Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-25 / 47. szám

PÉNTEK, 1994. FEBR. 25. EXPO 9 W i Millecentenáriumi Nemzeti Piogtam 1995-2000 m Budapesti Világkiállítás 1906 Magyarok Magyarország és a világ fejlődósóért!" - „Kommunikáció egy jobb világért" Az 1996-os Budapesti Világkiállítás megrendezéséről szóló, 1992-ben elfogadott törvény még akként szól a honfoglalás évfordulójáról, hogy a megemlékezéseknek a világkiállítás legyen a kerete. (Utóbb, egy 1993-as, májusi parlamenti interpellációra adott válaszból kiindulva a kormány felkérte a művelődési és közoktatási minisztert, valamint Katona Tamás államtitkárt, az OMFB elnökét és a világkiállítási főbiztost, készítsenek kormányelőterjesztést a honfoglalási évforduló megünneplésének módjáról.) Ám közben - a társadalmi önszerveződés bizonyságaként - egy Ráckevén tavaly jóniusban megrendezett ünnepi plénumon a résztvevő politikai, közéleti személyiségek, kormányzati tisztviselők elfogadták azt a Kiáltványt, mely a honfoglalási évforduló aktualitását felhasználó, középtávú országos fejlesztési program indítására hívott fel - Millecentenáriumi Nemzeti Program 1995-2000 (a továbbiakban: MNP) ctmmel. (Mint olvasóink látni fogják, e program kereteként szolgál a világkiállításnak is. Az eredeti koncepció tehát megfordult...) A plénum a Magyar Településfejlesztők és Felújítók Társaságát hatalmazta fel arra, hogy a kiáltványban foglaltakat terjessze a közhatalmi szféra, a parlamenti pártok, az érdekképviseletek, a tudományos élet vezetői, valamint a sajtó révén az itthoni és külföldön élő magyarság elé. A programról a műit héten Budapesten tartottak sajtótájékoztatót. Az MNP-val kapcsolatos, ott hallott információkat, s egyik eleme - a világkiállítás - előkészületeivel összefüggő, legfrissebb fejleményeket gyűjtöttük csokorba az ugyancsak múlt heti. Budapesti expó-börze apropóján -, s adjuk összeállításunkban közre. Száz éve kormányprogram volt... A tudomány egy évszázada nem tudta pontos dátumát adni a honfoglalásnak - 888 és 900 közé tette azt. így hát a kormány jelölte ki, „kreálta" a milleneum évét. S már 1894ben három típusát határozta meg az állami részvétellel megvalósítandó intézkedéseknek: szükségesek eszerint „oly állandó természetű alkotások, melyek nem az ezeréves fennállás megünneplése alkalmából kezdeményeztettek, de ... az által, hogy a kitűzöttnél rövidebb idő alatt fognak létesíttetni, a nemzet fiai erőkifejtésének, ugy szellemi, mint anyagi téren, ujabb fényes példáját fogják szolgáltatni." Másrészt kívánatosak voltak olyan, az állandóság jellegével bíró alkotások, melyek közvetlenül jelképezik az államalapítást. harmadsorban pedig indokoltnak tartottak a szorosan vett ünneplést, az évforduló jelentőségének megtestesítését szolgáló, ideiglenes alkotásokat is. S e kormányprogram valóságos részvételre mozgósította az országot, az iparosoktól a kertészekig, a művészektől a kereskedőkig. (Csak példaként: 400 falusi iskola létesült, fásítási program indult, infrastruktúrafejlesztés kezdődött, közgyűjtemények és közintézmények egész sora létesült.) Az adott év költségvetési törvénycikkében külön tételként kiemelve a millenniumra az öszszes kiadás következő százalékait szánta a kormány: 1894 2 százalék; 1895 - 6 százalék; 1896-8,94 százalék! 0 500ntt»m NirCNKlWT RteaaTöt tsric. •H Millenniumi plakát. Vajon merre száll a léghajó 1996-ban? orszagfejlesztés Most, amikor száz év elteltével újra kell gondolni, s a jelenkor igényeihez kell igazítani az ünneplés módját, több okból is kívánatos nem egy adott évre, hanem millecentenáriumi időszakra készíteni programot - fogalmazza meg a MNP bevezetője. S teszi ezt szembetűnően hasonlatosan ahhoz a hármas elképzeléshez, ami száz éve kormányprogrammá lett. Az MNP fejlesztési, emlék- és eseményalprogramból álló tervezete ma azonban még csak áhítozik arra, hogy a parlament törvénybe iktassa. (Erre, mint többen rámutattak a sajtótájékoztatón, aligha kerül sor a jelenlegi országgyűlés mandátumának lejártáig. Az új pedig vajon nem talál-e sürgetőbb tennivalókat magának, mint hogy az MNP-vel foglalkozzék?...) Mindazonáltal a program kidolgozói széles társadalmi összefogásra számítanak - s ez minden bizonnyal el is érhető a millecentenáriumi évfordulóban rejlő dinamizáló erők célszerű csoportosításával. Lássuk, mik a célok! A középtávú országfejlesztő projekt öt ágazatot érint. Ezek: a település-, az infrastruktúrafejlesztés, az idegenforgalom fogadókészségének, a művelődésnek - beleértve a tudományos-technikai innovációt - , valamint a társadalom kondíciójának fejlesztése Évfordulók és rendezvények Az MNP emlékprogramjáról egyelőre annyi tudható, hogy az 1100. évfordulóval közvetlen összefüggésben lévő országos és helyi, valamint külföldön tartandó állami megemlékezések, s a kapcsolódó művészeti, tudományos események alkotják majd a gerincét. Évenkénti bontásban még a következő évfordulók alkalmából is lesznek megemlékezések: 1995: a II. világháború befejezésének 50. évfordulója a magyar oktatás ezredéves évfordulója 1996: a milleneum 100. évfordulója az 1956-os forradalom 40. évfordulója 2000: a magyar államiság ezredéves évfordulója Az eseményprogram olyan elemekre épül, melyek világérdeklődésre tartanak számot, a magyarság és országa ismertté tételét, jóhírét, közvetlenül a turizmus, a szolgáltatások és közvetve a gazdaság és a társadalom fejlesztését szolgálják, többnyire létesítményfejlesztéssel és -felújítással járnak együtt. Az MNP eseményprogramja: 1995: az ENSZ és a nemzetközi együttműködés éve. 1996: a Budapesti Világkiállítás éve - milleneumi emlékkiállítással, hazai termékek és szolgáltatások kiállításával. 1997: a művészetek, a játék, a szabadidő éve - művészeti világtalálkozóval, „homo ludens" világjátékokkal. 1998: a tudomány, az ökológia, a hungaricumok éve. 1999: a kis népek, nemzetiségek éve - világtalálkozóval. 2000: a magyar államiság éve - államfők világtalálkozójával, Korona világfesztivállal; Államiság a XXL századhan-rendezvénnvel. 1327 Budapest Postafiók: 65 A Ráckevén tavaly júniusban elfogadott kiáltványból: „Magyarország minden polgárától azt kérjük, hogy személyes életéből lelkiismerete és lehetősége szerint fordítson annyi időt és energiát az MNPre, amellyel saját környezetének boldogulásához, fejlődéséhez hozzá tud járulni. A világ magyarságától, továbbá mindazon néptől, nemzetközi szervezettől és vállalkozástól, külföldi magánszemélyektől, akik Magyarország felemelkedését és népének önmagát fejlesztő törekvését szívesen támogatnák, legyenek együttműködő társaink és jószándékkal segítsék az MNP megvalósítását." AZ MNP postacíme: 1327 Budapest Postafiók:65. Megkérdeztük... ...Lehmann Istvánt, a Csongrád megyei közgyűlés elnökét, mi a véleménye az MNP-ről. - Üdvözlendőnek tartom, hogy nem egy adott esztendőhöz kötődik a honfoglalási évfordulóval kapcsolatos nemzeti program, hanem fél évtized országfejlesztő projektjét dolgozták ki megalkotói. S hogy végre nyilvánosságra is hozták az elképzelést, s annak társadalmi szintű megvalósítása az egyeztetésekkel, a törvénykénti elfogadás szorgalmazásával megkezdődött, azért is örvendetes, mert mi már két éve javasoltuk a kormánynak: készüljön országos program a honfoglalás méltó megünneplésére. Most, hogy a településfejlesztőknek a szervezésben döntő szerepet vállaló társasága regionális fórumok tartását kezdeményezte, annak tagjaként Csongrád megye közgyűlése nevében azt javasoltam: a márciusi, 15 regionális fórumból álló sorozat egyik, s lehetőleg első helyszíne Ópusztaszer, a Nemzeti Történeti Emlékpark legyen. Ezt, azt hiszem, nem kell különösebben magyaráznom. ...Kiss Lajos területi főépítészt, a hangsúlyozottan országgyarapftó programból milyen feladatok hárulnak majd rá és kollegáira, illetve az irányító területfejlesztési minisztériumra. - Társadalmi önszerveződési folyamatról lévén szó, korai lenne még miniszteriális feladatokat sorolni. Mindazonáltal valószínűsíthető a területi főépítészi irodák szakmai tanácsadói szerepe. S mivel hangsúlyozottan - és szerintem indokoltan - első helyen áll az MNP településfejlesztési alprogramja, nyilván szoros kapcsolatunk lesz mindazokkal, akik az épített környezet gyarapításáért tenni akarnak és tuddak is. Az összeállítást Becsei Péter és Palfy Katalin készítette Expo '96. adatok Időtartam: 1996. május ll.-október 4. Helyszín: 44 hektár Budapest szívében, a Duna-parton Téma: „Kommunikáció egy jobb világért" Kiállítók: kb. 45 ország és kb. 12 multinacionális cég Látogató: kb. 10-12 millió Költségek: több mint 1 milliárd USD (az infrastruktúra fejlesztésével együtt) Várható napi látogató: 100 ezer és 150 ezer között Expo-ország katonái Hét vezér háza A budapesti találkozón pódiumülésen ismertették a világkiállítási előkészületek tényeit, adatait és a további munka vázlatos ütemtervét. Elidőz-' hettünk a nemzetek pavilonjának félkaréjánál, mintegy a kommunikációs jó világ tárgyiasult expólátványánál. megtekinthettük a nyolcezer négyzetméteres földszintjén a megyéknek (ingyenes) bemutatkozási lehetőséget kínáló főépület makettjét. S hallottunk a társként kapcsolódó megyék tájegységi bemutatójául szolgáló „hét vezér" házak tervéről. Igen figyelemre méltó volt ugyanakkor a főbiztosi tájékoztató abból a szempontból: rűt anyagiakról, támogatási kontúros tervekről nem esett szó. Azt is a sajtótájékoztatón vethettük fel (dr. Ványai Éva szegedi alpolgármester „súgása" nyomán), tudnak-e már valamit a „hét vezér házai" világkiállítás utáni sorsáról. A válasz szerint csupán a szándék említendő, hogy az épületek megmaradjanak, vagy egyetemi campus, vagy egyéb hasznosításban. Pedig a megyék és megyei jogú városok kicsit több bizonyságot szeretnének, mielőtt a súlyos milliókat megszavazzák. Fél évnyi, világlátta örökkévalóságra nem tudni, ki áldoz az elszegényült megyék és nagyvárosok közül. Őszintén kitárulkozó, reményt és a világkiállítás programsorától felemelkedési esélyeket kívánó standokat építettek és vendégcsalogatóval, tájegységi kuriózumokkal mutatkoztak az ország különböző részeiből érkezettek. A korábbi, kétkét megyés versengések győztesei. A látvány és a hangulat alátámasztja az optimizmust, amely a magyarországinak már szívesebben nevezett budapesti világkiállítás előkészületei során hangsúlyozottan megnyilvánul. Más kérdés, hogy az optimizmus maradandó és a megvalósulás során is döntő kísérője lesze a nagy horderejű magyar világprogramnak. Most - a világkiállítás főbiztosa, Barsiné Pataky Etelka szóhasználatával a „megvalósítás idején", indulásként felsorakoztak Expo-ország katonái, szerte az országból. Látvány szerűen, képletesen és egyúttal remélhetően valóságosan is. Asárvári, pazar díszruhás huszárok, a népviseletes táti menyecskék és a pusztamérgesi, kemény munkához, (zes borokhoz szokott homoki vendéglátók egyaránt a világcsalogató honi hadoszlop tagjai. Optimizmusról tanúskodnak a világkiállítás előkészületei, s ennek nem elhanyagolható magyarázata az erőteljes kétirányú „megnyerő akció". Mint az a főbiztos asszony tájékoztatójában szerepelt, a világkiállítás ötven „nagykövete" dolgozik a külföld részvételi megnyerésén, s a belföldi akció is eredményeket mutat. Szívesen fogadja az ország sok lakója, vendéglátók és kulturális, sport, Pezsgésnek indult az ország. A Pesti Vigadóból nézve különöst igaz a megérzés. A vidéki, megmozgató erejű „expo-börzék", a világkiállításhoz kapcsolódó tájegységi programok versengésének záróepizódját tartották a főváros reprezentatív kulturális centrumában, ahol az egészséges versenyláz uralta a terepet. Megmozdult a vidék. Valami elkezdődött! Ilyen címekkel adtak sűrített információkat a világkiállítási programiroda sokszorosított kiadványai. Olybá tűnik mindezzel, sőt még Boross Péter miniszterelnök beszédének lényegi részeivel is, hogy döntő törekvés volt a meggyőzés szakaszában a főváros határain kívüli, tágas magyar térség lakóinak megnveréseWEzért hangsúlyozódhatott a megnyitóban, hogy csökkent az ellenérzés, az összefogás körvonalai kezdenek kialakulni, s felemelő, talán nem várt sikerérzés hatja át a fővárosi, tizedik expobörze látogatóit, részeseit. népművészeti programszervezők, színházi emberek és zenészek a Magyarország Fesztivál ötletét. Lehetőség adódik az ország szellemi, históriai és materiális értékeinek megmutatására. A nagyon átgondolt koordinációt igénylő kiséró programok valós, átérezhető örömöt jelentő részvétel lehetőségét kínálják. Lakj vidéken és keresd fel az. expót. Ez a világkiállítás újabb jelmondata. Nem véletlenül. Az első fázisban, az ötletek szintjén regisztrált kapcsolódó rendezvények száma érdekes megoszlást mutat. Összességében 445 regisztrált renezvényötlet érkezett február 15-ig, beleértve a már elfogadott, hivatalos kapcsolódó rendezvényeket. Ezek száma még csupán 23-nál tart. A határidőt minden valószínűség szerint meghosszabttják, az ötlettár továbbra is nyitva áll. Érdemtelen és figyelmen kfvül hagyható a felvetés a főbiztos asszony szerint: az ország nyugati fele - a Balaton-felvidék kivételével - alig mozdult a világkiállítás-kapcsolódásra. Nem mérvadó, ha valaki arra gondol, az elmaradottabb térségek, tgy a 41 ötlettel listavezető borsodi vidék, vagy a Nyírség szalmaszál-reménye a világkiállítás. Esély a fejlődésre, a felzárkózásra. Nos. végtére a mindent átható optimizmus mellett az ilyen gondolatok száműzésre érdemesek. Várjuk a vendégeket a szélrózsa minden irányából. Mindezek után igen meglepő, hogy a Szeged irányába vezető autópálya építése Kecskeméttől tovább haladva Kiskunfélegyházánál megáll. Nem része a világkiállítás infrastruktúra fejlesztésének az autópálya további szakasza. Nem tudni, ily módon megfelelő lesz e az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark megközelítése.