Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-17 / 40. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. FEBR. 17. BELÜGYEINK 3 fa hazánkat Göncz Árpád: a szabadság szimbóluma (Dlusztus Imre jelenti Mad­ridból.) A spanyol miniszterelnök és a Magyar Köztársaság elnöke közötti megbeszélés után a saj­tótájékoztatón Felipe González a szabadság szimbólumának nevezte Göncz Árpádot. Ami a jelzőket és minősítéseket illeti: mind a magyar, mind a spa­nyol fél igyekezett a barátságot és együttműködési készséget kifejező szavakat választani. Göncz Árpád például azt mondta: „Szeretem önöket azért, ahogyan meg tudtak egyezni a diktatúra után". Huan Jose Laborda Martin, a szenátus elnöke pedig úgy fogalmazott: .,Magyarország mindig a békéért és a függet­lenégért harcolt, ez az ország most választások előtt áll, de biztosak vagyunk abban, hogy továbbra is a stabilitás jelképe lesz." A szenátusban egyébként nagy tapssal fogadták a ma­gyar elnök szívből mondott szavait. Az egyik gondolatme­net után mosoly futott végig a szenátus nemzetközi termének hallgatóságán: „Önök jól tud­ják, olyan világban élünk, ahol a piacot piacért elv érvénye­sül. Ha tehát el tudunk adni valamit Önöknek, akkor lesz pénzünk vásárolni Önöktől" ­mondta Göncz Árpád. Ami a spanyol miniszterel­nök értékelő szavait illeti: Gonzalez nagyon pontos érve­léssel fejtette ki, hogy miként az Európához való spanyol csatlakozás is vitát váltott ki, mégis eredménnyel járt, úgy a magyarok integrálása is vitatott bizonyos körökben, ám ó maga biztos abban, hogy Magyaror­szág tagsága az új európai kö­zösségben értékes impulzuso­kat jelent a régebbi tagok szá­mára. És még egy fontos gondolat a spanyol miniszterelnöktől: a biztonság nem védelmi kérdés, hanem a fejlődés kérdése. Innen nézve nem lehet kétsé­ges, hogy a spanyol kormány egységben szemléli az európai integráció és az öreg kontinens biztonságának problémáját. Ami azt jelenti, a köztársasági elnök olyan országban tesz lá­togatást, ahol politikai partne­rekre, sőt támogatókra talál­tunk. • Újabb pénzkihelyezési ak­cióra derítettek fényt a több­milliárd forintos veszteséggel küzdő MÁV Rt.-nél alig pár héttel a Lupis-ügy kipattanása után - ismertette Berényi Já­nos, a MÁV Rt. miniszteri biz­tosa keddi sajtótájékoztatóján. Mint ismeretes, a MÁV Rt. pénzügyi főosztályvezetője és helyettese az elmúlt év végén és év elején összesen 885 mii­dió forintot fizetett a Lupis Brókerház Rt.-nek államköt­vények vásárlására. A múlt hét péntekén derült ki, hogy a pénzügyi osztály vezetője és helyettese január 26-án 50 millió forintos, ja­nuár 31-én pedig további 150 millió forintos négyhónapos Kölcsönt adott a hitelre szoruló Újabb feljelentések a MÁV Rt.-nél futamidejű 32 százalékos kamatú hitelt nyújtott egy kft.­nek. Berényi János elfogad­hatatlannak tartotta, hogy egy likviditási gondokkal küzdő társaság, amelynek magának is hitelekre van szüksége, köl­csönt nyújtson egy másik tár­saságnak. Az ügy kipatta­násakor Csárádi János, a MÁV vezérigazgatója feljelen­tést tett a kft. ügyvezetése ellen és a két MÁV-alkalmazott el­len is, mivel a dolgozók a hitelnyújtással újra túllépték a hatáskörüket. Az'ügyben kezdett belső vizsgálat alapján a miniszteri biztos elmondta: a MÁV 1993 júniusa óta dolgozik egy tanácsadó céggel, amelynek számlaszáma és ügyvezetése valószínűleg megegyezik a hitelt kérő kft.-ével. A minisz­teri biztos ezért vizsgálatot rendelt el. Vizsgálják a tanács­adó jelentős jutalék felvéte­lének jogosságát és a június előtti tőkekihelyezéseket is. Az ellenőrzések során az azonban máris kiderült: a MÁV gazdál­kodásáról a vezetők több eset­ben manipulált jelentéseket kaptak. Siklós Csaba, a MáV Rt. Igazgatótanácsának elnöke sajnálatosnak nevezte, hogy a vasúti társaság, ha átmenetileg is, de elvesztette azt a kor­mányzati bizalmat, amelyet a jelentős költségvetési támoga­tás fémjelzett. • Átmentési kísérlet Tejpiaci rendetlenségek Az állatlétszámot bemutató statisztikák szerint a helyzet eddig is a tehenek bőrére ment, s ezután is. A szarvasmarha­tartók utolsó tartalékaikat élik föl, hisz az önköltséget csak néha előző árakat tudnak portékájukért kapni. Még az állatkivágások üteménél is nagyobb tempóra kapcsolt, a lakosság elszegényedését jelző fogyasztáscsökkenés miatt kerülhettük el eddig a tejhi­ányt. A Szegedtej tapasztalatai szerint idén januárban már nem fogyott kevesebb tej és tejtermék, így jó lesz odafi­gyelni, hogy már ne menjen tönkre több termelő gazdaság. Az előjelek nerrt biztatóak. Az Országos Tej Termék­tanács a legitimitást jelző, kés­lekedő miniszteri aláírás nélkül is folytatja tényfeltáró munká­ját, s előterjesztésekkel bom­bázza a döntéshozókat. Elek Sándor elnökségi tag a tejipar kontra termelők közötti csatá­rozások helyett a más orszá­gokban is kipróbált támogatási csatornák kinyitásában látná a megoldást. A szakmai érvek a tenyészállatok beállítását favo­rizáló központi elképzelések helyett a jövedelmező terme­lést segftő - a mostani 1,50 helyett legalább 3 forint lite­renként - tej terméktámogatás mellett szólnak. Az extra tejre megadott 25 forintos vállalati árszint orszá­gosan is élenjáró, de a takar­mánykilátások, a földbérlet terhei, s az év eddigi szakaszá­ban tapasztalt drágulás nyomán további két forintos emelést kí­vánnak a termelők és érdek­képviseleteik. Egyébként a fej­lesztési kiadásokat is kalkuláló 32,60-hoz képest ez is a hely­zet ismeretéből adódó terme­lői önmérséklet példája. Schopper János, a Szegedtej igazgatója nem zárkózott el a konkrét, március végi ártárgya­lástól. A szavahihetőséget erő­síti, hogy tavalyi szóbeli ígé­retüknek megfelelően, „ha jut" alapon 44 millió forintot adtak A Szegedi Tejipari Rt. központjában ismét egy asztalhoz ültek a fel­dolgozók és a termelők képviselői. Mincl többen szóltak a tejtermelés témájához, annál inkább kirajzolódott a kép: a zöld mezőn jámboran le­gelésző tehénke idillje helyett kereskedelmi há­borúskodásokat, a ter­melőket súl.vtó áremel­kedéseket, elhúzódó földrendezést és pri­vatizációt, a az agrár­piaci rendtartás késlel­tetését észlelhetjük. át nyereségükből az extra tejet termelőknek. Az egész ágazat hosszútávé érdekét szolgálja, hogy egy hónap múlva egész csokor jövedelmezőnek és keresettnek vélt - a kávétej­színtől a gyümölcsös kefirig bezárólag - új termékkel ruk­kolnak elő. Az ipar 50-60 szá­zalékos kapacitás kihasználása miatt megtévesztő és eldurvult harc alakult ki a kereskede­lemben. A veszteséggel is aláígérők a racionálisan és hosszabb távon gondolkodókat is kényszerlépésekre kénysze­rítik. Talán egy hónap alatt tisztázódnak a valódi erővi­szonyok. A száz százalékos állami tu­lajdon többlépcsős privatizá­ciójának csak a kezdeti sza­kaszánál tartanak, így senki nem tudhatja, hogy évközben mikor és milyen fordulatok kö­vetkezhetnek be az új tulajdo­nosok döntése nyomán. A termelők nem véletlenül sze­retnék minél előbb döntésre vinni a felvásárlási árak rend­betételét. Ha elfogyott a takar­mány, drága pénzen kell meg­venni. A tehenet nem lehet a jobb idők bekövetkeztéig pol­con raktározni, s akkor előven­ni. A régi rendszerből meg­maradt tehenek átmentése nem megy anyagi áldozatok nélkül. T. Sz. I. • Az SZDSZ oktatási prog­ramjának kidolgozói azt tartják az elmúlt négy év legnagyobb eredményének, hogy létrejöt­tek az önkormányzati iskolák, s ezzel együtt kialakultak az egyházi, az alapítványi, s egy­egy sajátos filozófia köré szer­veződött tanintézetek - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Horn Gábor. Az SZDSZ oktatási műhe­lyének vezetője szerdán Sze­geden töltötte egész napját. Délelőtt másfél órás megbeszé­lést folytatott a Piarista Gim­názium igazgatójával. Az esz­mecserét mindketten hasz­nosnak ítélték - tudtuk meg a tájékoztatón. Horn Gábor a József Attila Tudományegye­Horn Gábor egy napja Szegeden tem rektorával is tárgyalt. A megbeszélésen különböző témákról - Universitas, köz­alapítványi kezdeményezések, tandíj, laktanyák hasznosítása - esett szó. Délután a II. számú Rókusi Általános Iskolában pe­dagógusokkal és iskolaigaz­gatókkal beszélgetett, majd különböző diákönkormányzati vezetőkkel találkozott. Sz. C. Sz. l rv~legint feleselésre késztetnek. A különféle minősítések -"•J gubancolódtak össze nálam, s az istenért nem tudom őket kibogozni - merthogy nem értem a szempontjaikat, és a bennük lévő rendszert. (Az előző rendszert se értettem e téren, a "rendszerváltottat" se... ) Minap nyilatkozott az illetékes arról, hogy az idén a tavalyinál kétmilliárddal több, összesen 8,4 milliárd forint lesz a területfejlesztési alap. Azaz az elmaradott térségek­ben az előző évi 2200 forint helyett most 2300-at kapnak minden lakos után - fejlesztésre. Már-már örülni kezdtem, az inflációt követi legalább a százas/ember, aztán a további információ lehűtött: a meg­emelt összpénzt megemelt településszámra kell elosztani. A tavalyi 965 településsel szemben az idén már 1045-öt minősítettek elmaradottnak. Országgyűlési határozat által előírt szempontok szerint. Gondolná erre a józan paraszti eszű, ha több település minősíttetik - finoman fogalmazva - nem eléggé fejlett­nek, ennek oka nyilván a fejlettséget jelző mérce lécének magasabbra tétele lehet. Jó lenne, ha így lenne! De nem vagyok benne biztos, hogy így van. Sőt, vannak olyan jelenségek, melyek vitattatják velem a minősítési rend­szert! rOgyetlen példát csupán, az illetékes nyilatkozata szerint '—' is a leghátrányosabb helyzetűek közé tartó Jász­Nagykun-Szolnok megyéből. Hová családi gond miatt ha­zatáviratozták pénteki napon a barátomat egy jász váro­sba. Egy olyan - ki tudja milyen szempontok alapján váro­si rangra emelt - településre, ahonnan pénteken estétől hétfő reggelig nincs lehetőség - telefonszolgálat híján ­más falvakkal, városokkal kommunikálni. Namármost, ha ilyen egy város, mitől város? Ha itt nem jut alapvető infrastruktúrára (szerintem a telefon része annak!), vajon egy-egy faluban mire futja ama éves 2300 forint/fő fejlesztési összegből? S biztos, hogy azok kapják az állami kasszából, akik a leginkább rászorulnak a támo­gatásra? Ha meg azok, akkor miből lesz telefon a város­nak minősített falukban? UJSZEGED, VEDRES U. 2. trolimegállónál Eredeti angol haj- és testápoló-, valamint tisztítószerek nagykereskedése. Kiváló minőség - vonzó ár. ÓSSSSSSSSS^SSSSSSSSSiiiSSsSSSSS^SS^SSSSSSSSJX ELSŐ MAGYAR KENDERFONÓ Rt. SZEZON ELŐTT KEDVEZMÉNYESEN! • KA SCIIEI.- Z.SVt KO T. • PP- ÉS KENDERZS1NEGET, • KÖTÖZŐT, KÖTELET. SZEGED, LONDONI KRT. 3. Tel.: 62/487-287 Fax: 62/311-665 • Savanyú a szakszervezeti szőlő Erősebbek, mint egyesek szeretnék? (Folytatás az 1. oldalról.) Kérdésekre válaszolva Nagy Sándor kifejtette: a nyugati or­szágokban is gyakorlat, hogy a pártok a választások előtt szö­vetségre lépjenek, miként az MSZOSZ a szocialistákkal. Úgy vélte, az MSZP megfon­tolta, miért őt jelölte az orszá­gos listán másodikként és ezen nem fog változtatni a riválisok piszkálódása miatt. Az előkelő rangsorolás elsősorban nem Nagy Sándornak, hanem az MSZOSZ elnökének szólt. El­ismerte, hogy az átalakuló gaz­dasági életben, éppen a kisebb létszámot foglalkoztató cégek előretörésével az érdekképvi­selet még nincs azon a szinten, ahol lennie kellene. Lapunk képviseletében a következőt kérdeztem az elnöktől: • Önnek lépten-nyomon az orra alá dörgölik, hogy az elmúlt rendszerben fontos politikai szerepeket játszott. Ma már megszokhatta eze­ket a megjegyzéseket? Le­pörögnek önről? - Sokszor elgondolkodtam rajta - mondta Nagy Sándor -, hogy miért ez az össztűz el­lenem. Sokkal fontosabb sze­replői vannak a jelenlegi politikai életnek, mint én, mégis engem támadnak. Az MSZOSZ-szel sem a kormány­, sem a liberális pártok nem szimpatizálnak. Miért? Mert savanyú a szőlő. Igaz, hogy ki­sebb a szakszervezet az ereje, mint mi szeretnénk, de több, mint amit mások szeretnének! V. Fekete Sándor • Megkaptuk a Művelődési és Közoktatási Minisztérium önálló stúdióengedélyezési osztályának döntését. Szeged két stúdióalapítási engedélyhez jutott. A napi 13 órás mű­soridőt megosztották a városi önkormányzat égisze alatt su­gárzó VTV, s az általam kép­viselt Média 6 Kft. között. • Milyen arányban? - A VTV napi három órá­hoz jutott; a fennálló tíz órát a Média 6 tölti ki műsoridővel. • A napi elosztást ki sza­bályozza? - A minisztérium a két félre bízza a megegyezést. Dr. Lippai Pál polgármester Csala • Média 6 Kit. napi tíz - VTV napi három óra Megosztott frekvencia Mivel a január 13-i lapszámunkban felröppentettünk egy hírt (A Média 6 frekvenciatulajdonos? címmel arról írtunk, hogy a nevezett gazdasági társaság megnyerte a szegedi tévés frekvenciapályázatot; akkor az ügyvezető nem tudta megerősíteni az értesülést, bár csapata felké­szülten várta a döntést...), most Herczeg Tamás, a Média 6 Rádió és Televízió Kft. ügyvezető igazgatója felkeresett bennünket az időszerű tudnivalóval: Gabriellát bízta meg a tár­gyalások lefolytatásával. Jegy­zőkönyvi megegyezést kell előterjesztenünk a minisz­tériumnak, mellékelve a kidol­gozott közös heti műsortervet. • Meddig jutottak? - A két fél tárgyalási alap­nak tekinti a minisztérium állásfoglalását. A részletekről rövidesen döntünk, s tájékoz­tatjuk az érdeklődőket. A Média 6 Rádió és Tele­vízió Kft. Szentesen rádiós­frekvenciát igényelt. A mi­nisztériumi döntés értelmében a napi 24 órából 12 órát kapott - a fennálló időn a helyi ön­kormányzat, illetve a Tisza Press Kft. osztozik. P. S.

Next

/
Thumbnails
Contents