Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-24 / 46. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. FEBR. 24. A HELYZET 9 • Hagyományteremtő szakmai napok Szegeden Reklám-MIX - A történelem kezdetétől a gőzmozdonyig egyetlen hírhozót ismertek az emberek, a lovakat. Azután jött Guttenberg és a könyvnyomtatás - forradalmasította a hírközlést mondta tegnap délelőtt a Forrás Szállóban Nagy Péter, a Magyar Reklámszövetség főtitkára. abból az alkalomból, hogy Szegeden első (zben rendeztek „Reklám-MIX" címmel kiállítást és szakmai napokat. Hivatkozott arra is, hogy a marketing, a reklám soha nem látott fejlődésen ment keresztül az elmúlt nyolc-tíz évben, hiszen a computerek forradalmasították a reklámkészftést, tervezést is. Csonka Gábor, a Szegedi Nemzetközi Vásár igazgatója, a szakmai napok ötletadója elmondta, hogy első alkalommal ugyan, de a hagyományteremtés szándékával rendezték meg a szakmai napokat, a Délmagyarországi Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Reklámszövetség támogatásával. Közel két tucat kiállító cég, zömében szegedi és Csongrád megyei kisvállalkozások, valamint több fővárosi stúdió is standot állított a Forrás előcsarnokában. Természetesen társaságunk, a Délmagyarország Kft. is képviseltette maFotó: Révész Róbert gát, mint a régió egyik legnagyobb sajtó- és nyomdaipari vállalkozása. A szakmai napok ötletét többek között az inspirálta, hogy alakuló piaci viszonyaink között egy-egy cég nem tud a piacra betömi a hatékony reklám nélkül. Ugyanakkor a reklámirodák maguk is vállalkozásként működnek, s egyre nehezebb eligazodni a sokféle szolgáitatás között. A partnerválasztáshoz szeretne segítséget nyújtani a tegnap kezdődött kétnapos rendezvénysorozat. A kiállítás mellett a reklámszakma jeles képviselői tartanak két napon át előadásokat. Többek között hallhattunk tegnap a Suzuki és a Volkswagen reklámkampányának részleteiről és díjnyertes reklámfilmeket is megtekinthettek a résztvevők. Ma délelőtt Kandikó József, a Modem Üzleti Tudományok Főiskola főigazgatójának előadásával folytatódik a program. A marketing kommunikáció műhelytitkaiba való bepillantás után a Postabank Rt. reklámhadjáratának részleteivel ismerkedhetnek meg a szakemberek. Végül a hazai reklám- és versenyszabályozás aktuális kérdéseiről hallhatnak előadást az érdeklődők. R. G. • Igazi ritkaságot játszik ma este; a Leclair F-dúr hegedűversenyt az ön lemezén kívül senki mástól nem hallottam még játszani. - Én sem hallottam még, hogy más játszaná. Érdekes módon nem figyeltek fel rá az előadók. Én úgy vagyok a ritka darabokkal, hogy amikor külföldön járok, körülnézek a zenei csemegék után. Szeretek nézelődni a kiadóknál; ha például Rómában járok, bemegyek a Ricordihoz, kutatok, keresgélek, s ha valami megtetszik, megszerzem a partitúrát. Mindig lehet ritka és szép darabokat találni. Ez családi vonás lehet, mert a Leclair-hegedűversenyre a fiam talált rá Svájcban. • A zenetörténet szerint Leclair kiváló hegedűs előadó is volt. Érzi-e a darabon, hogy „pályatárs" művét játssza? - Érzem bizony, de mennyire! Nagyon kell tudni hegedűlni ahhoz, hogy a hegedűverseny virtuozitása, s a második tétel imádságának áhítata feltáruljon. Ahogy a Beethoven zongoraversenyeken is, érezni lehet, hogy a szerző a maga előadására és.*tudására írta a darabot. A mű szépsége mellett ezért is izgalmas eljátszani. • Leclair kiváló hegedűsként kezdett komponálni. Ön gondolt-e már arra, hogy zenét szerezzen? - Nem szívesen lenném. „Utálom a felvágós szólistákat - mondja Ruha István W Ismét Szegeden hallhatja a közönség Ruha István hegedűművészt. A világhírű kolozsvári muzsikus ma este a Weiner Leó Kamarazenekarral - Weninger Richárd vezénylete mellett - két francia zeneművet ad elő. Műsorán: Leclair - F-dúr hegedűverseny és Chausson - Poeme. Dávid Ojsztrah, akinek óráira annak idején gyakran bejártam, s maga is többször ellátogatott hozzám Kolozsvárra, ő mondta magáról, hogy amíg tud hegedűlni, addig inkább a zeneszerzőkre hagyja a komponálást. Igy vagyok én is. De emellett azért sokat hangszerelek, és kadenciákat is írok. A lemezre vett Paganini hegedűversenyhez például, vagy a Mozart Bdúr és D-dúr hegedűversenyeihez, amelyekhez sehol nem találtam kádenciát. Ilyesmit még „merészelek", de a művekhez igazi zeneszerző kell... • Néhány nap múlva Budapesten a Kongresszusi Központban Mozart Simfonia Concertante-ját játszsza - és brácsázni fog. Ezzel a hangszerrel legutóbbi szereplésekor is meglepte a szegedi közönséget. Mi fűzi a brácsához? - Imádom. Kolozsvárott is, Moszkvában is a hegedű mellett a brácsa kötelező szak volt az akadémián. Annak rendje és módja szerint vizsgáztunk belőle. Nem csak amolyan mellékszak volt, ahol a hallgató éppen csak megismerkedik a brácsakulccsal. Én gyönyörű hangszernek tartom. Szeretettel kell kezelni, s nem lenézéssel: akkor gazdag hangzása lesz. Ez a titka. • Többször mondták már önről, hogy amikor zenekarral játszik, szinte bekapcsolódik a karmesteri munkába: majdnem hogy vezényli a művet. Egyetért ezzel? - Mondják, tudom. De én tévedésnek tartom, hogy én zenélés közben a karmester fölé akarnék kerekedni. Elképzelhető, hogy zenélés közben van egy-két öntudatlan mozdulatom a zenekar felé, de ez csak abból fakad, hogy az előadás alatt egyazon darabnak a világában élünk. Ilyenkor úgy érzem, mintha hegedűlném azt is, amit a zenekar játszik. • Előadásain érezhető, hogy nem csak a karmesterre, de a zenekar koncertmesterére is nagyon figyel. Egyik koncertjén láttam, amint teljesen szembefordult az első hegedűssel és úgy játszott. Belefeledkezett, vagy oka volt rá? - Éppen azért állok mindig hátrább, hogy kapcsolatom legyen a zenekarral. Sok hegedűs kiáll a pódiumra, előre, és szinte elveszti az összeköttetést a zenészekkel. Óriási tévedés azt hinni egy szólistának, hogy a zenekar csak az ő kíséretéért muzsikál. Úgy a karmesterrel, mint az első hegedűssel együtt kell érezni a zene minden rezdülését és árnyalatát - csak így lehet kamarazenét játszani. És akkor nincsenek késői belépések és pontatlanságok. Ezért kell bennebb állni, érzékelni, amit a zenekar játszik, és érzékeltetni azt. amit a szólóhangszer. Ha a szólista elszakad, a zenekar megérzi ezt. És én utálom a felvágós szólistát. Amit tesz, az a zene kárára megy. Mert lehet bármily isteni a szólista, akkor is a zene az Isten. És előtte meg kell hajolni. Panek Sándor • A város felkérésére komponálta még az elmúlt esztendőben Concertóját a színpadi, vokális és kamaraalkotásaival már rangot kivívott zeneszerző, Madarász Iván. A nagyszerű szegedi fuvolistának, Bálint Jánosnak ajánlott, kamarazenekari kíséretes mű tervezett bemutatója novemberben a szólista hirtelen jött betegsége miatt elmaradt, ennek pótlására kínálkozik most jó alkalom a Weiner Kamarazenekar ma fél 8-kor a Konzervatóriumban kezdődő estjén, amely egyben a Filharmónia „B" jelű kamarasorozatának első koncertje. Újra hallhatjuk szólistaként ezen a hangversenyen a világhírű kolozsvári hegedűművészt, Ruha Istvánt, aki két művet is játszik. A Weninger Richárd vezényelte műsor barokk zenével, Rameau Tác• Hangversenykalauz Kortáiszenei ősbemutató Szegeden szvitjével kezdődik. A színházi tucatnyi hegedűversenyt komhegedűsből, vidéki orgonistából XV. Lajos udvari kamarazeneszerzőjévé váló alkotó a rengeteg opera és színpadi balettzene mellett egyes „tánczenéit" szvitekké állította össze. Ezek a korábbi hangszereléseknél színesebbek voltak, zenei karaktereik pedig erőteljesebbek. Pontosan egy időben élt Raemauval az ugyancsak francia Leclair. Mint korának egyik legkiválóbb hegedűse, ontotta a szonátákat, duókat, triókat, ponált, egyet tolmácsol ezek közül Ruha István. Ugyancsak Ruha játssza a „nem hivatásos muzsikus", az ugyancsak francia Ernest Chausson romantikus Poéme-ját, amely, mint a címe is mutatja, nem versenymű, hanem két témán alapuló zenei költemény. Madarász Iván több művében is kísérletezett már a fuvolahangzás megújításával. Alkotásának címe, a Concerto F(L)A egyszerre utal a szólóhangszerre (flauto = fuvola) és arra a két hangra, ami a kompozíció alapja, fa-la, azaz F-A. Puccini operaremekeiről ismert, bár decemberben egyik oratóriumát is hallhattuk szegedi együttesek tolmácsolásában. Most két kamaradarabja közül (mindkettő vonósnégyesre készült) az 1890-ben komponált Chrisantemi csendül fel - kamarazenekari előadásban. Méltó befejezése az érdekes válogatású műsornak Igor Stravinsky Concerto in Re cfmű alkotása, amely a világhírű Bázeli Kamarazenekar fennállásának húszéves évfordulójára készült 1946-ban. A vonósokra komponált háromtételes mű a barokk concerto grossók hangszerelésére emlékeztet, ám középső, lassú tételének metodikája már Verdi-hatásokra utal. Kutas János • Csakhogy előbb az egymásnak feleselő és egymást pontosító nyilatkozatok sorát kényszerülünk folytatni. Kollégámat felkereste Herczeg Tamás, a stúdióalapítási engedélyre pályázó egyik cég, a Média 6 Rádió és Televízió Kft. ügyvezetője; múlt csütörtöki lapszámunkban megjelent a vele készült beszélgetés, amelyben az ügyvezető tényként közölte, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium önálló studióengedélyezési osztályától megkapták a döntést: a másik pályázó, a VTV (megjegyezzük, nem a városi televízó pályázott, hanem az azt fenntartó önkormányzat) napi három, míg ők - a Média 6 - napi 10 órában közölhetnek televíziós műsorokat. Herczeg úr azt is mondta, hogy a minisztériumi „állásfoglalást" a két fél tárgyalási alapnak tekinti. Másnap Tűhegyi József alpolgármester nyilatkozatát olvashatták, melyből kiderült, hogy csak telefonértesítést kaptak a minisztériumból, s amíg nincs írásban rögzítve, hogy a műsoridő fönti megoszJelentések a médiatrontról A csata csupán elkezdődött tása a minisztériumi osztály döntése, addig a VTV vezetője, Csala Gabriella nem tárgyalhat az időmegosztásról és a szakmai kérdésekről. A szegedi önkormányzat ugyanis nem kívánja átvállalni a döntés felelősségét a minisztériumtól. Ki a pontatlan? Szombaton ismét Herczeg Tamás következett, kijelentette, hogy Tűhegyi pontatlan, mert igenis konkrét és eredményes tárgyalásokat folytattak a VTV és a Média 6 vezetői az időmegosztásról és megegyeztek a napi műsoridő blokkokra osztásának kérdésében is. Csala Gabriella, a VTV vezetője tegnap elmondta: Herczeg úr a Média 6 ajánlatával kereste meg, amelyet ő valóban átvett, azzal, hogy majd tárgyalnak róla. Mindössze erre volt felhatalmazása. Herczeg úrnak arról szóló dokumentumaira, hogy a Média 6 mit tekint főműsoridőnek és mit úgynevezett általános műsoridőnek, valamint az ezeken való osztozáshoz készült javaslataira azt mondta és írta, hogy nem áll módjában elfogadni. Egyéb kérdések közül abban valóban egyetértettek, hogy értelmetlen lenne a napi 13 órás műsoridőt szünetekkel megszakítani és túl sok műsorblokkra felszabdalni. Ez azonban olyan szakmai és logikai kérdés, amelynek megbeszélése korántsem jelenti a megegyezést sem a napi műsoridő megosztásában, sem semmilyen érdemi szakmai kérdésben. A játék egyik tétje Mi a veleje mindennek? A föntiekből is világos, hogy míg a Média 6 szíves örömest, addig a VTV, illetve az önkormányzat nem tudja elfogadni a minisztériumi döntést. Míg a Média 6 képviselője azt igyekszik sulykolni, hogy biztos ami ziher: övék a napi 10 óra - a polgármesteri hivatalban egyelőre azt sem látják tisztázottnak, hogy valóban hivatalos döntés-e a 10 - 3 órás időmegosztás. Miért jó a Média 6-nak, ha mielőbb elterjed, hogy övé a nap műsoróráinak túlnyomó többsége? Nos, a döntésről nincs semmilyen papír, nehogy hivatalos, nemzetiszín-keretes stúdióalapítási engély; ám ha a telefonüzenet alapján tárgyalásokba bocsátkozik az önkormányzat a Média 6-al, az azt jelentheti, hogy elfogadta, 10:3 - oda. Aztán jöhet már a díszes írás. az engedély, ugyanezekkel a számokkal. És most tessék megválaszolni a következő kérdést: vajon hol érdemesebb a cégünket, termékünket stb. reklámozni? a napi 10, vagy a napi 3 órában műsort adó tévénél? És ez csak az egyik, bár kétségtelenül létfontosságú, mert gazdasági tétje a műsoridőért folytatott harci játéknak. Az „egyéb tevékenység" előnyös Ha kizárunk minden rosszhiszemű föltételezést, nem könnyű megmondani, milyen indokai lehetetnek a minisztérirumnak, amikor egy hét éve működő, műsort készítő és közlő városi televíziót ilyen mértékben hátrányba szorít egy műsort még sohasem közvetített pályázóval szemben. A pályázatokat persze, ellentétben a döntéshozókkal, mi nem ismerhetjük. Ám miután a közgyűlés határozott erről, a VTV-s pályázat anyagi mutatói közismertek Szegeden. (Fejlesztésre 33 milliót szánt a közgyűlés, sikeres pályázat esetén ebből már az első évben 16 milliót felhasználhatna a VTV — amely évi 25 milliós önkormányzati támogatással működne.) A közelmúltban megkérdeztem Herczeg Tamást a Média 6 anyagi kondícióiról, ám ezt üzleti titokként kezelik. Mindössze annyit árult el, hogy „egyéb tevékenységekből" fedezi a cég a műsorelőállítás és közlés költségeit. Vagyis nem az adófizetők pénzén működtetik a tévét, mint az önkormányzat - mondta; s önálló gazdálkodóként „a város milliói nélkül is" közszolgálati funkciókat fognak ellátni. Mivel „senkinek sincsenek elkötelezve", minden reményük megvan arra, hogy a legjobb szakembereket nyerhetik meg a műsorkészítéshez... P.s.: Tegnap még megtudtuk, hogy az alpolgármester sürgetésére a minisztériumi osztály küldött azóta „írást" is: egy közönséges postai táviraton „ügyfélként" berendelték a polgármestert (vagy felhatalmazott képviselőjét) a minisztériumba - nyilván, hogy tisztázzák a tisztázandókat. Ma, 24-én megy. Sulyok Eizsebet