Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-22 / 44. szám

10 PANORÁMA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1994. FEBR. 24. Két önkormányzat összehajol? Nem, nem erről van szó. A közeli napokban Ópusztaszerre látogatott a budaörsi önkormányzat. A polgármesteri hivatalban Kecskeméti János polgármester fogadta a delegációt, s a baráti beszélgetés után megtekintették a restaurálás alatt álló Feszty-körképet. Persze, nem csupán erről van szó, a nem éppen kedvez,ő időjárás ellenére nem csupán ezért tett tisztelgő látogatást a budaőrsi önkormányzat. Egy emlékkönyvet nyitottak, amelybe az elképzelések szerint majd az ország valamennyi önkormányzata leírja látogatásának tapasztalatait. Ebből már sejthető: egy olyan civil kezdeményezés indult el a két önkormányzat támogatásával, hogy az ország valamennyi önkormányzata folyamatosan, de főleg a millecentenáriumi nemzeti program keretében látogasson el Ópusztaszerre. Köztudott, hogy az önkormányzatok anyagi helyzete nem a legrózsásabb. Ennek ellenére a budaörsiek hajlandóak anyagilag is támogatni az ópusztaszeri terveket, beruházásokat. A közelmúltban született az az elgondolás is. hogy a Parlament külön törvényt alkosson a Millecentenáriumi Nemzeti Programról, amely 1995. január 1. és 2000. december 31. közötti időszak feladatait, eseményeit rögzíti. A honfoglalás 1100. és Magyarország államiságának 1000. évfordulójának méltó megünneplését (gy lehet leginkább elképzelni. A javaslat fejlesztési, emlék- és eseményprogramokat tartalmaz. Nyilvánvaló, hogy az ezen időszakban megvalósuló országos és helyi, valamint a külföldön tartandó megemlékezések, ünnepségek, tudományos és egyéb kulturális rendezvények (gy összehangba kerülhetnek. A program finanszírozására milecentenáriumi alapot és közalapftványt hoznának létre, természetesen a költségvetés terhére. Ha Ópusztaszernek szerencséje lesz, ebből a pénzből valami mégis csak jut a településnek. Sz. L. I. Trogmayer Ottó szegedi múzeumigazgató mutatta be a restaurálás alatt álló Fcsztv-körképet a budaörsieknek. (Fotó: Somogyi Károlyné) • Mindenki tudja, hogy költségvetés bugyellárisa csöppet sem feneketlen: nagyon pontosan kell tudni, mire, mennyit kell költeni. Éppen ezért készült el tavaly a VGV feladatés tevékenységelemzése. Ebben meghatározták az elvégzendő munkákat, mégpedig olyan részletezéssel, hogy hányszor kell söpörni, füvet nyírni, stb. Kiderült ebből az elemzésből, hogy melyek a szakmai követelmények, s mekkorák a műszakilag indokolt költségráfordítások. Ezen felül - ugyancsak 1993-ban - közgyűlési rendelettel szabályozták azt a cél- és követelményrendszert, amely szerint a VGV-nek (mint városi tulajdonú vállalatnak) dolgoznia kell. A vállalat mindezek tudatában számította ki, hogy az egyes feladatok ellátásához mennyi pénzre lenne szüksége. A költségvetési tervezetből viszont az derül ki, hogy a város nem biztosítja a követelmények teljesítéséhez szükséges pénzügyi feltételeket. íme, a tavalyi adatokat, az idei tervszámokat, és a VGV számításai szerint a feladatok ellátásához szükséges költségeket összehasonlító táblázat (a számok ezer forintban értendők): Köztisztaság: Szabó Ferenc véleménye szerint a tervezett 15,8 százalékos költségnövelés csak a jelenlegi helyzet megtartására elegendő. Senki sincs ugyan megelégedve a város tisztaságával - képviselők. • Feladat van, pénz nincs m Parkfelújításra, temetőkre semmit! Ha nekünk így is jó.. A városi közgyűlés talán éppen ezekben az órákban dönt az idei költségvetésről. Hamarosan kiderül tehát az is, hogy - egyebek mellett - köztisztaságra, zöldfelületkezelésre, temetőfenntartásra mennyi jut. Utóbbira például egyetlen huncut fillér sem - legalábbis a költségvetési terv szerint. Szabó Ferenccel, a Szegedi Városgazdálkodási Vállalat igazgatójával arról beszélgettünk, mire számíthatnak a városlakók, ha a VGV csak a tervezett összegekkel gazdálkodhat. 1993. évi 1994. évi A feladat tény terv ellátásához szüksgges Köztisztaság 76 859 89 000 (15,8%) 106 500 Zöldfelület - fenntartás 93 752 90 000 (-4,1%) 114 700 - felújítás 12 500 26 000 - parképítés 1 000 24 000 Temetőfenntartás — — 16 200 városlakók jelzik, hogy nem felel meg számukra a mostani helyzet -, ám a jelek szerint folytatódik a húsz év óta beidegződéssé vált „alulfinanszírozás." Ez azt jelenti, hogy folyamatosan csökkenő reálérték mellett kell a VGV-nek gazdálkodnia. Zöldfelületek. Tudomásul kellene venni, hogy folyamatos gondoskodás híján a parkok is elhasználódnak: átlagosan tíz évenként szükséges a rekonstrukció. Ehhez képest parkfenntartásra a tavalyinál 4.1 százaFELSZÁMOLÁSI HIRDETMENY A Pénzintézeti Központ Rt., mint a SZEGEDI KONZERVGYÁR KFT. felszámolója, nyilvános értékesítésen eladja a gyár vagyonát egészben vagy részegységenként. / A gyár termelőberendezéseinek elméleti kapacitása az alaptevékenységnél: • növényi (gyümölcs, főzelék, savanyúság, sűrítmény stb.) 32-38 ezer tonna/év. • hús-, hal- és ételkonzervből 19-21 ezer tonna/év. Irányárak (M Ft) áfa nélkül: I. a gyár összes vagyonának egészben történő megvásárlása esetén 500 II. részegységenkénti vásárláskor: 1. húsüzem - hűtő 400 2. gyümölcs-, főzelék-, sűrítőüzem, hűtőüzem, hűtőtároló 250 3.10 000 tonnás készáruraktár 17 4. iparvágány, tranzitraktárak 70 5. sportpálya 4 A konzervgyárat, vagy annak felsorolt egységeit működőképesen, adósság- és tehermentesen adjuk át az új tulajdonosnak. Az irányárak a részleg épületeire, építményeire, az ezekhez tartozó telekrészre, a beépített technológiára és a mőködtetéshez szükséges tárgyi eszközökre és készletekre (készárukészlet nélkül) vonatkoznak. Az értékesítésre kerülő vagyonra, vagyonrészekre vonatkozó adatokat a gyár részletes ismertetői tartalmazzák. A részegységenkénti eladásnál a műszaki leválasztás költségei a vevőt terhelik az ajánlati áron felül. Az általános ismertető ára 10 000 Ft, az ezt kiegészítő - fenti 5 részegységet külön-külön tartalmazó létrás ára 15 000 Ft, amely a gyárlátogatás és helyszíni konzultáció lehetőségét is tartalmazza. Az ismertetők megvásárolhatók és további információk kérhetők az alábbi címeken: • Pénzintézeti Központ Rt. 1093 Budapest, Lónyay u. 38. Forczek Dániel igazgató. Telefon: 2188-019. Fax: 2159-429. • Szegedi Konzervgyár Kft. (Fa). 6724. Szeged, Pulz u. 46. Szögi Béla ügyvezető igazgató. Telefon: 06-62-313-629. Fax: 06-62-324-891. írásbeli ajánlatok beérkezési határideje: 1994. március 18-án 12.00 óra, Szegedi Konzervgyár Kft. „Fa" jeligére Clm: Pénzintézeti Központ Rt. felszámolási igazgatóság, 1 387 Budapest, Pf. 47. A nyilvános értékesítést, melyen az írásbeli ajánlatok ismertetése után licitálási lehetőséget biztosítunk, 1994. március 22-én, 10 órakor tartjuk a Pénzintézeti Központ Rt. (1093 Budapest, Lónyay u. 38.) 508. sz. tárgyalóteremben. A nyilvános értékesítésen vevőként bármely szerződőképes magán- vagy jogi személy résztvehet, aki az alábbi feltételeknek eleget tesz: Az írásbeli ajánlatnak tartalmaznia kell: • a megvásárolni kívánt vagyonrészt, • a felajánlott vételárat, • a fizetés módját és a teljesítésre vonatkozó biztosítékokat (pl. bankgarancia, fizetési ígérvény stb.) • érvényes ajánlati kötöttség időtartamát, • valamint a pályázatot benyújtó adatait. A licitáláson való részvétel feltételei: • Az irányár 5 %-át forintban bánatpénzként letétbe kell helyezni a Szegedi Konzervgyár Kft. (Fa) MHB Rt. Szeged, 286-1 1558 számú, e célra nyitott számlájára. A befizetésről szóló igazolást a nyilvános értékesítésen be kell mutatni. A befizetést úgy kell lebonyolítani, hogy a nyilvános értékesítés napjára a banki jóváírás a fenti számlán megtörténjék. Eredménytelen részvétel esetén a pályázó a bánatpénzt a nyilvános értékesítést követő 10 napon belül kamataival együtt visszakapja. • Igazolni kell a jognyilatkozat-tételi jogosultságot (30 napnál nem régebbi cégkivonat, cégaláírási címpéldány, üzletkötési meghatalmazást, személyazonosság igazolására alkalmas irattal). • Mentesül a bánatpénz letétele alól az az írásbeli ajánlatot benyújtó pályázó, akinek benyújtott fizetési biztosíték igazolása elfogadható és annak összege fedezetet nyújt a megajánlandó értékig. Továbbá a jelzálogjoggal biztosított hitelezők elfogadott követelésük összegének erejéig. Az ajánlatok értékelésénél, illetve a licitálás során előnyben részesülnek azok, akik reális vételi ajánlat mellett: • az összes meghirdetett vagyontárgyra egyben tesznek ajánlatot, • biztosítják a gyár folyamatos működését és a fő gyártási profilokat megtartják, • megfelelő foglalkoztatási színvonalat biztosítanak. Tájékoztatjuk az ajánlattevőket, hogy az 1991. évi II. törvény 48. paragrafus /2/ bek. szerint a Szegedi Konzervgyár Kft. „Fa" hitelezőit elővásárlási jog illeti meg. Felhívjuk a gyár hitelezőinek figyelmét, hogy a nyilvános értékesítésen való részvétel pontjaiban felsorolt feltételek mellett a nyilvános értékesítésen a fenti hivatkozott törvény szerint gyakorolhatják elővásárlási jogukat. A felszámoló fenntartja a jogát, hogy kielégítő ajánlat hiányában az értékesítést eredménytelennek nyilvánítsa. lékkai kevesebbet terveztek, felújításra pedig éppenséggel semmit! A parképítésre szánt egymillió forintnak éppen a huszonnégyszeresére (!) lenne szükség ahhoz, hogy a szállópor megkötésében döntő szerepet játszó, új zöldfelületeket telepíthessünk. A város Sándorfalva irányából például teljesen védtelen - s az már régen közismert, hogy a szállópor okozta allergia népbetegségként terjed. Ezek után talán nem is lenne szabad megdöbbenünk azon, hogy városunk 1994-ben egyetlen fillért sem kíván temetőink fenntartására fordítani. A sírkertekben uralkodó állapotokat szükségtelen részletezni: a temetőknek kerítés kell, és állandó védelem. Más városokban természetes, hogy a temetők fenntartását a helyi költségvetés támogatja. Szegeden legalább 16 millió forint kellene erre a célra. A VGV igazgatója hangsúlyozta, hogy a költségvetéstől kapott pénzből nem képeznek nyereséget, kizárólag tevékenységük önköltségének fedezésére fordítják. Mindemellett nemcsak „fentről" várják a pénzt: hamarosan elindul az a fejlesztési program, amit a VGV kizárólag saját erőből finanszíroz. Szabó Ferenc szükségesnek látná még, hogy a VGV tevékénységének rendszeres ellenőrzése céljából egy folyamatosan működő bizottságot állítsanak föl - a város pénzének ésszerű felhasználását lehetne ily módon biztosítani. Beszélgetésünk végére már csak egy kérdés maradt: megengedheti-e városunk azt, hogy csak ennyit költ olyan feladatokra, amelyeknek teljesítésétől az itt lakók közérzete függ? Nyilas Páter mmmmmmmmmmmmm m Ma este, a Móra Kollégiumban Találkozó vajdasági magyar írókkal Ma este 8 órakor kezdődik a JATE Móra Ferenc Kollégiumában az az est, melynek vendégei olyan. Vajdaságból elszármazott alkotók, akik ismerősek lehetnek már a szegedi közönség számára. Az egyik résztvevó. Balázs Attila ugyanis mintegy két évvel ezelőtt, amikor elhagyta Jugoszláviát, először ugyanitt, a Móra Ferenc Kollégiumban lépett a hallgatóság elé, és vallott arról, milyen érzésekkel hagyta el Újvidéket. Noha két éve települt át a fiatal vajdasági (ró, köteteit, különböző magyarországi folyóiratokban megjelent írásait jól ismerhetik a kortárs irodalom kedvelői. A jelenleg hírlapíróként Budapesten dolgozó Balázs Attila alkotta meg a magyar irodalom első avantgárd regényé), a Cuniculus címűt, mely Újvidéken jelent meg 1979-ben. Első magyarországi kötetére éppen tíz évet kellett várni, amikor a JAK-füzetek sorozatban megjelent a Ki tette a macskát a postaládába? című prózakötet. Nála jóval fiatalabb az a költő, aki másik szereplője lesz az estnek, mégis sok minden összeköti a két egyéniséget. Bozsik Péter ugyanis szintén az Új Symposion című lap szerkesztője (később főszerkesztője) volt. akár Balázs Attila. Emigrálása után Szegeden kezdte megszervezni annak a lapnak az elindítását, mely a Magyarországon élő vajdasági szerzők folyóirata lett később. A lapot Ex Symposion néven végül Veszprémben adták ki, melyből eddig három szám jelent meg. Bozsik Péternek egyetlen kötetét adták ki eddig, de több kötetet is összeállított azóta, melyek a jugoszláviai események miatt nem jelenhettek meg. A mai esten e két vajdasági értelmiségi bizonyára választ ad arra a ritkán feltett kérdésre is, vajon a menekültek hogyan látják a magyarországi viszonyokat, különös tekintettel az irodalmi életben működő jelenségekre. Sx. Gy. Nyílt nap a Freinet tanodában A tápéi Freinet tanoda többek között abban különbözik más oktatási intézménytől, hogy a szülő, anélkül, hogy zavarná a munkát, bármikor látogathatja a foglalkozásokat, órákat. Ezen a héten nemcsak a szülők, hozzátartozók, de bárki érdeklődő bemehet, bármelyik osztályba, hogy betekintsen a tanoda életébe. Aki szeretné gyermekét ebbe az iskolába íratni, most megnézheti, hogyan zajlik le egy nap, egy hét a Freinet tanodában. Tehát, a tápéi Bálint Sándor iskola 2. számú (Honfoglalás u. 71.) és a 3-as számú (Budai Nagy Antal u. 51.) épületében e héten reggel 8 órától fél 12-ig, délután pedig 1 órától fél 4-ig várják az érdeklődőket a pedagógusok. Iványi Józsefné, az iskola igazgatója ( Majakovszkij tér) ugyanebben az időben minden kedves szülőt, érdeklődőt örömmel tájékoztat az intézmény mőködéséről, a Freinet módszerről.