Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-11 / 35. szám

PÉNTEK, 1994. FEBR. 11. HANGSÚLY 7 • Együtt és külön-külön Gazdagság és félelem A szegedi Forrás Menedzserklub legutóbbi rendezvényének tanúsága szerint errefelé a menedzserek körében nem jellemzó', hogy úgy érezzék, a gazdagság és a félelem együtt jár. Ugyanis az ezzel a címmel, meghívott előadók pszichológus, a rendőrség bűnmegelőzési főelőadója. a vagyonvédelmi kamara elnöke, a Secab és a 3 S Service biztonsági szolgálatok munkatársai - bevonásával rendezett beszélgetésen körükből igen kevesen vettek részt. Ennél talán mégis több lehet a gazdagodást hozó virágzó vállalkozás. A gazdaság és félelem kapcsolatát másként szemlélve az is eszébe juthat az embernek, hogy az is gazdagodhat, aki nem fél visszaélni a szabad vállalkozás jogával. A 300 forintért boldog-boldogtalannak kiadott engedélyek sokakat csábítottak az álvállalkozó csalók táborába. Egy vásárhelyi csoport több mint 100 milliós értékben elkövetett pénz nélküli „vásárlásai" kifogtak a liberális joggyakorlaton. Magán okirat hamisításon túl, az igazságszolgáltatás semmi mást nem tudott a számlájukra felvezetni. A bűn megelőzésére szerződtetett szakember szerint a bűnre a két véglet a legfogékonyabb. Akinek együtt a pénze, fialtatni szeretné s ennek illegális módszerei, mint az uzsorakamat csábító lehet. A kockázat nem kicsi, s itt már szőrösszívűnek kell lenni. Nem hiába hallunk egyre többet a hivatásos pénzbehajtók ténykedéséről, s azok vadhajtásairól. Az egzisztencián kapaszkodók piti lopásai tömegméretűvé terebélyesedve jelzik a társadalom betegségét. A pszichológus megközelítésében a bűnözés nem szüntethető meg, csak az adott társadalom által felkínált lehetőségek között elérhető optimális szint lehet reális cél. A bűnözés mindig lépéselőnybe tud kerülni, s ez így van az alapvetően megváltozott gazdasággal szemben is. Az erőszak terjedése az emberi kapcsolatok zavarainak tükre. Ebben a közegben a félelemnek is megvan a maga szerepe. Akkor jó, ha a rend lazulásának érzete nem fásít el, vagy nem torkollik pánikba, inkább konstruktív magoldásokra sarkall. A védekezési reflexünk az elmúlt évtizedek kiegyenlítődöttebb anyagi viszonyai között erősen eltompult. Bezáratlan lakások, nagyértékű, riasztó nélküli autók jelzik elóvigyázatlanságainkat. A vagyonvédelmi kamara többek között azt szeretné elérni, hogy a vagyonvédelmi bizniszben legyen legalább rend. A szakmának árt leginkább, ha betörő hajlamú, vagy múltú ember riasztót szerelhet. A megváltozott viszonyainkat tükröző, új rendőrségi törvény, és a korszerű vagyonvédelmi jogszabályok hiánya a társadalom védekezési esélyeit gyöngíti. Addig csak „hogy mik vannak" alapon, no meg üzleti alapú- megbízások formájában beszélhatünk a dolgokról. Lehet, hogy. a megcélzott menedzserek ezt tisztán látták, s ehelyett a pénzüket gyarapították. Ki így, ki úgy. Tóth Szeles István Országos képzési jegyzék A Nemzeti Szakképzési Intézetben csütörtökön bemutatták a most megjelentetett Országos Képzési Jegyzéket, az államilag elismert szakképesítések gyűjteményét. A sajtótájékoztatón szó volt arról is, hogy ismét kiadták a „Szakképzés Magyarországon" című ismertetőt. A Országos Képzési Jegyzékben összesen 955 szakma szerepel. A korábbi években a szakképesítéseket többféle jegyzék, lista rendszerezte. így bürokratikus merev szabályozás alakult ki, amely inkább gátja mint ösztönzője volt a szakképzés megújításának. A piacgazdaság kialakulásával a munkavállalók és a munkaadók is véleményt formálnak, javaslatokat tesznek a szakképesítésekre. A jegyzéket időszakonként felülvizsgálják. Ehhez várják a munkaadók, munkavállalók, szakképző intézmények és pedagógusok véleményét, javaslatait. • Újia folyik a lé a Farki-réten m A széttépett kerítésen bárki bemehet • A szellemüzem veszélyei m A felszámoló számol és nem őriztet • Mit tesz a város? m Negyvenmillió kellene az idén Bent szúrós savbűz fogadja az embert. Az előtérben zöld iskolatábla, valaha erre írták a napi termelés adatait: „Réztermelés 1991. év: cinkes 245 kg., cromos 250 kg., rezes 215 kg., raklap 50 kg." - sorjáznak a sorok, akárcsak a tőzsdei árfolyamok. Az utolsó bejegyzés: 1991. október 14. Mintha bomba csapódott volna az épületbe, szanaszét hever minden. Atomtámadás után nézhet ki így a kihalt világ. Az apró irodába mintha elfelejtettek volna ma bejönni. Az asztalon szakkönyvek, kinyitva - Csapó Attila: Kémia. Az egészségügyi ládát már kipakolták, most ott árválkodik a sarokba hajítva. A fal mellett üvegszekrény, apró lakat vigyáz a benne megbúvó vegyszerekkel teli flakonokra. Csoda, hogy eddig nem törte fel egy besurranó gyermekcsapat. Életveszélyes minden: az ipari áram hatalmas kapcsolótábláiról letépték a fémtetőket. Lehet, hogy elég lenne elfordítani a főkapcsolót? • Inkább ne próbáljuk ki! - mondja kollégám. Éppen elég arra figyelnünk, hogy hová lépünk: mindenütt veszélyes lé folyik a lábunk alatt. Mintha mi sem történt volna a másfél évvel ezelőtt kirobbant, emlékezetes algyői hulladék-botrány óta. Akkor elültek a félelmek, s a telepet a felszámoló cég, a Délprodukt a télen szép csendben magára hagyta: az utolsó két alkalmazottat, akik távol tarthatták volna a veszélytől a mit sem sejtő kíváncsiskodókat, lapátra tették. A rozsdás fémlakat azonban sosem strázsálhat olyan lelkiismeretesen, mint az, ember. • Veszélyben van a környezet, csak éppen mindenki homokba dugja a fejét állapítja meg kísérőnk, Szabó Ferenc, a városgazdálkodási vállalat igazgatója. - Abba már belegondolni is szörnyű, mi történik, ha egy-két gyerek besétál a kibontott kerítésen. Őrzés nélkül egyszerűen életveszélyes ez a kihalt telep. Egykor ugyan jó üzletnek számított a veszélyes hulladékok feldolgozása, a Fémszelekt Kisszövetkezet azonban közel két éve felszámolás alatt áll. Az egykori vezetők felelőtlenségét. nemcsak a 45 milliós adósság őrzi, hanem az Algyőn A „bűzbarlangban". (Fotó: Nagy László) Algyő veszedelmes méregtelepe A kibontott kerítésen könnyedén átlépünk. A rácsos vaskapun ott a megrozsdásodott lakat, de kit zavar? A telepet ó'rző kerítés betonlapjai itt-ott már foghíjasak: elhordták az éj leple alatt, jó lesz az építkezés alapjába törmeléknek! Az egykori veszélyeshulladék-feldolgozó üzemet ma senki és semmi sem védi. Az udvaron hordók ezrével, jó néhányat már kikezdett a rozsda, a nejlontakaró alatt összerogyva eresztik magukból a galvániszapot tartalmazó gyilkos lét. Az üzemépület elnéptelenedett, az egyik vasajtó felfeszítve: ide csak az nem megy be, aki nagyon nem akar. hátra hagyott közel kétezer tonna veszélyes hulladék is. A többségében első osztályú mérgeket ugyanis háromszáz méterre a Tiszától tárolják elképesztő körülmények között. Az azonban még elképesztőbb. hogy a mérgekkel teli hordókra senki sem vigyáz. A felszámoló talán nem tudta, mire vállalkozott? Az első botrányhullám után, 1992 ószén a környezetvédelmi felügyelőség egy fővárosi céggel ugyan elvégeztette a közvetlen kárelhárítást, azaz a területen kisebb takarítás végeztek - de hol van már a tavalyi hó! - Százötven-kétszázmillió forint is kellene ekkora menynyiségű veszélyes hulladék elszállításához és a talajcseréhez - mondja Nagy György, a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. ügyvezető igazgatója. - Ez is az oka annak, hogy eddig számos határozat született, de érdemi előrelépés nem. Ennyi pénze ugyanis senkinek sincs. • Ezek szerint nincs megoldás, éljünk továbbra is együtt a mérgekkel? - Nem. Van megoldás. Kidolgoztunk egy új programot és technológiát, amellyel jóval olcsóbban hatástalanítani lehetne az algyői mérgeket. Ne bocsátkozzunk most hosszú kémiai folyamatok és technológiák elemzésébe, maradjunk meg a lényegnél. Az ötlet alapja, hogy helyben, Algyőn kiszárítanák a közel kétezer tonna galvániszapot (gy a veszélyes hulladék hatvan százaléka vízzé válna, a maradék negyven százalékot pedig jóval olcsóbban lehetne elszállítani az aszódi veszélyeshulladék-temetőbe. - Ráadásul a mi programunk három évre szól, így a költségek is megoszlanának. Az idén negyvenmillió kellene az induláshoz és a közvetlen veszélyelhárításhoz. Értesüléseink szerint a város sem zárkózik el attól, hogy az összeg egy részét előteremtse. A többi? Marad a környezetvédelmi alap és egyéb pályázatok. A telep őrzését azonban azonnal meg kellene oldani. Ne várjuk meg a tragédiát! - Lassan lezárul a felszámolási eljárás - mondja Sáfrány Mihály, a Délprodukt képviselője. - Decemberben befejeztük az eljárást, az iratokat beadtuk a bíróságra, most a végzést várjuk. Bevallom, örülnék már, ha számunkra, lezárulna a Fémszelekt-ügy. Mi történhet ezután? A veszélyes hulladékok - gazda híján - visszaszállnak az államra. Csak ez éppen nehezen megfogható kategória ahhoz, hogy valaki őröket alkalmazzon. Évek óta megy már az egymásra mutogatás az algyői mérgek ügyében. Úgy tűnik, program már van a veszély felszámolására - csak támogató intézmények és emberek kellenének. A méreggel teli hordók és a kibontott kerítés ugyanis továbbra is valóság. Halai Gábor „Bellinit és Mozartot énekelnék" Lammermoori Lucia: Szilágyi Erzsébet u Országjáró körúton a Pharmavit Rt. Adományok az egészségügynek - Az elmúlt két évadban valóban keveset énekeltem. Nagyon szép feladataim voltak, csupa főszerep, csak rendkívül kevés előadásban. Tavaly egyetlen Bohémélet volt, amelyben Musette-et énekeltem, a két előadás erejéig felújított Traviata címszereplője is én voltam, tavaly egyszer énekeltem Melindát a Bánk bánban és Éj királynőjét a Varázsfuvolában. • Hogyan viselte, hogy hosszabb ideig nem volt feladata? - Sokat olvastam, tanultam. Szerencsére jól érzem magam Szegeden, megszerettem a várost. Reggel elvittem a kislányom az iskolába, utána skáláztam, és délben mentem a gyerekért. Többet lehettünk együtt, maradt időm felolvasni neki, amit annyira imád. Könynyű elfelejteni, hogy milyen színházban dolgozni. Nem tudtam felmérni, hogy mire vagyok képes. Kicsit labilissá váltam. Hiába skáláztam naponta, s tudtam, hogy jó állapotban van a hangom, tréningben vagyok, előadást csinálni egészen más. Persze ha túl sokat kellene énekelni, akkor az ugyanolyan rossz lenne. • Emlékszem a néhány évvel ezelőtti bravúros beugrására a szabadtérin; Gara Máriát énekelte a Hunyadi Lászlóban. Pénteken este Angyal Mária rendezéseben. Szilágyi Erzsébet főszereplésével újítja fel a Szegedi Nemzeti Színház Donizetti Lammermoori Lucia című operáját. A ragyogó megjelenésű fiatal koloratúrszopránt öt évvel ezelőtt Debrecenből Oberfrank Géza szerződtette a szegedi operatársulathoz. Szilágyi Erzsébetet az utóbbi időben ritkán hallhatta a közönség, ezért is előzi meg nagy várakozás a mostani felújítást. - Gara Máriát is nagyon szeretem, mert nekem való. Debrecenben még főiskolásként énekeltem először, akkor is be kellett ugranom. Nem volt előtte zenekari vagy színpadi próbám, egy bejárópróba után léptem színpadra. Három éve a szabadtérin vészhelyzet volt, nem volt a gondolkodásra időm. A Hunyadi László volt a nyitó előadás, a köszöntő beszédet Antall József mondta. Pénteken éjszaka szóltak, hogy másnap énekelnem kellene. Jellemző, hogy nem a szegedieknek, hanem egy debreceni kollégának jutottam eszébe. Szombaton délelőtt a rizikósabb részeket átvettük a zenekaros próbán, s azután jött az esti előadás. Nem voltam különösebben lámpalázas, csak akkor állt meg a szívverésem, amikor bementem a színpadra, és észrevettem, hogy nincs rajtam a mikroport. Amíg Molnár András, mint Hunyadi László ölelgetett, addig az ő mikroportjába énekeltem, azután pedig gyorsan kerestem a színpadon egy mikrofont. Akkor nyugodtam csak meg, amikor visszahallottam a hangomat. • Ha a következő évadra választhatna magának szerepet, akkor mit énekelne szívesen? - Bellini és Mozart operáiból több szerepet is. Sajnos eddig kevés Mozartot énekeltem, pedig nagyon érdekel, mert rendkívül precízen kell énekelni. A Szöktetést ajánlgattam már a többieknek, de operettet is szívesen vállalnék. Hollósi Zsolt Az ötödik születésnapját tavaly novemberben ünneplő Pharmavit Rt. országjáró körútjának tegnap Szeged volt az állámása. A Forrás Szállóban rendezett kerekasztal konferencián dr. Somody Imre vezérigazgató kórházak, klinikák és gyógyszertárak vezetőivel találkozott. Vitaindító előadását követően a feltett kérdésekre válaszolt, majd kötetlen beszélgetés formájában ismertette sikeres gyógyszergyáruk legfőbb, de nem féltve őrzött „titkait". Elmondta, a mostani összejövetel nem titkolt célja volt, hogy - a beszélgetések tapasztalataira hagyatkozva - néhány, a jövőt befolyásolható alapkérdést tisztázzanak. A továbbiakban elmondta, számukra rendkívül fontos, hogy méltó módon ápolják kapcsolataikat az orvosokkal és a gyógyszerészekkel. A mostani találkozó azért is jelentős, mert a gyár születésnapját ünnepelve úgy érzik, jó alkalom arra, hogy bizonyos gyógyszerekkel illően megajándékozzák a műküdésüket és fejlődésüket segítő, anyagiak hiányával küszködő egészségügyi intézményeket, kórházakat és klinikát. A részvénytársaság 21 intézménynek - köztük a SZOTE-nak és a szegedi II. Számú Kórháznak - 2 millió 800 ezer forint összértékben adományozott gyógyszert. (A szegedi klinika és kórház képviselője tegnap, a konferenciát záró állófogadás előtt vehette át az ajándékot.) Gyürki