, de nagy vonalakban ismerem az autonómia-törekvéseket.Úgy érzem, hogy ennek ma, a jelenlegi helyzetben realitása nincs. A nemzetközi és a belső mozgások alapvetően meghatározzák akár egy nemzeti kisebbségnek is a lehetőségeit. Én inkább megfordítanám a kérdést: jó lenne, ha a magyar kormányzat a hazánk határain belül élő etnikumoknak adná meg először azokat a jogokat és lehetőségeket, amelyeket a hazánk határain kívül élő magyaroknak kér vagy követel! A Szerbiában, illetve a kis-Jugoszláviában zajló események nem közömbösek a mi számunkra sem, ugyanígy a kint élő magyarok sem. Én azonban azt tudnám javasolni önnek, hogy a vajdasági magyarokat kérdezze meg, mennyire ismerik a Munkáspártot és annak politikáját! Kisimre Ferenc