Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-21 / 43. szám

8 RÖVIDEN DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1994. FEBR. 19. Szürke pulóver meg egy pár virsli Az elnöki külüngép pontosan megfelelt egy közép-európai kompország szerény igényeinek - szögezhettük le múlt hét kedden, amikor Madridba indultunk. A repülő fedélzetén semmiféle luxus nem jelezte, hogy itt utazik a köztársaság elnöke, a magyar kormány külügyminisztere és a külgazdasági minisztérium államtitkára. Göncz Árpád pontosan érkezett, hátraköszönt és feleségével gyorsan helyet foglalt. A reggeli után szürke pulóverében végigsétált a széksorok között és az üzletembereknek sok sikert, a sajtó képviselőinek pedig jő munkát kívánt. Valaki megjegyezte, hogy a Malévnél ismerhetik az elnök étkezési szokásait, mivel virslit kaptunk reggelire. A, ez. csak két kis darab volt, legyintett az elnök, én •otthon már megettem egy párat. Madridig három óra az. út. Volt idő újságot olvasni, ismerkedni a programmal. És persze az utazók listájával is. Lantos János az Expo 96 gazdasági igazgatója. Különböző feladatokkal már bejárta LatinAmerikát, kitűnően beszéli a spanyolt. (Ezt maga Jüan Carlos is megerősítette, amikor a Pardo palotában a király tiszteletére adott fogadáson jófzűen elbeszélgettek.) Ami az eredményességet illeti: a spanyolok bejelentették, jönnek a budapesti világkiállításra. A gépen ült Medgyessy Péter, az egykori pénzügyminiszter, majd miniszterelnök-helyettes. Ma egy francia érdekeltségű pénzintézet, a Magyar Parihas Rt. elnöke. Az. ő cége foglalkozik állami megbízásból a Pick-Herz üzlettel. Azt mondta, nem érti, miért akarják visszahúzni azt, aki példásan menetel. A Pick fejlesztése egyértelműen nemzeti érdek. S ha már a Pickről szólok, megemlítem, hogy Sándorné Szilágyi Katalin személyében ez a cég is képviseltette magát az üzletember-delegációban. A vállalat exportmenedzsere végigtárgyalta a négy napot, biztos vagyok abban, üzleti partnereivel is épp oly okos volt és elegáns, mint a magánbeszélgetésekben. Azt mondta, eredmény még nincs, mivel a szalámi - az más. Kecelról jött Pintér József, aki családi tragédiája után sem engedi meg magának, hogy összetörjön. Mintavállalkozása ma is előre néz, miként a tulajdonos, aki arról mesélt, hogy az ő pályája egy stnusgörbéhez hasonlít. Lezuhant helikopterrel, összetörte magát a Mercedesével, balesetben meghalt a fia, sok a cég kintlévősége, és ő, úgy érzi, most indul fölfelé. A harmincas keretből csak őket emeltem ki, holott velünk utazott például a Videoton, a Richter Gedeon meg a Zalahús első embere is, de a lényeg nem a névsorolvasás, hanem az a megnyugtató tény, hogy mindenki tette a dolgát. Megvallom, én még nem láttam ilyen fegyelmezett magyar küldöttséget. A miniszterelnök karizmája Szerda délután sajtótájékoztatóra voltunk hivatalosak. A Göncz-Gonzalez tárgyalás kissé elhúzódott, ezért nem maradt esélyünk arra, hogy interjút kaphassunk a spanyol miniszterelnöktől. Én magam arra lettem volna kíváncsi, hogy a szocialista párt első embere miként gondolkozik a baloldalnak a szakszervezetekkel kötött egyezségéről. Gonzalez. ugyanis aligha tagadhatta csalódottságát az országot megbénító, január végi sztrájk után, viszont szívesen meghallgattam volna érveit arról, mit is jelent a társadalmi paktum. Azután szerettem volna megtudni, ez a baloldal valóban vissza akar-e térni Marxhoz, mint ahogy a párt második embere kívánná. És persze arra is kíváncsi voltam, alapképletnek tartja-e a „koalíciót csak a centrum felé Hergelj, magyar! - avagy: az elhallgatással kommentált történelem Hosszas vitában vagyok önmagammal a köztársasági elnök spanyolországi útja óta. Sokáig azt hittem, a történelmet csak közvetve irányíthatják személyiségek, vagyis a karizmatikus vezérnek a társadalomra gyakorolt hatása a társadalom egészén keresztül szivárog le a történelem mélységeibe. Most viszont azt láttam, hogy a spanyol miniszterelnök milyen erővel és elemzó'készséggel hatol az európai jelenbe, ami holnapra, ugye, történelem lesz, meg közelről figyelhettem a mi elnökünk fegyelmezett, okos szolgálatát, ami kétség kívül komoly erővel hatott a vendéglátókra. Igaz. ugyan, hogy ama bizonyos történelem olykor gúnyt űz az emberből: négyöt év múlva a nagy összefüggésekre hivatkozva bárki kijelentheti, hogv az objektív folyamatok törvényszerűen, önerőből terelték be hazánkat az európai közösségbe, azaz alig múlt valami a személyiségeken. Belső vitámban én ezt az aligot nagyon nagyra értékelem. Mert biztos vagyok abban, hogy egy Gonzalez-típusú nagyság nélkül Spanyolországban sokkal nehezebben jött volna létre a társadalmi közmegegyezés a Franco-diktatúra politikai romjai fölött. És az is világos számomra, hogy Göncz Árpád bölcsessége és szerénysége nélkül sem a magyar belpolitika nem lenne ilyen stabil, sem a hazánkról külhonban kialakított kép nem lenne ennyire megnyugtató. Szóval én a köztársasági elnök négynapos látogatása alatt a személyiségeket figyeltem, mert ritkán adatik meg ilyen intenziven, testközelből tanulmányozni a politikacsinálást. szabad kötni" elvét, mivel pártja többségének akarata ellenére nem balra, hanem befelé kötötte meg a politikai alkut. Kérdeztem volna mindezeket azért, mert számomra is eldöntendő, van-e érvényes szakszervezeti érdekvédelem akár egy kormányzó, akár egy ellenzékben lévő politikai párt keretei között. Választ csak a föl nem tett kérdésre kaptam: mit gondol a miniszterelnök Magyarországnak az Európai Unióba történő belépéséről? Gonzalez kifejtette, hogy miként a spanyol csatlakozás is nehézségekbe ütközött, a magyarokat sem fogadja mindenki tárt karokkal. Ázok, akik (gy gondolkoznak, nem tudják azt, hogy Magyarország mindig a történelmi Éurópa része volt, s most csupán a politikai kontinensbe történő belépés technikai kérdéseit kell megoldani. Hazánk, hangsúlyozta Gonzalez, fontos és új impulzusokat jelenthet az öreg kontinens számára, egész Európa nyerhet a mi értékeinkkel. KAMATEMELÉS AZOKNAK, AKIK A PÉNZÜGYEKBŐL CSAK A PÉNZRE KÍVÁNCSIAK Érvényes 1994. február 15-től 1. Even belüli lekötésű határidós betétek (fix kamatozás) lekötési idö régi kamatláb kamatláb kamatláb kamatláb határidő évi boittó 5 MFt alatt 5 MFt.felett előtti felmondás évi bruttó évi bruttó esetén* 31- 60 15% 16% 16% 8% 61- 90 15% 16% 17,5% 10% 91-120 16,5% 17% 18% 10% 121-182 16,5% 17% 18,5% 10% 183-270 19% 19% 19% 10% 271-364 20% 20% 20% 10% 365 napra 21% 21% 21% •Lakossági betét esetében a felmondási kamatláb mindenkor évi 5% 2. Éven túli lekötésű határidós betét (változó kamatozás) lekötési idő régi kamatláb kamatláb kamatláb határidő évi boittó évi bnittó etötti felmondás esetén 36619% 21% 1 even betűt 8% 1 éven M 15% 3. Duna Értékjegy lekötési idő 31-90 napig 91-182 napig 183 napon régi kamatláb évi bruttó 14,5% 15,5% 18% kamatláb évi bruttó 16% 17% 18,5% X napon beiül, illetve a lejáratot követően az értékjegy nem kamatozik. 4. A Prémium II. Letéti Jegy Negyedik negyedévi (1994.január 1. és március 31. között érvényes) kamatláb évi bruttó 16,5%. Amennyiben a letéti jegyet betöltött negyedév vége előtt váltják vissza a törlnegyedévre a befektetőt nem illeti meg kamat. 5. Duna Betétjegy 6. Duna Takarékjegy kamatai (sávosan) lekötési Idő régi kamatláb kamatláb lekötési idö kamatláb évi bruttó évi bruttó (nap) évi bruttó 31- 90 napig 14% 15% 1- 30 8% 91-182 napig 15% 16% 31- 60 14% 183-270 napig 17% 18% 61- 90 20% 271-364 napig 18% 19% 91-120 22% 365. napon 20% 20% 121-150 24% 7. A Duna-kártya számlák és a magánbankszámlák betéti kamata 1994. március 1-tól évi 8%. DUNABANK RT AZOKNAK, AKIK A PÉNZÜGYEKBŐL CSAK A PÉNZRE KÍVÁNCSIAK SZEGEDI FIÓK . SZEGED, GUTENBERG U. 5. Tel.: 484-784, fax: 325-011 Sajnálom, hogy a föntebb egyetlen kurta bekezdésben öszszefoglalt gondolatmenetet hely hiányában nem tudom szó szerint idézni. A spanyol újságíró kérdésére kifejtett mintegy tízperces előadás ugyanis megtisztító erővel hatott. A kérdés csak az, hispániai kollégáink mit akartak megérteni a miniszterelnök világos okfejtéséből, vagyis a történelmi személyiség befolyásolhatja-e közvetítők útján azt az anyagot, amiből vétetett. Elnökszolgálatban Göncz Árpád nagyon keményen megdolgozott azért a sikerért, amit személyes varázsával és pontosan elhelyezett, erős mondataival vívott ki. A Spanyol Magánvállalkozók Országos Szövetségében nagy tetszéssel fogadott beszédében arra hfvta föl a figyelmet, hogy mivel Spanyolország a maghreb térségben, mi pedig a keleti piacokon vagyunk jártasak, célszerű közvetítő kereskedelmet folytatnunk egymás számára. A szenátusban azt a folyamatot ismertette, ahogyan az európai gazdasági centrumhoz az. első világégést követően előbb a skandináv országok, azután a mediterrán térség, s most törvényszerűen a középeurópai kis államok csatlakoztak-csatlakoznak. Vagy hogy egy harmadik beszédét említsem, Barcelónában a katalán-magyar párhuzamokat megrajzolva szólt arról, hogy az európai elkötelezettségnek kell jellemeznie a régiók magatartását, amikor a kibővülés mondvacsinált problémájával szemben az egységesülést célszerű hangsúlyozni. A csütörtöki sajtóreggeli is megdolgoztatta az elnököt, mivel Jeszenszky Géza egy kérdésre (mi lesz, ha a szocialista utódok képében visszajönnek a kommunisták?) kevésbé képviselt pártok fölöttiséget, mint az elnök. S mivel a külügyminiszter úr (nevek nélkül) egészen odáig jutott el a választási esélyek elemzésében, hogy Csongrád városában a Csoóri-ügyben kompromittálódott Hajdú János a szocialista jelölt, kénytelenek voltunk föltenni magunknak azt az újságírói kérdést, hogy vajon nem volna-e illő inkább a parlamentarizmus létező garanciáinak oldaláról elemezni a közelgő választásokat, különösen akkor, ha az asztalnál hét spanyol diplomáciai szakíró és két nagykövet mellett ott ül a Magyar Köztársaság elnöke is. Aki persze rendkívül finom mondatokkal fejezte ki abbéli örömét, hogy a spanyol kollégák első kézből ismerhették meg a legnagyobb kormányzó párt véleményét. Függelék, ami kommentár Mindezek után, vagy mindezekkei együtt a magyar közszolgálatiság fénylő fáklyája, a televízió - önmagát állítván tartaléklángra - mintegy elszabotálta Göncz Árpád látogatásának bemutatását és a kétségtelen siker elemzését. A Hét például tegnap este egy szót sem vesztegetett e négynapos útra. Azt sem említette meg ekként, hogy Spanyolország miniszterelnöke többször is kijelentette, támogatja hazánk kérelmét az európai közösségbe, így, ha nem vagyok ott, én sem hallom a saját fülemmel, hogy a látogatás e kijelentéssel végülis egyértelműen elérte célját. S talán az olvasó sem tájékozódik arról a kérdésről, vagyis az európai tagságról, amelyben egyébiránt teljes a nemzeti egység. A Magyar Televízióban minden bizonnyal úgy gondolják, hogy az az igazi közszoigáíatiság, ha hergelnek egy kicsit, ha tehát elhallgatják a magyar néző elől a tényeket, s helyettük bőséggel elemeznek egy olyan BBC-filmet, amely - mellesleg létező - magyarországi társadalmi feszültségekről tájékoztatta az angol nézőt. Ami tehát a bevezetőben említett belső vitámat illeti, megerősödtem abban, hogy még ha . nagyhatású is egy politikus, erősen személyekhez kötődik a történelem - kommentálása. Dlusztus Imre • A gilisztaháború folytatódik A kukacpiac nem élt sokáig A gilisztabuli kapcsán padlóra került ezrek, tízezrek érdekvédelmi szervezetet, sőt, utóbb már pártot is alapítottak. Tizenkilencen az országban százezres biogiliszta-tartozásaik miatt önkezűleg vetettek véget életüknek. Meddig tart még ez a dráma? A gilisztabuli-láz 1989 tavaszán kezdődött. Általában kétszázezres hitelt folyósított az OTP, valamint néhány takarékszövekezet az erre szakodosott vállalkozásoknak. Az ötlet gazdái nyugati piacot ígértek a giliszták által termelt biohumuszra. Akik elindították az akciót, milliószámra adták el forint/darab áron kukacaikat, egyesek tízmilliókat zsebeltek be. Azok a tízezrek az országban, akik kaptak az alkalmon, ugyancsak így szerettek volna meggazdagodni. A gilisztát árulták, ami három hónap alatt dupla darabszámra növekedett, és nem humusszal foglalkoztak. Hónapok alatt betelt a piac, főleg amiatt, hogy az OTP leállította a gilisztahitelek folyósítását. Igazán az járt jól, aki tűzközelben, azaz az OTPnél dolgozott, és maga is foglalkozott gilisztatenyésztéssel. Csak annak adtak hitelt, aki gilisztát a főnöktől vásárolt... Igaz, leállították a hitelfolyósítást, de a kukacpiac élt tovább. A hitellevelekre nem gilisztát, hanem tehenet, disznót és egyéb házi jószágot írtak, tgy senkinek sem tűnt fel a mezőgazdasági hitelek ilyetén növekedése. Igen ám, de a kölcsön letelte után az OTP szerette volna behajtani kintlévőségét. Ekkor derültek ki a csalások. A példátlan méretű vizsgálatokat elbocsátások követték. A Parlament is kénytelen-kelletlen foglalkozott a gilisztabulival, és annyit sikerült elérni, hogy a szerencsétlenül járt családok tízezreinél leállították a törlesztéseket. Az emberi leleményesség persze nem ismer határokat. Miközben valamelyest nyugvópontra került a már-már gilisztaháborűval fenyegető botrány, újabb csalók kerültek a felszínre. Volt, aki kitalálta a biotojást (igaz, azóta már börtönben ül). Ennek az volt a lényege, hogy biocsirkét árült 500 forint/darab áron, ami miután biotyúkká cseperedik, meg lehet etetni vele a feleslegessé vált kukacokat, s tgy előpottyan a biotojás. Tízezerszámra adott el kis biocsirkéket, tgy több tízmilliós haszonra tett szert. Még nagyobb esze volt annak, aki a biolevet ötlötte ki. A biolé természetesen a kukacokból sajtolt nedű, amivel a növényt locsolják és tízszeres termést hoz... Otépéék mostanság levelet, illetve felszólítást küldenek néhány károsultnak. Főleg a kezeseknek, hiszen akik befuccsoltak, úgysem tudnak fizetni. Nos, mint kiderült: azok kapnak a továbbiakban is haladékot, akik egyértelműen gilisztákra vették fel a hitelt. Akinek kölcsönpapfrján más szerepel, azon bizony behajtják a követelést. Hiába mondja a szerencsétlen, hogy ő soha nem tartott disznót, marhát vagy esetleg birkát, a papfr beszél... A minap egy kétgyermekes családanya keresett meg. Négy évvel ezelőtt vállalt kezességet egy ismerősének, aki százezer forint értékben gilisztákat vásárolt. Igaz, a papíron háziállat szerepel, hiszen akkor már nem adtak OTP-kölcsönt a kukacokra. Nos, a mostani végösszeg, amit tizenöt napon belül be kellene fizetnie, nem kevesebb, mint 283 ezer forint. Albérletben laknak, nem tud törleszteni. És persze fizetésképtelen a cső(d)be húzott kukactenyésztő is. Ha bizonyítani tudja, hogy valóban család történt, kap némi kedvezményt, de a csalás részese ő is, illeve az is, akinek kezességet vállalt, hiszen belement a játékba azzal, hogy tudott róla. Mint említettem, tizenkilencen haltak meg a gilisztabuli miatt. Ha a kukacháború folytatódik, a szám növekedni fog. És ebben az országban ez senkit sem érdekel. A biogiliszta ászai már megszedték magukat. Ez egy dolog. De ki van a háttérben, aki egyengeti útjukat? Merthogy nem maguktól mennek az események, abban teljesen biztos vagyok... Posztobányi László