Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-09 / 33. szám
SZERDA, 1994. FEBR. 9. Jött az új igazgató, s átszervezett „Az eredmény engem igazol" Amikor 1990-ben Bihari Vilmos megnyerte a szegedi szalámigyár vezérigazgatói posztjára kiírt pályázatot, munkatársai közül kevesen sejthették, hogy a közszerepléstől idegenkedő, szolid és visszafogott modorú fiatalember milyen keményen lát neki a cég átalakításának. Nem hagyott magának puhatolózásra való tanulóidőt sem. Ki tudja, talán tudatosan készült élete nagy feladatára. Az eredmények ismeretében - a Pick Rt. tavaly 13 milliárdos árbevétel mellett, melyből 5,7 milliárd származik dolláros piacokról, 1 milliárd forintot meghaladó nyereséggel zárt - sikeresnek könyvelhető el a Bihari korszak első szakasza. Az élelmiszergazdaság, és a húsipari vállalatok zömének mélyrepülése közben mindenképp eszébe jut az embernek: a cég kivételesen kedvező, tőzsdei megmérettetéssel is visszaigazolt pozíciója a vezetést is minősíti. Sohasem álszerénység, ha valakinek van elképzelése arról, hogy a sikerből mi az ő része. Ki lehetne más ennél avatottabb ennek megítélésében. - Az indulásnál hatalmas előny volt számomra, hogy a közgazdasági egyetem elvégzését követően itt kezdtem, s gazdasági területeken sok öszszefüggést megismertem. A fejlesztésekkel kapcsolatos lehetőségekről menet közben kialakult az elképzelésem. Munkatársaimat, akik nem készülhettek fel előre a színre lépésemre, a cég átszervezése mellbe vágta. Egyszerre bizonytalannak érezték mindent, beleértve az állásukat is. A változtatás nem személyek, ellen GAZDASÁGI MELLÉKLET III. Fotó: Nagy László Bihari Vilmos: a pénzt visszaforgatom irányult, a kreatív gondolkodásnak akartam teret adni. - Tudtommal nem maradt magára, az első ijedtséget legtöbben átvészelték. - Személyes sikeremnek érzem, hogy a nehéz gazdasági körülmények közepette egy jól együttműködő vezetőgárda alakulhatott ki. - A Pick privatizációja nem kis falat volt, mégis a külső szemlélő számára zökkenőmentesnek tűnik. - Az átalakítás, a privatizáció és a tőzsdére kerülés azért sikerülhetett jól, mert a döntéseket időben hoztuk meg, s azokat következetesen keresztül is vittük. Sajátságos, hogy nem volt szükségünk piacot és technológiát hozó szakmai befektetőre, és anélkül is sikerült a céget fejlesztenünk. Fejlődni folyamatosan kell, aki leáll lemarad. A hazai húsiparon belül tovább növeljük súlyunkat. Ebben a szektorban nemzetközi mércével nézve így is kis-közepes cégnek számítunk. A piac bővítésének útja az eddiginél szervezettebb kereskedés és a szebb megjelenésű, kisebb egységekben előrecsomagolt termékek gyártása. - Részvényeik nagy, s talán növekvő része külföldi befektetők kezében összpontosul. Mennyire nemzetközi cég a Pick? - Csak tőzsdei értelemben, de mivel pénzügyi befektetőkről van szó az arány nem befolyásolja a szakmai munkánkat. Senki sem vitathatja: mégiscsak magyar dolgozók, magyar alapanyagból készítik a híres Pick szalámit. - Összeegyeztethető-e, amit öntől a tulajdonosok, s amit a dolgozók várnak? - Nem lehetetlen. Egyébként közel 10 százalékban a dolgozók is tulajdonosok. így az árfolyam növekedés mindenkinek jó hír. Az osztalék érdekeltséggel szemben nekünk van feladva a lecke, hogy megindokoljuk, az eredményből igenis érdemes fejlesztésre is költeni. A munkavállalókkal szembeni feleiősségem inkább, hogy kétezer ember munkahelye legyen biztonságban, s a kereset lépést tartson az inflációval. A 428 ezer forintos tavalyi éves átlagkereset az iparágban a legmagasabb. - Miként változtatta meg az életét, hogy egy nagy cég első embere? - A teendőim napi 12 órába fémek csak bele. A szakmához kapcsolódó funkcióim, hogy az Értéktőzsde Tanácsban a részvénykibocsátókat képviselem és a Magyar Gazdasági Kamarának alelnöke vagyok. Heti egy alkalommal a szegedi Rotary Klubban is megjelenek. Cégemen keresztül a Szegedért Alapítványban tevékenykedem. Ugyanígy a kultúra és sport szponzorálásával is akad bőven elfoglaltság. - A magánéletét se felejtsük ki! - A hétvégét a feleségemmel és két gyermekemmel töltöm, otthon tudok igazán kikapcsolódni. A nem gazdasági sajtóra ilyenkor szakítok időt, a kocogás, vagy jó időben a strandolás sem idegen tőlem. Szabadságunk idején együtt szoktunk elutazni. Hobbim a fotózás és a videózás. - Nem átlagos posztért, nem átlagos jövedelem dukál. Amikor költi, mennyire közgazdász? - Az életminőséget számomra nem a luxusfogyasztás, hobbikert, villa, vagy egy Jaguár jelenti. Társasházban lakunk, s a Honda, amivel járok, megfelel az igényeimnek. A pénz jelentős részét visszaforgatom, befektetem. Tóth Szeles István A Pick család Alighogy kiesett a marsallbot az alapító Pick Márk kezéből 1892-ben, halálával a családban a kisebb-nagyobb zsörtölődések, mondhatnánk „örökösödési háború" is elkezdődött. Eleinte a békét egyengette az özvegy és bátyja, Weisz Mihály, de a helyzet mégis kezdett elmérgesedni, amikor 1906-ban Pick Jenő is belépett az üzletbe. A cég irányításában tulajdonképpen már 1898tól részt vett. Óriási egyéniség lehetett, akiben ötvöződött a szatócs kicsi nyessége és fukarsága, ugyanakkor a vállalkozói nagyvonalúság is. A szalámigyártáshoz ugyan nem értett, de volt érzéke a technikai újítások iránt, és hamar belátta ezek anyagi előnyeit. Igen jó piaci érzékkel rendelkezett, és különösen sokat törődött a reklámmal, amellyel az állandó és egyenletes minőséget is biztosította. Az üzlet kiterjesztésének egyik legfontosabb eszközét látta ezekben. A Pick cég 1912-ben már erőteljes középvállalatnak számított. Összes vagyona meghaladta az egymillió koronát, amelyből 6/8 rész özvegy Pick Márknét, 1/8-1/8 rész Weisz Mihályt, illetve Pick Jenőt illette meg. Ekkortájt már felforrósodott a családi háborúság. Pick Jenő öccse, Pick Móric építészmérnök, Tóbiás Lászlóval közös építési vállalkozó felhagyott e munkájával, és cégtársként ő is belépett a szalámigyárba. A harmadik testvér, Petri-Pick Lajos néven ismert jelentős szobrász, ő is kérte a részét. Pick Margit gr. Berhold Antalhoz ment feleségül, aki jelentős hozományt kért a grófi rang és a Pick szalámi összeházasítása fejében. A családi viszály megszüntetésére vagy csillapítására alapították az Alföldi Szalámigyárat, amelyet Weisz Mihály, az üzem társüzletvezetője alapított, aki egy végső és hatalmas összecsapásban unokaöccsével, Pick Jenővel kivált a cégből. Ezzel együtt a nagybácsinak nem ment valami fényesen. Egy másik szalámigyár. A Pick család 1922-ben a Bécs melletti Alt-Eriaaban létesített gyárat, egy elhagyott konzervgyárból kialakítva. Itt tulajdonképpen a Szegedről vitt szalámimester, Fromm József volt a szaktekintély. A munkásokat is Szegedről vitték. A vezetést Pick Móricra bizták. Egy időben úgy tűnt, hogy az új gyártelep létrehívása megoldást ad a családi viszályban. Az egyetértés azonban csak látszólagos volt. A vita tovább fajult, és a családtagok között a perek tömkelege indult meg. Végül is Pick Jenőnek sikerült elérnie, hogy családtagjai kiléptek az üzletből, és egyedül ő folytatta tovább Pick Márk cég név alatt. Pick Jenő hihetetlen energiával tudott harcolni érdekeiért, a szalámigyártásért. Azt is el tudta érni, amikor ő a zsidótörvények miatt formailag is lemondott, a gyár igazgatójául vejét. Bányász Ferencet nevezték ki. O Pick Jenőnek tulajdonképpen alteregója volt az újnak látszó felállásban. A gyár vezetését 1947 júniusában Pick Jenű ismét megkapta, nagy álmokat dédelgetett a Maros utcában. Görcsös erőlködéssel és kétségbeesett igyekezettel próbált helytállni. És 1948-ban államosították a gyárat, amit Pontyik Pál vezetett. Bátyai Jenű Fotó: Révész Róbert Tolóerő. Anyagmozgatás Pick-módra. Kis túlzással 1993-ban a Pick részvény vitte a hátán a Budapesti Értéktőzsdét, s az árfolyam a közelmúltban ugyancsak meglepte a szakembereket. A sokadik álomhatárt átlépve tízezer forint felett is kötöttek már üzleteket. Vámosi Lukácstól, a Pick Szeged Rt. gazdasági igazgatójától természetesen mi is a legkézenfekvőbbet kérdeztük elsőként - Nem túlértékeltek a Pick részvények? - Magas az árfolyam, s erre mi sem számítottunk, de a tőzsdei szakértők véleménye szerint az egy részvényre jutó eredmény alapján még nem túlértékelt. Nem szabad elfelejteni, hogy a száz százalékos kedvezmény miatt nálunk az Herz-ügyben még nincs döntés Legegyszerűbb mérce a pénz adózás előtti eredmény megegyezik az adózás utánival. - És ez mennyi lesz 1993ra? - Nagyon megközelíti az 1,1 milliárd forintot, ami 13 milliárdos árbevétel mellett szép eredménynek számít. Az alaptőkéhez hasonlítva ez tekintélyes összeg, de nem szabad elfelejteni, hogy a Picknél pénzügyi befektetők vannak. A szakmaiak talán elnézőbbek lennének, kevesebbel is beérnék, így viszont adott a legegyszerűbb mérce, a pénz. - Miként áll a Herz Ugye? - Pontosan egy évvel ezelőtt, február 15-én vettük bérbe a Budapesti Húsipari Vállalattól. a csődbe jutott cég egyik gyára volt a Herz. Az első szerződés fél évre szólt, ezt azóta kétszer hosszabbítottuk, s a jelenlegi március 31-ig érvényes. Magyarországon nagynak számít a Pick, nemzetközi viszonylatban azonban már nem annyira, s mint tőzsdei cégnek, legfőképpen növekednie kell. - Tehát megvásárolják a Herzet? - Ez maradjon üzleti titok, a tenderkiírás megtörtént, a döntés viszont csúszik. Meglehetősen lerobbant üzem a Herz, a belföldi piac miatt nem is lenne rá olyan nagy szükség, de a külföldnél ez számít. Természetesen a márkanév is kell. Azt különben kevesen tudják, hogy 12 év alatt 12 ezer tonna Herzet itt gyártottak Szegeden, amikor a fővárosban nem lehetett. K. A. A PICK-részvény hétvégi záróárfolyamai (folytatás az előző oldalról) mm sii-píi m>st mim nov .26. dec. 03. dec. 10. dec. 17. dec. 20. dec. 31 1994 jan. 07. jan. 10. jan. 14. jan. 21. jan. 28.