Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-11 / 35. szám

PÉNTEK, 1994. FEBR. 11. MÉG 86 NAP 5 Politikusok megítélése a keleti országrész választépolgárai körében A Szonda lpsos decemberi közvélemény-kutatása Fer&nczy Europress Keleti országrész Ország népsze-ismertnépsze-ismertrűség ség rűség ség Göncz Árpád % pontsz. %. pontsz. Göncz Árpád 81 91 81 93 Fodor Gábor 70 77 72 81 Palotás János 67 83 64 85 Horn Gyula 67 84 67 86 Király Zoltán 65 74 65 76 Békési László 62 63 61 67 Demszky Gábor 62 83 60 85 Deutsch Tamás 61 76 61 78 Nagy Tamás 61 39 61 39 Kuncze Gábor 60 60 59 61 Pető Iván 60 77 60 80 Surján László 59 81 56 84 ' Orbán Viktor 59 84 58 86 Zwack Péter 54 62 52 66 Szájer József 53 24 53 32 Kövér László 52 35 51 39 Boross Péter 51 83 48 84 lábzsák Sándor 50 61 46 64 Pozsgay Imre 49 82 49 86 Szabó Iván 45 73 45 76 Jeszenszky Géza 42 85 41 87 Kónya Imre 38 76 35 80 Csurka István 32 83 31 85 Torgyán József 30 89 29 90 Thürmer Gyula 28 58 26 61 Megjegyzés: V A népszerűségi pontszám O-tól 100-ig terjedhet, ahol a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100-as nagy rokonszenvet jelent. A -4 és +4 közötti pontszámkülönbségek statisztikailag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a tizedpontszámoknak megfelelő sorrendben szerepeltetjük. A választások közeledtével egyre inkább érdekessé válik, mit gondolnak az emberek azokról a személyekről, akik a politika frontvonalán szerepelnek, s várhatóan a kampány során is központi szerepet játszanak majd. Mint minden hónapban, a Szonda lpsos decemberben is elkészítette a politikusok népszerűségére vonatkozó közvéleménykutatását. Cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen volt a politikusok ismertsége és megítélése a „Dunán innen", az ország keleti felében az esztendő végén, s külön jelezzük, ha lényeges eltérések mutatkoznak az országos átlaghoz képest. Az ország keleti felén, mint ahogy országos viszonylatban is, a népszerűségi listát decemberben is Göncz Árpád vezette 81 ponttal, ami a novemberi pontszámnál még magasabb, akkor ugyanis, a maximálisan elérhető 100 pontból 74-gyel volt listaelső. Egyúttal ő a legismertebb politikus is, az emberek 91 százaléka számára cseng ismerősen a köztársasági elnök neve. 70-es pontszámmal a regionális népszerűségi lista második helyezettje továbbra is Fodor Gábor, a Fidesz-ből nemrég távozott parlamenti képviselő. Palotás János és Horn Gyula osztozik a harmadik helyen 67-es pontszámmal. Az országos listán a második helyen Fodort, harmadikon Horn Gyulát találjuk. (Tudósítónk jelenti) A pesszimizmus okai között a szerző első helyen a gazdasági fellendülés elmaradását említi. Mint íija, a privatizáció stagnál, a nyugati befektetők más országok felé fordultak, és a helyzetet nem javítja a 20 százalékos infláció és a 15 százalékos munkanélküliség sem. „Részben a múlt hónapban végrehajtott ellentmondásos bankkonszolidáció következtében a belső és a külső adósságállomány emelkedett, elérve a GDP 80 százalékát" - idézi az újságíró Soós Károly Attilát. A nyugateurópai recesszió szintén hozzájárult a magyar export tavalyi, 25 százalékos csökkenéséhez. Ez - a magyar kapitalizmus rövid történetében először - negatív kereskedelmi mérleget eredményezett, 3 milliárd dolláros deficittel. A Magyar Demokrata Fórumról alkotott képnek és az ország politikai egyensúlyának - a szerző szerint - a lassú privatizáció ártott a legtöbbet. A többi kelet-európai országgal ellentétben, ahol az állami tulajdont gyorsan magántulajdonná alakították úgy, hogy az állampolgárok részesedést kaptak a közvagyonból, Magyarországon az egykori állami tulajdont leginkább helyi vagy külföldi befektetők szerezték meg. Közgazdászok ma is vitatják ennek az eljárásnak a jogszerűségét. A legígéretesebb cégek mindjárt az elején elkeltek, különösen azok, amelyekben a korábbi kommunista párti vezetők fel tudták használni külföldi kapcsolataikat. Jó néhány korábbi állami tisztségviselő keres ma szép fizetést azzal, hogy olyan 72-es, illetve 67-es népszerűségi pontszámmal, Palotás országos népszerűsége alapján az ötödik helyre került. Király Zoltán után. A Fidesz jelenlegi vezetői tovább csúsztak lefelé a listán, Orbán Viktor pártelnök, aki magánvállalkozást vezet, amely egykor az általa irányított kormányhivatalhoz tartozott - állapítja meg a cikk írója. Hozzáteszi, hogy a magyar munkaerő 30 százaléka még mindig a halálra ítélt vállalatoknál dolgozik, (gy hatalmas munkanélküliségi robbanás és nagy költségvetési kiadás vár arra a kormányra, amelyik be kényszerül majd zárni ezeket a vállalatokat. A szerző szerint a kormány kritikusai kifogásolják a földprivatizációs programot is, amely feloszlatta a szocialista gazdaság egyetlen jól működő szektorát jelentő tsz-eket. A mezőgazdasági termelés a becslések szerint 40 százalékkal esett vissza az elmúlt évben - íija. A cikkíró ugyanakkor hozzáteszi, hogy még az ellenzékiek is elismerik: a nehézségek nagy része a történelem következménye, és nem a kormánypolitikáé. „Minden posztkommunista ország gazdasági nehézségekkel küzd" - idézi az újságíró Deutsch Tamást -, „és az előző negyven év inkább felelős a problémákért, mint a legutóbbi három." A politikai helyzetet elemezve a szerző megállapítja, hogy az MDF a választási ciklus vége felé mindössze a lakosság 10 százalékának támogatását élvezi. Annak novemberben még a nyolcadik helyet foglalta el, decemberre a népszerűsége alapján már csak a 13. helyet mondhatja magáénak, igaz, pontszámai nem estek, csak relatív helye változott a 25-ös listán, s Deutsch Tamás is hátrébb szorult. ellenére, hogy Antall József halála tovább rontotta az ország hangulatát, az MDF népszerűségét - vagy annak hiányát - alig befolyásolta a miniszterelnök távozása. A közvélemény-kutatások szerint a két liberális párt, sőt, még a kommunista párt utódpártja is nagyobb népszerűségnek örvend. mint az MDF. „Egyetlen józan embert nem találni ebben az országban, aki azt gondolná, hogy a jelenlegi kormány a következő ciklusban is hatalmon marad" idézi a cikk Szirmai Pétert, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnökét. Szirmai csoportja, amely gazdasági kamaraként működik és a magánvállalkozók érdekeit képviseli, természetes hatalmi bázisa lehetne a jobbra hajló Fórumnak. De az Antali-féle Fórum a szociális jólét erősebb védőjének mutatta magát, mint a szocialista irányzat. Rendkívüli támogatásokat pumpált hanyatló iparágakba, hogy munkahelyeket mentsen meg, a költségvetési egyensúlyt kockáztatta, hogy a csődben lévő szociális jóléti rendszert életben tartsa. A választásokig még három hónap van - írja a szerző -, és a szavazati arányok még rendkívül bizonytalanok. De a koalíciós tárgyalások javában Kövér László frakcióvezetőt a megkérdezetteknek, csakúgy, mint novemberben, mindössze 1/3-a ismeri, bár az iránti tanúsított rokonszenv 49-ről 52-re emelkedett a múlt hónaphoz képest. A Fidesz országos választmányának új folynak. A Fidesz és az SZDSZ már kidolgozott egy politikai programot, amely a gazdasági növekedést helyezi mindenek elé. A népszerűségi listákat vezető fiatal demokraták sarkában ott vannak a szocialisták, akik a munkások régi rendszer - a biztos munkahelyek és az alacsony árak - iránti nosztalgiája nyomán erősödött meg. Mivel legalább kilenc párt esélyes a parlamentbe jutásra, valószínű, hogy a jövendő kormánykoalíció minimum három pártból fog állni. Orbán Viktor kijelentette, hogy a szocialistákkal nem hajlandók koalícióra lépni, sokkal inkább az MDF-fel - tudósít a szerző. Ám a szocialisták kampánya, amely az átmenet fájdalmainak enyhítésére épül. nagy népszerűségnek örvend a nehéz helyzetben lévők körében. A szerző szerint a szocialisták népszerűségének növekedése előrevetítheti annak ismétlődését, ami Lengyelországban történt, ahol is a reformpárti szocialista párt vezeti a kormányt. A cikkíró a nyugati befektetések befagyását részben a szabadpiactól történő elfordulás félelmével magyarázza. A befektetések mondja - felére csökkentek volna az előző évihez képest, ha nem adták volna el a telekommunikációs rendszer 49 százalékát amerikai és német tőkéseknek. Míg az ennyire különböző politikai csoportok közötti szövetség más országokban gyakran vezetett a parlamenti rendszer bénulásához, a nyugati diplomaták észrevételei szerint Magyarországon majd' minden párt programja hasonló a gazdaság helyreállítását illetően. „Bármi lesz is a választás eredménye, a politikának jobbnak kell lennie" - idézi a szerző ismét Szirmait -, „mindenki, különösen a hatalmon lévők tábora rájött arra, hogy megérett az idő a változásra". Keczer Gabriella elnöke, Szájer József neve és tevékenysége, úgy látszik, továbbra is ismeretlen a keleti országrész polgárai számára, hiszen mindössze 1/4-nyien alkottak róla véleményt, kevesebben, mint úgy általában az országban (ahol 1/3-nyian). Az őt ismerők körében a megítélése - hasonlóan Kövér Lászlóéhoz - közepes (53 pont). Az SZDSZ két leggyakrabban szereplő személyiségét illetően figyelemre méltó, hogy a viszonylag rövid frakcióvezetői múlttal rendelkező Kuncze Gábor a mezőny első felében található 60 ponttal, s már 60 százaléknyian ismerik (novemberben csak 47 százalék ismerte a keleti országrészben). Kuncze az országos átlagot tekintve is sokat javított ismertségén, a novemberi 48 százalékkal szemben decemberben már az ország 59 százaléka ismerte. A politikusok ismertségében Kunczénél volt a legjelentősebb változás novemberhez képest. Pető Ivánnak, a párt elnökének továbbra is jóval nagyobb az ismertsége (77 százalék), a népszerűségi pontszáma azonban lényegében megegyezik Kuncze Gáboréval (60 pont). A kormánypártok reprezentánsai közül Surján László a legnépszerűbb kormánypárti politikus, a keleti országrészben a 12. helyen áll a népszerűségi ranglistán. Egyedül ő Az egyszerű domaszéki teljesen össze van kavarodva, ha a kisgazdapártokról kérdezem. Csak akkor kapcsol, ha a domaszéki Egyesült Kisgazdapártról faggatom. Faramuci véletlen, hogy mezőőr, régi segédrendőr, MSZMP-és és végrehajtó alkot valódi kisgazda egységet. Pedig nem könnyű néhány havonként pártot váltani. • A szegedi és pesti ügyvédek és a harminc valahány honatya - akik már 1989-ben is viszályt szítottak a FKGP-ben - új pártot hoztak létre. Csak hát Egyesült Kisgazdapárt pedig nincs, ilyen döntés hozatalához legalábbis kétharmados szavazati többség kell. Az sem árt, ha egy icipicit bejegyezteti magát a pártocska. Ez dr. Szabó Lajos országgyűlési képviselő szerint még kidobólegényekkel és farkaskutyákkal se sikerült a kicsi gazdáknak. De hát sürget az idő, és ugye a frakció mögé párt kéne. Legalábbis egy olyan kutya a farok elé, amelyik kutyát a farok csóválhatná. Az Egyesült Izééknek Szabó János úr a vezére, aki nagy szakértelmére való tekintettel - állítólag egyetemistaként megcsípte a kertben egy háziméh földművelésügyi miniszter lett. Őt hívta meg a pártháttér a domaszéki nagygyűlésre, bár Szabó úr néhány hónappal ezelőtt még a földet is ki akarta árusítani a külföldieknek a magyar paraszt talpa alól. Elvégre miért is ne felelne meg a domaszékieknek egy kádári katonai ügyész, ha nyilván ő került az inkább rokonszenves politikusok közé, s a múlt hónaphoz képest emelkedett is pontszáma, 55-ről 59-re. Szintén nőtt az új miniszterelnök, Boross Péter népszerűsége, míg novemberben az országrész 47 pontnyira értékelte, decemberben már 51 pontot kapott. E pontszámával Boross Péter a keleti országrészben egyébként valamivel népszerűbb, mint országosan. A többi kormányzati politikust inkább negatívan ítélik meg. Összességében elmondhatjuk, hogy a keleti országrészben kevésbé kritikusak az emberek a politikusok, kiváltképp a kormánypárti politikusok megítélésében, hiszen majdnem mindenki magasabb rokonszenv-pontszámot kapott, mint amilyen az országos átlag. Az adatfelvétel ideje: 1993. december. Az. adatfelvétel módja: személyes, kérdőíves megkérdezés. A megkérdlzettek száma: 936 fő, akik az egész országot képviselik, ebből 461 fő a keleti országrész lakosságát reprezentálja. Alapsokaság: 18 éves és idősebb, állandó kelet-magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele korcsoport, nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik. felelt meg lejobban a kormány igényeinek. A számítás bevált, a magyar mezőgazdaság válsága nagyobb mint a nagy világválság idején volt. Nemcsak az övé, de Kuncze Gábor budapesti beszéde is belopta magát a parasztok szívébe. Az SZDSZ miniszterelnökjelölt elmondása szerint meg fogja szüntetni a kisparcellás gazdálkodást. Kár hogy Kuncze úr elfeledkezik a tulajdonosról és annak jogairól. Nem is merek arra gondolni, hogy tagosítás, netán kolhozbahajtás jön, amolyan liberális diktatúra. Tudtommal a magyar paraszt többsége a saját földjén akar dolgozni, ha 1956-ban hatezer tankkal nem döngölik a közösbe, már úgy állnánk mint a szomszéd Ausztria. Tessék csak a sógor kerítésén átnézni, és pislogni. „Kedvencem", Thürmer úr kaposvári nyilatkozata, hogy ha valaki, vagy valakik nem akadályozzák meg, akkor ők bekerülne a parlamentbe. Reménykedem, hogy hála istennek itt demokratikus választás lesz, nem kékcédulás, s ezúttal hiába helyezik a munkáspártiak a fülüket a földre, hiába várják á harckocsik zörgését Csap felől. • A vidéken élő embernek van még egy pár éjszakája gondolkodni, hogy hová is tartozzon. Csak reménykedni lehet, hogy nem önjelölt, hanem hiteles, tisztességes vezetőket választ. Sári Géza István (kizárt, hogy főügyészséget vállaló farmergazda) • Magyarország a LA Times-ban Megérett az idő a változásra „Magyarország, Kelet-Európa szabadpiaccá alakulásának előfutára most nem tudja kihasználni a kapitalizmus nyújtotta előnyöket" - írja Carol J. Williams újságíró a Los Angeles Times január 29-i számában. A választások előtti helyzetet elemző terjedelmes cikkben a szerző leszögezi, hogy a három évvel ezelőtt az átalakulóban lévő szocialista tömb országai között vitathatatlanul első Magyarország az utóbbi hónapokban olyan mértékű mélyrepülést élt át, hogy még az optimisták is aggódni kezdtek. HANGPRÓBA Kádár katonai ügyésze az egyesült kisgazdáknál