Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-14 / 37. szám

HÉTFŐ, 1994. FEBR. 14. INTERJÚ 7 • Te, polgármester ár, aki az ügyvédek között a szolidságodról voltál ismert, hogyan kerültél kapcsolatba a Fidesszel? - Mindig is szerettem volna politizálni, de erre a kommunizmusban csak a/ állampárt keretein belül volt meg a lehetőség, számomra ez nem jelentett alternatívát. A frissen kialakuló. különböző ellenzéki csoportosulásokban pedig sorra olyan emberek tűntek fel. akik korábban teljes mellszélességgel támogatták a szocializmust. Tisztának, politikailag garantáltan tisztességesnek a Fideszt láttam. • Az önkormányzatba 24 liberális került be - még legalább három szavazat volt szükséges tehát a polgármesterré választásodhoz. Te négyet szereztél. Hogyan? Kik tárgyaltak, mit ígértek ezért? - A kérdés eleve föltételezi, hogy itt valaki tárgyalt a szavazatok megszerzése érdekében. Tükröződnek benne a kérdező magatartási mintái. Tudomásom szerint olyan tárgyalás egyetlenegy sem volt, amejynek szavazatok szerzése lett volna a célja. Én pedig egészen biztosan nem folytattam ilyet. Mindössze az MDF jelöltjével beszéltem, azt próbáltam meg elérni, hogy az október 23-i alakuló ülés őrizze meg az ünnepélyességet, ne tartsanak szónoklatokat. Nem az én hibámból ez nem tgy történt. • A liberálisok közül senki nem vette fel a kapcsolatot érdekedben a „hetekkel"? - Sem a felhatalmazásommal, sem utólagos tudomásommal. Persze logikailag nem zárható ki, hogy egyik ember beszélgetett egy másik emberrel. Annál erósebb gyúrás folyt a konzervatív jelölt érdekében, jórészt általa is. • A liberális egység elég liamar megbomlott, Dobó János, Csapó Balázs, dr. Tichy-Rács Csaba függetlenedett. Mi lehetett ennek az oka? - A két alpolgármester személyét illetően nekik egészen más elképzeléseik voltak. Önjelöltként vagy más jelölt támogatása miatt nem értettek egyet a választásommal. Megjegyzem, három és fél év után újra csak őket választanám. • Hogyan osztjátok meg a munkát, kinek mekkora a befolyása? - A területek felosztása szükséges volt. Képességüknek. tűrőképességüknek megfelelően részt is vesznek ezek irányításában. Ha azonban a kérdésed arra irányul, hogy például a szociális vagy az oktatási szférát az alpolgármesternő ténylegesen nem irányítja. akkor is igazat szóltál. Ugyanezeket a vonásokat persze megtalálhatjuk az alpolgármester űr működésében is. Sőt, a magaméban is.- Arról van szó ugyanis, hogy az önkormányzati törvény és a konzervatív politikai csoportok által kierőszakolt SZMSZ alapján nem a polgármesterek, hanem a bizottságok irányítanak. Komoly hatalommal mindenféle felelősség nélkül. • Lehet, hogy az alpolgármestereknek nincsenek olyan kiváló képességeik, ezért voltaképpen te irányítasz? - Szó nincs erről. Ez csapatmunka. A három polgármester és a jegyző naponta a legkülönfélébb dolgokat beszéli meg, alakítja ki közös álláspontját. Az más kérdés, és arra értettem a tűrőképességet, hogy nem tudnak minden, hozzájuk tartozó területen azonos súllyal megjelenni, óhatatlanul szelektálnak, favorizálnak. Amivel nem szívesen fogKampányhólabda Alkalmi ügyvédi munkaközösség alakult rövid időre a Sajtóház klubjában - ámbár a két ügyvéd, dr. Szilvásy és dr. Lippai ezúttal politikai beosztásukban tették tiszteletüket, mint kereszténydemokrata megyei elnök és területi listavezető, illetve a város fiatal demokrata polgármestereként. Eredeti foglalkozásuknak azonban nagy hasznát vették, megbízható rutin mutatkozott a keresztkérdések megszerkesztésében, amelyeket pedig szinte minden alkalommal ügyes taktikai súlypont-áthelyezések követtek a válaszokban. Fotó: Nagy László tJELMAGMRORSZ „Nem a polgármesterek, a bizottságok irányítanak - komoly hatalommal, felelősség nélkiir Lippai Pállal beszélget Szilvásy László lalkoznak, az rám marad, mert valakinek azt is meg kell csinálnia. • A hivatalt a polgármester irányítja - a törvény szerint. A valóságban is meg tudod tenni? - Külön kell választani az önkormányzati és a hatósági munkát. Utóbbi teljes egészében a jegyző nevében és irányítása alatt folyik. A bizottságok és a közgyűlés elé szánt önkormányzati előterjesztéseket ugyancsak az apparátus szállítja, de itt már az adott területeken megjelenik a polgármester és az alpolgármesterek; kisebb, csak törvényességi feladatai vannak a jegyzőnek. • Ezek az előterjesztések tehát a polgármesterek intenciói alapján készülnek? - Nem. Az irodákat arra biztatom. hogy újabb és újabb javaslatokkal keressenek meg. Alternatív előkészítő munkát igényelek, ebben az apparátus szabad kezet kap. Étlapot kínál nekünk, s mi mondjuk meg, hogy melyik ötból-hatból, melyik kettő-három mehet tovább a bizottságok elé. • Köztudott, az intézményfenntartás viszi el a költségvetés javát, egyedül az oktatás 42 százalékot. A folyamatosan csökkenő gyereklétszám mellett nem volna célszerű például iskolákat összevonni, egy-egy osztályt nem 17-18 fős létszámmal fenntartani? - Az intézményi szféra szerintem is racionalizálásra szorul. De nem a polgármester dönti el. hogy egy tanulócsoportban hány gyerek legyen, hanem a bizottság, illetve a közgyűlés. • Az oktatás és a kultúra a maga intézményeivel fideszes bizottsági vezetés alá tartozik. A közművelődési és közoktatási iroda vezetőjét és helyettesét már te nevezted ki. Miért nem érkezett ebből az irányból javaslat ilyen célszerűsltésekre? - Az oktatási iroda vezetőjét valóban én neveztem ki, ugyanúgy, mint a többi irodavezetőt - egy többpárti képviseletű „tanácsadó testület" javaslatai alapján, ez a két bizottsági elnök valóban fideszes. Meg vagyok győződve azonban, hogy közmegelégedésre végzik a munkájukat. Az oktatás problémáit feszegető kérdésedre annyit mondhatok, hogy a fideszes bizottsági elnök mellett csupán egyetlen fideszes tag van, az MDF-nek pedig négy szavazata biztos. És ez a döntó. Minden bizottságnak a maga területe a kedves, a kívánságokat éppen a költségvetésben kell közös nevezőre hozni. • Hangoztatod kereszténykatolikus mivoltodat, de az egyházi ingatlanok visszaadásánál, finoman szólva, nem voltál kezdeményező. Nem várhatnánk tőled, a polgármestertől nagyvonalúságot? - Nem szoktam hangoztatni keresztény-katolikus mivoltomat. A vallás magánügy. A közgyűlés üléseit vezetve, a vagyonátadási ügyekben igyekeztem semleges maradni, nem akartam ezeket én eldönteni. Különben előbb talán az igényeket kellene felmérni óvodától a középiskoláig, s ennek megfelelő intézményrendszert létrehozni. Meggyőződésem, példát mutattunk, amikor ingatlanokat. lakásokat, óvodákat ellenszolgáltatás nélkül adtunk át. • Egy szem óvodát. A két katolikus óvodát még a tanács adta át. - Mi pedig három lakást a reformátusoknak. És ellenőrizhető, hogy a Kárász utca 15, a református ház visszaadása ügyében személyesen jártam el. Egy biztos, nem szabadna egyes egyházi vezetőknek ekkora mohóságot mutatniuk. És ezt végre valakinek ki kellett mondania. Csak olyan mértékben van értelme visszaigényelni, amely ütemben a lakosság hajlandó feltölteni ezeket az intézményeket, s amennyit az egyház maga is képes ezek fenntartására fordítani. Persze fontos lenne az egyházi vagyon, hogy végre el tudnának szakadni az állami köldökzsinórtól. • A Fidesz vezérei soha nem mulasztják el hirdetni, hogy kormányra kerülve könnyltenek az adóterheken, és több támogatást adnak az önkormányzatoknak. Hogyan lehetséges ez? - A liberális kormányforma decentralizációt jelent, márpedig ha több hatáskör marad lenn. akkor oda több pénz is kell, s ehhez az adózás átalakítása szükséges. Az újraosztás során a város ma nem kapja vissza a helyben beszedett adók összegének még a 8 százalékát sem. A kisebb adók viszont megnövelik a vállalkozási kedvet, több kicsi tehát többre megy. Több támogatásra. például. • A Fidesz a szocialistákkal, kommunistákkal semmilyen együttműködést Ők is állást foglaltak... Helyi közszolgálati televíziók etikai és szakmai állásfoglalása az 1994. évi országgyűlési és helyhatósági választások lebonyolításával kapcsolatban 1. A helyi televíziók gyakorlatukban igyekeznek elősegíteni. hogy az 1994-es választásokon minél több választópolgár vegyen részt. 2. Helyi közszolgálati televíziók gyakorlatukban arra törekednek. hogy a választópolgárok számára hiteles, pontos, gyors, objektív tájékoztatást nyújtsanak, ezzel is elősegítve a választás lehetőségét és tisztaságát. 3. A helyi közszolgálati televíziók a választás időpontjának kitűzését követően rendszeresen tájékoztatják a nézőket a választási előkészületekről, a menetrendről, és a közérdekű tudnivalókról 4. A választási kampány időszaka alatt a helyi közszolgálati televíziók saját műsoraikban tartózkodnak a választási, politikai befolyásolás egyéb eszközeitől és lehetőségeitől. _ A kampányidőszakban az önkormányzati, illetve egyéb államigazgatási szervek közérdekű - közszolgálati - döntéseiről lehetőség szerint a pártszereplést nem vállaló közigazgatási tisztségviselőktói kell tájékoztatást kérni. 5. A helyi közszolgálati televíziók nem tartják lehetségesnek. hogy főállású és külső munkatársaik jelöltként induljanak, illetve bármely, a választáson induló jelölt kampányában bármilyen formában közreműködjenek. Amennyiben ez mégis megtörténik, úgy az érintett munkatársat a kampány idejére a munkavégzés alól fel kell függeszteni. 6. A helyi közszolgálati televíziók külön-külön és egyenként megállapodásra törekszenek a működési területükön jelenlévő politikai pártokkal, egyéni indulókkal, jelöltekkel a műsoridőben, a reklámidőben és tarifákban, annak érdekében, hogy valamennyi választáson induló párt és személy számára egyenlő esélyt biztosítsanak. A helyi televíziók törekednek arra. hogy a pártok és az indulók. jelöltek hozzanak létre a megállapodásban foglaltak ellenőrzésére etikai bizottságot, s ha közös megegyezéssel a bizottság létrejön, akkor az érintett városi televfzió a választási kampányban az esetleges reklamációkat csak az etikai bizottság döntése alapján hozza nyilvánosságra, ad helyt azoknak. 7. A helyi közszolgálati televíziók a direkt politikai reklámok és a politikai pártok, s más indulók által szponzorált műsoraikat saját műsoraiktól jól elkülönítve (külön főcímmel ellátva) közlik. 8. A helyi közszolgálati televíziók kérik a pártokat, s a választáson indulókat, tartsák be a jogi, etikai normákat, s segítsenek elkerülni a televízió által nyújtott lehetőségekkel való visszaéléseket. Helyi Közszolgálati Televíziók Országos Egyesülete nem tud elképzelni, híreszteli magáról a párt. A par'lamenti gyakorlat persze ennek ellenkezője, hát még a helyi, hiszen azt nyilatkoztod, a munkáspárti önkormányzati képviselővel elégedett vagy. Mások a szavak, mint a tettek, más odafenn, és más idelenn? - A politika más ott és itt. Helyben kényszerkoallció működik. Együtt sírunk, együtt nevetünk. Ezért különös a konzervatív igyekezet, hogy mindenfajta fejlődést megakadályozzon. annak igazolására, hogy a város nem jutott előbbre a liberális vezetés alatt. Szerintem azonban közömbös a párthovatartozás, nem ideológiai, hanem szakmai megoldásokat kell találni a gyakorlati kérdésekre. • A Fidesz ostorozza, ha valaki a pozíciójából adódóan különféle előnyökre tesz szert, bár a párt gyakorlata - székház-ügy - ennek ellentmondani látszik. És persze eddig Szegeden sem volt hátrány a Fideszhez tartozni. Igaz ez? - Kérdés és állítás minden alapot nélkülöz. A pártok az Országgyűlés döntésének megfelelően megkapták a nekik járó négyzetmétereket, ha ezt valaki el akarja adni, megteheti, legfeljebb utána bérelni kell székházat. Az előnyök inkább a politikai hatalomból következnek, jóval bőségesebben, mint a rendszerváltás előtti években. A felügyelőbizottsági tagsági, intézményvezetői, dekoncentrált szervek vezetői kinevezéseknél messze nem az a szakértelem érvényesül, amely pedig a kommunizmus utolsó 5-8 évében már alapkövetelmény volt. • Lehetek konkrét is. Molnár Zoltán szakértő lett a Krüger-ügyben. Az Éliker igazgatósági tagja, aki benne van a régi Hungária felügyelőbizottságában vagy igazgatóságában is, szintén közel áll a Fideszhez. - Meg kell kérdezni Papp Zoltán MDF-es képviselőt, az Éliker igazgatóját, miért választotta az Éliker igazgatóságába éppen ezt a jogi képviselőt, akit megbízott a cég ügyeinek intézésével. Az általad felsorolt személyeknek egyébként semmi kapcsolatuk nincs a Fidesszel, soha át nem lépték a Victor Hugó utcai székház küszöbét. • Molnár Zoltán a Fidesz önkormányzati képviselőjelöltje volt, de lemaradt az MDF-fel szemben, meg is óvta a szavazatszámlálást. A másik úrral - ha a neve nem is hangzott el, jó! tudjuk, kiről van szó - te egy ügyvédi munkaközösségben dolgoztál a Széchenyi tér 5-ben. - De ott volt még rajtunk kívül másik tizennégy ügyvéd. Molnár Zoltánnak volt valamiféle SZDSZ-es elkötelezettsége, de a Krüger-ügyben társasági jogi szakértőre volt szükség, ehhez pedig a városházi apparátus jogászai nem értenek. • Indulsz-e az idei országgyűlési választásokon? - Nem. Etikátlannak tartom, hogy a polgármesteri pozíciómat arra használjam fel. hogy a Fidesz megyei listavezetőjeként belovagoljak a Parlamentbe. A döntő azonban az. hogy a jogszabályok szerint a polgármester megválasztása esetén 30 napon belül lemondani köteles - engem viszont négy évre választottak (ha nem is közvetlenül, amit nagyon sajnálok), ezért számomra ez a tisztség az elsődleges. • És ki a te jelölted - a következő beszélgetésre? - Póda Jenő.