Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-22 / 44. szám

HAZAI TÜKÖR 7 • Teli kamra, üres zseb A privatizáció malmai Az igazgató beszámolója szerint ,1993 a klasszikus vál­ságmenedzselés éve volt. A szegedi Izabella malom beru­házási hitelei olymértékben terhelték meg a vállalatot, hogy emiatt már korábban le kellett mondaniuk a betakarí­táskori gabona felvásárlásról, s tetemes veszteség halmozódott fel. Múlt év januárjában elju­tottak addig, hogy a lét-nemlét dilemmája naponta merült föl. A létszámcsökkentést is magá­ban foglaló fájdalmas lépések nyomán tavaly 670 millió fo­rint kamatot és hitelt sikerült kipréselni magukból, s felére csökkentették a veszteséget. Közben szorgalmasan gyártot­ták átalakítási tervezeteiket, míg végre a hatodik változat eredményes lett. Az eladásra ftélt létesítmé­nyek egyrésze még nem kelt el. A február 8-i határnappal meghirdetett pályázat értékelé­se nyomán úgy tűnik, hogy a szegedi Tisza Malom épületét és berendezéseit sikerült kü­lön-külön eladni. Egy vásárhe­lyi telep elkelt, s a szegedi ke­verőre beadott dolgozói pályá­zat is vagyonügynökségi elfo­gadással kecsegtet. A cég bekapcsolása a reor­ganizációs programba egyes adósságok elengedésével jár, míg más hitelezők tőkésítik követelésüket. Az már most látszik, hogy ezzel az azonnali tönkremenés rémétől megsza­badultak. Az elemzések alap­ján azonban fehéren-feketén látszik, hogy napi 285 tonna összkapacitású szegedi és vá­sárhelyi malom 70-80 százalé­kos kihasználtságával tartható csak meg az rt.-nél foglalkoz­tatott kétszáz ember munkahe­lye. Drágán, vagyis tonnánként 15-16 ezer forintért be lehet A szegedi Izabella ma­lomban nemrégiben megtartott munkásgyű­lésen jelentette be hiva­talosan Tráser Ferenc igazgató, hogy vagyon­ügynökségi döntés alap­ján a decentralizálás ke­retében lezajlott telep­hely eladásokkal letisztí­tott profilú gabonafor­galmi vállalat maradéka, vagy magja február 1 -töl Dél-Magyarországi Ga­bonafeldolgozó Rt.-ként működhet tovább. A ki­mondottan őrléssel fog­lakozó cég még állami tulajdonú, de megterem­tődtek a privatizáció jogi és szervezeti feltételei. szerezni az őrölni valót, a gond inkább a liszteladásból adódik. Az igazgató megpróbálta mindenkiben tudatosítani, hogy egy jó megoldás van csak: el kell adni a lisztet. A tele raktár, üres pénztár állapot nem sokáig tartható. Ötletekre, javaslatokra, netán egy-egy új vevő „beszervezésére" kérte fel munkatársait. Csak a sike­resen vett akadályok után lehet esélye, hogy a privativáció kár­pótlási jegyes szakasza után. a dolgozói vagyonjegyek átvál­tását követően, s az önkor­mányzati tulajdon kielégítése után várhatóan megmaradó 60­65 százalék tulajdonhányadra kiírandó pályázatra a kollektí­va is startolhasson. Az E-hite­les, MRP-és változathoz hozzá sem szabad fogni, ha az őrlés az idén nem változik át nyere­séges tevékenységgé. A munkásgyűlésen nem akadt hozzászóló. T. Sz. I. KEDD, 1994. FEBR. 22. nagyon utálta csinálni, és így utólag őszintén bevallja, hogy azt csak ugródeszkának hasz­nálta, mert így közelebb volt az igazgatáshoz, és ezért előbb kapott dirigálási lehetőséget, mint egy korrepetitor. Mint mondta, ilyen a tipikus kar­igazgató. Nálam más a helyzet, magamat vokális specialistá­nak tartom, az eddigi gyakor­latom is ilyen területről való. Korrepetitorként soha nem dol­goztam, és nem is tudnék zon­gorás előkészítést vállalni. Nem kényszerből és nem is taktikázásból vagyok karigaz­gató, hanem azért, mert ehhez értek, ezt szeretem. Persze mindig örülök, ha karmesteri feladattal is megbíznak. • A színházon kívül is sok­felé dolgozik a városban. - Ez is nagyon fontos része a munkámnak, mert nagyon sok énekelni tudó embert kell ismernem ahhoz, hogy meg tudjam oldani a különböző fe­ladatokat. A szabadtérin régeb­ben az volt a tipikus, hogy a szegedi erőket az Operaház kó­rusával vagy a Honvéd Kórus­sal egészítették ki. Amióta én vagyok a karigazgató, azóta erre a legnagyobb igényű dara­boknál sem volt szükség. • A Lucia után milyen fel­adatokra készül? - Március végén mutatjuk be Stravinsky Oedipus rex cí­mű egyfelvonásos operáját, amelyben csak a férfikarnak van feladata, de az komoly és rendkívül nehéz. A görög drá­mában már eleve óriási szere­pet játszott a kar, Stravinsky ezt az operában is meghagyta. A színházi feladataimon kívül tavasszal több oratórikus hang­versenyem lesz, az egyetemi együtteseimmel Portugáliába utazom, ahol Mozart-múvek­ből adunk koncerteket, a Vaszy Viktor Kórussal az Egyházze­nei Napok koncertjeire készü­lök, nyáron pedig az izgalom­mal várt Otelló következik a szabadtérin. Hollósi Zsolt Fotó: Schmidt Andrea Abszolút latinomán vagyok" mondja Gyüdi Sándor karigazgató Gyüdi Sándor, a színház karigazgatója egyúttal a bemu­tatót vezénylő karmestere is volt a Lammermoori Lucia cí­mű Donizetti-operának. Ugyan az apropót ez jelentette, de más fontos dolgok is szóba kerü­ltek. - Az utóbbi években már vezényeltem két bel canto ope­rát, a Sevillai borbélyt és a Don Pasqualét - mondja Gyüdi Sándor, amikor arról kérde­zem, miért pont a Luciát diri­gálja -, de talán habituális kér­dés is, hogy pont ezeket vezé­nyeltem, ugyanis teljesen lati­nomán, pontosabban italomán vagyok. Sokszor megfordultam Olaszországban, olasz opera­házban is dolgoztam, imádom nemcsak az olasz zenét, hanem az egész olasz kultúrát. • A szegedi operatársulat egyik erősségénél, a kórus­nál, milyen előrelépést je­lentett a bérekben a közal­kalmazotti törvény beveze­tése? - A közalkalmazotti törvény bértáblázatának bevezetése a korábbi éveknél nagyobb bér­emelést jelentett, viszont azzal, hogy a törvény csak a végzett­ség és a munkaviszonyban el­töltött idő két szempontját ér­vényesíti, és azzal, hogy nincs pénz csak a minimális béreket adni - tehát nincs mód diffe­renciálásra -, bizony komoly feszültségeket teremt. Ahhoz, hogy valaki az operakórusba bekerüljön, ma már szinte el­engedhetetlen a főiskolai vég­zettség; mert nagyon nehéz máshogyan megszerezni az ehhez szükséges tudást. Évti­zedekkel ezelőtt elegendő volt megfelelő hanggal rendelkezni, mert Vaszy Viktor egy jól si­került próbaéneklés után rög­tön kedvező ajánlatot tett. Töb­ben azt mondták akkor, hogy minek tanuljanak, ha diploma nélkül is szerződést kapnak. Számos kiváló kollégánk óriási művészi eredményekkel így most nagyon hátrányos hely­zetbe került. Ha a közalkalma­zotti törvény bevezetéséből adódó bérfeszültség megoldá­sára nem sikerül valamilyen külső pénzforrást szerezni, ak­kor nagy gondban leszünk. • A Lucia dirigálása csak kivételes dolog volt, vagy szeretne később inkább ki­zárólag karmesteri munkát végezni? - Oberfrank Géza egyszer megkérdezte tőlem, hogy aka­rok-e operát dirigálni, mert úgy látja, nekem az is menne. Ugyanakkor hozzátette: az ne­ki nem érné meg, ha én emiatt elhanyagolnám a karigazgatást. Amit persze megértene, mert ő is volt operai karigazgató, és • 250 ügy a munkaügyi bíróság asztalán Lesznek-e pedagógusperek? • Polgármesterek egymás közt Olcsó víz harcot bont Időnkénti főpróbaként tartják a megye polgármes­tereinek értekezletét a megyei közgyűlés időbeli közelsé­gében. Térben különöst közel van a két esemény egymáshoz, hiszen a tegnapi polgármesteri értekezlet ugyanúgy a megyeháza nagytermében folyt, miként a csütörtökön sorra kerülő közgyűlés is itt zajlik. Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke vezette a tanácskozást, egyúttal a témák felkonferálásával és az időnként fellángoló vita mederben tartásával érdemben irányította és érdemivé tette a tanácskozást. A közalkalmazottak F kate­góriába sorolásával kapcsola­tos munkaügyi problémák megítélése továbbra sem egy­értelmű - tudtuk meg dr. Cséf­fán Józseftől, a Csongrád me­gyei Munkaügyi Bíróság elnö­kétől. A bíróság elnöke annak ellenére nyilatkozott így, hogy az elmúlt héten Körmenden és Debrecenben hasonló ügyben a pedagógusokat az F kategóriá­ba visszahelyező ítélet szüle­tett. Szegeden még nem kezdőd­tek el a perek, de nagyszámú, mintegy 250 ügy van munka­ügyi bíróság asztalán. Dr. Cséf­fán József szerint az első tár­gyalások március második fe­lére várhatóak; az időeltolódás oka egyrészt a rengeteg ügy, másrészt pedig a jogértelmezés kiforratlansága. Kérdésünkre, miszerint a szegedi bíróságot befolyásolhatja-e a körmendi és debreceni döntés, a bíróság elnöke nemmel válaszolt. - Az említett két ítélet nehe­zen indokolható. Bár a méltá­nyosság nagy úr. mi a Magyar Köztársaság törvényeinek be­tartására esküdtünk fel, míg je­lenleg a jogszabályok által ha­gyott hézag helyes értelmezése nem egyértelmű. A mi állás­pontunk még alakulóban van, és véleményem szerint csak a tiszta jogértelmezés után lehet a méltányosságot figyelembe venni. Annyit mondhatok, hogy a munkaügyi bíróságot sem a politikai háttér, sem az érdek­viták, sem más bíróságok dön­tései nem befolyásolják majd ­hangsúlyozta dr. Cséffán Jó­zsef. A bíróságra érkezett vitás kérdések többsége a mérlege­lési joggal kapcsolatos, vagyis az iskolaigazgatók által F kate­góriába besorolt, majd önkor­mányzati költségvetési fede­zethiányra hivatkozva kény­szerűen visszasorolt pedagógu­sokat érinti. így alakult ki az a furcsa helyzet, hogy az ország­ban már folyó perekben az al­peres mqpkáltatót azok az is­kolaigazgatók képviselik, akik egyetértenek felperes kollégá­ikkal, és általában indokoltnak tartják a maguk által végzett korábbi besorolásokat. Szegeden tehát minden a ma kezdődő önkormányzati költ­ségvetési vitától függ: ha a vá­rosatyák megszavazzák a fede­zetet, indokolatlanná válnak a bírósági beadványok, ellenke­ző esetben viszont a március a pedagógusperek hava lesz. P. I. • Bevezetőjében a közös érdekeltségű problémákra irá­nyította a figyelmet. Mindezek előtt azonban arra kérte a polgármestereket és az általuk elérhető települési megyei közgyűlési képviselőket: az utóbbi időben rosszabbodó tendenciát jelző közgyűlési részvételi arányt javítsák, lehetőleg már a csütörtöki közgyűlésen. A választási pro­paganda időszakban is marad­jon a lehetséges módon párt­politikai túlhangsúlyoktól mentes a megyegyúlés, helyez­zenek hangsúlyt az érdemi munkára, annál is inkább, mivel a megye űj közgyűlésé­nek megválasztására valószí­nűleg az év végéig várni kell. Nem célszerű és emellett fele­lőtlenség volna az ideiglenes­ség és az átmenet időszakában mellőzni az érdemi munkát, s lazítani a tempót. Az űj közgyűlés munkáját meg kell alapozni, egészséges törekvéssel és példaként a jövő évi célzott támogatások - így a csongrádi, szentesi'levéltár bővítése és a szegedi levéltári raktár megépítése - előkészí­tésével. Az előpályázat Ópusz­taszert illetően mintegy 360 millió forintos címzett pályá­zatot jelent az év során, 1995­re datálva. Ebből a skanzen látványos bővítése, szabadtéri színpadépftés, parkoló kiala­kítás és közműfejlesztés való­sulhat meg többek között, ha a pályázatot majd elfogadják. A költségvetéshez is kapcsolódó téma a holnaputáni közgyűlé­sen fő napirendként sorra kerülő 1994-es költségvetési rendelet tervezet vázlatos utalásaihoz jutott: Ratkai Imre, a közgyűlés alelnöke szólt néhány gondolattal a polgár­mesterekhez, mintegy előké­szítve a csütörtöki vitát. Polé­mia mindenesetre a tegnapi polgármesteri, „egymás közti" munkatalálkozóra is jutott. A megyei vfzmú vállalat ( amely az átalakulás idejét éli, a jogi személyek vállalataként cégbírósági bejegyzése adat­hiányos okok miatt még nem történt meg ) vezetője, Tonesz Károly az átmeneti időszak­beli működés lényegi kérdé­seiről szólt. Igy került terítékre a téma, hogy a települések által alkotott szakaszmérnökségek, alakuló működtető kft-k az év második felére meg kell hogy állapítsák a vízszolgáltatási és csatornadíjakat. Vagy a saját érdekeltségi és gazdasági csoportjukon belül átlagolva a szolgáltatási dtjat, vagy saját települési hatáskörben, ha koncessziós vízszolgáltatást akarnak megvalósítani. Mind­eddig kevesebb volt a reagálás. A fő gondot az jelentette, hogy tulajdonosi jogokat maradék­talanul meg nem testesítő alapítói jogok gyakorlói úgy döntöttek: ennek az évnek az első felében az 1993-as szol­gáltatási díjakat alkalmazzák. Az egyértelműen veszteséges szolgáltatás a vállalat még meglévő ( és a privatizációval mintegy 1996 végéig értékesí­tendő ) működtető vagyonát csökkenti. Feléli a vállalat a működtetési vagyont ( ebből az „olcsó víz" gesztusa padsori információk szerint 40 milliót Adsz el ), holott a vállalatból a megye településeinek mintegy harmadrésze hosszas viták és vagyoni civódások után kivált. A kiválás költségeit rájuk rótták. A működtető (részint oszthatatlan) központi vagyon­ban viszont nekik is részük van. Joggal vetették fel Móra­halom, Deszk, Forráskút és más települések képviselői, hogy a rájuk eső vagyonrészt ne csorbítsa olyan szolgáltatá­sok veszteségének költsége, amelyeket már településeik nem vesznek igénybe. Mivel a vízszolgáltatást maguk oldják meg, társulásos formában, il­letve koncessziós megbízás alapján. Végérvényesen meg­nyugtató válasz nem született. Tárgyalni kell - hangzott el. Mire az a reakció szólt, hogy 91-óta már legalább harminc­szor tárgyaltak a polgármeste­rek és a vízmú vállalat. A polémia félbeszakadt, s a jelenlévők nyugodt hangulat­ban hallgatták meg dr. Günther Béla megyei főjegyzőt, (gy kapva első kézből információ­kat a közelgő választások technikai előkészületeit és le­bonyolítását illetően. Mivel ez a főjegyző és a megyei önkor­mányzati apparátus feladat­körének súlyponti része a vá­lasztásokra. Az időnként feszes találkozó oldott pillanataként hatott, amint az hangzott el, hogy a választások techni­kai-számítástechnikai főpróbá­jának időpontja április elseje. Viccen kívül. Becsei Péter

Next

/
Thumbnails
Contents