Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-23 / 45. szám
IV. GAZDASÁGI MELLÉKLET ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG SZERDA, 1994. FEBR. 23. Szótár Egyszerűsített átalakulási eljárás: Az AVÜ Igazgatótanácsa jelöli ki azokat a vállalatokat, amelyek igy alakulhatnak át. A cégek választhatnak a szakértői névjegyzékből, és utána szerződést köthetnek a kiválasztott tanácsadókkal. ők járnak el később az ÁVÜ helyett, vagyis ők vesznek részt az átalakításban és az értékesítésben is. A szakértővel az AVÜ is szerződést köt, igy tehát csak a jogszabályok és a keretszerződés alapján járhat el. A létrejövő gazdasági társaságban az ÁVÜ-t megillető tagsági jogokat a szakértő gyakorolja és bizományosként értékesítheti a vagyonügynökséget megillető részvényeket, üzletrészeket. Tevékenységét az ÁVÜ ellenőrzi és minősíti. Felszámolás és a privatizáció: Felszámolásról és végelszámolásról akkor van szó, ha a vállalat jogutód nélkül megszűnik. Akkor számolnak föl egy vállalatot. ha fizetésképtelenné válik, a végelszámolásról az alapító dönthet, pl. ha nincs szükség a vállalatra. Az ilyen vállalatok nem alakulhatnak át gazdasági társasággá, mivel az átalakulás lényege az, hogy a cég általános jogutódlással társaságként továbbműködjék. Ha a felszámolás esetén a hitelezők egyetértenek az eljárás felfüggesztésével. akkor meg lehet kísérelni az átalakítást és a privatizációs, mert lehetséges, hogy így a vállalat ínég fizetőképessé tehető. Ennek egyik módja lehet az, hogy a hitelezők a tartozás fejében a létrejövő gazdasági társaságból részesedést (részvényt, üzletrészt) kapnak. Munkavállalói résztulajdonosi program: Az MRP keretében a részvénytársaságok és a korlátolt felelősségű társaságok dolgozói megszerezhetik a részvényeket, illetve a kft. vagyonrészeket, üzletrészeket. Azok vehetnek reszt n programban, akik legalább a törvényes munkaidő felében legalább 6 hónapra alkalmazottai a társaságnak, vagy a jogelőd vállalatnak. A részvételi szándékot írásban kell bejelenteni, a részvételi jog írásbeli lemondással. vagy a munkaviszony megszűnésével mondható föl. Ha a munkavállalók legalább 25 százaléka részt kíván venni a programban, akkor 3 fős szervezőbizottságot kell választani. A szervezőbizottság tárgyal majd azokkal, akik eladják a részvényeket, üzletrészeket. Ha az AVÜ az eladó, akkor az MRP szervezet E-hitelt és részletfizetési kedvezményt is kaphat. (Következő héten: E-hitel) Hatvani Szabó János-interjú (I.) Több tőzsdei privatizáció - Ön lett most az ÁVÜ elsó számú irányítója. Változik-e ennek a sokak által támadott, kritizált intézménynek a stratégiája? - A stratégia nem változik. Hangsúlyeltolódás talán mégis lesz a hazai tulajdonlás ösztönzésének a javára. Szinte már szlogenné vált, hogy a magyar befektetők körében tőkehiány van. Ezt megpróbáljuk úgy áthidalni, hogy a pályázók számára készpénzkímélő technikákat ajánlunk fel. Ilyen a részletfizetés, a lízingforma, a március végén mindenképp elindítandó KRP (Kisbefektetői Részvényvásárlási Program), s az eddigieknél is jobban előtérbe helyezzük a tőzsdei privatizációt. - Több szakértő is felvetette már, hogy a hazai pénzügyi és intézményi befektetői piac kihasználatlan. Van-e olyan elképzelés, hogy a pénzintézeteket, társadalombiztosítási alapokat a korábbinál nagyobb mértékben bevonják a privatizációba? - Természetesen keressük azokat a le nem kötött befektetési eszközöket, amelyeket még bevonhatnánk a privatizációba. Itt elsősorban külföldi befektetői körökről lehet szó, hiszen itthon a magántulajdonosi körben markáns pénzösszeget nem találunk. Bankok körében előfordulhat, de a privatizációval szemben támasztott elvárások elsősorban nem a bankok bevonását szorgalmazzák. Közvetve előfordulhat ugyan, de inkább azt a szándékukat jelenítjük meg érezhető formában, hogy minél szélesebb kör juthasson hozzá az állami vagyontömeghez. Olyan tájékoztató, információs anyagok készülnek, amelyek hozzáférhetők lesznek az AVÜ megyei információs hálózatán keresztül. Ezek a szűkebb anyagi lehetőségekkel rendelkező, de vállalkozni szándékozó magyar állampolgároknak teszik lehetővé a privatizációt. - Egyáltalán, mennyi pénzzel kell rendelkeznie annak, aki szeretne a folyamatba bekapcsolódni? - Attól függ, hogy az állami vagyonnak mely részét kívánja megvásárolni. Meg kell mondanom, nem törekszünk mindenáron a decentralizációs technikával történő privatizációra. Vagyis arra, hogy a régi struktúrában kialakult vállalatokat részegységekre bontsuk. s úgy egyenként ajánljuk fel. Itt az ésszerűségnek kell dönteni. Kollégáim jól ismerik a cégeket, s azokat egy hatékony magángazdaság szempontjait és célrendszerét figyelembe véve kezelik. Tehát abban az esetben, ha valamit traktoronként kell eladni, mert az a leghatékonyabb, akkor így fogjuk megadni a kínálati listát. Ugyanakkor a cég teljes vagyonának feltérképezésével lehetővé tesszük azt, hogy ha a befektetői szándék mást indokol, akkor rugalmasan alkalmazkodjunk hozzá. - A kisember, a közember mit figyeljen elsősorban, hogy ő is tulajdonos lehessen, hogy bekapcsolódhasson a privatizációba ? - Úgy értékeljük, hogy az emberek információ- és tudáshiány miatt meg sem merték eddig próbálni. Egyrészt nem ismerték kellőképpen a rendelkezésre álló állami vagyont, másrészt a privatizációt megfoghatatlannak, megközelfthetetlennek, elérhetetlennek tartották. Ebben valószínűleg az AVÜ is hibás volt, de most megpróbálunk egy sokkal intenzívebb, részletesebb tájékoztatást megszervezni, a lakossághoz sokkal közvetlenebb módon eljuttatni az információkat a vagyonról, s a megszerzéshez vezető eljárási módokról, lehetőségekről. - Munkanélküliből például lehet tulajdonos? - Természetesen. Egyrészt figyelje a hirdetéseinket, másrészt megjelentetünk majd olyan szóróanyagokat, amelyben megkérdezzük az állampolgárokat: az állami vagyon mely részére lenne vásárló. Ezen a szórólapon kérheti az Állami Vagyonügynökséget, hogy ha van - most végletes példákat mondok - egy traktor, egy patyolatbeli mosógép, egy 100 négyzetméteres ipari terület, akkor erről ő kaphasson tájékoztatást. Ezt rövid időn belül megkaphatja. - Eddig ilyen nem volt. - Nem, hiszen az eddigi vagyonnyilvántartásunk ilyen részleteket nem tartalmazott. Most viszont a regisztert ilyen irányban kívánjuk továbbfejleszteni. - A Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) egyre több esetben járul hozzá a sikeres privatizációhoz. De hogyan jöhetnek számításba olyanok, akik nem az adott munkahelyeken dolgoznak, nem a saját cégük résztulajdonosaiként vesznek részt a privatizációban ? - Mind a két kör számításba jöhet. Továbbra is preferáljuk a dolgozói tulajdonszerzést. Ám a KRP esetében nem kell az adott vállalatnál dolgozni. 'A felajánlott vagyontömegből bárki jegyezhet egy meghatározott részt. Hangsúlyoznom kell: a magyar privatizáció versenyelvű. Tehát az értékesítés továbbra is pályázatok alapján történik, és testületi döntéssel határozunk az eredményről. A Kisbefektetői Részvényvásárlási Programban más a helyzet. Ott nem egy ilyen versenyszituáeióról van szó, de a tulajdonszerzés ott is korrektül, nyilvánosan és ellenőrizhető módon történik majd. (Az interjút a következő 1%-ban folytatjuk - az ellenőrzés növekvő szerepéről.) Felgyorsul a magánosítás Hatvani Szabó János elmondja az ÁVÜ-ben tervezett változtatásokat. Gyorsítani szándékozik a privatizációs döntések végrehajtását. 1994 első felére tervezik az ÁVU-höz tartozó összes vagyontárgy pályázaton való meghirdetését. Céljuk, hogy a magyar tulajdonosok vásárolják meg. ezért a lízingprivatizációt tervezik gyakrabban alkalmazni és részletfizetési kedvezményeket nyújtanak. (Pesti Hírlap, II. 10.) Befektetési alapot tervez az A VÜ Pongrácz Tibor államtitkár, a kárpótlási jegy-részvénycsere akcióról tartott sajtótájékoztatón közölte: az ÁVÜ az első negyedévben több mint 3,5 milliárd forint, az ÁV Rt. az elsó fél évben hétmilliárdot meghaladó értékű részvényt kínál fel cserére. Az államtitkár szerint amióta Csépi Lajos Tallózó a lapokból az ÁV Rt. vezérigazgatója, a két tulajdonosi szervezet együttműködése javult. (Világgazdaság, II. 9.) Az energia illetékesei Ottó Majewski, a Bayerwerk AG. konszern elnöke az IKM-ben Latorcai János miniszterrel folytatott megbeszéléseit követően elmondta, hogy a bajor konszern érdekelt a regionális áramszolgáltató vállalatok privatizációjában, másrészt intenzív kapcsolatot tart fenn a magyar regionális gázszolgáltatókkal - szintén magánosításukban való részvétel szándékával. (Pesti Hírlap, II. 9.) Csépi Lajos a Dimag-ügyről A Dimag Rt. vagyonvesztése már a privatizáció előtt bekövetkezett, a társaság csődhelyzetben volt. A vagyonügynökség azért döntött a privatizáció mellett, hogy megkísérelje több ezer dolgozó munkahelyét megtartani mondta Csépi Lajos, az ÁV Rt. vezérigazgatója. Ami a személyes felelősségét illeti, sajnálja, hogy a társaság privatizációja így alakult, de akkor követett volna el nagyobb hibát, ha hagyja a céget felszámolni. (Esti Hírlap, II. 13.) MRP-cégek: másfél milliárdos nyereség A Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) 1992. nyarán lépett életbe. Tavaly év végéig 117 társaságnál alakítottak a dolgozók MRPszervezetet, és vásárolták meg részben vagy egészben cégüket. A tulajdonossá vált MRP-szervezetek egyharmada az iparban, negyede a kereskedelemben, ötöde pedig az építőiparban jött létre, s akad köztük könyvkiadó és más anyagi és szellemi szolgáltatást végző társaság is. (Napi Gazdaság, II. 14.) Javult külföldi adósságunk szerkezete Szabó Tamás privatizációs miniszter kedvező gazdasági jelenségekről számolt be az MDF országos választmányának ülésén. Elmondta, hogy a Matáv privatizációjából a mezőgazdaságnak is komoly előnye származik, mert a távközlési alapból felszabaduló 9 milliárd forint lehetőséget teremt arra, hogy 3,9 milliárd forintot átcsoportosítsanak az agrárágazat támogatására. (Napi Gazdaság, II. 10.) Centrum-főnök Szegedről Az MRP nem nyugdíjasállás A közelmúlt minden bizonnyal legnagyobb visszhangot kiváltó privatizációs döntése a Centrumhoz kapcsolható, hiszen az áruházláncot a sokadik kísérlet után végül is január 12én az MRP-nek ítélték. A törzstőke 51 százalékát, a 2,55 milliárd forint értékű részvényt tehát az MRP és az MBO vásárolhatja meg. Január 30-án az Erkel Színházban megalakult a munkavállalók 70 százalékát tömörítő MRP. 3500 taggal. Minden egység delegált egy ügyvezetőt a dolgozókat képviselő testületbe, amely azután tagjai közül megválasztotta saját elnökét. Az elnök pedig Bánáti Antal lett. aki éppen öt esztendeje igazgatja a szegedi Centrum Áruházat. A budapesti Corvin és Luxus után legeredményesebb évet záró áruház első embere a tulajdonosi és a munkavállalói tudat között feszülő problémát szeretné legelőször felodani. A tudat megváltoztatása nem megy máról-holnapra, a megszokás nehezen kezelhető. A dolgozó befizetett 10-20 ezer forintot, de lényegesebb az OKHB által folyósított 1.2 milliárd forintnyi Ehitel, amit vissza kell fizetni. Mindenkinek lesz részvényszámlája, de csak a kifizetett hitelek arányában lehetnek igazi tulajdonosok. (A futamidő 15 év, ebből 3 a türelmi idő.) Bánáti úr reméli, hogy egzisztenciális érdeke diktálja majd a dolgozónak, hogy tulajdonosként viselkedjen, miközben elad. Az MRP nem jelent senkinek biztos állást, nem szakszervezet vagy érdekvédelem, egyetlen célja van: tulajdont szerezni. Ha jó kereskedő, megnyeri a vásárlót, s akkor a cég működőképes lesz, és visszafizeti a hitelt. A gyakorlati menedzsmentbe ezután sem szólhat bele mindenki, a javaslattétel lehetősége viszont a korábbiakhoz hasonlóan megmarad. Valószínűsíthetően feszültségekhez vezethet az is, hogy tulajdonosként majd másképpen látják a dolgozók azt a gyakorlatot, hogy a gyengébbeket felhúzzák a jobbak, akik többet tesznek a közös kalapba. A tőkeinjekció elengedhetetlen, számos komoly ajánlat érkezett már, s köztudott az is, hogy az MBO a rá eső 25 százalékból 23-at átenged a hazai érdekeltségű nagyobb beszállítóknak. A 12 konzorciális partner természetesen nem azt jelenti, hogy csak Sulák-szőnyeget árulnak a Centrum áruházak, de a közös érdekeket kölcsönösen szem elótt tartják. K.A. 1133 Budopest, Pouonp u 56 Tetofon 269-8990 Fox 269-8991 Félfogadás Hétfőtől csütörtökig 8.00-16.00. Pámeken: 8 00-15.00