Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-24 / 46. szám

6 A VÁROS DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1994. FEBR. 24. Hatvanhatan vettek részt a versenyen; iskolájuk legjobbjai. (Fotó: Révész Róbert) Városi Móra-emlékverseny Először - de talán nem utoljára Költségvetés lapzárta után... Móra Ferenc halálának 60. évfordulója alkalmából emlékversenyt rendeztek tegnap a Fő Fasori Általános Iskolában. Szeged harminchárom általános iskolájának legjobb harmadikos, illetve negyedikes tanu, lói vettek részt a vetélkedőn: az iskolai előselejtezők győztesei. Az izgatottan várakozó kisdiákok és fölkészítő tanáraik előtt a rendező iskola igaz• Nemzetközi üzleti diploma megszerzésére vonatkozó magyar-francia oktatási programot írt alá tegnap a metzi székhelyű ESIDEC-csoport igazgatója, Thierry Jetin és a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola főigazgatója, dr. Dinya László. Az ESIDEC-csoport (Groupe École Superieure Internationale de Commerce) nemzetközi kereskedelmi felsőoktatási tömörülés, amely a nyolcvanas évek eleje óta folytatja többek között az üzleti diploma megszerzésére vonatkozó programját. A franciák a program kelet-európai honosításával két éve Szentpétervárott már debügatójának, Sarnyai Tibornak rövid megnyitója után a vetélkedő fő szervezője, az iskola tanttója. Kispéter Lászlóné ismertette a játékszabályokat, majd megkezdődött a nemes versengés. Az első fordulóban egy kétoldalas feladatlapot kellett kitölteniük a gyerekeknek, kereken húsz perc alatt. Nézzük először a negyedik osztályosok táltak. idén pedig az eredeti tervek ellenében - az eredeti helyszín Bukarest lett volna az élelmiszeripari főiskola franciaországi kapcsolatai révén Szegedre „csábította" a az üzleti képzést. A programhoz egyébként az ESIDEC rendszeresen francia kormánytámogatást kap. A kétéves képzés idén szeptemberben indul, az órák mintegy harminc százalékát francia üzletemberek tartják majd. Dr. Dinya László kérdésünkre kérdéseit. Mit jelent ez a mondat? „Most már a kenyér is nagy úr lett, elszokott a házunktól." Vagy: „...az a legnagyobb úr, lelkeim, aki nem szorul szolgálatra." Mi a földi cseresznye, a kertészpecsenye, a bundás gombóc, a tűrömfű, a csillagok pásztora; hol született, hol dolgozott, milyen regényeket írt Móra Ferenc? Egy szövegértelmezési feladat a elmondta, hogy a programot hosszabb távon a francia-magyar üzleti képzés regionális bázisává kívánják alakítani, melyben a szakmai vezető és ellenőrző szerep a francia félé lesz. A program résztvevői mindenekelőtt a hazai franciamagyar vegyesvállalatokra számítanak, amelyeknek ilyen módon biztosítva lenne az üzIeti-kereskedelmi jellegű képzés, tehát a szakemberutánpótlás is. Thierry Jean, az ESIDEC vezetője ezt úgy értékelharmadikosoknak: „Ebben a percben elkukorékolta magát a kakas a padlás szájában." (Hol volt a kakas?) „Nekibőszült a Cicke, fölemeli az első lábát, de bizony képen felejti ő ezt a csavargó agarat." (Mi történt a kutyával?) Hogy mondjuk másként: elszakadt a tűrömfonál, minap, cimborája, kelmed, tüsténkedett. A második fordulóban a kisebbekre egy Móra-mese huszonöt, a nagyobbakra pedig a Dióbél királyfi című Móra-regény közel negyvensoros részlete várt. Ezeket a - természetesen csak a helyszínen megismert - szövegeket kellett háromfős szakmai zsűri előtt fölolvasniuk a versenyzőknek. (S miközben az értékelés zajlott, akkor sem unatkoztak a gyerekek: finom uzsonna, videovetítés várta őket.) Késő délutánra járt már az idő, amikor Galgóczi Lászlóné, a zsűri elnöke kihirdette a - reméljük, hagyományteremtő verseny végeredményét. A harmadikosok között első: Molnár G. Fruzsina, (Rókusi L Sz. Ált. Isk.), második Serfőző Adél (Juhász Gy. TFI. Sz. Gyakorló Ált. Isk.), harmadik Somogyi Eszter (Béke Utcai Ált. Isk.). A negyedikeseknél első Ábrahám Tímea (Makkosházi Ált. Isk.), második Csaba Zsófia (Odessza II. Sz. Ált. Isk.), harmadik Bieniek Ildikó (Jerney J. Ált. Isk.). A helyezettek a verseny támogatói - így például könyvkiadók, könyvterjesztők - által fölajánlott könyveket, s a többiekkel együtt emléklapot kaptak. P. L. te, hogy a francia magyar üzleti kapcsolatok bővülése közös érdek, és Magyarország komoly kereskedelmi partnerré felzárkózását mindössze néhány évben jelölte meg. Az igazgató szerint Szegeden nem a szentpétervári típusú „mindent élőiről kell kezdeni" taktikát kell folytassák, hiszen a főiskolai menedzserképző szak remek alap a nemzetközi üzleti diploma-programhoz. P. J. A közgyűlés második napja is ugyancsak paprikás hangulatban kezdődött. Koha Róbert képviselő úr felolvasta az alulírottak beadványát. Ez (gy hangzik: „Alulírottak felhívjuk a Polgármester Úr figyelmét arra, hogy az értelmiségi város értelmiségi polgármesterére fokozottan érvényesek azok a viselkedési normák, amit a város lakossága és az őket képviselő testület joggal elvár Öntől. Visszautasítjuk az arrogáns, lekezelő, pökhendi megnyilatkozásait, melyeket a Közgyűlés vezetése közben megenged magának, visszaélve az állandó hangosítás előnyeivel. Kéljük, hogy tartózkodjon a képviselő-testület tagjainak politikai megkülönböztetésétől, hiszen a választási kampány kezdetét elsősorban az Ön viselkedésével lehet lemérni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a tegnap esti hangzatos „dorgálása" arra hivatkozóan, hogy az ülés befejezése mellett voksoltunk. Ön nagyon tudatosan „varázsolta" a költségvetés napirendi pontját a 30. helyre, csökkentve ezzel a sok kritikus hozzászólás lehetőségét, hiszen várható volt, hogy a mai ülésnapon kevesebb képviselő tud megjelenni a szokatlan időpont miatt. Ha továbbra sem hajlandó kultúrember módjára viselkedni, akkor mi felfüggesztjük testületi munkánkat." A fenti szöveget aláírta: Koha Róbert, Katona Imre, Kerekes Pál, Dobó János, Kiss Lajos, Nagy Ferenc, Ágoston József, Szabó Béla, Tokodi Ferenc, Gyimesi Kálmán, dr. Csapó Balázs, Balogh László, Borvendég Béla, Békési Zoltán és Galiba Ferenc képviselő. Miután Koha Róbert befejezte mondandóját, újabb pengeváltás kezdődött közte és a polgármester között. Többen is felszólaltak e tárgyban, és pro és kontra kifogásolták a többi között a lapunkban megjelent névsort, amely a keddi testületi ülést lezáró javaslat mögött állt. Mint említettük, a nap folyamán több kérdésben hozott döntést a közgyűlés (ezekről más helyen lapunkban részletesen tájékoztatunk), a költségvetési vitát azonban lapzárta után fejezte be, így csak holnap tudunk a részletekről beszámolni. K. F. Szegedre csábították a franciákat Hol van az a lista? (Fotó: Nagy László) A közgyűlés által elfogadott hosszú távú városfejlesztési koncepció is tartalmazza egy észak-déli és egy kelet-nyugati irányú, a várost elkerülő út gondolatát. Ezt indokolja a már-már tarthatatlan kölekedési helyzet a Nagykörúton, és az M5-ös autópálya egyre bizonytalanabb megvalósulása. Ezért ragadta meg az alkalmat az önkormányzat, hogy a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium által ebben a témában közzétett pályázatára jelentkezzen. A pályázat határideje indokolta, hogy a február 22-i közgyűlés sürgősséggel tárgyalja az ügyet, így lehetővé téve a pályázat benyújtását a „nyugati elkerülő út" első szakaszának megépítésére. Ez az 55-ös számú (Bajai út) és az 5-ös számú út kivezető szakasza (Szabadkai út) között teremt kapcsolatot a repülőtértől nyugatra. A második szakasz megvalósításának előkészítése - mely az 5-ös számú út bevezető szakaszát (Budapesti út) és az 55-ös számú utat kapcsolja össze - a következő évek feladata lesz. beépítéssel létesülő önálló lakás építéséhez, ha egyidejűleg tulajdont szerez, - személyi tulajdonban álló lakás legalább egy lakószobával történő bővítéséhez. Kik kaphatnak önkormányzati támogatást: Önkormányzati támogatás az arra rászoruló, elsősorban még önálló lakással nem rendelkező családok, 30. életévét betöltött egyedülállóak, valamint a 18. életévét betöltött volt állami nevelt, munkaviszonyban álló, illetőleg rendszeres munkanélküli-segélyben részesülő, szegedi állandó lakos magyar állampolgárok és letelepedési engedéllyel rendelkező, Szegeden élő külföldi állampolgárok és hontalan családok otthonteremtéséhez nyújtható. Milyen jövedelmi viszonyok mellett adható még támogatás: Ha a családban - az igénylő és a vele együttlakó és költöző személyek figyelembevételével az egy főre eső havi nettó jövedelem a mindenkori legkisebb saját jogú öregségi nyugdíj kétszeresét nem haladja meg, és forgalomképes ingatlan, valamint a szokásos mértékű ingó vagyonának együttes értéke a 300 ezer forintot nem haladja meg. Egy négytagú család esetében, ha a család havi nettó jövedelme az 54 400 forintot nem haladja meg, már támogatásban részesíthető. Milyen összegű támogatás adható: Az önkormányzati (helyi) támogatás speciális forma, amelyet az önkormányzatok csak a rendelkezésükre álló pénzügyi lehetőségek határain belül tudnak biztosítani. Ezért számos önkormányzatnál ez a támogatási forma nem létezik. A szegedi önkormányzat, ismerve a lakásszerzési gondokat, 1994-ben is fenntartja a helyi támogatást, annak mértékét a legutóbbi közgyűlésen emelte meg, e szerint a vissza nem térítendő támogatás összege meglévő gyermekenként 50 ezer forint, és egyidejűleg kamatmentes kölcsön is nyújtható, amelynek mértéke akár 400 ezer forint is lehet. Mikor kell benyújtani a támogatás iránti kérelmet: A kérelmet a Polgármesteri Hivatal általános igazgatási irodájához (Szeged, Széchenyi tér 11.) kell benyújtani. Lakásvásárlás esetén a szerződés megkötéséig, illetőleg a vételár kiegyenlítéséig, mfg lakásépítés, bővítés esetén a használatbavételi engedély kiadásáig lehet a kérelmet előterjeszteni. Minden esetben a Szociális Bizottság bírálja el a kérelmeket, és a rászorultságtól függően dönt a támogatás összegéről. A fentieken túlmenően természetesen továbbra is megmaradt az első lakásszerzők 150 ezer forintos önkormányzati támogatása. Makkosház lakó-pihenő övezet A motorizáció fejlődésével együtt járó káros hatások (zajártalom, víz- és levegőszenynyezés) miatt jelentkező problémák felismeréséből mind többen jutottak, jutnak arra a következtetésre, hogy a lakóteriiletek közterületein a járműforgalom váljon másodlagossá. A közterületek eredeti funkciója állítható helyre a közlekedés korlátozásával, illetve a sebességcsökkentéssel, az adott terület lakó-pihenő övezetté történő kijelölésével. A lakó-pihenő övezet területén a lakófunkció az elsődleges. A lakófunkció előtérbe helyezését a közlekedésre alkalmas területek szabályozott kialakításával, közúti jelzések és egyéb forgalomtechnikai eszközök alkalmazásával lehet biztosítani. Lakó-pihenő övezetek lehetnek azok a területek: - amelyeknél az azt határoló utak a térség átmenő forgalmának igényeit kiszolgálják; amelyet tömegközlekedési járat, vagy villamospálya, vasútvonal nem keresztez; ahol az oda irányuló járműforgalom elsődlegesen az ott lakók és pihenők érdekeit szolgálja; amelyeken jelentős áruszállító vonzattal bfró intézmények nincsenek. A kijelölt területre a járműveknek csak meghatározott köre hajthat be. Nincs korlátozva a behajtása az ott lakóknak, vagy az oda látogatóknak, segédmotor-kerékpárral, motorkerékpárral, személygépkocsival. Az oda áruszállítást végzőknek a legfeljebb 3.5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival, valamint a közszolgáltatást végzőknek. Várakozni csak kijelölt helyen szabad, az útkeresztezések egyenrangúak. A övezetkijelölés feltételeinek biztosítása érdekében az elmúlt években Makkosház városrész és Újszeged egyes területein jelentős útépítési munkákat végeztek, és kezdeményezték a terület lakó-pihenő övezetté való kijelölését. Makkosház városrészt lakópihenő övezetté kijelöltük. Bevezetése 1994 első negyedévében megtörténik. Összekötőút-pályázat • Lakásépítők és •vásárlók figyelmébe Kik, milyen támogatást kaphatnak? Az önkormányzati támogatás célja, hogy a jövedelmi, vagyoni helyzete alapján arra rászoruló, elsősorban fiatal házas és többgyermekes családoknak anyagi segítséget adjon, ha magánerőből oldják meg lakásproblémájukat. Milyen építési, vásárlási formához adható önkormányzati támogatás adható: - személyi tulajdonú lakás vásárlásához, - személyi tulajdonú lakás építéséhez, - önkormányzati, vagy személyi tulajdonban álló épületen emeletráépítéssel, tetőtér-