Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-10 / 34. szám

8 INTERJÚ DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1994. FEBR. 10. Kampányhólabda Antikor leültünk beszélgetni. szokásos fordulatként tettem föl neki a kérdést: Hogy van? A válasz azonban korántsem volt szokványos. „Ha azt mondanám, hogy jól, ellenségeim azt hinnék, hogy dicsekszem; ha azt mondanám rosszul, ezzel örömet szereznék nekik. Ezért csak azt szoktam ntindani: vagyok..." Persze Szilvásy László kereszténydemokrata önkormányzati képviselő' amúgy sem átlagos, „szokványos" ember. Éppen ezért választottam interjúalanyomnak. (Fotó: Nagy László) Aki mindig leüli a magas labdát Szilvásy Lászlóval beszélget Rózsa Edit • Úgy hallom, ringbe száll az országgyűlési képviselőségért. - A dolgok pillanatnyi állása szerint a KDNP Csongrád megyei listáját fogom vezetni. • Egyéni választókörzetben nem indul? - Vannak különbek nálam... Ésszerűen csak valamelyik szegedi körzet jöhetett volna csak szóba nálam. Föltették a kérdést, hogy akarok-e egyéniben indulni, de nem szerettem volna egy fölösleges versengésbe belemenni. • Korábban MDF-tag volt, most kereszténydemokrata, de olyan sokszor jelenik meg csokornyakkendőben, hogy akár Köztársaság-párti is lehetne. A KDNP az utolsó állomás? - Remélem igen. Remélem a KDNP nem fog elhagyni. Mindenesetre nem szeretnék úgy járni, mint az a politikus,, aki azt mondta, hogy ő mindig ugyanott maradt, csak a pártok mentek el mindig. Biztos vagyok benne, hogy a KDNP nem fog „elmenni". • Az önkormányzatban, ahol ön képviselő, megszűnt a kereszténydemokrata képviselőcsoport. Miért? - Bizonyos igen jelentős kérdésekben nézeteltérés volt közöttünk. Az egyik a vízmű és csatornaműnek francia érdekeltséggel való létrehozása, a másik a szabadtéri játékok nézőtere. Ezekben a kereszténydemokrata képviselők ellentétes nézeteket vallottak, s ezért úgy gondolta egyik képviselőtársunk, hogy (gy nem érdemes frakciót fönntartani. Ha frakció van, annak egységesnek kell lennie. • Ami önnel kapcsolatban az embernek először eszébe jut, az a stílusa. Az a fanyar humor, amit oly gyakran alkalmaz a közgyűléseken is. - Kérem szépen, humor nélkül nem lehet élni! Ha nekem földobnak egy magas labdát, akkor egyszerűen nem bírom ki, hogy ne üssem le., • Sokszor adódik ilyen ziccer? - Nagyon sokszor Meg kell viszont mondanom, hogy éppen kétszer annyi labda volt, mint amennyit leütöttem. Csak igen sok az én térfelemről érkezett, s ilyenkor kénytelen voltam magamat visszatartani, így kívánta az illem és az egyeztetés. Bár a legutóbbi időkben már ezeket sem engedem el. Nem bírom ki. Azért is, mert a konzervatívok egységes fellépése megszűnt, egyre inkább szétesik ez az oldal is. • Azt is nyilatkozta, hogy ha már nem bírja az ülésteremben, kivonul dohányozni, vagy - sajátos relaxációs módszerként - a közeli Szeged Étterembe. - E tekintetben nincs változás. • Mármint az étterem színvonalában? - Az bizony hagy némi kívánni valót maga után. Időnként nem olyan jóízűek a sörök. • Van olyan dolog az elmúlt három év önkormányzati munkájából, amire büszke? - Olyan nagyon nem lehetek büszke semmire, de azért volt egy-két siker. Az egyik, amit egy keresztény ember föltétlenül sikerként könyvelhet el, az a vallásos iskolák, az egyházi oktatási intézmények ügye. Mi egy olyan Magyarországot szeretnénk, ahol erős a keresztény szellem. S ennek az építését az óvodákban, az iskolákban kell kezdeni. Itt sikerült eredményt elérni: létrejött a református óvoda, a piarista gimnázium. részben pedig a karolina iskola. Ezekre büszke vagyok. A másik eredmény még látványosabb. A városlakók számára döbbenetes élményt fog jelenteni, hogy a Dóm térről eltűnik ez a szabadtéri nézőtér. Aki 1962 után született, az még soha nem láthatta a Dóm teret teljes szépségében. Most majd láthatja. Ennek a változásnak egyik kezdeményezője én voltam. • S mit tart kudarcnak? - Az nagyon sok volt. A Zoltán utcai egyházi iskola ügye éppen három éve húzódik, és nem történik benne semmi. A legutolsó pedig a vízmű ügye. Meggyőződésem, hogy óriásit tévedett a közgyűlés, amikor nem fogadta el a francia ajánlatot. • Ha megválasztják honatyának, marad önkormányzati képviselő? - Az első időkben mindenképpen. Hogy a következő önkormányzati választásokon mi lesz, azt nem tudom. Ez nagyban függ attól, hogy ha bejutok a parlamentbe, milyen munkát kapok, és az mekkora elfoglaltsággal fog járni. • Ön elsősorban az önkormányzatban szerezte politikai tapasztalatait. Ez egy kicsit más nézőpont, mint a párt országos vezetőié. Mit csinálna másképp? - Két év óta majdnem folyamatosan benne vagyok a KDNP Intéző Bizottságában is. Nem először mondom: azt kívánnám, hogy a parlamenti frakció sokkal határozottabban közvetítse azokat az igényeket, amelyek a KDNP programjában benne vannak. Jó pár esetben megtörtént, hogy az IB határozatot hozott egy bizonyos ügyben, s ennek képviselete alól a frakció tagjai azzal bújtak ki, hogy „kevesen vagyunk". Meggyózódésem, hogy ezt nem lehet csinálni. Ez volt a véleményem két éve is, amikor mások voltak a koalíció arányai, és ez ma is. Néhány pontban határozottan meg kellett volna fogalmazni, mi az igényünk, mi az, amiből nem tudunk engedni. S ha ebben a partnerek (különösen persze az MDF) nem támogatnak bennünket, akkor nincs tovább miről tárgyalni. Az önkormányzatban - kicsiben ugyanezt meg lehetett tenni. • Értsem ezt úgy, hogy harcosabban kellett volna képviselni a párt politikáját? - Természetesen! Ma, amikor állítólag két fő a kormány többsége a parlamentben, akkor 24 képviselő nem mondhatja azt, hogy kevesen vagyunk! • Ez igaz, de most ön dobta föl a labdát, hisz pártjának elnöke egyben népjóléti miniszter is. S ez a párt erős szociális védőhálót, szociális piacgazdaságot ígért. Ezzel szemben nő az elszegényedés, nő a társadalmi feszültség. - A költségvetésnek 35 százalékát fordítják szociális célokra. Éppen liberális képviselőktől hallottam, hogy ennél többet már nem lehet. • Nem is az összeggel van probléma, hanem a hogyannal. - Nem vagyok ennek a kérdésnek a szakembere, de annyit azért érzékelek, hogy ha ez az önkormányzatokon keresztül történik, akkor azt ők kifogásolják, hogy miért rájuk lőcsölik. Ha központilag történik, akkor meg azt kifogásolják, hogy miért központosít megint a kormány. A kormány ebben a kérdésben éppenhogy mindenkire akart hallgatni. Holott, ha négy éve eldöntött volna valamit, és azt tűzzelvassal keresztüLviszi, egy irányba, akkor sokkal jobban állnánk. • Ebben valószínűleg igaza van. Milyen eredményt vár itt, a megyében - magától és a pártjától? - Természetesen 85 százalékot szeretnék! Ennek azonban kevés a valószínűsége. A realitás szerintem az, hogy jó néhány párt lesz, s köztük a KDNP is, amelyek valahol 12-18 százalék körüli eredményt fog elérni. • Mit gondol: a választások után szövetségesek leszünk, vagy politikai ellenfelek? - Nem tartom elképzelhetetlennek az együttműködést senkivel sem - leszámítva a szélsőséges pártokat. • Kit nevez ön szélsőségesnek? - A fajvédő programmal föllépő szélső jobboldaliakat, és az azonnali államosítás igényével föllépő szélső baloldali pártot. Ezt leszámítva józan ember nem mondhatja, hogy bárkivel is kizárt az együttmŰT ködés. Ez igen egyszerű dolog, nem értem, miért teszik olyan bonyolulttá. • No, akkor egyszerű választ várok: szövetségesek leszünk, vagy ellenfelek? - Azt nem tudom. Én nem tartom kizártnak, hogy szövetségesek legyünk, de hogy a bölcsek mit fognak mondani, nem tudom... • Eljött az utolsó kérdés ideje: kivel akar ön beszélgetni a következő interjúban. A - Volt szerencsém harmadnapja abban az izgalomban élni, hogy magával beszélgethetek. Törtem a fejem, nagyon sokat, megkonzultáltam a kérdést legfőbb tanácsadómmal, a feleségemmel is, és végül is oda jutottam, hogy Lippai Pál polgármester volna az, akivel talán kellemesen elcseveghetnénk. • Február I5.~március IS.: pótkárpótlás „Sorban állás nincs, de viszik, mint a cukrot" Belügyminiszteri rendelet a választási határidőkről Egész Csongrád megyében csak a szegedi Nagypostán (i.sz. hivatal) lehet beszerezni a február 15. és március 15. között érvényesíthető pótkárpótlási nyomtatványokat. Mint ismeretes, az 1994/2-es törvény lehetővé .teszi, hogy aki eddig nem adta be az igényét, az most megteheti. Az, hogy megyénként csak egyetlenegy helyen szerezhetők be a nyomtatványok, annak köszönhető, hogy az országos kárrendezési hivatal és a posta illetékese ily módon állapodott meg. „Sorban állás nincs, de viszik, mint a cukrot" - mondta az 1. sz. postahivatal egyik vezetője, s e tényről magunk is meggyőződhettünk. A személyi kárpótlás vonatkozásában nem is volt és most sincs gond a nyomtatványokkal. A vagyoni kárpótlás - amelyre a feb.ruár 15-március 15-i időszak vonatkozik - nyomtatványigényének ellensúlyozására indulásként 2000 darabot rendeltek, majd háromezret s újabb ötezret. Ez utóbbi megrendelésből csak 2000 nyomtatvány érkezett meg. Amennyiben a mai nap folyamán nem kapják meg a már megrendelt háromezret is, valószínűsíthető, hogy Szegeden is sorbanállás lesz a vége, mint ahogy Győrben és Miskolcon meg is történt. Remélhető, mire e sorok megjelennek, a Nagyposta ablakainál ugyanaz a megállapítás hangzik el: sorban állás nincs, de viszik, mint a cukrot. • A helyi és a területi választási bizottságok, illetve az Országos Választási Bizottság (OVB) választott tagjait 1994. február 14-éig kell megválasztani - egyebek között ezt is tartalmazza Kónya Imre belügyminiszternek az a hétfőn aláírt rendelete, amelyben az országgyűlési képviselőválasztással összefüggő feladatok határidőit és határnapjait állapította meg. A választási szervek névsorát, illetve a hivatali helyiség címét a választásokat követő három napon belül nyilvánosságra kell hozni. A választási szervek létrehozásával és tevékenységével, illetve a jelölésekkel és a választási kampánnyal, valamint a szavazókörök kialakításával és a választók nyilvántartásával kapcsolatos teendők ismertetése mellett a rendelet kitér a szavazást követő időszak tennivalóira is. A választási bizottságok március 7-éig tájékoztatót adnak ki a választás napjáról és a választók nyilvántartásáról, illetve legkésőbb április 9-éig nyilvántartásba veszik a jelölteket. Ezt követően az illetékes választási bizottságok kisorsolják a listák sorszámát, és a jelöltek nevével együtt közzéteszik azokat. Az OVB április 1 l-ig dönt a jelöltek pénzügyi támogatásáról. A választópolgárok és a pártok március 9-étöl április 8-áig, egy hónapon át gyűjthetik a jelöltajánló-szelvényeket, az úgynevezett kopogtatócédulákat. Az egyéni és a listás jelöltek névsorát legkésőbb április 8-án délután négy óráig kell benyújtani az illetékes választási bizottságokhoz. Április végéig jelezhetik a pártok listáik összekapcsolását más pártokéval. egyúttal rendelkezhetnek a töredékszavazatok sorsáról, illetve a jelöltek mandátumhoz jutásának sorrendjéről is. A választási kampány május 6-án éjfélig tart. Ezt követően május 7-én 00 órától május,8-án 19 óráig kampánytilalom lesz. A kampányidőszak alatt az országos médiumokban azonos feltételek mellett szerepelhetnek a választáson jelöltet állító pártok. A szavazással összefüggő közvéleménykutatási eredményeket április 30-tól május 8-án este hét óráig nem szabad nyilvánosságra hozni. A jegyzők február 14-éig véglegesítik a szavazóköröket, illetve a központi nyilvántartások adatai alapján március 3áig hitelesítik a választói névjegyzéket is. Március 7-éig pedig megküldik a választópolgárok részére is a jelöltajánlószelvényeket, a kopogtatócédulákat. A nyilvántartással összefüggő kifogásokat március 16áig lehet benyújtani a jegyzőkhöz. Azok számára, akik nem az állandó lakóhelyükön kívánnak szavazni, május 7-én 16 óráig állít ki igazolást a jegyző. A szavazás előzetes eredményét május 9-én este hét óráig hozza nyilvánosságra az OVB. A szavazást érintő iratokat a választás napját követő harmadik munkanapon délután négy óráig tekinthetik meg az érintettek. Június 19-étől a választási jegyzőkönyveket megküldik a levéltáraknak. A szavazólapokat augusztus 29-éig, illetve a kifogások jogerős elbírálása után megsemmisítik. Végül a rendelet rögzíti azt is, hogy a pártoknak és a független jelölteknek június 7-éig kell elszámolniuk a költségvetési támogatás felhasználásáról, ezeket az adatokat egyidejűleg nyilvánosságra is hozzák.